Bír. 1.
Bír. 1.
Júda és Simeon harcza. Adonibézek elfogatása és bűnhődése. Káleb. Othinel, az első biró. Izráel fiainak viszonya a ki nem irtott Kananeusokhoz.
Bír. 1,1
És lőn Józsué halála után, hogy megkérdék az Izráel fiai az Urat, mondván: Ki menjen legelőször közülünk a Kananeusra, hogy hadakozzék ő ellene?
Bír. 1,2
És monda az Úr: Júda menjen! Ímé az ő kezébe adtam azt a földet.
Bír. 1,3
Ekkor monda Júda az ő atyjafiának Simeonnak: Jer velem együtt a nékem sors által jutott örökségbe, hogy hadakozzunk a Kananeus ellen, és én is elmegyek veled a néked sors által jutott örökségbe. És Simeon elméne vele.
Bír. 1,4
És felméne Júda, és kezökbe adá az Úr a Kananeust és a Perizeust, és levágtak közülök Bézekben tízezer embert.
Bír. 1,5
És találák Adonibézeket Bézekben, és hadakozának ő ellene, és megverék a Kananeust és a Perizeust.
Bír. 1,6
És megfutamodott Adonibézek, de űzőbe vevék, és elfogván őt, elvágták kezeinek és lábainak hüvelykújjait.
Bír. 1,7
Ekkor monda Adonibézek: Hetven király szedeget vala asztalom alatt, a kiknek elvágattam kezeik és lábaik hüvelykujjait; a mint én cselekedtem, úgy fizetett nékem az Isten. Azután elvivék őt Jeruzsálembe, és ott meghala.
Bír. 1,8
Azután Jeruzsálem ellen hadakoztak a Júda fiai, és elfoglalván azt, lakosait levágták fegyvernek élivel, a várost pedig lángba borították.
Bír. 1,9
Azután pedig alámenének a Júda fiai, hogy harczoljanak a hegységen, a déli tartományban és a lapályon lakó Kananeus ellen.
Bír. 1,10
És elment Júda a Hebronban lakó Kananeus ellen, - Hebron neve azelőtt Kirjáth-Arba volt, [Józs. 15,13-19.] - és megverték Sésait, Achimánt és Thalmáit.
Bír. 1,11
Onnan pedig méne Debir lakói ellen. Debir neve pedig azelőtt Kirjáth-Széfer volt.
Bír. 1,12
És monda Káleb: A ki Kirjáth-Széfert megveri és elfoglalja, annak feleségül adom az én leányomat, Akszát. [Józs. 15,13-19.]
Bír. 1,13
És elfoglalá azt Othniel, Kénáz fia, Káleb öcscse, és néki adá Akszát, az ő leányát feleségül.
Bír. 1,14
És lőn, hogy a mikor eljöve az, biztatá őt, hogy kérjen mezőt az ő atyjától. Leszálla azért a szamárról, Káleb pedig monda néki: Mi bajod van?
Bír. 1,15
Ő pedig monda néki: Adj áldást nékem: mert déli vidékre helyheztettél engem, adj most vízforrásokat is. És néki adá Káleb a felső forrást és az alsó forrást.
Bír. 1,16
És Keneusnak, a Mózes ipának fiai is felmentek a pálmák [5 Móz. 34,3.] városából a Júda fiaival a Júda pusztájára, mely délre van Aradtól, és elmentek és letelepedtek a nép között.
Bír. 1,17
És elment Júda az ő atyjafiával, Simeonnal, és megverék a Czéfátban lakó Kananeust, és elpusztították azt, és elnevezték a várost [4 Móz. 21,3.] Hormának.
Bír. 1,18
Azután elfoglalta Júda Gázát és annak határát, Askelont és annak határát, Ekront és annak határát.
Bír. 1,19
Vala pedig az Úr Júdával, és kiűzé a hegység lakóit; de a völgy lakóit nem lehetett kiűzni, mert vas-szekereik voltak.
Bír. 1,20
És Kálebnek adták Hebront, a mint meghagyta volt Mózes, [4 Móz. 14,24. Józs. 14,13. 15,13.] és kiűzé onnan Anák három fiát.
Bír. 1,21
De a Jebuzeust, Jeruzsálemnek lakóját nem űzték el a Benjámin fiai, és ezért lakik a Jebuzeus a Benjámin fiaival Jeruzsálemben még máig is.
Bír. 1,22
És felméne a József háza is, Béthel ellen, és az Úr volt ő vele.
Bír. 1,23
És kikémlelteté a József háza Béthelt. A város neve pedig régenten Lúz [1 Móz. 28,19.] volt.
Bír. 1,24
És látának a kémek egy férfiút, a ki a városból jött vala, és mondának néki: Mutasd meg a város bejárását, és irgalmasságot cselekszünk veled.
Bír. 1,25
És mikor ez megmutatta nékik a város bejárását, a várost fegyver élére hányták; de azt a férfiút és egész házanépét elbocsáták.
Bír. 1,26
És elment az a férfiú a Khitteusok földére, és várost épített, és elnevezé azt Lúznak. Ez annak neve mind e mai napig.
Bír. 1,27
És nem űzte el Manassé a lakosokat sem Béthseánból [Józs. 17,11. 12.] és annak mezővárosaiból, sem Taanakból és mezővárosaiból, sem Dórból és mezővárosaiból, sem a Jibleámnak és mezővárosainak lakosait, sem Megiddónak és mezővárosainak lakosait. És a Kananeusnak tetszett ott lakni azon a földön.
Bír. 1,28
És mikor Izráel megerősödött, adófizetőjévé tette a Kananeust; de elűzni nem űzte el.
Bír. 1,29
És Efraim sem [Józs. 16,10.] űzte ki a Kananeust, a ki Gézerben lakott; hanem a Kananeus ott lakott közöttük Gézerben.
Bír. 1,30
Zebulon sem űzte el sem Kitron lakosait, sem Nahalólnak lakóit, hanem közöttük lakozott a Kananeus, és adófizetőikké lettek.
Bír. 1,31
Áser sem űzte el sem Akkó, sem Sidon, sem Akhláb, sem Akzib, sem Helba, sem Afik, sem Rehob lakóit.
Bír. 1,32
És ott lakott Áser a Kananeusok, a föld lakói között, mert nem űzte el őket.
Bír. 1,33
Nafthali sem űzte el sem Béth-Semes lakosait, sem Béth-Anath lakóit, hanem ott lakott a Kananeusok, a föld lakói között, és Béth-Semes és Béth-Anath lakói adófizetőikké lettek.
Bír. 1,34
Az Emoreusok pedig felszorították a Dán fiait a hegységbe, mert nem engedték meg, hogy lejőjjenek a völgybe.
Bír. 1,35
És az Emoreusoknak tetszett ott lakni a Héresz hegységen, Ajalonban és Saalbimban; de mikor a József házának keze rájok nehezedett, adófizetőkké lettek.
Bír. 1,36
Az Emoreusok határa pedig az Akrabbim hágójától [4 Móz. 34,4. Józs 15,3.] és Sélától fölfelé volt.
