A lovas lövészek
A lovas lövészek
Mielőtt a 15 éves háborúban résztvevő lovas lövészek felszerelését vizsgálat alá vennénk, talán nem lenne haszontalan röviden áttekinteni, mit illik tudni erről a csapatnemről.
A lovas lövészek, vagy a közkeletű korabeli terminus technicussal élve az archibusierek a XVI. század közepén tűnnek fel.138 A német nemzetiségű, illetve német mintára felszerelt lovasok fő fegyvere a kard mellett az arquebus volt. Ennek a 3–4 láb (kb. 90–120 cm) hosszúságú, jobbára keréklakatos, könnyű puskának célzott lőtávolsága a csőhossztól függően elérhette a 2–300 lépést (150–200 méter) is.139 A katona a vállán keresztbevetett szíjon, az ún. bandolieren viselte a fegyvert. Általában ehhez, vagy az övhöz rögzítették a lőportartót és a felporzót, a golyókat tartalmazó zacskót, illetve a keréklakat felhúzására szolgáló kulcsot.140 Valószínűnek tartjuk, hogy a XVI. század végén már a német lovasok között is gyorsan terjedt a praktikus, előre elkészített patronok használata.141 A nyeregkápa előtti tokokban elhelyezett 1–2, vagy 101több pisztoly részben a tűzerő fokozására, részben a lovas önvédelmére szolgált.142 Védőfegyverzetként a német lövészek nyitott sisakot, nyakvértet, rákfarkas vállpáncélt (Achselkragen), mell- és hátvértet, valamint hosszú, a könyékhajlatig érő vaskesztyűt viseltek.143 A németalföldi lovas lövészek tűzfegyvereinek száma, és feltehetőleg minősége is, nagyjából megegyezett a német nemzetiségű katonákéval.144 Eltérések a védőfegyverzet területén mutatkoztak. Németalföldön már a XVI. század 90-es éveinek végén elhagyták a páncélzat olyan, kisebb jelentőségű, kiegészítő részeit, mint a vaskesztyű és a vállvért.145
138 Suttner, Gustav: Reiterstudien. Graz, 1968. (Nachdruck) 29. o.; Illustrierte Geschichte I/383. o.
139 Wallhausen, 1616. 35–36. o. „…ein Rohr so vier Schuh lang mit einem Fewerschloß, und zum wenigsten ein Kugel so ein Untze schwer ist, schiesset …” A lőtávolságról: „Er befleisset sich eines gutten Rohrs damit er auch auff 200. 300. Schritt ein gutten gewissen Schußhaben mag.”; Müller, Franz: Die kaiserliche königliche österreicische Armee. I. Prag, 1845. I 80–81. o.; Johann Nassau véleményét idézi Spontin: 71–72. o. „…ein Rohn oder carabiner, deßen lauf nicht kürtzer alß drei mans schuhe … nach dem maß so Printz Moritzen … zustellen laßen.”
140 Wallhausen, 1616. 35. o.; Funcken: 44. o.
141 Wallhausen, 1626. 36. o.; Erre engednek következtetni egyébként a grazi Zeughausban többszázas tételekben ekkor felbukkanó patrontáskák is.
142 Funcken: 39. o.; Spontin: 70. o.; Wagner: 32. o.
143 Funcken: 39. o.; Spontin: 71–72. o.; Wallhausen, 1616. 35. o.
144 Spontin: 71–72. o.
145 Uo. 71. o.
A lovas lövészek XVI. század végi gyors ütemű elterjedését tűzerejükkel és sokoldalú felhasználhatóságukkal magyarázhatjuk. Nemcsak elő- és utóvédként, felderítő és őrszolgálatban, hanem a portyázó harcokban és a nagy ütközetekben is kitűnően megállták a helyüket, gyalog és lovon egyaránt.146
146 Wallhausen, 1616. 36. o.; Purschka: 52. o.; Illustrierte Geschichte: 383. o.
Harcmódjukat a lőfegyverek határozták meg. Az egyes sorok egyenként előrelovagoltak, tüzeltek, majd felzárkóztak az egység utolsó sora mögé, ahol újratöltötték fegyvereiket.147 A tüzelési és töltési fogásokat természetesen a ló mindenféle jármódja mellett – tehát vágtában is – végre tudták hajtani.148 Különösen a lassan mozgó, vagy harcrendben álló gyalogos egységek voltak ily módon hatásosan támadhatóak.149
