Préd. 12.
Préd. 12.
A vénségnek mestersége leírása. E könyvnek fősummája.
Préd. 12,1
Örvendezz a te ifjuságodban, és vídámítson meg téged a te szíved a te ifjúságodnak idejében, és járj a te szívednek útaiban, és szemeidnek látásiban; de megtudd, hogy mindezekért az Isten tégedet [vers 16.] ítéletre von!
Préd. 12,2
Vesd el a haragot a te szívedből, és vesd el a gonoszt a te testedből; mert az ifjúság és a hajnal hiábavalóság.
Préd. 12,3
És emlékezzél meg a te Teremtődről a te ifjúságodnak idejében, míg a veszedelemnek napjai el nem jőnek, és míg el nem jőnek az esztendők, melyekről azt mondod: nem szeretem ezeket!
Préd. 12,4
A míg a nap meg nem setétedik, a világossággal, a holddal és csillagokkal egybe; és a sűrű felhők ismét visszatérnek az eső után.
Préd. 12,5
Az időben, mikor megremegnek a háznak őrizői, és megrogynak az erős férfiak, és megállanak az őrlő leányok, mert megkevesbedtek, és meghomályosodnak az ablakon kinézők.
Préd. 12,6
És az ajtók kivül bezáratnak, a mikor is a malom zúgása halkabbá lesz; és felkelnek a madár szóra, és halkabbakká lesznek minden éneklő leányok.
Préd. 12,7
Minden halmocskától is félnek, és mindenféle ijedelmek vannak az úton, és a mandolafa megvirágzik, és a sáska nehezen vonszolja magát, és kipattan a kapor; mert elmegy az ember az ő örökös házába, és az utczán körül járnak a [Jer. 9,17. 18.] sírók.
Préd. 12,8
Minekelőtte elszakadna az ezüst kötél és megromolna az arany palaczkocska, és a veder eltörnék a forrásnál, és beletörnék a kerék a kútba,
Préd. 12,9
És a por [1 Móz. 2,7. 3,19.] földdé lenne, mint azelőtt volt; a lélek pedig megtérne Istenhez, a ki [Zak. 12,1.] adta volt azt.
Préd. 12,10
Felette nagy hiábavalóságok, azt mondja a prédikátor, mindezek hiábavalóságok!
Préd. 12,11
És azonfelül, hogy a prédikátor bölcs volt, még a népet is tudományra tanította, és fontolgatott, és tudakozott, és írt sok [1 Kir. 4,31-33.] bölcs mondást.
Préd. 12,12
És igyekezett a prédikátor megtudni sok [rész 9,1.] kivánságos beszédeket, igaz írást és igaz beszédeket.
Préd. 12,13
A bölcseknek beszédei hasonlatosak az ösztökéhez, és mint a szegek, erősen le vannak verve a gyülekezetek tanítóinak szavai; melyek egy pásztortól adattak.
Préd. 12,14
Mindezekből, fiam, intessél meg: a sok könyvek írásának nincs vége, és a sok tanulás fáradságára van a testnek.
Préd. 12,15
A dolognak summája, mindezeket hallván, ez: az Istent féljed, [Zsolt. 111,10. Luk. 10,42.] és az ő parancsolatit megtartsad; mert ez az embernek fődolga!
Préd. 12,16
Mert minden cselekedetet az Isten ítéletre [2 Kor. 5,10.] előhoz, minden titkos dologgal, akár jó, akár gonosz legyen az.
