c) 1833 július 24 Országos ülés. Tárgy: Az úrbéri javaslat I. tc. 13. §-a: a jobbágy elmozdithatásának esetei.
c)
1833 július 24
Országos ülés.
Tárgy: Az úrbéri javaslat I. tc. 13. §-a: a jobbágy elmozdithatásának esetei.
1833 július 24
Országos ülés.
Tárgy: Az úrbéri javaslat I. tc. 13. §-a: a jobbágy elmozdithatásának esetei.
Julius 24-én 68. országos ülés.
Olvastatik a következő (most már 12-ik) §, mely azt rendeli, hogy felmaradván a 40: 1-ae rendelete, az elmozditásnak következendő esetekben lészen helye: a) ha a jobbágy az uri és köz terhek viselésére elégtelen lenne, b) ha nagy és a közönségre nézve veszedelmes kicsapongásokban, – vagy c) jobbágyi kötelességére nézve az uraság kárával több izbeli nyilvános nyakasságban vétkesnek találtatnék.*
Iratok. I. k. 266. l.
A §. bévezetésére nézve a 40: 1-ae megemlitését némellyek szükségtelennek tarták, mivel már feljeb salvificálva van, de nem is ide való, mivel azon törvény esetében az ur a jobbágy vétke nélkül maga részére, itt a jobbágy vétke miatt nem maga részére mozditatja el a telekről. – Ezen inditvány el nem fogadtatott.
Az a) pont iránt VAY ezen szavakat úri és közterhek, igy kivánta változtatni úri vagy közterhek.
BERNÁTH a közterhek megemlitését egészen kihagyatni kivánta, mert itt uri viszonyokrol és nem adó systemárol van szó, fel sem teheti a RRről hogy az usufructuatio által uj fundust kivánnának az adónak szerezni, meg lássák, hogy az usufructuatio beneficiumát jobbágy helyett az Aerariumnak ne adják.
Mind a két inditvány elvettetett. – Továbbá ugyan azon pontra nézve CLAUZÁL inditványba tette, hogy a szerencsétlen és a vétkes jobbágy közt különbséget kell tenni, s a szerencsétlent nem kell rögtön elmozditással még szerencsétlenebbé tenni. Kivánja tehát, hogy az „elégtelen” szó elébe az országos redactiótul ezek tétessenek „főkép tulajdon hibája miatt”.* – CSEPCSÁNYI a fatalitások által megromlott jobbágynak egy esztendei haladékot kiván adatni.
Si colonus, propria praesertim culpa, supportandis dominalibus et publicis oneribus manifeste insufficiens foret. (Modificationes, 3. l.)
LA MOTTE ellenkezik, mert igazságtalannak tartja, hogy az árendás szerencsétlensége miatt a tulajdonos elveszítse a haszonbért. – A Clauzál inditványa, bár azt a PERSONALIS határozatlannak látta is, elfogadtatott, – de a CSEPCSÁNYIé el nem fogadtatott, mivel az önkény ellen biztoságot nyujt a következő § – ámbár ugyan PALÓCZY magát ez által megnyugtatva nem érezte, mivel a sz[olga] biró fogja investigálni s ugy találván, hogy nincs marhája, a Sedria e szerint itél, s a szerencsétlen jobbágy haladék nélkül elmozditatik.
A következő b) pontra nézve, melly a kicsapongásokrol szóll
BALOGH az egész pont kihagyását kivánta, – a kicsapongásoknak semmi köze az urbéri viszonyokhoz, a vétek megbüntetése politiához, vagy a Crimináléhoz tartozik. S ha itt büntetését kiálja, a büntetést oly módon kétszerezni, hogy általa még háza népe is szerencsétlené legyen, nem lehet. Egyébiránt is barbarus gondolat politicus vétket jószág elvesztésével büntetni, s ha veszedelmes az oly kicsapongó ember, mi jussal lehet őt más helység nyakára tolni, ha pedig helyben marad, telek nélkül is veszedelmes lesz.
