c) 1833 április 21, 24, 25, 26 Kerületi ülések. Tárgy: Az Urbariale folytatása. A robot, a favágás, urbarialis vadászat s a kézmí…
c)
1833 április 21, 24, 25, 26
Kerületi ülések.
Tárgy: Az Urbariale folytatása. A robot, a favágás, urbarialis vadászat s a kézmívesek szolgálatai.
1833 április 21, 24, 25, 26
Kerületi ülések.
Tárgy: Az Urbariale folytatása. A robot, a favágás, urbarialis vadászat s a kézmívesek szolgálatai.
Már most visza menyünk a kir. válasz feletti vitatások által közbe szaggatott Úrbéri munkállatba.*
V. ö. 314. s köv. l.
April 21-én a Robott kérdése* előfordulván SOMSICH ugyan kijelenté, hogy ő a robottot hazánk egyik főbb szerencsétlenségének tartja, mindazáltal azon két kérdésre: hogy a robot napiszámja megálljon e, s a jobbágy természetben tartozék e a robotot leszolgálni úgy mint a redactioban van? a többség igennel felelt, s a redactio meg maradott – CSÁSZÁR a munka megváltására voxolván igy szóllott: vox clamantis in deserto.
A javaslat szerint az egész telkes jobbágy évi 52 napi igás vagy 104 napi gyalog munkával tartozik, a házas zsellér évente 18, a házatlan 12 napi kézimunkával. (Modificationes, IV. art. 6. §.)
Következett azon pont: melly a robotnak haszonbérbe adásárol szóll.*
10 A Proiectum szerint a földesúrnak szabadságában van a robotmunkát akár saját hasznára fordítani, akár bérbeadni; az utóbbi esetben „illi per quos hi labores praestari debent, praecedentiam prae aliis obtineant”. (29. l.)
NICZKY (Vas) Nem szeretné megengedni hogy csak magát a robottot árendába lehessen adni, holmi kereskedőnek, ki azt terhes fuvarra használná.
K. HORVÁTH inditványt tesz megyéje helyzetéhez képpest hogy szántásra két jobbágy fogjon ösze. Egyébiránt embernek nem ellensége, csak azért mivel ember, hanem úgy tartja, mig van oly nép osztály, melly a társaság czéljaival ellenkezik, ezt mindaddig mig ezen társaság elleni helyzete meg változik korlátolni szükség; a zsidókat eltiltatni kivánja hogy ember kéz munkáját kibérelhessék.
BENYOVSZKY igasság, s nemzetiség tekintetéből tiltatni kivánja, hogy keresztény, magyar ember a maga jobbágyait Zsidónak arendába adhassa. Azt is kivánja hogy a robottot csak földmivelésre lehessen forditani, s na oly munkára mellyet a magyar paraszt nem tud, s hová indulatja sem vonja. – Ellemben
CSÁSZÁR a robot bérbeadását emberkereskedésnek tartja s kerekdeden eltöröltetni kivánja, s inkább azt tétetni, hogy ha természetben nincs az úrnak szüksége a robotra, maga a jobbágy tartozzék bizonyos itt megszabandó áron megváltani a munkát. – Ezt támogatja VÁSÁRHELYI, nem kiván keresztény, és zsidó közt külömbséget tenni, egyik úgy csigázza a szegény jobbágyot mint a másik.
DUBRAVICZKY, HERTELENDY, SZUSITS magát a robottok kiárendálását eltörleni kivánák, – PÁZMÁNDY akár az eltörlést, akár a megengedést positive törvénybe tétetni károsnak vélné, hanem úgy hiszi a váltságbér meghatározása által, mint Császár javallá, az egésznek eleje vétetik. Igy vélekedtek Somsich, Bene, Nagy, Csepesányi és MADOCSÁNYI is, ki az eddig szokásban volt 10, 20 xr váltságot* kivánta meghagyatni.
A gyalogos napi robot váltsága 10, az igásé 20 krajcár volt.
A Zsidókra nézve DUBRAVICZKY és DOKUS úgy vélekedtenek hogy ezen megszoritásnak itt helye nincs, más nemzetek a zsidók emancipatiójárol gondoskodnak, s ezen kérdés nálunk is csak elő fog fordulni.
BALOGH még azt teszi hozzá: hogy ki az embert tiszteli, az közötte külömbséget nem tesz, bár szakállt hord, bár fejét leborotváltatja. Robottot kiarendálni Sclavenhandel, csak dolgot lehet ki arendálni, ember pedig nem dolog.
