a) 1833 január 8 Kerületi ülés. Tárgy: a királyi leiratra adandó válaszfelirat és az előlegesen felterjesztendő sérelmek.
a)
1833 január 8
Kerületi ülés.
Tárgy: a királyi leiratra adandó válaszfelirat és az előlegesen felterjesztendő sérelmek.
1833 január 8
Kerületi ülés.
Tárgy: a királyi leiratra adandó válaszfelirat és az előlegesen felterjesztendő sérelmek.
Januarius 8-ikán 12-ik kerületi ülés.
Praesidium a voltak. Napirend az adresse javallata, és az előleges sérelmek
Praesidium a voltak. Napirend az adresse javallata, és az előleges sérelmek
Midőn a Királyi terjesztvényekre készült Válasz felolvastatnék, a Bezerédy javallatára tegnap elfogadott ragaszték iránt
KOTSI HORVÁTH azon inditványt ujitá, hogy az Ország gyülés elhalasztásának elébe ezen szavak: eddig történt t. i. elhalasztása tétessék.
PRÓNAY ellent mondott az inditványnak, mert a Rendek azon okból fogadták el Bezerédy javallatát, mivel azt hogy a Királynak jussa lenne a törvényben kijelölt hostilis irruptio esetén kivül az Ország gyülést elhalasztani, el nem esmérhetik, ha pedig a javallott módosittás elfogadtatnék, a principium mentve nem lenne.
PÁZMÁNDY azt adá hozzá, hogy legjobb törvényeink a záradékokkal, kifogásokkal lettek semmivé, s az exceptiok mellett maga a törvény is dugába dült; csak nyissunk utat a törvény tellyesittése elmellőzésére, tapasztalni fogjuk, hogy nem csak a mirigyes nyavalyák, de némelly nagyobb égések, vagy egy kis föld ingás miatt is elhalasztják az Ország gyülését, a szónok leg alább Constitutionk garantiája principiumának ezen gyengittésébe soha meg nem egyezik. Kotsi Horváth javallata félre vettetett.* – Ezután felolvastattak az előleges sérelmek; minden pont azon Jegyző által, ki azt felvevé, többnyire az 1825-i felirás tartalma ismételtetik,* kivévén a 2-ik s 3-ik pontot u. m. a Partium Regni Hungariae név alatt jövő Megyéknek reaplicatioját, s magának Erdélynek is a Magyar Koronához vissza csatolását, mellyek régibb Kir. Resolutiok által az Erdélyieknek kihalgatásától valának felfüggesztve, ámbár az Ország Jussát a Kormány elismeri. Ezen Országunk Integritását érdeklő két részre szakadott sérelem ügyében az illető Diplomatiai adatokból, s törvény könyveink pragmatica Historajából meritve kidolgozott jeles munkát olvasott fel Kölcsey, mellynek érdemét a Rendek hangos éljennel ismerték el.* Az előleges sérelmek pontonként igy következnek:
A jan. 10-i, majd 19-i országos ülés elé került feliratjavaslat az eddig történt szavakat mégis tartalmazza (Iratok, I k. 11. l.). V. ö. 106. l.
Az 1826. április 17-én felterjesztett gravameneket l. az 1825/7. országgyűlés Irásai közt, I. k. 313. s köv. l.
Megjelent Összegyüjtött munkái között is. VI. k. 235. s köv. l.
No 1. és 4. A Szávántuli részeknek, és a tengeri kerületnek vissza csatolása már az 1827: 13. t. czikkelybe lévén iktatva, ennek nyomában esedeznek a Rendek, hogy a Dalmatiához tartozó többi Részek, és Szigetek visszatestesittése, ugy Gallicia, és Lodomeria visszacsatolása ügyében kirendelt Biztosság a Diplomatiai Biztositás foganatositására lévén kirendelve, ennek következésében a valóságos Incorporatio, még ezen Ország gyülése alatt végre hajtassék.
