a) 1833 április 23 Kerületi ülések. Tárgy: További vita a királyi válaszirat feddő és parancsoló kifejezései fölött. A válasz meg…
a)
1833 április 23
Kerületi ülések.
Tárgy: További vita a királyi válaszirat feddő és parancsoló kifejezései fölött. A válasz megszerkesztésére küldöttség alakul.
1833 április 23
Kerületi ülések.
Tárgy: További vita a királyi válaszirat feddő és parancsoló kifejezései fölött. A válasz megszerkesztésére küldöttség alakul.
Még néhány vonás a 23-ik Aprilisi Kerületi ülésből:
A szomszéd tartományokkal való kereskedési alkukötéssek végett kért biztoság iránt ő felsége úgy nyilatkozik: hogy a kereskedésre nézve kölcsönös egyezéssel a minő állapodás történik, s ő felsége sanctioja által megerősitetik, annak az örökös tartományokban végrehajtására teljes joggal, s hatalommal bir, s azért a tartománybeli küldötségek kinevezésére szükség nincs.*
V. ö. 323. l. 12. jegyz.
Ezzel többnyire megelégedtek a RR s feleletjökben sokan megérintetni kivánták, hogy ezen kérelmet nem azon szempontbol tették a RR mintha kétségbe akarták vólna ő felségének az Austriai örökös tartományokra nézve telj hatalmú kormányát venni; hanem csupán a dolog könyitése tekintetéből, s azért mivel ezen kereskedési kötések a Magyar Nemzet, és nem a Magyar király, hanem Austriai Császár között kötendők. – BEZERÉDY ugyan nem lát elegendő okot a kéréstől való elállásra, mert a Cseh királyal, Austriai fő Herczeggel a magyar törvényhozás utján nem tractálhatunk, – NOVÁK pedig kérni akará ő felségét, hogy a német tartománybeli Rendektől várt segéd intézeteket már most maga vegye eszközlésbe.
A többi kérdésekre nézve még igy szóllottak
PALÓCZY: Az engedelmesség, és függés köztünk mint egyes polgárok, és királyunk közt áll; de egészen más a törvényhozói viszony. Itt kölcsönös tractatusrol van szó, ha egyik rész parancsolni akar a másiknak, vége van a függetlenségnek, melly nélkül törvényhozó test fel nem álhat. Ha már kedvezést nem adott ezen kir. rescriptum, legalább új sérelmet ne okozott vólna, pedig azt okoz; midőn állitja, hogy ő szabja meg határát annak hogy mit vegyünk fel. Ez az initiativa jusának sértése, s e részben Trencsin és Szathmár V[árme]gye követeinek előterjesztéseihez ragaszkodva, beszédét azzal végzi: sürgetőleg kell kérni a királyt, halgassa meg már valahára igazságos kivánatinkat, nem lehet néki hűbb tanácsadója mint maga a nemzet, s nem ismérheti jobban a magyar nemzet kivánságát, mint a magyar dieta által. Ha leszállunk a Tyrolisi postulat landtag állására,* oda van a magyar szabadság.
Az osztrák tartományok rendeit csak azért hívta össze időnként az uralkodó, hogy az adóra és katonaállításra vonatkozó kívánságait tudomásul vegyék és elfogadják.
DÓKUS kivánná a felirásban kifejteni hogy az eddig felvett dolgok az országgyülése czéljátol el nem távoznak, s hogy reánk, de a kormányra nézve is veszedelmes lenne, úgy ki szabni előre a felveendő tárgyak határát, hogy azon túl terjedni ne lehessen.
NOVÁK: Azt tartja hogy ha a Rescriptum parancsoló hangon irott szavaira a RR nem felelnének, nem ismernék jusaikat, nem teljesitenék kötelességöket. Az előleges sérelmek iránt a kérést nem csak újitani kivánja, de hozzá adni, hogy a királyi válasz homlokán vártuk volna eziránt a resolutiót, minden esetre a követeltség azt kivánja hogy most is a felirás homlokára tétessék a kérelem ujitása.
B. SZTOJKA a parancsolatokat nem csak kedvetlenül veszi, de el sem is fogadja, mert azzal corelatioban áll az engedelmesség, s ha engedelmeskedni tartoznak a RR úgy minek jöttek ide.
Ezek szerint miután mind a dieta elhalasztása, s a sajtó szabadsága iránti óvás, mind az előleges sérelmek, sorozat és junctim, mind a kereskedési alku biztoság, mind a viszaléphetés, s a kir. válasz feddő, vagy parancsoló kifejezései iránt megtörtént az állapodás, FEKETE kerületi jegyző (a többiek betegek,* s azért az Urbéri munka folytatására felkiáltás utján Palóczy surrogáltatott Notariusnak) April 26-án felolvasta az intézet javallatát, felolvasása után nyomban PETROVAY azon inditványt tevé: hogy a munkát szépnek, de igen is kimeritőnek találja. A RR határozása az vólt, hogy csak per summos Apices válaszoltassék, ne hogy ujabb feleletet, s vitatásokat okozzanak, azért Deputatiót kiván az izenet kidolgozására neveztetni. PÉCHY hasonló értelemben szóllván kivánná az izenetet alkalmaztatni a végzésekhez, – a cholera, a junctim nem úgy van feltéve, a mint határoztatott – a Jegyző ur kiméllése tekintetéből is jobb ha küldötség neveztetik, mintha munkája itt vitatásba jő s egészen elesik. Melegen folytak a vitatások, egyik rész úgy vélekedett, hogy miután a Jegyző úr megbizatott, s ő munkáját elkészitette s fel is olvasta, megsértése nélkül nem lehet a dictatura alól elvonni, hanem le kell dictáltatni; oda haza fontolja meg jól kiki, s vegyék közülésben rostálás alá. – SOMSICH különösen azt mondá, nem szereti a deputatiókat, mert Curiatus voxal jőnek az ülésbe. A másik rész ellenben egész illendőséggel ugyan, de megmaradt a Deputatio kivánása mellet, leginkább azt hozván okúl, hogy ezen izenettől füg a dieta további rendje, folyamatja s itt maradása, s hogy kivánnák a hoszas publicus vitatásokat kikerűlni. – BALOGH Somsichnak azt felelé hogy a Curiatus vox iránti aggodalmának véget lehetne vetni, ha azokbol neveztetnék a küldötség kik ellene vannak, mert ellenségei lévén a Curiatus voxnak, azt kerülni fogják. – FEKETE ki jelenté hogy ő, a köz ügy forogván kérdésben, minden személyeségtől távol van, s néki a küldötség csak kedves lehet, de betegeskedése miatt engedelmet kér, hogy részt benne nem vehet. – CZINDERY ugyan tiszteli ezen szerénységet, de azt inditó oknak nem veheti, külömben ellenkező esetben ellenkező következést is lehetne húzni. Végtére csak ugyan küldötség nevezteték tagjai ezek: Borsiczky, Dubraviczky, Justh, Pázmándy, Niczky János, Szalopek, Palóczy, Dókus, Bernáth, Vásárhelyi, Novák, Desöffy, Busán, Sághy kanonok, Illésy kún követ, Posfay, Kritske városi követek a notariussal (kinek betegeskedése miatt, munkálódásukat harmadnapra halasztották) s a kerületi előlülőkkel. Az ülés végével KOTSI HORVÁTH újra inditványba hozá a dictaturát legalább a deputatio részére, állitván, hogy a mi köz ülésben felolvastatott, ahoz jusok van a tagoknak, de inditványa újra is elesett.
Beteg volt ekkor Kölcsey is.
