2 Sám. 23.
2 Sám. 23.
Dávidnak utolsó beszédei. Hadnagyai.
2 Sám. 23,1
Ezek Dávidnak utolsó beszédei. Dávidnak, Isai [1 Sám. 16,1. 13. rész 12,7. 8.] fiának szózata, annak a férfiúnak szózata, a ki igen felmagasztaltaték, Jákób Istenének felkentje és Izráel dalainak kedvencze.
2 Sám. 23,2
Az Úrnak lelke [Máté 22,43.] szólott én bennem, és az ő beszéde az én nyelvem által.
2 Sám. 23,3
Izráelnek Istene szólott, Izráelnek kősziklája [5 Móz. 32,4. 15. 30,21.] mondá nékem: A ki igazságosan uralkodik az emberek felett, a ki Isten félelmével uralkodik:
2 Sám. 23,4
Olyan az, mint a reggeli világosság, mikor a nap feljő, mint a felhőtlen reggel; napsugártól, esőtől sarjadzik a fű a földből.
2 Sám. 23,5
Avagy nem ilyen-é az én házam Isten előtt? Mert örökkévaló szövetséget [rész 7,12-16. 18. 19.] kötött velem, mindennel ellátva és állandót. Mert az én teljes idvességemet és minden kivánságomat [Ésa. 11,1-16. Mik. 5,2-9. Luk. 1,26-33.] nem sarjadoztatja-é?
2 Sám. 23,6
De az istentelenek mindnyájan olyanok, mint a kitépett tövis, melyhez kézzel nem nyúlnak;
2 Sám. 23,7
Hanem a ki hozzá akar nyúlni is, fejszét és rudat vesz hozzá, hogy ugyanazon helyen tűzzel égettessék meg.
2 Sám. 23,8
Ezek pedig a Dávid erős vitézeinek nevei: Joseb-Bassebet, a Tahkemonita, a ki a testőrök vezére; ő dárdáját forgatván, [1 Krón. 11,10-13. 12,1.] egy ízben nyolczszázat sebesített [Józs. 23,10.] meg.
2 Sám. 23,9
Ő utána volt Eleázár, [1 Krón. 11,12. 13.] Dódónak fia, ki Ahóhi fia vala; ő egyike a három hősnek, a kik Dáviddal valának, mikor a Filiszteusok által kigúnyoltatának, összegyülekezvén ott a harczra, és az Izráeliták megfutamodtak volt.
2 Sám. 23,10
Ő megállván, vágta a Filiszteusokat mindaddig, míg a keze elfáradt, és a keze a fegyverhez ragadt. És nagy szabadulást szerze az Úr azon a napon, a nép pedig visszatére ő utána, de csak a fosztogatásra.
2 Sám. 23,11
Ő utána volt Samma, a Harárból való Agénak fia. És összegyűlének a Filiszteusok egy seregbe ott, a hol egy darab szántóföld volt tele lencsével, a nép pedig elfutott a Filiszteusok elől:
2 Sám. 23,12
Akkor ő megálla annak a darab földnek közepén, és megoltalmazá azt, és megveré a Filiszteusokat, és az Úr nagy szabadítást szerze.
2 Sám. 23,13
A harmincz vezér közül is hárman lementek, és elérkezének aratáskor Dávidhoz az Adullám [1 Sám. 22,1. 2.] barlangjába, mikor a Filiszteusok táborban valának a Réfaim völgyében.
2 Sám. 23,14
Dávid akkor a sziklavárban volt, a Filiszteusok őrsége [Mik. 5,2.] pedig Bethlehemnél.
2 Sám. 23,15
Vizet kivánt vala pedig Dávid, és monda: Kicsoda hozna nékem vizet innom a bethlehemi [vers 14.] kútból, mely a kapu előtt van?
2 Sám. 23,16
Akkor a három vitéz keresztül tört a Filiszteusok táborán, és merítének vizet a bethlehemi kútból, mely a kapu előtt van, és elhozván, vivék Dávidnak. Ő azonban nem akará meginni, hanem kiönté [1 Sám. 7,6.] azt az Úrnak.