No 2. és 3. Közép-Szolnok, és Kraszna Megyéknek, Kővár Vidékinek és Zaránd Megye egy részének elszakadása az 1538-ik Esztendőtől, u. m. 1-ő Ferdinánd és Zápolya János között Váradon kötött szerződés idejétől minden következett viszontagságokon keresztül diplomatice kifejtettvén; továbbá Erdélyre nézve is, valamint az, hogy 2-ik Lajosnak haláláig Országunknak elválhatatlan részét tevé, ugy az is, hogy a Mohácsi gyász napot követő Nemzeti Veszélyek következésében külön szakadván 1-ő Ferdinánd az emlitett Váradi kötésben, 2-ik Maximilian Báthory Istvánnal kötött Egyességben, és Báthory Sigmondnak az 1595-ik Prágai békekötéssel elébe szabott feltételekben, Mátyásnak Báthory Gáborral 1608-ikba kötött Egyességében, s végre Bethlennek Tractatusában Királyaink minő szorgoskodással igyekeztenek Szent Koronánk Jussát Erdélyre nézve biztosittani? a törvényből, s törvényeink lelkéből meritve egész azon időig, midőn Első Leopold a Magyar Országi Rendek kihallgatásának fájdalmas elmellőzésével Erdéllyel kötést kötött, elő terjesztvén; Ő Felsége kérettetik, hogy az Erdélyi 3 Nemzetnek az 1791-iki Diaetalis Acták 6–11., 46–52. lapjain látható kinyilatkoztatása következésében* Országunknak legrégibb részét Erdélyt a Partium név alatt jövő Megyékkel egyetemben 300 Esztendőnek sajnos elválasztása után vissza csatolni, s ez által módot nyujtani melytóztassék, hogy a két Testvér haza Ő Felségének Atyai kebelyében egyesülvén, egymásnak lelkes erősödést, a Királynak pedig tántorithatatlan hüséggel hálát adhassék.
Az idézett lapokon 1. Középszolnok, Kraszna megye és Kővárvidék, 2. Alsó Fehér és Doboka megye, 3. Zaránd megye folyamodványai olvashatók.
No. 5. A Limitanea Commissiok tárgyában mind a felterjesztett, mind az ezen Ország gyülésből felterjesztendő jelentésekre Királyi Válasz sürgettetik.*
Erről a bővebb Jegyzőkönyvben a következőket olvashatjuk:
Az 5-ik pont iránt melly a határszéli bisztoságokról szóll
Jekelfalussy, a Szepesség és Gallicia közötti határ széli bisztoságot különösen sürgetetni kéri, örökké rendeltetik a sok bisztoság de sikerét lehet vagy egynek látni.
B. Sztojka kivált a már bévégzett s még 1827-be referált Comissiókra szükség kir. választ sürgetni.
Kritske a referált Comissiókra nézve annyit lát az 1330-ki napló könyvben, hogy elegy ülésben fel olvastatván dictaturara botsájtattak, punctum, de annak hogy a kormány elébe felterjesztettek, nyomát nem látja, mert ez csak felirás útján történhetik, mutasson néki valaki felírást, a mely országos vitatás után köz ülésből terjesztetett vólna fel.
Borsiczky: Nem minden határszéli bisztosság tartozik országgyűlési intézet alá, illyesek különösen az országhoz nem tartozó szomszéd idegen tartományokat illetők, ezekbe p. o. morva bisztoság is béfolyt, s ez a mi végzésünket fel sem veszi, hanem egy oly embernek kell végzést hozni, a ki nékünk is, nekiek is Ura; egyéberánt a Nádornak által vannak adva hogy terjessze Ő felsége elébe, illyes comissiókra nézve ez a szokott út.
