a) 1833 február 2–3 Kerületi ülések. Tárgy: A főrendek viszontizenetére küldendő válasz szövegének megállapítása.
a)
1833 február 2–3
Kerületi ülések.
Tárgy: A főrendek viszontizenetére küldendő válasz szövegének megállapítása.
1833 február 2–3
Kerületi ülések.
Tárgy: A főrendek viszontizenetére küldendő válasz szövegének megállapítása.
Febr. 2-án még Deák és Almássy. Febr. 3-án La Motte (Gömör) és Plathyi (Lipto) előll ülések alatt kerületi ülések tartattak, mellyekben az előleges sérelmek, és kir. elő adásokra adandó válasz ügyében a Fő RR. viszon izenetére küldendő válasz izenet meg rostáltatott. Bernáth Kerületi Jegyző vólt a válasz szerkeztetője.* Az állapodás elvei már elébbi levelinkben ki lévén fejtve,* a szó feletti rostálás, kevés érdekest nyujthatna, csupán kettőt emlitünk tehát, melly részint nationalis részint parlamentaris állásunkat tárgyazza.
Végleges formájában: Iratok, I. k. 52 s köv. l.
L. 133. s köv. l.
A kereskedési biztosság kérelme tárgyában a lévén erősségül fel hozva hogy a szomszéd tartománybéli vám állapotjának meg változott környülményei jobb reménységre biztatnak, minthogy a szomszéd tartományok statusai tsak ön hasznokra ügyeltek vólna bár kárunkkal is, ezt BALOGH ki hagyatni véli, minthogy általa azon Sympathia zavartatik, melly a nemzeteket egymáshoz naponként szorosaban kaptsolja, s melly bizonyal jó következéseket fog szülni, ne sértsünk ugy mond nemzeteket, szükségünk lehet reájok.
BÖTHY: A Felség csak 1829-ben vette kezébe azon vámokat, addig tehát mindég a tartománybéli RR. gyakorolták rajtunk a káros meg szoritást, ez valoságos factum, ki kell mondani, egyébb eránt ben marad, vagy nem, azon kifejezés, minő sympathia fog közöttünk uralkodni, annak birája lenni nem kiván.
Második tárgy vólt, valjon szükség-e meg emliteni hogy a junctimhoz való ragaszkodást a Kormány iránt való bizalmatlanság szülte, vagy leg alább ki mondani hogy nints bizodalmatlanság. A többek között igy szollott SZINYEY: Én a Király személlyes jó szándékát, a ministerium törekedésétől egésszen el választom, sajnálom hogy az elsőnek Magyar Országra nézve ritkán, vagy soha sem lehet sikere, mivel a Ministerium mindég talál módokat, azt foganatlanná tenni. Valjuk meg őszintén, az Austriai ministerium soha se vólt, nem is lessz a Magyar Nemzetnek jó akarója, tellyes törekedését örökkön oda forditotta s forditja, hogy leg igazságosabb kivánságainkat kijáttzhassa, ezen irányt látom én a propositiókban is, mert soha el nem hitethetem magammal, hogy azon Kormány, melly az indirectus adók, vámok, harmintzadok, a katona tartás irtózatos terhével sat. olly égbe kiáltó módon nyomja a Magyar adózó népet, azért tette volna az Urbariálét első hellyre mivel annak sorsát szivén viseli, tsak azért tette, hogy itt semmit sem kéntelen igazságtalan terheléséből engedni; s tsak azért hogy a Commissariaticus és Commerciális nyomást, ön kénye szerént folytathassa, sőt hogy a mi engedélyeinket is maga hasznára forditván, a népet suis Consvetis illicitis modis et viis, még jobban nyomhassa, azért igen természetes, hogy az Austriai ministerium eránt bizodalmunk, nékem leg alább egy tsepp sints.
BORSITZKY: Ugy hiszem én nem is tudnám a ministeriumot arról capacitálni, hogy nékem benne bizodalmam van, ezt ő soha el nem hinné, bizodalom tsak a törvények meg tartásából eredhet, ezt a Ministerium soha sem tellyesitette én tehát néki nem hiszek s eránta bizodalmam sints.
G. ANDRÁSSY azon dólgokba mellyek természeteknél fogva, egymással oppositioba állanak, bizadalmat nem vár, de nem is kiván, s azt hiszi, hogy a Kormány eránt okos bizodalmatlansággal viseltetni némüleg természeti kötelesség.
Mind a két napi ülést ezen egy válasz izenet rostálása huzta ki.*
V. ö. Kölcsey VII. 119. s köv. l.