Ellenben LA MOTTE, ZMESKÁLL, KOMLÓSY a 1: 9-ushoz* ragaszkodva álliták hogy a robot kiarendálásának eltiltása belévág azon sarkalatos törvénybe hogy a nemes a maga joszágát tetszése szerint használhatja. – KOMLÓSY igy okoskodott: ha napszámost pénzért fogadni nem embervásárlás, az sem az, midőn pénz helyett bérül telket adak. LA MOTTE állitja hogy a liberalis ideáknak egy átalján ő is barátja (nagy kaczaj), de meg nem foghatja hogy lehet a jobbágy robotját rabszolgaságnak nevezni. Ezek excentrica idaeák.
Hármaskönyv, I. 9.
PRÓNAY tiszteli a hallott lelkes előadásokat, de Magyarországon embervásárlást el nem ismér. Más miveltebb nemzeteknél, mint Prussiában, alig van egy pár éve azon rabszolgaság eltörlésének, hogy ura engedelme nélkül a jobbágy fia leánya házasságra nem léphetett, hogy mesterséget nem tanulhatott, mig úrának ingyen 4 évig nem szolgált,* ez Magyarországon soha sem volt. Egyéb iránt a Császár javallatához hozá áll.
III. Frigyes Vilmosnak a jobbágyság földhözkötöttségét megszüntető, 1819. jan. 18-án kelt rendelete, 5. §.
KOTSI HORVÁTH (Balognak válaszúl): Ha nem ösmerném tiszta gondolkozását, hazafiságát Bars Vármegye lelkes követének, azt lennék kéntelen hinni, hogy ellenem intézett mondásának flosculusával csak a diariumot akarta gazdagitani. De én azt legéretlenebbnek tartanám, ki az emberiség jusainak tisztelésében, az erkölcsiséget, miveltséget mérőserpenyőbe nem vetné, ezt értettem én a Zsidókrol szólván. Egyébiránt ujabban is megjegyzem, hogy mondását csak hazafiságának akarom tulajdonitani.
BALOGH: Én annyira tisztelem Veszprém Vármegye nagy érdemü követjét, hogy valóban nem tudom hogy jutok ezen philippicához.
A kérdés eldöntése másnapra maradván*
Az úrbéri kérdés tárgyalásának következő napja azonban nem ápr. 22., hanem 24. Az ápr. 21-i dátumot Kölcsey naplója (VII. 204. l.) is megerősíti, ez tehát nem téves. De helyes a 24-i is, bár Balogh ekkor tegnapi nyilatkozatáról szól (330. l.). A következő napokon ugyanis a királyi leirat vitája folyt.
April 24-én* a vóltak előlülése alatt VAY és CSAPÓ leginkább az embervásárlás kifejezése ellen kikelnek. Igy tehát szolgát sem lehetne fogadni. Mind a két szónok az uri jusoknak fentartását kivánja s az utóbbi a robotokat oly tulajdonának nézi a földesurnak, valamint a praedialis urnak az arendája az. Most még ugy kell tekinteni a jobbágyot, a mily viszonyban urához áll, mert a mit később erről rendelni fogunk, még nem ide tartozó. Ezért különös egyesség utján kivánja az ily megváltást, hol a jobbágynak elsősége legyen; de ne kénszeritessék a megváltásra, mivel sok helyüt ki nem teremtheti a jobbágy a pénzt. Ellenben BORSICZKY az ily megváltásra a parasztot kénszeriteni akarja; mert ha ez nem történik, mi lesz az urból? Maga nem használhatja a robotokat, kibérleni nem szabad; ugy ha a jobbágy semmit sem igér érette, egészen elveszi az ur ezen jövedelmeit. De a megváltás jutalmas legyen: Miután még JUST is megtámadja az embervásárlás szót, mivel igy a jobbágy akkor is rabszolga lenne, midőn urának dolgozik és ha szabad a jobbágy nélkül a robotokat eladni, mért ne volna megengedve a jószág nélküli arendálás.
Innen Orosz kézírása.
