c) 1832 dec. 24 Kerületi ülés. Tárgy: A napló és az országgyűlési újság ügye.
c)
1832 dec. 24
Kerületi ülés.
Tárgy: A napló és az országgyűlési újság ügye.
1832 dec. 24
Kerületi ülés.
Tárgy: A napló és az országgyűlési újság ügye.
December 24-én Kerületi Ülésbe az Előlülők teljesíték s az ülés rendje (lásd a Toldalékot) azon óvással el fogadtatik, hogy az tsak interimális légyen és sem a systematica coordinatiora,* sem a Diaetának Pestre által vitele eránt kijelentett Országos Kivánságára nézve* következést maga után ne vonjon.
Az országgyűlés szabályozásának a reformbizottsági javaslatok tárgyalása során kellett előkerülnie.
A kívánságot az 1830-i országgyűlés okt. 17-i feliratában fejezte ki. (L. az országgyűlés Írásai-t, 164. l.)
HERTELENDY, BEZERÉDY, PALÓTZY elő terjesztésére meg állapodnak a Statusok köz akarattal, minden vitatás nélkül, hogy a Diaetának Pestre által tétele praeferenter representáltasson. Üzenet határoztatik a Fő Rendekhez.
FEKETE (Circul[aris] Jegyző) fel olvassa a Diarium szerkesztetése eránt tett rend szabásokat, mellyek tegnap a Pázmándy javallatjára írásba foglaltatni határoztattak, de az SS. a Conclusumnak irásba foglalását tsak ott tartván szükségesnek, a hol az representatio materiaja lészen, ne hogy jövendőben a Personalisnak a Szerkeztetés rendje eránt tett intézetei szükséges emlitéséből az következhessen, hogy a szerkeztetés el rendelése a Personalistól függ, DUBRAVITZKY javallatjára az határoztatik, hogy ezen irás tsupán a Preseseknek szólgáljon Directoriumul, midőn a tett rendeléseket a Napló Könyvbe leendő bé iktatás véget Országos Ülésbe szóval jelenteni fogják.
TÖRÖK (Arad) a Diariumot nem tartja a Publicitás elegendő orgánumának, Diaetális ujságot javall, Ország Gyülési Censura alatt.
MAJTHÉNYI pártolja s vehiculum gyanánt javasolja hogy a Circulusoknak Diariuma szerkesztessen, e kettő által fejlődik ki ama publicitás, amely mind azon követnek, a ki kötelességét híven tellyesiti, mind annak a ki Commitensi bizodalmát meg tsalá, érdemlett dijt adand. Ezután
BÖTHY szóll, a Királyi Censurának törvénytelenségét erőssen mutogatva, az ujságra nézve fel fogja a mult Ország Gyülési fonalat, hogy ha a Redactor a Kormánynál akadályokra talál, folyamodjon a Rendekhez s ekkor találják fel az SS. magokban az erőt, mutassák meg, hogy bár akadályok légyenek is győzni tudunk.
SOMSICS azt adja hozzá, hogy ezen ujság a Circulusok tanátskozásait foglalja magába, s ha másképp nem lehet, irassák Dictaturán a Statusok, s küldjék széllyel az Országba, meg emliti a szerentsés maradjunk szóval történt Országos Gyülési állapodásnál fogva a Diploma kérdését [1]830-ban eldöntvén, mint vesztek el ezen fontos tárgy felett tartott egy pár héti kerületi tanátskozások a publicitásra s Országra nézve.*
Az 1830-i koronázó országgyűlésen az alsó tábla ellenzéke V. Ferdinánd hitlevelét az 1792-ikitől eltérően, ezt kibővítve akarta megállapítani, a főrendek ellenállására azonban belenyugodott, hogy a diploma változatlanul maradjon.
