Zsolt. 99.
Zsolt. 99.
A Sionon lakozó Isten nagyságáról és örök hatalmáról.
Zsolt. 99,1
Az Úr uralkodik, reszkessenek a népek; [2 Móz. 25,18-22.] Kérubokon ül, remegjen a föld!
Zsolt. 99,2
Nagy az Úr a Sionon, [Zsolt. 132,13. 14.] és magasságos ő minden nép felett.
Zsolt. 99,3
Tiszteljék a te [2 Sám. 6,2.] nagy és rettenetes nevedet, - szent az!
Zsolt. 99,4
És tisztesség a királynak, a ki szereti a jogosságot! Te megerősítetted az egyenességet; jogosságot és igazságot szereztél Jákóbban.
Zsolt. 99,5
Magasztaljátok az Urat, a mi Istenünket, és boruljatok le az ő [vers 1. Zsolt. 132,7.] lábainak zsámolya elé; szent ő!
Zsolt. 99,6
Mózes és Áron az ő papjaival, és Sámuel az ő nevét segítségül hívókkal egybe, segítségül hívják vala az Urat, és meghallgatá [2 Móz. 32,11-14. Jer. 15,1.] őket.
Zsolt. 99,7
Felhő-oszlopban [4 Móz. 16,42-44.] szólt vala hozzájok; megőrizték az ő bizonyságtételét és rendeletét, a melyet adott vala nékik.
Zsolt. 99,8
Uram, mi Istenünk! Te meghallgattad őket, kegyelmes Isten voltál hozzájok; de bosszúálló az ő [4 Móz. 14,12. 19-33. 20,12. 23-28. 5 Móz. 32,48-52.] hiábavalóságaik miatt.
Zsolt. 99,9
Magasztaljátok az Urat, a mi Istenünket, és boruljatok le az ő szent hegyén; mert szent az Úr, a mi Istenünk!