Prónay: Az ország rendeinek minden esetre jusok van megvizsgálni, ha vallyon a részünkről nevezett országos bisztosság helyesen járt e el kötelességébe? azon comissiokra nézve tehát, a mellyek ide teszik jelentésöket, a diaetale tractamentumot fel kell tartani, s ennek végzetével felterjeszteni; ovást tesz tehát hogy azok az országos tanakodás alól ki ne vétessenek. Egyéberánt ez uttal nem kíván azon visgálatokba ereszkedni, hanem tsak resolutiót sürgetni a már felterjesztettekre, mert eddig a többféle természetű már felterjesztett limitanea Comissiók közzül még egynek sem látta sikerét.
Rohonczy: A már 1827-ben felterjesztettekre szükség resolutiót kérni, az 1830-ban béadott relatiókat pedig fel kell terjeszteni, külömben nem jöhet reájok resolutio.
Siskovits azt hiszi, a felolvasott 5-ik pont, mind a Marmaros mind a Veszprém V(ármegye) követjei kívánságoknak meg felel, – Nográd V[ármegye] követjének előterjesztése pedig helyes, s annak idejében kétségkívül a szerint fog kelleni munkálodniok a RRnek.
Dobóczky az 5-ik pontot csak annyiban kívánja módosítatni, hogy tsak a felterjesztett jelentésekre kéressék resolutio, mert a mellyek még nintsenek felterjesztve, azokra jókor van kérni resolutiót.
Pázmándy: Nyugodt lehet Heves V[ármegye] követje, mert mikorra elkészül a resolutio, bizonnyára mind fel lesz küldve.
Márjássy–Császár: Most sérelmek terjesztettnek fel, azt pedig tsak nem lehet sérelemnek nevezni, hogy arra nem adnak resolutiót, a mi még nints felterjesztve.
Török a bisztossági jelentések meg visgálása végett küldöttséget kér neveztetni, külömben ha béereszkedünk a rendszeres munkák visgálatjába, nagyon későn jöhet ezen dolog tisztába.
Prónay: Ennek majd akkor lesz ideje, ha béjönnek a kint lévő jelentések.
Borsiczky: A határszéli bisztosságok eránt az 18[30]-ki 11-ik t. cz. előtt is mindég úgy repraesentált az ország hogy tam substratas, quam substernendas, annyival inkáb tehát most, midőn már törvényünk is van, kérhetjük, hogy 50–60 évig ne késsék a kir. válasz, mert itt fekszik a sérelem, hogy a felterjesztés után 100 esztendő is elmúlik, míg egy resolutio érkezik, – azért az 5-ik pont is maradhat, amint van. – Megmaradott.
No. 7. A Só érzékeny sérelmének s a Kir. Kamara bitorlott Judicatussának ügyében egész erővel ismételtetvén a Népnek Javát önkényes mellesleges adó utján végpusztulással fenyegető sérelem, a Király kérettetik; hogy az esküvel is biztosittatott nemzeti alapos Jussokat illő tiszteletben tartván, a Só árára nézve az Ország rendeivel egyezzék, s egyszersmind azt is megengedni méltóztatott, hogy az 1791-ik 20-ik Czikkelyben érintett extremae necessitatis esetek, vagy az 1715. 41-ik törvénynek valódi értelmére vissza vitessenek, vagy pedig az egy oldalu* bal magyarázatokra alkalmat nyujtott záradék az emlitett törvényből egészen ki töröltessék; ezen tárgyra nézve EBERGÉNYINEK azon ragasztéka quod juribus nationum quamvis impeditis ullo unquam temporis tractu praescribi haud possit elfogadtatott, nem különben quoad judicatum per Cameram exercitum, tekintetbe vévén különböző megyékben fenn álló külömböző szokást az exercitum szó helyett ez tétetett arrogatum et in nonnullis jurisdictionibus usurpatum.*
A szöveg innen ismét az Országgyűlés Könyvtárának példánya alapján.
