Én. 4.
Én. 4.
A menyasszonynak szépségei előszámláltatnak. A menyasszony kivánsága a vőlegény után.
Én. 4,1
Ímé szép vagy, én mátkám, ímé szép vagy,
a te szemeid [rész 1,15.] galambok a te fátyolod mögött;
a te [rész 6,2.] hajad hasonló a kecskéknek nyájához,
melyek a Gileád hegyéről szállanak alá.
a te szemeid [rész 1,15.] galambok a te fátyolod mögött;
a te [rész 6,2.] hajad hasonló a kecskéknek nyájához,
melyek a Gileád hegyéről szállanak alá.
Én. 4,2
A te fogaid hasonlók a megnyirt juhok nyájához,
melyek a fördőből feljőnek,
melyek mind kettősöket ellenek,
és nincsen azok között meddő.
melyek a fördőből feljőnek,
melyek mind kettősöket ellenek,
és nincsen azok között meddő.
Én. 4,3
Mint a karmazsin czérna, a te ajkaid,
és a te beszéded kedves,
mint a pomagránátnak darabja, olyan a te vakszemed
a te fátyolod alatt.
és a te beszéded kedves,
mint a pomagránátnak darabja, olyan a te vakszemed
a te fátyolod alatt.
Én. 4,4
Hasonló a te nyakad a Dávid tornyához,
a mely építtetett fegyveres háznak,
a melyben ezer paizs függesztetett fel,
mind az erős vitézek paizsai.
a mely építtetett fegyveres háznak,
a melyben ezer paizs függesztetett fel,
mind az erős vitézek paizsai.
Én. 4,5
A te két [rész 7,3.] emlőd olyan, mint két vadkecske,
egy zergének kettős fia,
a melyek a liliomok közt legelnek.
egy zergének kettős fia,
a melyek a liliomok közt legelnek.
Én. 4,6
Míg meghűsül [rész 2,17.] a nap, és elmulnak az árnyékok,
elmegyek a mirhának hegyére,
és a tömjénnek halmára.
elmegyek a mirhának hegyére,
és a tömjénnek halmára.
Én. 4,7
Mindenestől szép vagy, én mátkám,
és semmi [Eféz, 5,27.] szeplő nincs benned!
és semmi [Eféz, 5,27.] szeplő nincs benned!
Én. 4,8
Én velem a Libánusról, én jegyesem,
én velem a Libánusról eljőjj;
nézz az Amanának hegyéről,
a [5 Móz. 3,9.] Sénirnek és Hermonnak tetejéről,
az oroszlánoknak barlangjokból,
a párduczoknak hegyeiről.
én velem a Libánusról eljőjj;
nézz az Amanának hegyéről,
a [5 Móz. 3,9.] Sénirnek és Hermonnak tetejéről,
az oroszlánoknak barlangjokból,
a párduczoknak hegyeiről.
Én. 4,9
Megsebesítetted az én szívemet, én húgom, jegyesem,
megsebesítetted az én szívemet a te szemeidnek egy tekintésével,
a te nyakadon való egy aranylánczczal!
megsebesítetted az én szívemet a te szemeidnek egy tekintésével,
a te nyakadon való egy aranylánczczal!
Én. 4,10
Mely igen szépek a te szerelmeid, én húgom, jegyesem!
mely igen jók a te szerelmeid! jobbak [rész 1,2.] a bornál,
és a te keneteidnek illatja minden fűszerszámnál!
mely igen jók a te szerelmeid! jobbak [rész 1,2.] a bornál,
és a te keneteidnek illatja minden fűszerszámnál!
Én. 4,11
Színmézet csepegnek a te ajkaid, én jegyesem,
méz és tej van a te nyelved alatt,
és a te ruháidnak illatja, mint a Libánusnak illatja.
méz és tej van a te nyelved alatt,
és a te ruháidnak illatja, mint a Libánusnak illatja.
Én. 4,12
Olyan, mint a berekesztett kert az én húgom, jegyesem!
mint a befoglaltatott forrás, bepecsételt kútfő!
mint a befoglaltatott forrás, bepecsételt kútfő!
Én. 4,13
A te csemetéid gránátalmás kert,
édes gyümölcsökkel egybe,
cziprusok nárdusokkal egybe.
édes gyümölcsökkel egybe,
cziprusok nárdusokkal egybe.
Én. 4,14
Nárdus és sáfrány, jóillatú nád és fahéj,
mindenféle temjéntermő fákkal,
mirha [4 Móz. 24,6.] és áloes, minden drága fűszerszámokkal.
mindenféle temjéntermő fákkal,
mirha [4 Móz. 24,6.] és áloes, minden drága fűszerszámokkal.
Én. 4,15
Kerteknek forrása, élő vizeknek kútfeje,
melyek folynak a Libánusról.
melyek folynak a Libánusról.
Én. 4,16
Serkenj fel északi szél, és jőjj el déli szél,
fújj az én kertemre,
folyjanak annak drága illatú szerszámai,
jőjjön el az én szerelmesem az ő kertébe,
és egye annak drágalátos gyümölcsét.
fújj az én kertemre,
folyjanak annak drága illatú szerszámai,
jőjjön el az én szerelmesem az ő kertébe,
és egye annak drágalátos gyümölcsét.