147 Wallhausen, 1616. 55. o.
148 Spontin: 72. o.
149 Mint pl. a skót pikások Pinknie mellett, Seliwarz: 106. o.
A források 1566-ban emlékeznek meg először az ausztriai ház szolgálatában álló archibusierekről. Az iratok szerint ekkor 300 lovast fogadtak zsoldba Robert Braderet parancsnoksága alatt.150 A szakirodalomban a legközelebbi ismert adat „…50 Archibusier oder Schützenpferde…” felfogadásáról csak 1580-ban bukkan fel. Fegyverzetük ekkor egy puskából, és pisztolyból, sisakból és más, pontosabban meg nem határozott, de szokásosnak nevezett felszerelési tárgyból állt.151
150 Spontin: 72. o.
151 Suttner: 39. o.; Spontin: 71. o.
A magyarországi harcokban való aktívabb részvételüket Lazarus Schwendi már az 1577-es haditanácson sürgeti.152 A főkapitány praktikus javaslatait megfogadhatták, amit az is bizonyít, hogy a vörös és sárga kabátos felső-magyarországi lovas lövészek 1588-ban már ott harcoltak a szikszói csatában.153
152 Geőcze István: Hadi tanácskozások az 1577-ik évben. (A továbbiakban: Geőcze) Hadtörténelmi Közlemények, 1894.
153 Sárospataki magyar krónika 1523–1615. Történelmi Tár, 1858. (A továbbiakban: TT. 1858.) 52. o.
A tizenötéves háború lovas lövészeinek bemutatásához felhasználtunk 27 különféle Bestallungot, melyek összesen 33 egységről adnak képet. A különbség itt, és más esetekben is, abból adódik, hogy gyakran több személy kapott ugyanakkor, ugyanolyan egység toborzására megbízást. A levéltárban azonban csak egyetlen iratot helyeztek el, rávezetve, hogy kit bíztak még meg ugyanilyen feladattal.154
154 L. pl. Bst. 1597/521.; Bst. 1598/574.; AFA 1603/5/4.
102Az archibusierektól megkövetelt támadó és védő fegyverek között, nemzetiségtől függően, megfigyelhetőek bizonyos – jelentősnek nem nevezhető – különbségek. A németektől megkívánt fegyverzet a háború kezdetén (1593) a kard mellett „…egy puska és két pisztoly, sisak és más, az effajta lovasságnál szokásos felszerelés, úgymint hát- és mellvért, továbbá vállvért…” volt.155 Kisebb változást ebben a fegyverzetben először 1595-ben, Christoff Tieffenbach felső-magyarországi lövészei esetében figyelhetünk meg. Ekkor, a páncélzatot és a felszerelés egyéb részeit változatlanul hagyva, már csak „…egy hosszú és egy rövid tűzfegyver…”-t írtak elő.156 A módosítás látszólag jelentéktelen, de az a tény, hogy 1596-tól egészen a háború végéig már csak egyetlen pisztolyt követelnek, arra enged következtetni, hogy a harcban az arquebuse szerepe volt jelentősebb. Erre utal egyébként az is, hogy a hagyományosan pisztollyal harcoló fekete lovasoknál is lépéseket tesznek a puska bevezetésére.157
155 Bst. 1593/451. „ .. ainem langen Rohr, Vnnd Zwaien khurzen feuer Püxen, Sturmbhüetten, Vnnd andn’ Irer Reitterey gewöhnlichen Rüstungen, alß Rückhen Vnd Krebs harnisch, auch PanzerErmeln, …versehen sein sollen,”