V. ö. Iratok, I. k. 22. l.
DÓKUS panaszt teve hogy e részben oly sűrűn érkeznek a felsőbb parantsolatok, hogy azoknak meg gátlására küldői egyébb módott nem láttak, mintha a H[elytar]tó Tanáts azon törvényes activitásba törvény által vissza tetetik, melly szerént az illy törvénytelen parantsolatokat publicalni sem köteles. Ezen kérelem a rendszeres munkák idejére halasztatott.*
E pont vitájának részletei a bővebb Jegyzőkönyv töredékében:
B. Sztojka a k[irályi] Kamaráknak a só praevaricatiok tárgyában gyakorlott bíráskodására nézve egy hosszas, de gyenge szava, s alkalmatlan ülése miatt érthetetlen előterjesztést tesz, annyit lehetett kivenni, hogy azon bíráskodást törvénytelennek, és czélaránytalannak is nevezé, mivel ha nemes ember az őt törvényesen megillető Oppositio jóvoltából él, nem lehet e miatt pörbe idézni, s így a bíráskodás sikeretlen, kívánja tehát azt egyszerűen eltöröltetni, s a só eránti vétségeket is a rendes itélő székeknek alája vettetni.
Ebergényi: Legszentebb jusainknak egyike a só árának meghatározása az 1790-ki esztendőtül vészi siralmas elerőtlenedésének eredetét, értem azon kihiresztett záradékot, mellyhez való túlságos ragaszkodásában annyira ment a kormány, hogy az 1791-ki 20-ik t. czikkelyt is nem a nemzeti juson, hanem királyi kegyelmen épültnek álítja, ezen igasságtalan principium ellen az ország mindég lehető óvással élt, ezt a felolvasott pontban nem látom elegendőleg kifejezve lenni, s azért kívánnám hogy ezen kifejezés után „adeoque SS. et 00. nec in postrema M(ajestatis) V[estr]ae S[acratissi]mae de dat 2-ae Dec. 1830. resolutione aliquod reperirent praesidium, a szükséges ovás tekintetéből még ezek tétetnének „sed nec juribus nationum quamvis impeditis ullo unquam temporis tractu praescribi possit.”
Dubraviczky ugyan azt mondá, hogy az 1807-ből e tárgyban költt számtalan felírásokban minden erősségek már annyira ki vannak merítve, hogy az 1830-ki országgyűlésének már egyéb fel nem maradt, mint a világ ítéletére hivatkozni – mindazonáltal Ebergényinek említett indítványa köz értelemmel elfogadtatott.
Péchy a „praesidium” szót nagyon gyengének találá, s közönségesen véve, az országnak ezen rettenetes sérelme lágyabban még soha sem terjesztetett fel.
Dókus jelenti, hogy megyéje ugyan a K[irályi] Kamara bíráskodását, melly a só praevaricatiokra nézve gyakran nem tsekély kitsapongásokkal és nemesi jusok sértésével gyakoroltatik, soha el nem esmérte, de oly sűrűen érkeznek e tárgyban a parantsolatok, hogy küldői ezen tekintetből is kívánják a K[irályi] Helytartó Tanátsot törvényes hathatóságába úgy vissza helyheztetni, hogy az illyes törvénytelen parantsolatokat közhírré tétetni se tartozzék.
Ez a maga helyére s idejére halasztatott.
A Kamara bíróskodása erőssebb szó vita alá jövén, minthogy némely követek azt jelentették, hogy megyéjök azon bíroskodást meg nem engedte, mások hogy nem is gyakorolja, mások ismét hogy bíróskodík ugyan, de ítéletjeit a megye illendően félre teszi s végre nem hajtja.
Palóczy azt álitá hogy a K[irályi] Kamara biráskodása világos törvényben nem gyökereztetik, minthogy az 1790-ki országgyülési irományok 420. lapján látható, hogy a Kir. Fiscus a Korona részéről postulatumba tette, hogy a só praevaricatorok ellen bizonyos Cynosura álapitassék, mit a Kamara judicatusa törvényességének esetében bizonyosan nem kivánt vólna. – Borsod V[árme]gye soha sem is tekintette másnak a só praevaricatiót, mint a törvény rendes utjára tartozó véttségnek, s midőn egy illyes eset bizonyos nemes ember ellen előfordult, ezt mint tolvajt a büntető törvényszék elébe idéztette, ott a biróság illetőségének kérdése vóltaképpen megvitattatott, s a Megye törvény székének biróskodhatása nem csak ott, de feljebb vitel utján a kir. Curián is megálapitatott, melly itélet curialis decisio és igy törvényes erejü.
