b) 1833 január 14 Kerületi ülés. Tárgy: A három első Operatum (Urbariale, Commerciale, Contributionale-Commissariaticum) együttes…
b)
1833 január 14
Kerületi ülés.
Tárgy: A három első Operatum (Urbariale, Commerciale, Contributionale-Commissariaticum) együttes felterjesztésének (junctim) kérdése.
1833 január 14
Kerületi ülés.
Tárgy: A három első Operatum (Urbariale, Commerciale, Contributionale-Commissariaticum) együttes felterjesztésének (junctim) kérdése.
Meg változván az Izenet alkotó alapja
[1]833-ik Januarius 14-én Kerületi Ülés tartatott.
Praesid[ium] Nyitzky (Vas), Költsey (Szatmár). Ezen ülésben voksok többségével legelőször is az állapitatott meg hogy az Urbariale után, a Commercialis munka fog tanátskozás alá vétetni. Ezután BORCSICZKY indítványára, s NAGY PÁLnak bővebb fejtegetésére az állapittatott meg, hogy minek utánna a kereskedésre nézve két fő principium forog fel u. m. a prohibitivum systema el törlése, és a Reciprocitás, a kereskedési munkában mind addig sikeres lépéseket tenni nem lehet, mig a szomszéd örökös tartományokkal részünkről, mint semmi Colonialis tekintetnek alája nem vethető független nemzettel biztos alaku kötések nem köttetnek, szükséges az 1807-ki nevezetes fel irásban ki fejtet principiumokra hivatkozva* a Királyt előlegesen meg kérni hogy a szomszéd tartománybéli biztosságokat mi hamarébb nevezze ki. EBERGÉNYI ezen inditványt támogatva, meg emlité, hogy ő függetlenségünk koporsóját a[z 1]807-ik fel irásra érkezet azon királyi válaszban* látja hellyeztetve lenni, amelly azon principiumot enunciálja hogy kereskedésünk korlátozását a Monarchia java kiványa, ezt ugy mond: tsak egy olly ministerium gondolhatja ki, melly a Consumtionális adót, a véget hozta bé, hogy a magyar föld zsirját mellesleges uton ki zsarolhassa, ugy vélvén, hogy talán Orvos is vólt azon ministerium, s a népet homeopathia utján mint Heringet a hordóba ki akarta száritani, hogy több férjen egy szobába, – miként fagadtattak ezen principiumok, az Izenet ide rekesztett módositásából látható.*
V. ö. 97. l., 14. jegyzet.
Az 1807. szept. 5-i és 8-i leiratok az országgyűlés Irásai közt, 179. s köv. l., 182. s köv. l.
L. 97. s köv. l.
Hosszas vetélkedés vólt a junctimnak értelme felett. PÁZMÁNDY ezt ugy akará érteni, hogy valamiképpen a Fő RRnek, ugy a Királlynak is resolutio véget eggyenként is fel kellessék az Operatumokat terjeszteni; s tsak sanctio alá eggyütt. – NAGY PÁL ellenben ugy vélé hogy ezen munkára nézve, a Diaetalis tractatus, egészlen más ábrázatba öltözik, mert meg lehet, hogy a harmadik munka végén őrlődik ki olly környülmény, mellyhez az első munka elejét szükség alkalmaztatni, azért az Izenetbe nyilván javallá hogy ámbár a Fő RRnek (ne hogy hólnapokig heverjenek) eggyenként is által küldik a munka szakasszait, de Comitiale Conclusummá semmi sem válhatik mind addig, mig fel maradván minden koron egyik principium félre vetésével, minden előbbiekre a vissza lépés Jussa, mind a három munka költsönös megeggyezéssel nem lessz el intézve, ekkor megy mind együtt resolutio véget a Királyhoz, s tőlle is el annyira váratik a válasz, hogy bár valamelly tárgyra nézve kedvező resolutiot adna is, abból még sem lehessen törvény materiáját meriteni, mind addig, mig költsönös vittatás utján minden tárgy eránt az egyezés meg nem történik, s ekkor fog a három munka sanctio alá junctim terjesztetni. – Nagy Pálnak véleménye győzött, s az Izenet ezen elvekhez alkalmazva módositatni rendeltetett, még az is elhatároztatott, hogy a 10-ki Januariusi Országos állapodás következésében a Fő RRhez küldendő Izenet tárgya tsupán a Diariumra való fel szóllitás lessz* és sem a sajtónak dicsőségesen kivivott kérdése, sem az Országos Diárium ki vonatjává degenerált Ujság, nem fog a Fő RR meg egyezésének, vagy ellenkezésének ki tétetni.*
V. ö. 98. l.
V. ö. Kölcsey, VII. k. 71. s köv. l.