156 Bst. 1595/484.
157 AFA 1599/5/3„ AFA 1600/2/1.
A vallon, vagy németalföldi lövészek első említésükkor, 1596-ban „…jó sisakkal, acél nyakvédővel, teljes páncéllal és az ahhoz tartozó köpennyel… emellett egy erős, hosszabb lőfegyverrel és egy rövidebb pisztollyal, továbbá egy kürasszír karddal…” voltak felszerelve.158 Ettől kezdve, egészen 1601-ig a szűkszavú Bestallungok bizonytalanságban hagynak bennünket a vallonok fegyverzetét illetően. Nem említenek mást, csak „…egy jó oldalfegyver(t) … egy puská(t) és az efféle lovasságnál használatos egyéb szükséges dolgok(at)…”159 Csak 1601 nyarán, a gróf Salm számára kiadott megbízásból bizonyosodhatunk meg arról, hogy a magyarországi vallon archibusierek is a hazájukban szokásos fegyverzettel voltak felszerelve. Nevezetesen „…morion sisakkal … hát- és mellvérttel, vállszíjon lógó puskával, továbbá egy, a nyergen levő pisztollyal, és minden más tartozékkal…”160 A Németalföldön és Franciaországban használatos felszerelés magyarországi jelenlétét az egy évvel később, Georg Basta nevére kiállított kinevezés is bizonyítja.161
158 Bst. 1596/505.„..mit guetten Helmetten, staalen Kragen gantzen ahrm stückhen, und darzu gehörig Rocklen …daneben mit einer starker pistoll Zimblicher leng den auch einen Kürtzen feustlein, und einen gutten Cüraz schwerdt versehen sein.”
159 Mint pl. Bst. 1597/531 és 533, vagy az 1598/561.
160 Bst. 1601/697. „…. mit … Morlion od’ Haubtharnisch, Ruckh und Krebs, ain langen Rohr in Bandorlen woln einen Pistoln od’ kurzen Rohr am Satl, und aller ander’ Zugehör … ”
161 Bst. 1602/721.
Az egyetlen itteni olasz egység, amelyről adatokat találtunk, szintén németalföldi mintára volt felszerelve.162
162 Bst. 1597/533.
Forrásaink szerint tehát a magyarországi harcokban résztvevő külföldi lovas lövész általában egy vagy két keréklakatos pisztollyal és egy rövid, keréklakatos puskával rendelkezett. A közelharcra a megkövetelt jó és erős oldalfegyver tette alkalmassá őket, melynek használatában – mint ahogyan azt a Bestallungok minden esetben kikötötték – megfelelő jártassággal kellett rendelkezniük.163 Védőfegyverzetük, a nyitott sisak, a nyakvért, a rákozott vállpáncél, 103továbbá a hát- és mellvért, megfelelő védettséget biztosított a harcban, anélkül, hogy gyorsaságukat és mozgásukat korlátozta volna.
163 L. pl. Bst. 1597/530. és 533., Bst 1598/561. Bst. 1604/783. stb.
Fegyverzetük jellemzőit tekintve természetesen a lovas lövészekhez tartoztak a köpenyük színéről fehér, vörös vagy sárga kabátosnak nevezett, veterán felső-magyarországi katonák is, akik az 1580-as (vagy talán már az 1570-es) évektől kezdve egészen 1605-ig résztvettek a török elleni harcokban.164
164 1588-ban már ott harcoltak a szikszói csatában (TT. 1858. 52. o.), végigverekszik a 15 éves háborút, jelen vannak például Győrnél (1594), (Orteltus, 233–234. o.), Hatvannál (1596), (Gömöry Gusztáv: Hatvan ostroma és bevétele 1596. Hadtörténelmi Közlemények, 1894. [A továbiakban: Gömöry: Hatvan, 1596.] 99. o.), Mezőkeresztesnél (1596), (TT. 1858. 58. o.). Részt vesznek az erdélyi harcokban: Szádeczky Lajos: Regesták Mihály vajda történetéhez. TT. 1883. 726. o. Elbocsátásukról 1605-ben esik szó; Bst. 16051802.
104I. táblázat
A TIZENÖTÉVES HÁBORÚBAN RÉSZT VEVŐ LOVAS LÖVÉSZEK FEGYVERZETE
A TIZENÖTÉVES HÁBORÚBAN RÉSZT VEVŐ LOVAS LÖVÉSZEK FEGYVERZETE
DÁTUM
|
PARANCSNOK NEVE
|
LÉT-
SZÁM |
NEMZE-
TISÉG |
A FEGYVERZET FELSOROLÁSA
|
JELZET
| |
|---|---|---|---|---|---|---|
LŐFEGYVEREK
|
EGYÉB FEGYVERZET
| |||||
1593. V 2
|
Hans Jacob von Thurn
|
125
|
német
|
„…mit … alnem langen Rhor, Vnnd Zwaien khürzen feuer Püxen…”
|
„…Sturmbhüetten, Vnd ..Rückheu Vnd Krebs, harnisch auch Panzer Ermln…”
|
Bst 1593/451
|
Ulrich von Khünigsperg
|
125
|
német
|
ua.
|
ua.