Ezen előadások következésében a 7-ik pont elején Judicatum Camerae Regiae H[ungarico]-Aulicae s a t. exercitum helyet arrogatam et in nonnullis jurisdictionibus usurpatum tétetett.
Némellyek a Borsodi követ előadásához képest kivántak a Kir. Fiscus postulatumára, mint azon bitorlott biróskodás törvénytelen voltának a kormány részéről tett elesmérésére hivatkozni, de
Borsiczky azt veté ellen, hogy kormányelesmérést tsak kir. resolutióbol lehet meriteni, s ő a Fiscust tsak úgy tekinti mint a Király ügyvédjét, kinek tette a kormányt nem kötelezheti, sőtt egy visszahivás tökéletesen véget vet.
Kossuth: absent[ium] ableg[atus]) a szóban forgó pont végére nézve, hol az 1791-ki 20-ik t(ör)vény czikkely záradékának eltörlése, vagy legalább a különös szükségek esetjeinek az 1715-ki és 1741-ki törvények értelmére leendő visszavitele kérettetik, azon észrevételt tevé, hogy a nemzetnek só eránti jusa mindaddig tsonkitást fog szenvedni, s a bal magyarázatok alkalma mind addig felmarad, mig azon záradék simpliciter el nem töröltetik, azért nem tanátsos a kérelemben alternativával élni, mert előre ki lévén jelentve hogy kevesebbel is megérik a RR., telyeséggel nints ok reményleni, hogy a kormány azt fogná megadni a mi több. – Ezen észrevételt
Balogh helyesnek nyilatkoztatá,
Somsich ellemben ugy vélekedett, hogy tsak annyit kell kivánni, a mennyit ki lehet vinni, – azon záradék tsakugyan törvényben van, s annak eltörlése uj diaetale Tractamentum tárgya, – itt sérelem adatván fel, ezt tsak ott találhatjuk hogy ezen záradék elvitetett azon értelemtől, mellyet annak eleink adtak vólt.
Nro 6. A véghelyek kórmányzása ügyében költ királyi válaszokat az élő törvények szentségével, az RR. összve nem egyeztethetvén, kérik a Királyt hogy a véghelyekre nézve a Nádori és Banalis hatalmat törvényes erejébe vissza vegye, azoknak belső kormányzását a Constitutio szelleme és a nemzet charactere értelmébe, országos meghatározandó törvényes lábra tegye, a Varasdi generalatust és Czirquenon* városát a provincialis statushoz vissza tsatolja, a Carolina és Josephina utak között fekvő tér, Szegnia városa és a Sclavoniai alsó megyék s a Temesi kerületből történt ki testesittetések (excorporatio) ügyében az 1741-ki 18-k cz[ikkely] értelmében kedvező resolutiót adjon, s Répás és Kettel mezejét Somogy megye kebelébe vissza tsatolván, a megyék törvényes consistentiáját épségben fenn tartsa.
Cirquenica.
Nro 9. Circa taxas beneficiorum Ecclesiasticorum, ami LONOVITS praelatus inditványára igy módositatott, circa illegalem beneficiatorum ecclesiasticorum taxationem király válasz kéretik.
Nro 10. A magyar Kamarának törvénybe tett, de valósággal nem tapasztalt függetlensége, a pénz verése ügyének ezen kamara hatalmának alája vetése, az aranynak és ezüstnek országunkból ki nem vitele, sőt az országban pénz verése, a budai pénz verő Ház fel állitása s azzal eggyütt a Tárnok mester törvényes foglalatosságaiba vissza tétele, a pizetariusnak legalis hathatossága, a pénz értéknek tsupán Ország gyülésen meghatározása s végre a törvényes pénz czimzetek s magyar fel irások tárgyába az ország sérelmei ujjittatnak.
