Zak. 13.
Zak. 13.
A bálványok, hamis próféták sorsa, a pásztor és a nyáj szenvedései.
Zak. 13,1
Azon a napon kútfő fakad a Dávid házának és Jeruzsálem lakosainak a bűn és tisztátalanság ellen.
Zak. 13,2
És lészen azon a napon, így szól a Seregeknek Ura: Kivesztem a bálványok [Zsolt. 16,4.] neveit e földről, és emlegetni sem fogják többé; sőt a prófétákat és a fertelmes lelket is kiszaggatom e földről.
Zak. 13,3
És úgy lesz, ha prófétálni fog még valaki, azt mondják annak az ő apja és anyja, az ő szülői: Ne élj, [5 Móz. 18,20.] mert hazugságot szóltál az Úr nevében! És általverik őt az ő apja és anyja, az ő szülői, az ő prófétálása közben.
Zak. 13,4
És azon a napon megszégyenülnek a próféták, kiki az ő látása miatt az ő prófétálásaik közben, és nem öltözködnek szőrös ruhába, hogy hazudjanak.
Zak. 13,5
Hanem ezt mondja kiki: Nem vagyok én próféta, szántóvető ember vagyok én, sőt más szolgájává lettem én gyermekségem óta.
Zak. 13,6
És ha mondja néki valaki: Micsoda ütések ezek a kezeiden? azt mondja: A miket az én barátaim házában ütöttek rajtam.
Zak. 13,7
Fegyver, serkenj fel az én pásztorom ellen és a férfiú ellen, a ki nékem társam! így szól a Seregeknek Ura. Verd meg [Máté 26,31.] a pásztort és elszélednek a juhok, én pedig a kicsinyek ellen fordítom kezemet.
Zak. 13,8
És lészen az egész földön, így szól az Úr: a két rész kivágattatik azon és meghal, de a harmadik megmarad rajta.
Zak. 13,9
És beviszem a harmadrészt a tűzbe, és megtisztítom őket, a mint tisztítják az ezüstöt [1 Pét. 1,6. 7.] és megpróbálom őket, a mint próbálják az aranyat; ő segítségül hívja az én nevemet és én felelni fogok néki; ezt mondom: Népem ő! Ő pedig ezt mondja: Az Úr az én Istenem!
