a) 1832 december 27 Kerületi ülés. Tárgy: A királyi előterjesztésre adandó válaszfelirat vitája. A praeferentiális sérelmek kérdé…
a) 1832 december 27
Kerületi ülés.
Tárgy: A királyi előterjesztésre adandó válaszfelirat vitája. A praeferentiális sérelmek kérdése. A tárgyalásra kerülő kérdések sorrendjének vitatása.
Kerületi ülés.
Tárgy: A királyi előterjesztésre adandó válaszfelirat vitája. A praeferentiális sérelmek kérdése. A tárgyalásra kerülő kérdések sorrendjének vitatása.
December 27-én Kerületi ülés.
Presid[ium] a vóltak. Napi Rend a királyi Propositiók.
Minek előtte a RR. meg vitatásába ereszkednének, örvendő felirás határoztatik, az Ifjú Királynak szerentsés meg szabadulása tekintetéből, ezután a Királyi Propositiók fel olvastatván,
NYITZKY (Vas): Az 1790-iki Törvény czikkelly következésébe, a melly nem tsak a királlyi Propositióknak, hanem az ország sérelmeinek is minden Ország Gyülésén el intézését rendeli,* diplomatice kifejti az ugy nevezett praeferentialis sérelmek eránti állapodások Országos Rendjét az 1825-iki Országos Gyüléstől kezdve, s azon sérelmeket, mennyiben még orvosolatlanok, a Propositiokra adandó válaszba foglaltatva, mindenek előtt fel terjeszteni kivánja, reménylvén, hogy midőn azon Nemzeteknél is, hol az Uralkodók és nemzet között irott kötések nintsenek, a Kor kivánatainak engedve, önként engedményekre hajolnak az Uralkodók, egy Constitutionalis Nemzet igazságos kérelme nem fog meg tagadásra találni. A rendszeres munkák felvételének rendje ugy nevezett praeferentialis sérelmek eránti állapodások Országos állapodásokat, mellyek szerént a Rendek ő Felségének kijelentették, hogy legelébb a Kereskedési s ezzel együtt az Urbarialis és Adóbiztosi munkákat fogják tanátskozás alá venni s a hármat együtt királyi meg erősités alá terjeszteni,* ezen országos állapodástól el állani sem tanátsosnak, sem a Törvényhozó test méltóságához illőnek nem látják, ahoz annyival inkább ragaszkodik, mivel ha a Kereskedési tárgyakban a Hazát közönségesen érdeklő igazak kivivatnak, kedvezések adatnak s itt a kormány jó példával megy elő, több áldozatokat lehet az Uri karzattól várni s kivánni.
1791. évi 13. tc.
Az 1826. június 10-i feliratot l. az 1825/27. évi országgyülés Irásai közt, I. k. 612. l.
GRÓF ANDRÁSY ellenben a praeferentialis sérelmek eránt veleményét egyesitvén (ez egyébb eránt kissebb nagyobb ki terjedésbe köz megeggyezést nyert, azért többször nem fog emlittetni) a rendszeres munkák eránt azt véli hogy egyik Ország Gyűlése, a másiknak rendet nem szabhat, s azt hiszi, ha az Urbarialé nem lenne is elsőnek téve, az RR másba nem ereszkednének, meg kell végtére a nép hasonlithatatlanul leg nagyobb számát terhelő provisorius állapotnak szünni s bár ha tegnap a Rendeknek nagy része tetszéssel láttzot is a Szepesi Követ (Almásy) azon mondását fogadni, hogy a népnek appetitust tsinálni s azt bé nem tölteni káros, a szónok ugy véli, tellyesiteni kell azon appetitust, a mely van az igazságra, s az önkény meg szüntetésre. Ezt kiványa
PÁZMÁNDY is, mindenek előttinek tartván a szegény ember sorsát, az Urbarialis Concessiokat nem kivánja a Kormánytól nehezen nyerhető kereskedési kedvezésektől fel függeszteni.
DEÁK ellenben azt hiszi, a szegény ember sorsán nem lehet addig sikeresen segiteni, mig a divatban lévő depauperationis systema meg nem szüntetik, s azért a Commercialét annyival inkább elsőnek teszi, mivel itt a harmintzad eránt sat. még némelly küldötségi munkálkodások meg kivántatnak s addig mig ezek bé fejeztetnek, eleget lehet az Urbarialéba dolgozni. Igy
BÖTHY is a Nyitzky által ki fejtet Rendhez ragaszkodik, mert azt hiszi hogy bár mi engedmények adódnak is Urbarialis tekintetbe az adozó népnek, ha tsak a Biztosi rendszer fenekestől más lábra nem állitatik, a regulamentationalis áron* szedett katonai élelmezés, innen eredő deperdita, ingyen fuvar sat. el nem töröltetik, nem lehet a népen gyökeresen segíteni. Továbbá fel hozván azon sérelmet, hogy az óltalmazási constitutionális rendszer következéseképpen fel ajánlott katonai erő a Constitutioval ellenkező tzélokra, ugy mint az ingadozó Olasz Országi fejedelmi Széketskék támogatása végett az Országból Cholera ideje alatt, midőn a fel vett systemánál fogva kordonokat kellett vonni, ki vitetett s Hazánk oltalom nélkül hagyatott, a praeferentialis sérelmek sorába ezt is fel terjesztettni kivánja, hogy Ő Felsége minden idegen dolgok béli bé avatkozásoktól óvja magát, s a magyar katonaságot tsupán csak a Constitutio értelmében használja.