Nro 11. A magánosoknak pénzbeli viszonyaik (correlationes privatorum) orvoslása véget már több izben felterjesztett érzékeny sérelmek ismételtetnek. Ennek alkalmával igy szólla
SOMSITS: Nagyobb sérelem nem lehet, minthogy a Kormány önkénye által kormányozza a polgárok vagyonját, ha tsak repraesentalunk, marad a provisorius állapot, tanakodjunk eszközök felől.
MÁRTZIBÁNYI: Inkább sérelmes provisorius állapot, mint oly Törvény, mely a leg sérelmesebb principiumot törvényesitené.
SOMSITS: Ha minden vagyon béli biztosságot fel áldozzunk e inkább.
MÁRTZIBÁNYI: Vesszen inkább minden vagyonom, örömest fel áldozom azt, mintsem hogy nemzetem fő jussainak sértésébe meg egyezzek, tégyen a hatalom amit tehet, lessz még talán idő orvosolni a hatalom által sujtott sebeket.
PRONAY: Tudjuk, ott akadt fel a törvény alkotása hogy a kormány papirost kivánt a fizetés eszközéül, erre nem állok, soha nem is fogok állani, sérelmes dolog törvény nélkül lenni, de inkább igy, ha a Nemzeti Juss fel áldozás nélkül, nem lehet törvényt vásárolni.
DOKUSnak a procentuatio eránt elő terjesztett sérelme a gravamenek idejére halasztatott.
Nro 12. A magyar nyelv ügyében a mondatik hogy a Rendek kivánságainak a[z 1]830-iki 8-ik t. cz. által egy részben lett tellyesitését a Rendek hálával el esmerték, iisque et amplius desiderantur separata repraesentatione substernendis; erre
DESEÖFFY: Ha a magyar fel irások s törvények iránt el rendelt fel irás értetik, ugy ki jelenti, hogy ez küldőinek kivánságait ki nem meriti, ők extensiva propagatiót kivánnak, s a magyar nyelvet is az iskolai nevelésre akarják emelve látni.
KRITSKE: Kedvezések kéretnek és adatnak, de az alap, az institutio plebis, az operatumra halasztatik. Erdélyt ki vettük az Operatumok sorából s a praeferentiálék közzé helyheztettük, hát a hazai nyelv nagyobb vagy hasonló tekintetet nem érdemel? A Literarium hátra van vetve, Isten tudja, fel vegyük e valaha, különösen az extensiva propagatiora, melly tsak nép nevelés által eszközölhető, praeferenter ügyeltetni kiván.
BORSITZKY: Ez küldöttségi munkálódást kiván, ez által nagyon haladna a fel irás, a küldöttséget azomban elrendeltetni véli. KRITSKE kérdi, mikor lessz ennek sikere. A felirás igy módosittatott: separatis repraesentationibus his adhuc comitiis praeferenter* substernendis.
Az országos ülés elé került szövegben praeferenter helyett a teljesen más jelentésű demisse szó áll (Iratok, I. k. 24. l.)
Nro 13-o. A Fiscalisi Jószágoknak nem érdemekért, hanem árverés utján szokásba vett ajándékozása és
Nro 14. A nevetlen vádaskodások tárgyába fel terjesztett sérelmek meg ujjitatnak.*
A 14 pontban összefoglalt előzetes sérelmek szövege: Iratok, I. k. 15. s köv. l.
BEZERÉDY az Insurrectio el rendelését és a király lakásának hazánk kebelébe által tételét az elsőleges sérelmek sorába ujra fel terjeszteni annyival is inkább kivánja, mivel ezek az [1]825-ki praeferentiálisok közzé foglaltattak. A vitatás más napra halasztatott.*
V. ö. Kölcsey, VII. 56. l.