A PERSONALIS nem pártolhatja, hogy a veszedelmes embert, a lázzitót, a csend háboritót a földes ur megszenvedni kéntelenitessék. A kétszeres büntetés pedig a büntetőtörvényben többször is elő fog fordulni. – Baloghot sokan pártolták, nevezetesen
BÖTHY: Nincs ugymond nállunk deportationalis sziget, s az ilyes emberek miatt, kiknek béfogadásátol minden ember elretten, zavarba hozatik a köz csendesség, mivel azok kéntelenek lesznek magokat a polgári társaságbol kirekesztetteknek tekinteni.*
Igazságtalan, hogy a földesúr önkényétől függjön a kitiltás; „igy ki rekesztődvén az illyen jobbágy egy helységből, más földes ur sem fogadja be; ki rekesztődik tehát a polgári társaságból s veszedelmes lesz”. (Jegyzőkönyv, II. k. 292. l.)
HAVAS megemliti, hogy a számkivetés, már régóta nem tartatik czélirányos büntetésnek. Továbbá addig a criminális bünös, ki állván büntetését, eredeti helyére utasitatott, most pedig kiűzetnék. A physicai koldusokra nézve legjobb rend, ha mindenik község a magáét tartja, a politicai koldusokra is nagyon czélirányos ezen rendelés, mert a kik ösmerik, azok jobban őrizkednek kicsapongásaitol.
KÖLCSEY: A kicsapongás vagy olyan lehet, melly miatt a jobbágyi tartozásokat nem teljesitheti, s erről tesz a c) pont rendelést, – vagy olyan, melly a földes uri viszonyt nem sérti, s mi köze ehhez a földes úrnak? a törvény megbünteti a bűnöst, de nem tiltja ki büntetés után a haza határain, mi jusa van tehát egyes embernek őt telkének haszonvételéből kitiltani, akkor midőn azon haszonvételt törvény által a jobbágynak adtuk? A Barsi követ* elszámlálta tegnap a megszoritásokat, mellyek mutatják, hogy jótétemény helyett puszta szót adtunk a jobbágynak és valóban igaz, annál is kevesebbet adunk, mert adunk gunyolódást, olly szót mellyet meg nem tartunk.
Balogh felszólalását l. 593. l.
DEÁK sok tekintetet lát ezen tárgynál, mellyet megfontolni szükség p. o. tanácsos e a büntetést érték elfoglalására kiterjeszteni, tanácsos e oly rendelést tenni, hogy kiálván büntetését a bünös, élelmétől is megfosztassék? Ezt s többeket, csak a büntető törvény könyv alkotása alkalmával lehet elhatározni. – ANDRÁSSY ugy vélekedik: azon szempontbol indultak a RR hogy lehet több évi fogságra büntetve a jobbágy, s e miatt jobbágyi tartozásait nem teljesitheti.
BALOGH felel, hogy ebből az következnék, hogy itélet előtt is ki lehet kergetni a telekből, s ki lehet azon boldogtalant is, a ki hoszasb ideig ágyban fekvő beteg. – Más által is teljesitheti kötelességeit, ha nem teljesiti, van rendelés az a) és c) pontban.
SOMSICH meg jegyezvén, hogy itt se confiscatiorol, se relegatiorul nincs szó, – a Balogh inditványa voxok többségével félre vettetett.
Hasonlóúl meghagyatott a c) pont is, mellyre nézve LA MOTTE a „több izbeli” szót szabályosabban kivánta volt meghatároztatni.
Julius 28-áig megirtuk a végzéseket.* – Julius 29-én, 30-án és 31-én a 2-ik t. czikelyt bérekesztették a KK és RR. – A 4-ik §-usra nézve a csere, és a feldarabolás csak földes uri engedelem mellet lesz szabad s az is csak 1/4 telekig. Az eddig történt bár kisebb felosztások, ha hozájárult a földes ur engedelme, megmaradnak, különben felbonthatók. – A zálog tilalmára nézve marad az 5-ik §. regnicolaris redactiója. – A 6-ik §. meg hagyatott, a 7-ikre nézve hozzá tétetett, hogy az úr csak ugy kényszeritheti cserére a jobbágyot, ha őtet még a commoditásra nézve is indemnisálja, s minden ilyen esetet a Sedria fog elitélni. – A 8-ik §-ban az határoztatott, hogy jövendőben legalább 150 ölet kell egy zsellér ház helyre adni, multra nézve marad a Status quis.*
V. ö. 584. s köv. l.
A július 29-i, 30-i és 31-i országos ülések tárgyalásait olv. bővebben a 66. számban.