BALOGH védi tegnapi nyilatkozását. Mivel ugymond, sok nálanál sokkal okosabb követek ezt excentricának nevezik, csak röviden megjegyzi: azon állitás, hogy a joszággal együtt is szabad kibérleni legkevesebbet sem nyom; mert a jószág nélküli eladása a robotnak, szeme előtt még nagyobb embervásárlás. Nem volt ugyan szerencséje, más országokban, Burkus és Szász országokban utaznia; de csak azt véli, hogy nem tanácsos más országoknak tökéletlenségeit utánozni. Ezért ismételi, hogy az ily exarendálás a legnagyobb rabszolgaság.
VITÉZ, ki a redactio mellett szól, azon vélekedéssel van, hogy ha mindent el akarunk vetni, a miben visszaélés történik, igy csak vessük tüzbe a Corpus Jurist.
Miután még BORSICZKY herczeg Eszterházy uradalmaiban hivatkozó azon szokást emlitette volna, hogy a robotok 50 vagy több számban, akármely magát jelentő zsidónak kereskedési használtatására kiadatnak s ezért a redactiot ugy kivánta módositatni: in casu partialis operarum praecise eloc tionis illi, per quos hi labores praestari debent, diem manualem a 10 xris, jugalem a 20 xris relurre maluerint. Ezen javallat a partialis szavon kivül, melly voks által eldült, elfogadtatott.
A következett pontban: In hoc porro labore etc. melly a robotnap kezdetéről s végéről, a jobbágy távolságára illesztve rendelkezik,* GR. ANDRÁSY és SOMSICH könnyebbitő inditványa el nem fogadtatván a redactio megmaradott. Hasonlóúl a másikban is: Ut autem domini terrestres etc. a robotszámnak téli s nyári hónapokra valo felosztása és annak a sürgető munka idején lehető kétszereztetése tárgyában a redactio meghagyattatott,* noha az ellen leginkább SOMSICH kikelt vala. Itt fekszik, ugymond, a baj, mellyet csak a practicus gazda itélhet tökéletesen. Mi az a fervens munka? Az urbarium a kaszálást, aratást és szőlőmunkát annak tartja; s ezért ezt ki kell mondani, másként a földesur még a szántást és gabonahordást is annak állithatja. A szántást ugyan sürgetőnek állitja megyéjében JUSTH, mivel elhalasztatván az tavaszkor, 12 ökrön sem lehet szántani.
A Proiectum szerint a munkanap napkeltétől napnyugtáig tart, a jövésmenés azonban beszámít. A tervezet több részletes intézkedést tartalmaz a szerint, hogy a munkát a jobbágynak lakóhelyétől milyen távolságban kell elvégeznie. (29. s köv. l.)
E szerint a földesúr a robot háromnegyed részét a nyári hónapokban veheti igénybe s így sürgős munka idején hetenként megkettőztetheti a robotnapokat. (U. a. 30. l.)
GR. ANDRÁSY állitása szerint, sok helyüt egész esztendőn tart a fervens munka. KLAUZAL pedig attól tart, hogy ha ki nem tétetik itt, mi ezen sürgető munka, majd az épités is az lesz, ha tégla után kiált a kőmives. Nem különben a téli s nyári honapokra valo felosztás is sokkal terhesebbnek tetszett mint az urbariumban BENYOVSZKYnak, PÉCHYnek és GR. ANDRÁSYnak, kik azt kivánták, hogy a robotnak negyede Nov. Dec. Jan. és februar honapokban, 3 negyede pedig a többi 8 honapokban szolgáltassék le. – De NICZKY (Vas) és GR. LA MOTTE pártolván a redactiot, ez a töbség által megállapitatott.
