Márk. 13.
Márk. 13.
Jeruzsálem pusztulása. A világ vége. Jézus visszatérése.
Márk. 13,1
Mikor pedig a [Mát. 24,1-42. Luk. 21,5-36.] templomból kiméne, monda néki egy az ő tanítványai közül: Mester, nézd, milyen kövek és milyen épületek!
Márk. 13,2
Jézus pedig felelvén, monda néki: Látod ezeket a nagy épületeket? Nem marad kő kövön, a mely le nem romboltatik.
Márk. 13,3
Mikor pedig az olajfák hegyén ül vala, a templom átellenében, megkérdezék őt magukban Péter, Jakab, János és András:
Márk. 13,4
Mondd meg nékünk, mikor történnek meg ezek; és mi lesz a jel, a mikor mindezek beteljesednek?
Márk. 13,5
Jézus pedig felelvén nékik, kezdé mondani: Meglássátok, hogy valaki el ne hitessen titeket.
Márk. 13,6
Mert sokan jőnek majd az én nevemben, a kik azt mondják: Én vagyok: és sokakat elhitetnek.
Márk. 13,7
Mikor pedig hallani fogtok háborúkról és háborúk híreiről, meg ne rémüljetek, mert meg kell lenniök; de ez még nem a vég.
Márk. 13,8
Mert nemzet nemzet ellen, és ország ország ellen támad; és lesznek földindulások mindenfelé, és lesznek éhségek és háborúságok.
Márk. 13,9
Nyomorúságoknak kezdetei ezek. Ti pedig vigyázzatok magatokra: mert törvényszékeknek adnak át [Mát. 10,17. 18. Ján. 15,19.] titeket, és gyülekezetekben vernek meg titeket, és helytartók és királyok elé állítanak én érettem, bizonyságul ő nékik.
Márk. 13,10
De előbb hirdettetnie kell az evangyéliomnak minden pogányok között.
Márk. 13,11
Mikor pedig fogva visznek, hogy átadjanak titeket, ne aggodalmaskodjatok előre, hogy mit szóljatok, és ne gondolkodjatok, hanem a mi adatik néktek abban az órában, azt szóljátok; mert nem ti vagytok, a kik szólotok, hanem a Szent Lélek.
Márk. 13,12
Halálra fogja pedig adni testvér testvérét, atya gyermekét; és magzatok támadnak szülők ellen, és megöletik őket.
Márk. 13,13
És lesztek gyűlöletesek mindenki előtt az én nevemért; de a ki mindvégig megmarad, az megtartatik.
Márk. 13,14
Mikor pedig [Dán. 9,27.] látjátok a pusztító utálatosságot, a melyről Dániel próféta szólott, ott állani, a hol nem kellene (a ki [Dán. 12,4. 10. Mát. 24,15.] olvassa, értse meg), akkor a kik Júdeában lesznek, fussanak a hegyekre;
Márk. 13,15
A háztetőn levő pedig le ne szálljon a házba, se be ne menjen, hogy házából valamit kivigyen;
Márk. 13,16
És a mezőn levő haza ne térjen, hogy ruháját elvigye.
Márk. 13,17
Jaj pedig a terhes és a szoptató asszonyoknak azokban a napokban.
Márk. 13,18
Imádkozzatok pedig, hogy a ti futástok ne télen legyen.
Márk. 13,19
Mert azok a [Dán. 12,1.] napok olyan nyomorúságosak lesznek, a milyenek a világ kezdete óta, a melyet Isten teremtett, mind ez ideig nem voltak, és nem is lesznek.
Márk. 13,20
És ha az Úr meg nem rövidítette volna azokat a napokat, egyetlen test sem menekülne meg; de a választottakért, a kiket kiválasztott, megrövidítette azokat a napokat.
Márk. 13,21
Ha pedig akkor ezt mondja néktek valaki: Ímé itt [Mát. 24,23. Luk. 17,23.] a Krisztus, vagy: Ímé amott, ne higyjétek.
Márk. 13,22
Mert hamis Krisztusok és hamis próféták támadnak, és jeleket és csodákat tesznek, hogy elhitessék, ha lehet, még a választottakat is.
Márk. 13,23
Ti pedig vigyázzatok; ímé előre megmondottam néktek mindent.
Márk. 13,24
De azokban a napokban, azután a nyomorúság után, a nap elsötétedik, és a hold nem fénylik,
Márk. 13,25
És az ég csillagai lehullanak, és az egekben levő hatalmasságok megrendülnek.
Márk. 13,26
És akkor meglátják [Mát. 24,30. 25,31. 26,64. Luk. 21,27.] az embernek Fiát eljőni felhőkben nagy hatalommal és dicsőséggel.
Márk. 13,27
És akkor elküldi az [Mát. 13,41.] ő angyalait, és egybegyűjti az ő választottait a négy szelek felől, a föld végső határától az ég végső határáig.
Márk. 13,28
A fügefáról [Mát. 24,32. Luk. 21,29.] vegyétek pedig a példát. A mikor ága már zsendül, és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár.
Márk. 13,29
Azonképen ti is, mikor látjátok, hogy ezek meglesznek, tudjátok meg, hogy közel van, az ajtó előtt.
Márk. 13,30
Bizony mondom néktek, hogy el nem múlik ez a nemzetség, a míg meg nem lesznek mindezek.
Márk. 13,31
Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim soha el nem múlnak. [ Ésa. 40,8. 51,6. Zsolt. 102,27. Zsid. 1,11.]
Márk. 13,32
Arról a napról és óráról pedig senki semmit sem tud, sem az égben az angyalok, sem a Fiú, hanem csak az Atya.
Márk. 13,33
Figyeljetek, vigyázzatok és imádkozzatok; mert nem tudjátok, [Mát. 24,44. 25,13. Luk. 22,40.] mikor jő el az az idő.
Márk. 13,34
Úgy mint az az ember, a [Mát. 25,14. Luk. 19,12.] ki messze útra kelve, házát elhagyván, és szolgáit felhatalmazván, és kinek-kinek a maga dolgát megszabván, az ajtónállónak is megparancsolta, hogy vigyázzon.
Márk. 13,35
Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mikor érkezik meg a háznak ura, este-é vagy éjfélkor, vagy kakasszókor, vagy reggel? [Luk. 12,38.]
Márk. 13,36
Hogy, ha hirtelen megérkezik, ne találjon titeket aludva.
Márk. 13,37
A miket pedig néktek mondok, mindenkinek mondom: Vigyázzatok!
