HATODIK FEJEZET. Austria uralmi állása Olaszországban az 1848–49-ki szabadságharcz leverése után.
HATODIK FEJEZET.
Austria uralmi állása Olaszországban az 1848–49-ki szabadságharcz leverése után.
Austria uralmi állása Olaszországban az 1848–49-ki szabadságharcz leverése után.
Az Austriának nevezett hatalom legyőzvén Novaránál Piemontot, helyre állította uralmát Lombardiában s Velenczében, leverte a forradalmat Modenában, Parmában, a Romagnában, s úgy ezeket, mint Toscanát s az Apenninek, az Adriai tenger és a Pó közt fekvő pápai tartományokat megszállotta.
Ezek következtében Austria hatalmi állása saját olasz birtokain még zsarnokiabb és nyomasztóbb, azokon kivül pedig még uralóbb alakot öltött mint előbb volt. Nem elégedett meg azzal, hogy visszanyerte Lombardia s Velencze birtokát s ott a vérengző boszúállás mellett már nem is mint uralkodó országolt, hanem mint hódító zsarolt, rabolt s féktelen soldateskai kénnyel zsarnokoskodott, parancsolni is akart Olaszországban; erre irányzott politikájának eredményét Cavour és követtársa a krimi háború utáni 1856-ki congresszuson, ápril 16-án Clarendon lordnak és Walewski grófnak benyújtott emlékiratukban e szavakba foglalták össze: »Austriát a birtokához nem tartozó tartományok megszállása s az ellenállhatlan befolyás, melyet ennek folytán a többiekre is gyakorol, Olaszországnak csaknem absolut urává teszi.«
Csakugyan ura is volt.
Ezt akarom előbb kimutatni, aztán jellemezni fogom uralmi rendszerét Lombardiában s Velenczében.
1. Austria Toscanában.
2. Austria Modenában.
3. Austria Parmában.
4. Austria a pápa tartományaiban.
5. Austria Lombardiában és Velenczében az olasz szabadságharcz leveretése után.
6. Austria Nápolyban.
Csatolmány az 5-ik szakaszhoz. Emlékirat, melyet a turini cabinet a szárd alattvalókká lett lombard-velenczei kiköltözöttek vagyo…