Aprilis 25-én a vóltak előlülése alatt tartott kerületi ülésben az általános munkák, ez a felülszolgált vagy ki nem szolgált robotról szólló pont: Quemadmodum interim etc.* nagy vitákra adott alkalmat. SZENTIVÁNYI az aversionalis munkákat ugy érti, hogy egy bizonyos föld bizonyos napokra adatik munka alá, melly nem káros, miután tapasztaljuk, hogy azon jobbágyok, kik aversionaliter veszik ki a földeket, sokkal örömöstebb mennek a robotra. De nem ebben az értelemben veheti a redactiót DUBRAVICZKY; nem szabad alkuról van it szó, hanem arról, hogy a tiszt kimegy és kimutatja a földet; neked ezt kell ma megszántanod, te ezen száz csomót ma haza fogod vinni. Ezt SOMSICH goromba excessusnak tartja, más részről a miveltebb parasztnak igen terhes, ha a durva hajdu áll háta mögött. Ezért, ha a jobbágy önként felfogja a földet, hogy azt ennyi nap alatt megdolgozza, ezáltal az ur is nyer, a status is nyer. De BORSICZKY megmagyarázza, hogy szoknak történni az ily egyezések: „ha meg nem szántod ezen földet, ki nem adom a legelőt” etc. SOMSICH ennek eltávoztatására a már előbb a praeses által javaslott cogere szót az exigere helyett kivánja, hasonlóúl RÉPÁS és gróf ANDRÁSY is, ki még minden visszaélés eltávoztatására e szavakat: nisi colonus sponte assenserit, tetetni kivánja. A meg nem jelent parasztra kimért dupla napszámot igen terhesnek látja. Elégé meg lesz büntetve, ha megengedtetik az urnak, hogy helyette más munkást fogadjon erszényére. Ezt pártolják DÓKUS és VAY, kik általában az egyezést a törvényhatoságok előtt köttetni akarják, mi azonban GYERTYÁNFYnak önkényre alkalmat szolgáltatni látszék. PÉCHY más részről az urat is biztositatni kivánja, ki sokszor nagy kárát érzi, ha példáúl szénája renden van és a jobbágy elő nem áll. Sanctiót BORSICZKY is kiván, mert máskép oly jobbágy is találtatnék, ki első naptól utolsóig elő nem álna, s kinek majd nem lesz mit törűlni. PÁZMÁNDY, ki az ily egyezéseket hasonlóúl a megye elibe pro sanctione kivánja, a coactionak sok nemei között, leginkább a 12 pálczát eltörültetni óhajtja. KOCSI HORVÁTH mindig Januar elején – SZENTIVÁNYI minden 3 hónapban computust tétetni akar, végre megmarad a redactio.
A 6. § utolsó bekezdése szerint a földesúr általában megállapított munkákat nem kívánhat, beleegyezésével elmaradt robot pótlására nem szoríthatja a jobbágyot (aversionales labores desiderare nec … robottas … amplius exigere integrum erit), viszont makacs jobbágyának költségén az elmulasztott munkát kétszeresen elvégeztetheti. (Proiectum, 30. l.)
A 7. §-ban Ultra praescriptas etc. melly a hosszu fuvart foglalja magában,* ennek általános eltörlését kivánták Péchy, Vásárhelyi, Zmeskál, Czindéry, Szalopek, Szutsics, BALOGH, ki természetelleninek tartja, hogy négy gazda külön lovakat fogjon öszve, és DESSEWFFY, ki azt semmi törvényben alapitva hanem csak az önkénytől származotnak állitja. Ezen utolsót tagadja JUSTH, mivel épen ugy alapúl a régi szokáson, mint a többi urbarialis praestatiók. CZINDERY megengedi hogy nem a törvényben alapul, de azért nem lehet állitni, hogy önkény szüleménye. Palóczy, Moncskó, Répás a megváltást, Szentiványi, Vay, Kocsi Horváth, Komlósy és Gyertyánfy a redactiót kivánták. Miután még BENYOVSZKY és MARCZIBÁNYI az ebbeli, főkép a nagy uradalmi tisztség által elkövettetni szokott visszaéléseket festették volna, végre voksoltak, s ugyan 1-ör maradjon e a redactió, vagy modositás? itt az utobbira ütött ki a töbség. A második votizatio volt: Elengedtessék e, vagy megváltassék? miután a megváltás határoztatott volna, utoljára az 1 és 3 napi mennyiség közül a kétnapi állapitaték.*
A IV. art. 7. §-a értelmében a szokott roboton kívül a földesurat minden négy telek után évente egy négyfogatos hosszú fuvar illeti meg, amelynek időtartama két nap. Ezt olyankor kell igénybe vennie, amidőn az utak használhatók s nincs sürgős mezei munka. (Modificationes, 10. l.)
A határozat szerint a hosszú fuvar váltsága minden egész telek után kétnapi munka két marhával.
