a) 1833 június 10 Kerületi ülés Tárgy: Az Urbariale. A határrendezés vitájának folytatása.
a)
1833 június 10
Kerületi ülés
Tárgy: Az Urbariale. A határrendezés vitájának folytatása.
1833 június 10
Kerületi ülés
Tárgy: Az Urbariale. A határrendezés vitájának folytatása.
Junius 10-én Szalopek és Petrovay előlülésök alatt tartatott kerületi ülésben, a regulatorius per kezdetén kiküldendő deputatio vétetett további vitatásba, és voksolni kivánván a KK, a felteendő kérdések felől nehezen egyezhettek. BEZERÉDY azon szempontból indula ki hogy az egész mivelt világon a per előtti békebiróság a legidvezségesb sikerrel gyakoroltatik; okát nem látja tehát, miért épen itt ne próbáltassék a per kezdetén a barátságos egyesség. E végett kivánná a deputatiót kiküldetni, felszólitván a KK figyelmét Somogynak tegnapelőtti inditványára: hogy a község is választhasson egy két tagot a küldötségbe. Ellenben JUSTH azt tartja, hogy meg lévén változtatva az urbarialis perek birósága s az egészen a törvényes útra vitetvén, politica Deputatiónak többé helye nem lehet, – a törvényszék által pedig akár a felek egyeztetése, akár a pernek szükséges instructiója, mint p. o. vizsgálat, osztályozat hitelesités s a. t. végett kiküldendő tagok pedig nem tartoznak a Deputatiók nevezete alá. – TÖRÖK alapszabásnak kiváná felállitani, hogy az itélő biró soha se legyen egyszersmind visgáló biró is, mert önnön munkája iránt elfogúltsággal viseltetik az ember.
Ennek következésében igy állittatott fel a kérdés: Kell e politica, vagy juridica deputatio? Nagy töbség vala, hogy juridica. E szerint tehát az egész dolog a politica utról elvonaték.
Ezután azon kérdés fejtegettetett: valyon az egyeztetés végett törvény utján kirendelendő küldötség mindjárt a per kezdetén, mintegy a per előtt, menjen e ki, vagy később. Ezen utolsórol feleslegesnek találta a kérdést BALOG, mivel eddig is szabad volt akármely biróságnak, küldötséget a per folytában rendelni, a hányszor szükségesnek itéltetett. De a per előtti küldötséget sokan szükségesnek vélték, leginkább azért, mert nem hihető, hogy a földesur, miután már az előkészületekre szükséges, töbnyire igen nevezetes költségeket megtette, barátságos egyezésre lépjen, mellyet a per kezdete előtt, az idő s pénz kimélése végett sokszor áldozatokkal és engedélyekkel is meg vásárolna. – DEÁK az egész regulatorius pernek folyamatját ily rendben látja. Legelső kérdésnek kell lennie, valyon lehet e a regulatiónak helye vagy sem? Ennek minden esetre birói itélet által el kell határoztatnia. Utóbb több rendbeli küldötségeknek kell a helyszinére kirendeltettni, a régi status authenticatiojára, a classificatióra, irtások megbecsülésére; ezek után az uj mérések meghitelesitésére; végre a kivágásra. Az első munkálódás végett itélet által kirendelendő küldötség az egyességet is próbálja meg. – De JUST még arra is emlékezteti a RRket, hogy itt a contributionalis fundusról van szó, s azért, noha a jobbágyságnak meg akarja engedtetni, hogy ügyvédet válasszon magának, még is a tiszti ügyvédnek befolyását mindig megkivánja. – Mások az egyeztetést lehetőnek nem látják a nélkül, hogy az egyeztető a dolog fekvését ismerje, melly csak a per folytában és az ellenokok felhozása által teljes világra fejlődik. – Noha még némelyek a már előbb felállitott urbariális elveknél fogva a per előtti küldötség elhatározását követelségnek nevezék, voksok töbsége által azonban az végeztetett, hogy a küldöttség a per folyta alatt menjen ki.
A regulatió módalitására jövén most a kérdés. BORSICZKY a már minap emlitett három eseteket, mellyekben uj regulatio nem történhet, világosan kitétetni kivánta, ugymint a) ha már ezen törvény szerint egyszer megtörtént a regulatio, b) ha sem a földes úr, sem a jobbágyok nagyobb része nem akarná, c) ha a helység már örökös szerződés mellett regulázva van. Ezen három okok mellett JUSTH még egy negyedikre figyelmezteti a RRet, t. i. a compossesoratusban mikor történhessen vagy ne történhessen a regulatio? BUZSÁN pedig a horváth szabadosokra (slobodnyikokra) emlékeztet, kiknek regulatióját megkivánja. BALOGH megjegyezvén, hogy a két első eset már voks által eldöntetett, a harmadikhoz azt akarja tétetni hogy az uj regulatio csak akkor történhet meg, midőn azáltal a jobbágyok sorsa javitatik, mert ez a mostani urbarium vezérelve.
HERTELENDY a köz ellen mondás daczára ismételve állitja, hogy az első eset voks által meg nem határoztatott, a mire BORSICZKY ugy nyugtatja meg, hogy a Bánátot most is lehet a törvényben kivétel gyanánt emliteni. GR. ANDRÁSY a 3-ra ugy vélekszik, hogy ahol csak a határ rendbeszedéséről van szó, ott lehessen uj regulatio non obstante antiquo contractu, mert a felosztás a mostani elvek szerint hasznosabb lesz, mind az urnak, mind a jobbágyságnak; a hol pedig a prestatiók forognak kérdésben, ott már az usufructuatio elrendelésénél ellátás tétetett. Ha itt a jobbágyok sorsa megjavitathatik, a régi contractus csak a már felmentettekre álhat ellene az uj regulatiónak. Lehet például, hogy egy helységben 10 jobbágy már örökre felmentette magát; itt a contractus csak ezeknek uj regulatiójokat gátolhatja; mert a többi jobbágyok igen meg lennének kárositva, ha ezen contractus miatt hasonló uj regulatió alá nem jöhetnének. – A compossessoratusra nézve azt kivánja, hogy ha a jobbágyság töbsége, akár ki emberei legyenek, kivánják az új regulatiót, az megtörténhessen. Az urakra nézve nem ide való a kérdés. Ezen utóbbi pontra némelyek előbb proportiót és commassatiót kivántak; mások ezt nem idevalónak, és csak rövideden megemlitendőnek vélték; még mások csak egy compossessor kérésére, végre mások a compossessoratus töbsége kivánságára megtétetni akarták. – A további tanácskozás másnapra halasztatott.*
A folytatást l. 465. s köv. l.
