c) 1833 április 16, 17, 18, 19, 20, 21 Kerületi ülések. A kilenced és a robot kérdése. Április 17-én vita a szavazás technikájáró…
c)
1833 április 16, 17, 18, 19, 20, 21
Kerületi ülések.
A kilenced és a robot kérdése. Április 17-én vita a szavazás technikájáról.
1833 április 16, 17, 18, 19, 20, 21
Kerületi ülések.
A kilenced és a robot kérdése. Április 17-én vita a szavazás technikájáról.
April 16-án a kilenczed kérdése forogván fel, minthogy annak resultatumát már meg irtuk,* a tárgy egyébiránt is, a mint PRÓNAY nyilván emlité, kivált egy nagyérdemü hazafi (Gr. Sz. I.) által a legujabb időben, oly szivrehatólag van leirva,* hogy ahoz valamit adni nehéz, csak torlottan kivánjuk a fel hozott vélemények egymáselleni fő okait megérinteni.*
V. ö. 304. s köv. l.
A Hitel (1830) „Dézma” c. fejezetében. V. ö. Gr. Széchenyi István: Hitel. Szerkesztette és bevezetéssel ellátta Ifj. Iványi-Grünwald B. Budapest, 1930. 351. s köv. l.
A bizottsági javaslat ajánlotta, hogy ahol csak lehet, a földesurak és a jobbágyok egyezzenek meg egy vagy több évre a kilenced fejében adandó gabona mennyisége felől. (Modificationes, IV. art. 2. §., 8, l.)
A megváltás tétettvén fel anya amendement gyanánt, a fíók amendementok között főbbik vólt az hogy a kilenczed megszüntetésének potlásáúl adja vissza a jobbágy 8-, 9-, vagy 10-ik földjét, ennek gyámolitására ily formán szóllott
SOMSICH: A természetben vett kilenczed legigazságtalanabb, mert adatik a mivelt földből, a nélkül hogy a bé fektetett munka, s capitalis leszámitatnék, legegyiránytalanabb, mert mentől jobban iparkodik valaki, annál többet fizet, de a nemzeti gazdálkodás kifejtését is gátolja, példa erre, hogy egy pallérozott országban bizonyos festő szer mindaddig lábra nem kaphatott, mig belőle dézma kivantaték, s érette mindaddig temérdek ezerek vándorlottak külföldre, mig a törvényhozó test fel nem ébredt, s dézma helyet mérsékelt taxát nem szabott. Hát menynyi gabona vész el a dézmálás miatti rothadás által. Eddig keveset, vagy semmit sem adtunk, itt azon pont, mellyben megszaggatathatik a kaján bizodalmatlanság, mellyet a jobbágy szép buzáját látva érez, meggondolván hogy minden kilenczedik kalász nem az övé. A 9-ik földnek visza adásával való be váltást az javalja, hogy a jobbágy meg nyeri a munkát és magot, s hogy nem fog ura által kénszeritetni földeit, bárha azokat hasznosban tudná is használni, oly maggal vetni, mellyből kilenczed jár.
Ellene igy szóllottak: BENE: A nép azt nagyon terhesnek venné, s Csongrádban hol 1160 telkes község is van; nagyon bajos lenne a végnehajtás. PALÓCZY: A paraszt most sem tud élni, hát akkor? könnyü purum dominiumban a kivágás, de a hol, mint Borsodban, egy nyóltzadrész teleknek 6 földesura is van, nehéz. Mező Kövesd 282 telekből, 19,000 holdból áll, fizet öszesen minden datia fejébe 3627 ft-ot, vegyünk el tőlle 2000 holdat, mi fog következni? A Conscriptiobol* (ezt Bernáth compingált hazugságnak nevezi) majd meglátják, hogy az országban mintegy 12 millio 500 ezer hold van a jobbágy kezénél, ennek 1/9 része közel 1 millio 600 ezer hóld, s ezt vennék el a jobbágytól? de mit is nyerne a földes úr? egy universalis mérést, mellynek kölcségén két annyit is vehetett. – BERNÁTH: Hová vezet a kivágás principiuma? oda hogy a 9-ik bárány az enyim, és igy elveszem a 9-ik juhot, majd következik a tized, a papbér, ezt mind kivágással szüntessük meg? mi lesz