A 8. §-nál, Subditi beneficio lignationis etc.* többféle, leginkább helybeli környülményeket tárgyazó észrevételek fordultak elő. Arra, valyon a jobbágy csak vinni, vagy egyszersmint vágni is tartozzék az ölfát, voksra ment a dolog és a redactio szerint az utóbbi rendeltetett. Az erdők távolságára nézve, Péchy, Somsich, Palóczy inditványára 2 mértföldnyi messzeség határoztatott el, és az intra dominium szavak kihagyattattak. Itt is Czindery, Petrovay és Niczky (Sopron) fertelmes visszaéléseket emlitenek. A három bánáti megyék,* hol soha sem volt szokásban a favágás és hordás, kivétettek. – KLAUZAL azon környülményre figyelmeztette a RRet, hogy sok helyüt szántóföld gyanánt erdőt kaptak a jobbágyok s igy, ha ezen stricte urbarialis competentiájokrol ezen szolgálatot tenniek kellene, duplán adóznának. BREZOVAY a nádasokat is megemlittetni akarja. – Végre Klauzal és Pázmándy inditványaira a quoquo modo helyett – in sylvis constitutivo sessionali haud inclusis, tétetett.*
A faizási joggal bármi módon rendelkező egésztelkes jobbágy köteles egy öl fát kivágni a földesúr által kijelölt erdőben és azt a földesúri birtok határán belül beszállítani. (Proiectum, 31. l.)
Temes, Torontál és Krassó megye.
Változatlanul maradt a 8. § második bekezdése a nádvágásról.
Következék most az urbarialis vadászatokról szólló 9. § Ad praecavenda etc.* Itt egyesült szép indulattól lelkesitett az egész gyülekezet a mulatságos vadászatok ellen, mellyekre nézve Péchy, Csapó, Repás, Klauzál és Somsich az emberiséggel öszveférőnek nem látják, hogy az urnak mulatságára ember hajtson vadat. A felső megyék követjei azonban a káros vadakra figyelmeztették a gyülekezetet; de minthogy e tekintetből inkább a publico politicumba tartozónak vélték ezen rendelést, arra relegálván ezen paragraphust, egészen kihagyattatni rendelték. Gróf ANDRÁSY, ki hasonlóúl a mulatságos hajtóvadászatokat megszüntetni akarta, más részről azt kivánta, hogy azon esetre, ha a község szükségesnek találná a káros vadaknak üldözését, jelentést tévén a földesurnak, ez puskásokat rendelni tartozzék. Ezen inditványra BALOGH a §-nak azon szavait, quae in regula ceteroquin habere nequeunt felfogván, nem akart ugyan belemenni e dolog mélyebb vizsgálatjába; hanem csak azt kéntelen megjegyezni, hogy a mostani időkben nem kell a népesedésnek egy részétől a fegyvert eltiltani, sőt azon lenni, hogy velünk kezet fogván a hazát utolsó csep vérig oltalmazni kész és alkalmatos legyen.
A Proiectum szerint a jobbágyok kötelesek a roboton felül háromnapi vadászaton résztvenni, amihez fegyvert, mivel ilyent nem tarthatnak, a földesúrtól kapnak. Kötelezettségük más szolgálattal, pénzzel vagy természetbelivel meg nem váltható. (31. l.)
A rákövetkezett 10. §, melly a kézimivesek szolgálatjairól szól: Opifices, qui etc.* vitatásba vétetni kezdődött, de folytatások a jövő kerületi ülésre halasztatott, s April 26-án a vóltak előlülése alatt, csak az urbarialis kézimiveseket és ollyanokat értve, kik egész év által mesterségökkel foglalatoskodnak, kettős voksolásra került a dolog; valyon szabad alkú, vagy meghatározott ár szerint váltsák e meg robotjokat? ez utobbinak elfogadása után pedig valyon itt vagy a megyékben történjék e meg a meghatározás, a megyebéli limitatiora ütött ki a töbség, noha VITÉZ igazságtalannak találta, hogy miután a zsellér 18 napot szolgálni kéntelen, a mesterember, ki az egész publicumot nyúzza (zúgás) ezt megválthassa.
A kézművesek és kereskedők a robotot pénzen megválthatják. Ha nem tudnak a földesúrral megegyezni, „solita urbariali via” kell az összeget megállapítani. (Modificationes, 11. l.)
A 11. §-nak circa fundos communitatum redactiója* megmaradott, noha BALOGH ezen községi fundusokat haszonbérbe bocsájtatni kivánta, minthogy jövedelmeit töbnyire megiszák az előljárók; PÁZMÁNDY pedig csak azon esetre fentartatni akarta az ily szövetségeket, ha az urbariumnál kedvezőbbek, máshol pedig megszorittatni kivánta.