| ||
1593. VII. 12.
|
Carl Tettauer von Tettan
|
120
|
német
|
A FELSZERELÉS MEGEGYEZIK A Bst. 1593/451-GYEL.
|
Bst. 1593/455.
| |
1593. XI. 22.
|
Balthasar Friedrich von Ossa
|
150
|
–
|
A FELSZERELÉS MEGEGYEZIK A Bst. 1593/451-GYEL.
|
Bst. 1593/465.
| |
1594. II. 9.
|
Abraham Dohna
|
600
|
német
|
A FELSZERELÉS MEGEGYEZIK A Bst. 1593/451-GYEL
|
Bst. 1594/472.
| |
1595. I. 15. A
|
Christoff Teuffenbach
|
100
|
–
|
„ainen lang und khurzen feuer Püxen…”
|
MEGEGYEZIK A Bst. 1593/451-GYEL.
|
Bst. 1595/484.
|
1595. III. 17.
|
Julin Cesare Strassoldo
|
300
|
német
|
FELSZERELÉS MEGEGYEZIK A Bst. 1593/451-GYEL.
|
Bst. 1595/486.
| |
1596. IV
|
Vinzenz von Broch
|
125
|
némaf.
|
„…mit…einer Starker Pistoll Zimblicher leng den auch einen Kurtzen feustlein…”
|
„…mit guetten Helmetten, staalen Kragen gantzen ahrm stückhen, und darzu gehörig Ruckeln…”
|
Bst. 1596/505.
|
1596. XII. 20.
|
Seyfried von Kollonitsch
|
700
|
német
|
A FELSZERELÉS MEGEGYEZIK A Bst. 1593/451-GYEL.
|
Bst. 1596/516.
| |
1597 V. 8.
|
Alphonsi von Montecuccoli
|
100
|
vall.
|
„…mit…einer guetten Seitenwehr… Auch ainen langen Rohr…”
|
„…und anderen nottwendigkhait wie bey diser Reitterey in gebrauch herkhomen ist…”
|
Bst. 1595/484.
|
Germanico Strassoldo
|
100
| |||||
1597. V. 8.
|
Johann Baptista Miniati
|
100
|
vall.
|
A FELSZERELÉS MEGEGYEZIK A Hst. 1597/530-CAL.
|
Bst. 1597/531.
| |
Hans Lionhardt von Jell
|
100
|
vall.
| ||||
Carlo Verleine
|
100
|
vall.
| ||||
Attilio Vimercato
|
100
|
vall.
| ||||
1597
|
Carl Formentin
|
200
|
olasz
|
„…mit…ainen langen Rohr in Bahderein neben einen Pistoln od Khurzen Rhor am Sät] auch allen and Zugehör…”
|
„…mit gueten Seiten wehrn und Stechern. mit Morlin od Haubtharmsch. Als Ruckh und Khrebs…”
|
Bst. 1595/484.
|
1597. XII. 17.
|
Siegfried von Kollonitsch
|
700
|
német
|
A FELSZERELÉS MEGEGYEZIK A Bst. 1595/484-GYEL.
|
Bst. 1597/557.
| |
1598. I.
|
Georg Basta
|
100
|
vall.
|
„…mit…ainen langen Rohr
|
…und anderen Nottwenigkhuten, wir bei dieser Renerei in gebrauch herkhummen ist…”
|
Bst. 1598/561.
|
1051598. III. 15.
|
Alessandro Malaspina
|
100
|
vall.
|
A FELSZERELÉS MEGEGYEZIK A Bst. 1598/561-GYEL.
|
Bst. 1598/568.
| |
1598. VIII. 2.
|
Hans Christoff Tschernembl
|
100
|
német
|
A FELSZERELÉS MEGEGYEZIK A Bst. 1595/484-GYEL.
|
Bst. 1598/602.
| |
1598. X. 1.
|
Seyfried von Kollonitsch
|
700
|
német
|
A FELSZERELÉS MEGEGYEZIK A Bst. 1595/484-GYEL.
|
Bst. 1598/611.
| |
1601. III. 8.
|
Joachim von Flans
|
500
|
német
|
A FELSZERELÉS MEGEGYEZIK A Bst. 1595/484-GYEL.
|
Bst. 1601/678.
| |
1601. IV. 17.
|
Henrich Matthias von Thurn
|
1000
|
német
|
A FELSZERELÉS MEGEGYEZIK A Bst. 1595/484-GYEL.
