Azon éjjel kerülte az álom a királyt, és megparancsolá, hogy hozzák elő a történetek emlékkönyvét, és ezek olvastattak a király előtt.
És írva találák, a mint Márdokeus feljelenté [rész 2,21-23.] Bigtánát és Térest, a király két udvarmesterét, a küszöb őrzőit, a kik azon voltak, hogy rávetik kezöket Ahasvérus királyra.
És monda a király: Micsoda tisztességet és méltóságot adtak azért Márdokeusnak? És felelének a király apródjai, az ő szolgái: Semmit sem juttattak néki azért.
Akkor monda a király: Ki van az udvarban? (Mert Hámán jöve a királyi ház külső udvarába, hogy megmondja a királynak, hogy akasztassa fel Márdokeust a [rész 5,14.] fára, a melyet készittetett néki.)
És felelének néki a király apródjai: Ímé Hámán áll az udvarban. És mondja a király: Jőjjön be!
És beméne Hámán, és monda néki a király: Mit kell cselekedni azzal a férfiúval, a kinek a király tisztességet kiván? (Hámán pedig gondolá az ő szívében: Kinek akarna a király nagyobb tisztességet tenni, mint én nékem?)
És monda Hámán a királynak: A férfiúnak, a kinek a király tisztességet kiván,
Hozzanak királyi ruhát, [Dán. 5,16. 29.] a melyben a király jár, és lovat, a melyen a király szokott ülni [1 Kir. 1,3. 3.] és a melynek fejére királyi koronát szoktak tenni.
És adják azt a ruhát és lovat a király egyik legelső fejedelmének a kezébe, és öltöztessék fel azt a férfiút, a kinek a király tisztességet kiván, és hordozzák őt a lovon a város utczáin, és kiáltsák előtte: [1 Móz. 41,42. 43.] Így cselekesznek a férfiúval, a kinek a király tisztességet kiván.
Akkor monda a király Hámánnak: Siess, hozd elő azt a ruhát és azt a lovat, a mint mondád, [vers 8.] és cselekedjél úgy a zsidó Márdokeussal, a ki a király kapujában ül, és semmit el ne hagyj mindabból, a mit szóltál.
Előhozá azért Hámán a ruhát és a lovat, és felöltözteté [vers 4.] Márdokeust, és lovon hordozá őt a város utczáján, és kiáltá előtte: Így cselekesznek a férfiúval, a kinek a király tisztességet kiván.
És Márdokeus megtére a király kapujához. Hámán pedig siete házába, búsulva és fejét betakarva.
És elbeszélé Hámán Zéresnek, az ő feleségének és minden barátjának mindazt, a mi vele történt. És mondának néki az ő bölcsei és Zéres, az ő felesége: Ha Márdokeus, a ki előtt kezdtél hanyatlani, a zsidók magvából való: nem bírsz vele, [rész 7,9. 10.] hanem bizony elesel előtte.
És a míg így beszélének vele, eljövének a király udvarmesterei, és siettek Hámánt a lakomára vinni, a [rész 5,8. 12.] melyet készített vala Eszter.