belőle? – PÁZMÁNDY: A paraszt semmit sem vesz oly sajnosan, mint ha földjét elveszik, már elhatároztuk hogy az irtásokat, hogy a felűletes legelőt el lehet venni, vegyük most el 9-ik földjét, s tegyük ezt mind együvé. A kilenczed intereshez hasonló, ezt megfizeti az ember, s csak ellehet, de ha felmondják a Capitalist, gyakran koldussá lesz. Jobb a különféle módokat mind ösze venni, s megengedni, hogy a jobbágy választhasson. – BORSICZKY: A kilenczedik föld kihasitásánál még a redactio is jobb, ez legalább nem zárja ki hogy jövendőbe (mint ő most kivánja) valaha elengedtessék a kilenczed, vagy legalább megváltathassék, ez ellemben örökre minden kedvezést elzár. Az ugar földbe vetett termésből, vagy a föld másodszori gyümölcséből (mint Benyovszky mondá: ha gabona hegyibe vet lóherét, gabonáját le aratja, lóheréje megmarad) kilenczedet nem ád, igy ezt is elveszti. A földmivelés industrialis Capitalis, melly ipar mellet 12 p[ro]centót is hozhat, de ha a Capitalist elveszem, vége az industrialis jövedelemnek, – nem tudja jó szemmel néznék é jobbágyaink a temerdek földmérőt, kik minden nyolczad telket méregetve járnának az országban. Ő akkor, midőn a Constitutivumról volt szó, több földet kivánt adni a jobbágynak, miért? mert nem élhet, s most még elvegyen tőlle, a kevésből is? Végre mondódott az is hogy az adó fundusa sértetnék, de erre nyomban következett a felelet: hogy a 9-ed, mellyet a jobbágy eddig is kiád, csakugyan nem adó fundusa. – A ki vágást újabban is pártolá MAJTHÉNYI (Bars) mondván, hogy a méréstől nem csak nem fél, sőt ez maga képes vólna őtet a kivágásra birni annyira ohajtja már egyszer papiroson látni a földet. A Capitalistol vett hasonlitás sem áll, mert a kilenczed nem Capitalis, hanem interesse az egész jobbágyi tenutumnak. Azt elösmerik a RR. hogy a kilenczedlés eddigi módja rosz, elvenni legislatio útján nem lehet, mert tulajdon, surrogatum nincs, melly vóltakép kipótolná, és igy más mód nem marad, mint kiadni a 9-ik földet, igaz hogy a másodhasznot elveszti, de engedjen az úr is, és vegyék a 10-ik földet (még ezeken felül van egy gyámok: bár mi mód váltatnék is meg a kilenczed, felmarad az alattvalói függés, de ha kiadja a 9-ik földet, szakad a kötél örökre, s a szegény jobbágy földére nézve az örökös gyámság alól ki szabadúl. – A resultatum tudva lévén,* a többi vélemény árnyékolatit majd másszor – most tovább hogy igen messze el ne maradjunk).
Az 1828-iki országos összeírás, amelynek iratanyagát az Orsz. Levéltár őrzi.
L. 305. l.
Az Aprilis 17-én tartott kerületi ülést töbnyire azon kérdés feletti vitatás vonta ki hogy mi felett kellessék voxolni? van e a praesidiumnak jusa, a voxolásra kérdést tenni fel úgy, hogy a követek magokat ahoz szorosan alkalmaztatni kéntelenitessenek. DEÁK és VITÉZ álliták hogy ők magokat kérdések határába szoritatni soha sem engedik, ha a praesidium alternativa kérdést tesz fel, ők egy harmadára voxolnak, ha nekik tetszik. – Erre GRÓF ANDRÁSSY megjegyzé hogy ez más szavakkal oda megy ki, hozzon e törvényt a többség vagy 52 felé oszoljon. – BENYOVSZKY ugyan nem desperál a vélemények ezen harczában is, mert ez a tanácskozások természete, – de PRÓNAY azt jegyzi meg hogy ha valamely kérdés feltételében az egész test megegyezik, ahoz magát mindenki köteles alkalmaztatni, de abban nem nyughat hogy a praesidium önkénye szerint feltett kérdéseivel paralysálhassa küldői akaratját.