|
Bst. 1601/681.
| |
1601. VIII. 20.
|
Philipp zu Salm
|
600
|
német
|
„…ain langen Rohr in Bandoreln woln einen Pistoln od Khurzen Rohr…”
|
„…mit Morlion od Haubtharnisch Ruckte und Khrebs…”
|
Bst. 1601/697.
|
1601. XI. 20.
|
Camilli Cavriolo
|
100
|
vall.
|
A FELSZERELÉS MEGEGYEZIK A Bst. 1597/530-CAL.
|
Bst. 1601/702.
| |
1602. V. 3.
|
Heinrich Kreziriecki
|
1000
|
német
|
A FELSZERELÉS MEGEGYEZIK A Bst. 1595/484-GYEL.
|
Bst. 1602/712.
| |
Heinrich Matthias von Thurn
|
1000
| |||||
1602. VIII. 5.
|
Peter von Asselborn
|
150
|
német
|
A FELSZERELÉS MEGEGYEZIK A Bst. 1595/484-GYEL.
|
Bst. 1602/720.
| |
1602. VIII. 12.
|
Georg Basta
|
1000
|
vall.
|
„…ain langen Rohr.”
|
„…und allen anderen. wie bey diesen Reiterei in Frankreich dem Nied landen gehrauchig und herkhumben ist…”
|
Bst. 1602/721.
|
1603. VI. 5.
|
Ernst von Mansfeld
|
200
|
német
|
A FELSZERELÉS MEGEGYEZIK A Bst. 1595/484-GYEL.
|
Bst. 1603/740.
| |
1603. VIII. 23.
|
Jacomo Barbiano de Belioso
|
100
|
német
|
A FELSZERELÉS MEGEGYEZIK A Bst. 1597/530-CAL.
|
Bst. 1603/745.
| |
1604 VIII. 2.
|
Franz Christoff Ursenbeckh
|
1000
|
német
|
,..ainer langen und ainer Kurzen Feuer Püchsen.”
|
„…andern dieser Teutschen, gerüsten Archr busier Rütterey gewöhnlich Rüstungen, als haubi Ruckte und Krebß harAsch auch Panzer Erml”
|
Bst. 1604/783.
|
1605. VI. 10.
|
Laurentius de Ramee
|
500
|
vall.
|
A FELSZERELÉS MEGEGYEZIK A Bst. 1597/530-CAL.
|
Bst. 1605/808.
| |
106II. táblázat
A TIZENÖTÉVES HÁBORÚBAN RÉSZT VEVŐ SÁRGA, FEHÉR ÉS VÖRÖS KABÁTOS LOVAS LÖVÉSZEK FEGYVERZETE
A TIZENÖTÉVES HÁBORÚBAN RÉSZT VEVŐ SÁRGA, FEHÉR ÉS VÖRÖS KABÁTOS LOVAS LÖVÉSZEK FEGYVERZETE
DÁTUM
|
PARANCSNOK NEVE
|
LÉT-
SZÁM |
NEMZE-
TISÉG |
A FEGYVERZET FELSOROLÁSA
|
JELZET
| |
|---|---|---|---|---|---|---|
LŐFEGYVEREK
|
EGYÉB FEGYVERZET
| |||||
SÁRGA
1593. IX. 1. |
Gudio de Cordovalo
|
50
|
„…langen Rohr und khurzen Feuer Püxen.”
|
„… Sturmhaub und andern zu dergleichen Reiteret gewohnlichen Rüstungen…”
|
Bst. 1593/456.
| |
1599. VI. 12.
|
Joan Anthori Rancon de Scharadini
|
100
|
A FELSZERELÉS MEGEGYEZIK A Bst. 1593/451-GYEL.
|
Bst. 1599/635.
| ||
FEHÉR
1593. XI. 1. |
Hans Jacob von Rottal
|
50
|
német
|
A FELSZERELÉS MEGEGYEZIK A Bst. 1593/451-GYEL.
|
Bst. 1593/461.
| |
VÖRÖS
1594. II. |
100
|
A FELSZERELÉS MEGEGYEZIK A Bst. 1593/451-GYEL.
|
Bst. 1594/472.
| |||
1601. I. 20.
|
Lechard Pollvitz
|
A FELSZERELÉS MEGEGYEZIK A Bst. 1593/456-TAL.
|
Bst. 1601/674.
| |||