A községi földek után járó kötelezettségek változatlanul maradnak. (U. o.)
A 12. §-nál: Ultra has manuales etc. melly főkép az robotok supererogatióját tárgyazza,* az előlülő TÖRÖK sanctiót rendeltetni kivánt. Erre NICZKY (Vas) azon véleményben vala, hogy ha a törvény enunciálja ennek törvénytelenségét, maga a paraszt sem fogna előállani; más részről fel sem tudja tenni a nemes emberről hogy a törvény ellenére ezt kivánná. De ezt, mond gr. ANDRÁSY, fel kell tennünk, mivel a régi urbarium ellen is vétett a földesur. BALOGH ily szép feltevésel viseltethetnék a nemesség iránt, ha most állanánk be a társaságba, de a legégbekiáltóbb példák ellenkezőre mutatnak. CSÁSZÁR végre a nemesség legnagyobb diszére valónak gondolná, ha csak egyedül megrendelni elég volna arra, hogy a rendelés át ne hágattassék. Ismer ő jobbágyot, ki egy esztendőben 365 napot szolgált, és még is 100 nappal adós maradt urának. DUBRAVICZKY megemlité hogy a tiz parancsolat isteni parancs, még is ált hágatik. Ő minden héten computust s a könyvbe lett béjegyzésen kivül minden jobbágynak különös jelt adatni kiván. Gr. ANDRÁSY az 1. Art. 4. § kiszabott sanctiót* kivánta, BORSICZKY pedig minden napért hármot a piaczi áron. Ez a kettős sanctio voksolás által el is fogadtatott ugy, hogy a 3 napi büntetés via summaria, a 200 f. p. p. pedig via juris vétetődjék az ily kicsapongó földesuron.*
A földesúr a felsoroltakon kívül semmiféle más szolgálatot nem kívánhat. A megye kötelessége felügyelni az elszámolásokra, s arra, hogy a jobbágyot ne szorítsa túlmunkára, hanem ha ilyenre szüksége van, szabad megegyezésre lépjen vele. (Modificationes, 11. l.)
A kerületi üléseken már megtárgyalt és elfogadott javaslat idézett pontja szerint a kártérítésen kívül 200 Ft büntetés sújtja azt a földesurat, aki elköltözni szándékozó jobbágyát az alispán engedélye ellenére sem bocsátja el. (Iratok, I. k. 260. l.)
A döntés értelmében a földesúr, ha a törvényes járandóságon felüli munkára kényszeríti jobbágyát, köteles ennek kárát megtéríteni, minden napját háromszorosan megfizetni vagy ily arányban a következő évi robotba beszámítani, ismétlődés esetén pedig minden alkalommal 200–200 Ft bírságot fizetni. (Iratok, I. k. 295. l.)
April 27.* és 28-án a capacitas possessorii kérdése, végtére csak oda szoritva, valjon a jobbágy sajátképen örökösen megválthatja e telkét voxok többségével. Nemre dőlvén el, ezen nevezetes kérdés detailja következni fog.*
Innen ismét Kossuth kézírása.
Olv. részletesebben a következő szám alatt.
April 29-én és 30-án az úr s jobbágy közötti örökös kötések tovább vitatatván, s a homlokegyenest ellenkező politicai elvek szempontjábol tüzesen forgattatván, ezen kérdésekben s feleletekben pontosul ösze a végzés veleje:
1-ső kérdés: A jobbágyi adózások, és tartozások iránt léphet é az ur s jobbágy örökös urbarialis kötésre? – voxok többsége szerint felelet igen.
2-ik kérdés: Meg válthatja e a telkét örökösen saját képpen? – felelet nem.
A nemesi jószág birhatásának kérdése a Juridicumra marad.
3-ik) Az 1-ső kérdés hogy értetik? csak évenkénti censusra – vagy úgy hogy a Capitalist is letévén, magát a datiákra nézve immunisálhassa. Felelet: a Capitalist is leteheti, szabad alku útján. (Jól meg kell külömböztetni a 2-ik kérdéstől, melly a dominium directum kérdését, – a földesuri jurisdictiót, successiót s a t. is magában foglalja.)
4-ik kérdés: A Curiale regale beneficiumok lehetnek e örökös urbariális Contractusok tárgyai? – felelet nem. (Eddig pedig szabad volt az alku úr és jobbágy között. – Hátra felé reformálunk.)