Azon párt, mellyet világosság okáért a régihez szorossan ragaszkodó, s mindég az úri jussok tulajdonát emlegető felekezetnek kivánunk nevezni, nyilvánosan oda dolgozott, hogy a kérdés több felé oszolván, a redactiohoz ragaszkodó 10, 12 vármegye tegye a többséget, – azomban PÁZMÁNDY nem akarja ugyan a dieta coordinatiojának kérdését megelőzni, mindazáltal úgy hiszi, a voksolás nem egyébb mint a scrutinium surogatuma, s igy a kérdésnek oly tisztában kell állani hogy arra fejér, vagy fekete golyóbissal lehessen voxolni, e szerint tehát ugy állitatván fel a kérdés, reluitio vagy redactio, mi lett a voxolás resultatuma, múlt levelünkben szám szerint megirtuk,* valamint azt is hogy a kétesen voxolók miatt másodszor is szavazásra kerülvén a dolog, az előlülő (Andrásy, Esztergom) csaknem publico politicus harczba hozta a RRket, mire nagy zaj támadott, minek MAJTHÉNYI (Bars) az által vetett véget, hogy úgymond: oly ponton állunk, mellyen többet tehetnénk, vagy veszthetnénk mint akarunk – 4 vármegye nincs jelen – hagyjuk holnapra, tanácskozzunk magunk között, én készebb leszek a másik részhez átmenni, mint vagy egy törvényhatóság voxát compromittálni (ő maga követ társának a Consultatio alatt tett s ön maga által is újitott kijelentése ellenére a redactiora voxolt). Erre a zajos ülés eloszolván*
V. ö. 305. l.
V. ö. Széchenyi, IV. k. 373. l.
April 18-án a kerületi ELŐLÜLÖ (Andrásy) azzal kezdé az ülést, hogy a kedvetlenségre vezethető publico politicus kérdés közben jötte miatt a töbséget tegnap ki nem mondhatta, kérvén a jelen nem volt követeket, hogy magokat ki jelentsék. – PRÓNAY azomban nem ezen szempontbol, mellynek feszegetése távol legyen, hanem csak azon törvényhatóságok jelen nem létte miatt véli az ülést elhalasztatva lenni, s ezért, mivel ily fontos kérdésben, méltán meg kell minden vármegyét halgatni. – A kún követ ILLÉSY kérdésbe soha sem hozott voxához ragaszkodik, – a HAJDÚ követ (Pély) küldői kiváltságainak taglalásába hoszasan béereszkedik s őket a K[irályi] Városok elébe akarja helyezni, – mi ellen KOLEDA és VÁGHY erősen kikelnek. Uj, már e kérdésben harmadik voxolásra kerülvén a dolog a redactio mellett maradott a töbség.
Tovább menvén a tanácskozás több pontok változtatás nélkül meghagyattak* azon pontbol, mely igy kezdődik: E superius adducta s a t. azon záradék nulla facta dominio insinuatione seminare culpose neglexit kihagyattaték.*
Ezek a pontok a kilenced beszolgáltatását szabályozzák.
A szöveg így szólt: A telki szántóföldből, amelyet a jobbágy vétkesen elmulasztott bevetni, vagy amelyet ura engedélyével kertté vagy szőlővé alakított át, kilencedet kell adni. (Modificationes, 8. s köv. l.)
Heves vitatásokra adott alkalmat azon §. melly a dézmálás módja, ideje, s a kilenczed behordása felől szóll.* Az e részbeli viszaélések ellen a nevezetes többség érzékenyen nyilatkozott. Arra nézve, ki tehet jelentést a véghez ment aratásról, az határoztatott, hogy nem az elől járók közönségesen, hanem minden ember fejenként. Arra nézve pedig hogy ezen jelentés után 24 ora, vagy három nap alatt legyen e kéntelen az uraság dézmáltatni? leginkább az alsó megyék által felhozott physicai lehetetlenség miatt a többség oda ütött ki, hogy 3 nap alatt. – Sanctio gyanánt az 1802-ki 7. rendelésnél* tovább a többség nem terjeszkedett. – Végre szavazatra ment azon kérdés is, köteles e a jobbágy a törvényesen kin hagyott urasági dézmát bevinni, vagy szabad e azt minden felelet terhe nélkül kün hagyni? a többség ezen utóbbira ütött ki s az is végeztetett, hogy a jobbágy soha sem köteles a dézmát más határba szállitani.
A javaslat szerint az előljárók tesznek jelentést az aratásról a földesúrnak, aki három nap alatt kiveszi a kilencedet s ezt a jobbágyok ingyen beszállítják neki. (Modificationes, 9. l.)
A törvénycikk nyolc napot engedett a földesúrnak a kilenced kivételére, még pedig az aratás teljes befejezésétől számítva.
April 19-én még mindég a vóltak előlülése alatt PRÓNAY legelébb inditványt tőn, hogy a papi tized kérdése a juridicumból kivétessék, s itt pertractáltassék, mert ő az urbarium által oly cathecismust akar felállitani, mellyből a jobbágy minden jusait világosan lássa, inditványa el nem fogadtatott.
