e) A Maderspach ezredes özvegyének folyósítandó nyugdíjról:
e) A Maderspach ezredes özvegyének folyósítandó nyugdíjról:
Maderspach néhai ezredes* özvegyének nyugdijérti folyamodását elintézés végett azon felszólitással teszem át a hadügyministeriumnak, hogy miután a nevezett a csatatéren kapott sebei következtében elhunyt ezredes, szolgálata ideje alatt a legveszélyesb körülmények közt is mind a polgári ügyek vezényletében, mind pedig a harcztéren magának fényes érdemeket szerzett, s ezáltal a haza s kormány háláját megérdemlette, s kétséget sem szenved, hogy ha életben maradt volna, a katonai-érdemrenddel is megjutalmaztatott ezredesnek özvegye a rendes ezredesei özvegynek járó 500 ft. nyugdijon felül a rendjel statutumjai szerint az érdemjel azon osztályával járó nyugdijjal is, – mellyre őt a hadügyministerium érdemesnek tartja – jutalmaztassék meg, melly is az özvegy netalántáni elhunyta után a rendszabályok értelmében az árvákra is kiterjesztendő. – A hátramaradt négy árvának fejenként s évenként 100 ft. utalványozandó.
Maderspach Ferenc ezredes, aki 1848 nyarától egész sor délvidéki ütközet hőse volt, február folyamán, a Damjanich-féle hadosztály felvonulása idején sebeibe belehalt.
Ered. fogalm. O. Lt. OHB 1849: 6671.
Ered. tiszt. O. Lt. Hadügymin. 1849: 13917.
A tisztázat mellett Maderspach Ferencné, Lukács Katalin emlitett kérvénye s a hadügyminisztérium 18-án kelt véleménye, mely szerint Maderspach özvegyét a rendes 500 ft. nyugdíjon felül még külön évi 600 ft. díj illeti, mert Maderspachot, ha életben marad, a katonai érdemrend II. osztályával tüntették volna ki. Kossuth a véleményt hátiratával jóváhagyta.