EBERGÉNYI: Rettenetes dolognak tartja, hogy egy A.B.C.-es vagy Imádságos könyvet sem lehet nyomtatni hogy 5, 6 Censor minden betübe pápa szemjével belé ne buktasson, bár a Circularis tanátskozások örökre elvesszenek é? találkozott ugyan egy érdemes Hazafi ki azokat [1]830, a feledékenység hinárjából ki ragadta,* (Orosznak hangos Éljent kiáltanak mind az SS. mind az Auditorium), de eggyes ember magános munkája nem lehet elegendő hitelességű. Több követek tsipősön perstringálják a Kormány által gyakorlott Censurát, s mindnyájan ki nyilatkoztatják, hogy azt Törvényes lételünek el nem esmérhetik.
Orosz József „Ungarns gesetzgebender Körper auf dem Reichstage zu Pressburg Im Jahr 1830. Sammt Aktenstücken und Anmerkungen” c. munkájának (Leipzig, 1831.) I. kötetében a kerületi ülések tárgyalásait is részletesen ismerteti.
BALOGH: Egész erővel akarásra szóllitja fel a RR., fel szóllitást tész, adja bé folyamodását aki redigalni akarja ezen Ujságot, ha bizodalmat nyer, hellyeztetődjön a Könyvnyomtatóval együtt a Törvény hozó test oltalma alá.
NAGY PÁL: A kérdéseket különbözteti 1. Akarunk e Circularis Diariumot? 2. Ha ujjságot akarunk, tsak factumot foglaljon e az magába, ekkor minek az ujjság, küldjük szét a Diariumot, ha szabad Journált engedünk, kivánják c a RR. Censurálni, ő tudni akarja a Nagy Publicum itéletét.
PÁZMÁNDY: Egy ollyas ujjság, mint a Constitutionell* kivánatos vólna, de ha már most ennyit akarunk, semmit sem érünk el, minden nagy dolognak kezdete tsekély, ne szaporittsuk az akadályokat. Maradjunk az [1]830-ki presidialis kijelentés vonalán, (ezt Dokus ex praesidio kijelenti) ha valaki folyamodott, engedelmet nem nyert, tégyen panaszt, ekkor lessz ideje ki vivni.
Le Constitutionnel, 1815-ben indult, népszerű, mérsékelten liberális párizsi lap.
HERTELENDY: Az igaz jussért haszontalan esedezni borzad, törvény által kiván a sajtó dolgán segiteni.
BORSITZKY: Ha meg engedjük hogy ezen ujságot a Királyi Censor despotizálja, ollyan lessz mint a Pozsonyi ujság* «den 17-ten ist die 49. Sitzung punctum», mit ér az illyes Ujság, mit lehet ollyan Kormánytól várni, a melly holmi gvardianoknak adja által az Ország jussait, kik azon vakmerőségre vetemednek, hogy még a Törvény hatóságok végzéseinek kinyomtatását is gátolják. Just kóldulni a Törvény hozó test méltóságának derogál, Circulare Diariumot Censuráljuk mi, az Ujjságra adjunk telyes szabadságot.
Az 1764 óta megjelenő Pressburger Zeitung.
GROFF ANDRÁSY a Journalismusba s a sajtónak bokros kérdésébe nem kiván ereszkedni, ő tsak a Circularis tanátskozások rendjét kivánja redigáltatni, akármelly név alatt szerkesztesse akárki, a SS. authenticalják (ne censurálják), igy hitelességet is nyer, a ki vitelhez is van reménysége.
NAGY PÁL ezt Amphybiumnak tartja, se Diarium, se ujság, legnagyobb illiberalitásnak véli azt vélni, hogy még a Diárium redactioját is gátolhatja valaki – tellyes szabadság az Ujságnak.
BEZERÉDY: Oda is eljutunk valaha, most mint Komárom, nem hiszi hogy azon moralis sujj, a melly a Nemzetnek itt ki jelentett köz kivánságán fekszik, a Kormány által tekintetbe ne vétessen.
Számos enunciátiók után Conculusum: 1. A Circulusoknak légyen Diariuma, szerkesztés módja felől, tanátskozni fognak a RR. a jövő ülésben. 2. Az Ujságra nézve a[z 1]830-iki fonalat-veszik fel a RR., ha a folyamodás utján akadályokra talál a szerkeztető, jelentse magát, pártfogolni fogják a SS.*
V. ö. Kölcsey VII. k. 24. s köv. l.
