Omazta (rozwáci).

Teljes szövegű keresés

Omazta (rozwáci).
Armálista család. A címereslevelet II. Rudolf királytól 1599. április 1. rozwáci Omazta Miklós, felesége Demiény Anna, testvére Omazta András és sógora Demiény András kapták. (A diploma eredetije Omazta Gyula, kir. közjegyző tulajdonában Békéscsabán.) Kihirdette 1602. Trencsénmegye. – Címer: kék mezőben folyóba épített két-bolthajtásos, jobbharánt elhelyezett várfalon lépdelő arany griff a pajzsszegletből előtörő Nap felé nyúl; zárt sisak; sisakdísz: növekvő leopárd jobbjában kardot tart; takaró: vörös-ezüst, kék-arany. – A nemességszerző Miklós fia Dániel nevét Masnicius-ra latinosította s kosztolnai ev. pap volt. Fia, Tóbiás 1669. Csemicén, 1670. Illaván tanító, majd a következő évben illavai káplánná szenteltetett fel. 1674-ben több paptársával együtt a pozsonyi vésztörvényszék elé idéztetett, mely 9 hónapi börtönre s utána 200 más ev. pappal együtt nápolyi gályarabságra itélte. Nápoly mellett ugyan sikerült megszöknie, de harmadnapra ismét elfogták és börtönbe vetették. Nápolyban Vels György, hollandi admirális által kiváltatván, szabadon bocsáttatott. Innen Németországba ment s 1678. Wittenbergában, 1680. pedig Jénában tanul, majd a soproni országgyűlés után visszatért hazájába s Illaván, Blatnicán, Szentandráson, Tótprónán és Zayugrócon lelkészkedett. Egyike volt a protestantizmus elleni üldözések vértanuinak. Élettörténetét tót nyelven maga írta meg, de csak kéziratban maradt fenn. Kéziratainak másolatai a pozsonyi s a pesti egyetemi, valamint a Tarnovszky-féle könyvtárban (Csácsova) őriztetnek. Több egyházi munkát is írt. Fiai közül Mihály 1720-ban pappá szenteltetvén, 1723–25-ban Bágyon működött.
A család később Békésmegyébe származott át, hol Zsigmond 1832. Trencsénmegye bizonyítványával igazolta nemességét.
A leszármazási táblázatokat Nagy Iván adatainak felhasználásával állítottuk egybe. – Az 1754–55. évi orsz. nemesi összeíráskor Nyitramegyében 2 Ádám, Trencsénmegyében pedig András és Ádám vétettek fel a kétségtelen nemesek közé.
A család leszáramazása visszavezethető a nemességszerző Miklós-ig; akinek fia, »Masnicius« Dániel 1650. halt el. Fia volt Tóbiás (szül. 1640. okt. 28. Kosztolna, † 1696. Zayugróc), akiről fennebb már részletesen volt szó. Felesége, 1. Hrivnák Anna, 2. Sartorius Dorottya (szül. 1649., † 1721. Aszód). Gyermekei: 1-től Erzsébet (szül. 1672. okt. 28. Illava); 2-től pdig Sámuel (1720. Divékújfaluban gazdatiszt); s Mihály (szül. 1688. Tótpróna), ev. pap; A családot ez utóbbi folytatja tovább. Fia János, ev. pap, felesége Mezibrodszky Judit; ezé János-Tóbiás (szül. 1742. jun. 24., † 1805. dec. 27. Békéscsaba), békéscsabai jegyző, majd 1789-től ottani postamester is. Neje (esk. 1770. febr. 20.) Povázsai Zsuzsánna; akitől gyermekei: Sámuel; Sándor; Tóbiás; és Zsigmond; Tóbiás békésmegyei csendbiztos, neje Simon Lotti, s gyermekei: 1. Ferenc (szül. 1814) tótkomlósi jegyző; Csörfölt Teréztől született fia: Béla; – 2. Tóbiás (szül. 1822). kereskedő volt Balassagyarmaton s nejétől, Vitális Zsuzsannától született Oszkár nevű fia; – 3. János, akiről azonban további adataink nincsenek.
Zsigmond (szül. 1795., † 1866. dec. 6.), békéscsabai póstamester. Neje Oláh Teréz; gyermekei:
I. József (szül. 1819. Békéscsaba), árvabizottmányi pénztárnok. Neje (esk. 1847. márc. 23.) simándi Kállay Róza. Gyermekei:
1. Elek (1848–1877);
2. Gyula (szül. 1850. júl. 21. Békéscsaba), kir. közjegyző (Békéscsaba). Neje (esk. 1883. jan. 9. Gyula) Kertai Ida;
3. Róza (1854–1867);
II. Nándor (szül. 1822.), 1848-as honvéd, 1861. útbiztos;
III. Gusztáv (szül. 1823.), 1848-as honvéd, békéscsabai póstamester. Neje abarai és bartóki Bartóky Ilona. Gyermekei:
1. Béla (szül. 1874.). Neje Takács Etelka. Fia: Béla (szül. 1907.);
2. Elek (1878–1916), neje Nagy Krisztina. Gyermekei: A) Ilona; – B) Gusztáv;
IV. Szilárd (1825–1878), volt honvéd, 1861. szolgabiró. Neje nemes Kádas Ilona. Fia: Sándor (hősi halált halt 1915), ezredorvos. Neje Tost Ervine;
V. Lóri. Férje Sztraka György;
VI. Terka;
A családnak ez az ága ev. vallású.
Másik ága, a katholikus ág, András-tól (1599) származik le. Mellőzve e helyen azokat az oldalágakat, melyeknek utódaikról további adataink nincsenek, csak az élő ág leszármazásának ismertetésére szorítkozunk.
András fia Péter; ezé Ádám; ezé Mihály; ezé Ferenc; ezé István (szül. 1772. Rozvác), gazdatiszt. Neje Kelemen Klára. Gyermekei:
1. Zsigmond (szül. 1801); békésmegyei alispán. Neje Stummer Mária. Gyermekei: A) László, 1848-as honvéd; – B) Mária;
2. Teréz († ). Férje Balla Károly, mérnök;
3. Lajos (szül. 1807.), békésmegyei adószedő, 1848-as honvéd. Gyermekei: A) Lajos († 1853.), 1848-as honvéd; – B) Géza; – C) Dezső; – D) Emma. Férje székhelyi Mailáth Gyula;
4. István (szül. 1817.), 1848-as honvéd. Gyermekei:
A) Lajos. Gyermekei: a) István, hivatalnok; – b) Lajos, katonatiszt. Neje dabasi Halász Anna; c) Gyula, katonatiszt. Neje Gruber Médy; – d) László; – e) Katalin, férje Komlóssy Sándor († ); – f) Erzsébet;
B) Béla;
C) István;

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages