Az erősek az erőteleneket gyámolítsák, példaképül tekintvén Jézust.
Tartozunk pedig mi az erősek, hogy az erőtelenek erőtlenségeit hordozzuk, és ne magunknak kedveskedjünk. [rész 14,1. Gal. 6,1.]
Mindenikünk tudniillik az ő felebarátjának kedveskedjék annak javára, épülésére. [1 Kor. 10,24. 33.]
Mert Krisztus sem önmagának kedveskedett, hanem a mint meg van írva: A te gyalázóidnak gyalázásai hullottak reám. [Zsolt. 69,8. 10.]
Mert a melyek régen megirattak, a mi tanulságunkra irattak meg: hogy békességes tűrés által és az írásoknak vígasztalása által reménységünk legyen.
A békességes tűrésnek és vígasztalásnak Istene pedig adja néktek, hogy ugyanazon indulat legyen bennetek egymás iránt Krisztus Jézus szerint: [Fil. 2,2. 3,15. 16.]
Hogy egy szívvel, egy szájjal dicsőítsétek az Istent és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyját.
Azért fogadjátok be egymást, miképen Krisztus is befogadott minket az Isten dicsőségére.
Mondom pedig, hogy Jézus Krisztus szolgája lett a körülmetélkedésnek az Isten igazságáért, [Csel. 3,26.] hogy megerősítse az atyák [1 Móz. 22,18.] ígéreteit;
A pogányok pedig irgalmasságáért dicsőítik Istent, a mint meg van írva: Annakokáért vallást teszek rólad a pogányok között, és dícséretet éneklek a te nevednek. [2 Sám. 22,50.]
És ismét azt mondja: Örüljetek pogányok az ő népével együtt. [5 Móz. 32,43.]
És ismét: Dícsérjétek az Urat minden pogányok, és magasztaljátok őt minden népek. [Zsolt. 117,1.]
És viszont Ésaiás így szól: Lészen a Jessének gyökere, és a ki felkel, hogy uralkodjék a pogányokon; ő benne reménykednek a pogányok. [Ésa. 11,1. 10.]
A reménységnek Istene pedig töltsön be titeket minden örömmel és békességgel a hivésben, hogy bővölködjetek a reménységben a Szent Lélek ereje által.
Meg vagyok pedig győződve atyámfiai én magam is ti felőletek, hogy teljesek vagytok minden jósággal, betöltve minden ismerettel, képesek lévén egymást is inteni. [2 Pét. 1,12.]
Bátorságosabban írtam pedig néktek atyámfiai, részben, mintegy emlékeztetvén titeket az Istentől nékem adott kegyelem által,
Hogy legyek a Jézus Krisztus szolgája a pogányok között, munkálkodván az Isten evangyéliomában, hogy legyen a pogányoknak áldozata kedves és a Szent Lélek által megszentelt. [rész 11,13.]
Van azért mivel dicsekedjem a Jézus Krisztusban, az Istenre tartozó dolgokban.
Mert nem merek szólni semmiről, a mit nem Krisztus cselekedett volna általam a pogányoknak engedelmességére, szóval és tettel.
Jelek és csodák ereje által, [2 Kor. 12,12.] az Isten Lelkének ereje által; úgyannyira, hogy én Jeruzsálemtől és környékétől fogva Illyriáig betöltöttem a Krisztus evangyéliomát.
Ekképen pedig tisztességbeli dolog, hogy ne ott hirdessem az evangyéliomot, ahol neveztetett Krisztus, hogy ne más alapra építsek: [2 Kor. 10,15. 16.]
Hanem a mint meg van írva: A kiknek nem hirdettetett ő felőle, azok meglátják; és a kik nem hallották, megértik. [Ésa. 52,15.]
Annakokáért meg is akadályoztattam gyakran a hozzátok való menetelben.
Most pedig, mivelhogy nincs már helyem e tartományokban, vágyódván pedig sok esztendő óta, hogy elmenjek hozzátok:
Ha Hispániába megyek, elmegyek ti hozzátok. Mert remélem, hogy átutazóban meglátlak titeket, és ti elkísértek oda, ha előbb részben beteljesedem veletek.
Most pedig megyek Jeruzsálembe, szolgálván a szenteknek. [Csel. 19,21.]
Mert tetszett Macedóniának és Akhájának, hogy a Jeruzsálembeli szentek szegényei részére némileg adakozzanak. [1 Kor. 16,3. 4.]
Mert tetszett nékik, és tartoznak is vele. Mert ha a pogányok azoknak a lelki javaiban [Eféz. 3,5. 6.] részesültek, tartoznak nékik viszont szolgálni a [1 Kor. 9,11.] testiekben.
Ezt azért ha majd elvégezem, és nékik e gyümölcsöt átadom, elmegyek közöttetek által Hispániába.
Tudom pedig, hogy mikor hozzátok megyek, a Krisztus evangyélioma áldásának teljességével megyek.
Kérlek pedig titeket atyámfiai a mi Urunk Jézus Krisztusra és a Lélek szerelmére, tusakodjatok velem együtt az imádkozásokban, én érettem Isten előtt, [2 Kor. 1,11. Eféz. 6,18. 19.]
Hogy szabaduljak meg azoktól, a kik engedetlenek Júdeában, és hogy az én Jeruzsálemben való szolgálatom legyen kedves a szentek előtt;
Hogy örömmel menjek hozzátok az Isten akaratából, [Jak. 4,15.] és veletek együtt megújuljak.
A békességnek Istene pedig legyen mindnyájan ti veletek! Ámen.