A piacinál lényegesen alacsonyabb, hatóságilag megállapított áron.
GROF LAMOTTE: A praeferentiálék fel terjesztése után minden mások előtt az Insurrectiónálét kivánja elrendeltetni, hogy ne légyen ok a Nemességnek szemére vetni hogy minden teher nélkül birja privilegiumjait, – ezután a Commercialét, mert az indirecta adónak azon nemei, mellyek ezen osztályból a népet nyomják, a sóval egyetemben a Nép jó léttének leg nagyobb akadállyai, s attól tart, hogy ha e részben orvoslás nem történik, az Urbarialéba adandó fávort a Ministerium az Aerariumba huzza,* az Adónak azon nemei által ugy mond fogy a pénz, e miatt tsökken az Industria, igy kevesedik a Modus merendi s a jobbágy rosszabb karban lesz mint vólt. Midőn mindenüt nyughatatlanság uralkodik, ha Magyar országon a kormány s nemzet között bizodalom állittatik fel, ez annyit tesz mint az egész Monarchiának s ez által Europának nyugodalmat adni. (Hohó! filius meus imperat matri, matri mihi ego Gratiae.)
A földesúri terhek csökkentésének előnyét nem a jobbágy látná, hanem a kincstár.
Az Urbariale fel vételére voxolnak még Bars, Tolna, Baranya, a pénz béli correlatiokkal összve tsatolva – Mosony, Heves, továbbá Arad, Temes, Zolyom, Verőtze, Pest, elsőnek teszik az Urbarialét, de a más kettővel egybe tsatolva kivánnyák sanctio alá terjeszteni, ellenben:
A Nyitzky által fel állapittatott Rendre voxolnak Nográd, Torontál, Maramaros, Pozsony, Turótz, Ugotsa, Báts, Somogy, Zabolts, Borsod, Trentsin, Sáros, Liptó, Abauj, Győr, Csanád, Szepes vármegyék.
OTSKAY (Nyitra): Instructiójánál fogva azon okból, mivel az igazság sebesebb ki szolgáltatásából, minden nép osztályra egy arányos haszon háramlik, a Juridicumot – MARKOVITS (Krassó) szintén a Juridicumot, KOMLÓSY (Bereg) különösen a Codex criminalist, – továbbá BARÓ RUDNYÁNSZKY (Békés) és BENE (Csongrád) a Publico Politicumot,
NAGY PÁL Instructiojánál fogva minthogy Constitutionk garantiája az Insurrectioban áll, s ettől az állandó katonaság számának s ez által az Adónak is leszállítása függ, az Insurrectionalét első helyen fel vetetni kivánják. Nagy Pál egyébb aránt magát Költseivel együtt, aki Instructioját nagy minoritásba látja, a többséghez csatolja.
SZIRMAY jelenti, utasítása ugy szóll, hogy a rendszeres munkákba, az országos állapodás szerént ereszkedjen be, és igy voxa a többséghez számitódhatik.
KRITSKE: Magyarúl kérvén engedelmet hogy még egészlen meg nem tunulhatott s Deákul szollhasson, az Urbarialera adja szavát, különösen azért is, mivel a Propositio köz tudomásra jövén, minden más rend azon véleményt fogná terjeszteni, hogy a kormány akart a népen segíteni, de az Urak bár fel voltak a Király által hivatva ellenkeztek.
HAVAS (Pest városa) a Publico-Politicumot ohajtaná, de nagy minoritásban levén, minthogy a Commertialékra nézve még némely előleges munkák szükségesek, az urbarialét kivánja fel vétetni, ugy hogy az alatt a Commertiale is el készittessen, s WAGNER azt adá hozzá hogy a Commissariaticummal eggyütt junctim a három Sanctio alá terjesztessen.
A preferentialék sorába több sérelmek s kivánságok, különösen a Magyar nyelvnek Diplomaticus póltzra emeltetése kivántattak sokak által felterjesztetni, ezen kérdések más napra halasztattak.
Conclusum. Mint már meg iratott: a preferentialék eránt felirás, az Operatumokra nézve a[z 1]825/30-ki meg állapitott Rend.*
V. ö. 35. l. – Kölcsey, VII. k. 32. s köv. l.