A szőllő dézma iránti pont,* a redactio szerint meghagyatott, dézmálásra itt is 3 nap határidő szabatott, a Hegyallyára nézve az országos küldöttség tudositása bevárattatni rendeltetett.
A 3. §. 1–5. pontja (Proiectum, 27. l., Modificationes, 9. l.)
A kecskék és bárányok iránt a redactio ellen* megváltás határoztatott, s ennek ára az April 20-ki kerületi ülésben a redactionalis 4 xrol, a Bánáthan divatozó 1 1/4 xra szállitatott. A méhek dézmája elengedtetett. A többi aprólékos adózások, csirke, tojás, borjú s a t. iránt* Borsiczky, Böthy, Nagy és többen illetlennek tarták liberalisálni s voksaikat kinyilatkoztatni, ha más egyéb el nem engedtetett, a többség által 4 garas határoztatott egy egész telekre.*
A 4. §. szerint méh, kecske és bárány után kilenced illeti a földesurat. (Proiectum, 28. l.)
Az 5. §. értelmében az egész telkes jobbágy évente két csirkét, két kappant és 12 tojást harmincan pedig egy borjút adnak a földesúrnak. (U. a.)
Az ápr. 18–20-i tárgyalásokra vonatkozólag v. ö. Kölcsey, VII. k. 209. l.
April 21-én Török és Kajdácsy Előlülésök alatt a robott kérdésében először a redactióban kiszabott mennyiség elfogadtatott, utóbb azon elv hogy természetben adassék ezen szolgálat, voxok töbségével megállapitatott, a következő pontra nézve pedig melly a robottok (csak robottok) bérbe adásárol szóll, némellyek a Zsidókat kirekeszteni kivánták, mások ezt az emberiségel ellenkező külömböztetést, kivált midőn azaknak polgárositása forgand fel, elmellőztetni, s a kérdést az által kivánták el dönteni, szabatassék a robot váltságának bizonyos ára, s határoztassék az, hogy ha a földes úr természetben ki nem szedi a robottot, a paraszt ezen áron váltsa meg maga, igy a kibérlés, mellyet sokan embervásárlásnak neveztek, magában megszűnik. A többség ide látszatott hajolni, de a kérdés még el nem dőlt. Heves vitatások vóltak az embervásárlás, és a 1. 9-us* Hercules saruja forma „libere uti frui” rendelése felett.*
Hármaskönyv I. 9.
Az ápr. 21-i tárgyalásokról olv. részletesebben 328. s köv. l.
April 22-én a Resolutio* felvétetett a Cholera iránt, mellyre nézve a Felség displicentiáját nyilatkoztatá, annyival inkább, mivel mint mondja operata prelo comitti indulsit, a RR felelni fognak azon értelemben, hogy a törvényeket feltartván, displicentiát nem érdemelnek s a sajtó kérdését is ab indultu regiminis fügni el nem ösmerik, de felelni fognak úgy hogy ez további vitatásokra okot ne adjon, hanem csak just mentőleg áljon. A sorozatra nézve előbbi végzésök mellet nagy töbséggel megmaradtak. A junctim ellemben voxok töbségével elesett. (Az ülés detailja következni fog.)
Az április 16-i királyi leirat. Iratok, I. k. 195. s köv. l.
April 23.* a kir. válasz feletti tanátskozások folytában elhatározák a Rek hogy 1. A Rescriptum azon principiumát, mintha ezen or[szág] gyülésén csak az operatumok vétettetnének fel, el nem fogadják. 2. Az idő mulasztás miatti szemrehányást halgatással el nem mellőzhetik, úgy a rescriptumnak parantsoló hangon irott szavait is nagyon sérelmesen veszik. 3. Az előleges sérelmekre választ sürgetnek. 4. A kereskedésbeli biztosság eránt meg egyeznek abban, hogy ő Felségével tractálhatnak. 5. Mind a 9 operatumot kivánják elvégezni. Végre 6. a diaetale diurnumok kérdését a jelen Országgyülésre nézve most felvenni, úgy azt is hogy a nemesség részesitessék a fizetésben, igen nagy szó töbséggel, az pedig hogy egyedül a nemesség fizesse szinte szó töbséggel – a nélkül hogy a kérdés rendszeres voltát praeoccupálnák – elhatározák.*
Innen a bekezdés végéig külön lapon, ugyanattól az idegen kéztől, amely a 25. szám utolsó bekezdését is írta.
Mindkét kerületi ülésről részletesen a köv. számban.