2 Sám. 23,17
És monda: Távol legyen tőlem, Uram, hogy én ezt míveljem: avagy azoknak az embereknek vérét igyam-é meg, kik életöket halálra adva mentek el a vízért? És nem akará azt meginni. Ezt mívelte a három [vers 13.] hős.
2 Sám. 23,18
Továbbá Abisai, [rész 21,17.] Joábnak atyjafia, Sérujának fia, a ki e háromnak feje volt, a ki háromszáz ellen felemelvén dárdáját, megölé azokat; és néki nagy híre vala a három [vers 13.] között.
2 Sám. 23,19
A három [1 Krón. 11,21.] között bizonyára híres volt és azoknak vezére vala, mindazáltal ama hárommal nem ért fel.
2 Sám. 23,20
Benája is, Jójadának fia, [1 Kir. 1,8.] vitéz ember, nagytehetségű, a ki [Józs. 15,21.] Kabséelből való vala; ez ölé meg a Moábitáknak két fővitézét. Ugyanő elmenvén, az oroszlánt is megölé a veremben, télen.
2 Sám. 23,21
Ugyanő ölt meg egy Égyiptomból való tekintélyes embert. Az égyiptomi kezében dárda vala, és ő csak egy pálczával méne reá; és kivevé az égyiptomi kezéből a dárdát, és megölé őt a maga dárdájával.
2 Sám. 23,22
Ezeket cselekedé Benája, [vers 20.] Jójadának fia, és néki is jó híre vala a három erős vitéz között.
2 Sám. 23,23
Híres volt ő a harmincz között, mindazáltal ama [vers 13. 16.] hárommal nem ért fel. És előljáróvá tevé őt Dávid a tanácsosok között.
2 Sám. 23,24
Asáel is, [rész 2,18-23.] Joáb atyjafia, e harmincz közül való, kik ezek: Elkhanán, a bethlehemi [1 Krón. 11,26.] Dódónak fia.
2 Sám. 23,25
Haród [Bir. 7,1.] városbeli Samma; azon Haródból való Elika.
2 Sám. 23,26
Héles, [1 Krón. 27,10.] Páltiból való; Híra, a Thékoából való Ikkes fia.
2 Sám. 23,27
Abiézer, Anathóthból; Mébunnai, Húsáthból [1 Krón. 4,4.] való.
2 Sám. 23,28
Sálmon, [1 Krón. 2,54.] Ahóhitból való; Maharai, Nétofátból.
2 Sám. 23,29
Héleb, [1 Krón. 11,30.] Bahanának fia, Nétofátból való; Ittai, Ribainak fia, Gibeából való, mely Benjámin fiaié.
2 Sám. 23,30
Benája, Piráthonból [Bir. 12,15.] való; Hiddai, a patak mellett való Gáhasbeli.
2 Sám. 23,31
Abiálbon, Árbátból való; Azmávet, Bárhumból való.
2 Sám. 23,32
Eljáhba, Sahalbomból [Józs. 19,32. 42.] való; Jásen fia, Jonathán.
2 Sám. 23,33
Samma, Harárból való; Ahiám, Arárból való Sarárnak fia.
2 Sám. 23,34
Elifélet, Ahásbainak fia, Maakátból [Józs. 13,11.] való; Eliám, Gilóbeli [rész 15,12. 31.] Akhitófelnek fia.
2 Sám. 23,35
Hesrai, Kármelből való; Paharai, Arbiból való.
2 Sám. 23,36
Jigeál, Sobabeli Nátánnak fia; Báni, Gádból való.
2 Sám. 23,37
Sélek, Ammonita; Naharai, Beerótból való, Joábnak, [rész 8,16.] a Séruja fiának fegyverhordozója.
2 Sám. 23,38
Ira, Jithriből való; Gáreb, Jithriből való.
2 Sám. 23,39
Hitteus [rész 11,3. 15. 17.] Uriás. Mindössze harminczheten.
