Ámós. 9.
Ámós. 9.
Sion romlásának példája. A bűnös ország megbüntetése és újra felemeltetése.
Ámós. 9,1
Látám az Urat állani az oltáron, és mondá: Üsd meg az oszlop fejét, hadd rendüljenek meg a küszöbök, és döntsd azokat mindnyájok fejére. A megmaradókat pedig fegyverrel ölöm meg. Nem fog elfutni közülök a futó, és nem menekül meg közülök a menekülő.
Ámós. 9,2
Ha a Seolba ássák is be magokat, kezem onnan is kiragadja őket; és ha az égbe [Zsolt. 139,8. Jer. 51,53. Abd. 1,4.] hágnának is fel, onnan is levonszom őket!
Ámós. 9,3
És ha a Kármel tetején rejtőznének is el, onnan is előkeresem és elhozom őket; és ha szemeim elől a tenger fenekére bújnának is, ott is parancsolok a kígyónak és megmarja [rész 5,19.] őket.
Ámós. 9,4
És ha fogságba mennek is ellenségeik előtt, ott is parancsolok a fegyvernek és megöli őket; és reájok fordítom szemeimet, vesztökre és nem javokra.
Ámós. 9,5
Mert az Úr, a Seregek Ura az, a ki megérinti a földet és elolvad az, és jajgat annak minden lakója, és feldagad egészen, mint a folyam, [rész 8,8.] meg elapad, mint Égyiptom folyója.
Ámós. 9,6
A ki fenn az égben építé [rész 5,8.] az ő boltozatát, és annak íveit a földre alapítá; a ki előhívja a tenger [Zsolt. 104,3. 13. Ésa. 45,12.] vizeit s kiönti azokat a földnek színére: az Úr az ő neve.
Ámós. 9,7
Nem olyanok vagytok-é ti előttem, oh Izráel fiai, mint a Kusiták fiai?! ezt mondja az Úr. Nem én hoztam-é ki Izráelt Égyiptom földéről, és a Filiszteusokat Kaftorból, és a Siriabelieket [Ésa. 10,21. 22. Siral. 3,22. 3 Móz. 26,44. rész 1,5. Jer. 47,4.] Kirből?!
Ámós. 9,8
Ímé, az Úr Isten szemmel tartja a bűnös országot, és eltörlöm azt a földnek színéről. Mindazáltal még sem pusztítom el egészen [Jer. 30,11.] a Jákóbnak házát, ezt mondja az Úr!
Ámós. 9,9
Mert ímé, én parancsolok és szétrázom Izráel házát minden népek között, a mint a rostával rázogatnak; de nem esik a földre egy szemecske sem.
Ámós. 9,10
Fegyver által halnak meg az én népemnek minden [rész 6,3.] bűnösei, a kik azt mondják: Nem ér el minket [rész 8,14.] és nem jő reánk a veszedelem.
Ámós. 9,11
Azon a napon felemelem a Dávid leomlott sátorát, [vers 14. 15. 1 Kir. 11,31. 32. Ezék. 37,19-22. Jer. 24,6. 31,18.] és kijavítom repedezéseit, és felemelem omladékait, és megépítem azt, mint volt hajdanán.
Ámós. 9,12
Hogy örökségképen bírják [Abd. 1,18. Ésa. 14,2.] az Edom maradékát és mindama népeket, a kik az én nevemről neveztetnek, ezt mondja az Úr, a ki megcselekszi ezt!
Ámós. 9,13
Ímé, napok jőnek, ezt mondja az Úr, és ott éri a szántó az [Hós. 2,23.] aratót, a szőlőtaposó a magvetőt. És a hegyek musttal csepegnek, [Jóel 3,18. 3 Móz. 26,5.] a halmok pedig mind megáradnak.
Ámós. 9,14
És hazahozom a fogságból az én népemet, az Izráelt, és fölépítik az elpusztult városokat, és lakoznak bennök. Szőlőket plántálnak és iszszák azok borát, és kerteket csinálnak és eszik [5 Móz. 30,3. Ésa. 65,21.] azoknak gyümölcsét.
Ámós. 9,15
És elplántálom [Jer. 24,6. 32,37-44.] őket az ő földjökbe; és nem szaggattatnak ki többé az ő földjökből, a melyet adtam nékik, azt mondja az Úr, a te Istened!
