SPINOZA, BARUCH (1632–1677) holland filozófus
SPINOZA, BARUCH (1632–1677) holland filozófus
…a természet joga addig terjed, ameddig a hatalma.
Teológiai-politikai tanulmány, 16. f. – Filozófiatörténeti szöveggyűjtemény. I–II. (Szerk.: Simon Endre.) Tankönyvkiadó, Bp., 1958. és 1960., I. köt. 264. Szemere Samu;
…minden egyes dolognak teljes joga van mindahhoz, amire képes: azaz minden egyesnek joga addig terjed, ameddig meghatározott hatalma.
…amit minden egyes dolog természetének törvényei szerint cselekszik, azt teljes joggal cselekszi, mert természetes meghatározottsága szerint cselekszik, s nem is tehet mást.
…ahogyan a bölcsnek teljes joga van mindahhoz, amit az ész parancsol, vagyis az ész törvényei szerint való élethez, éppúgy a tudatlannak vagy tehetetlen szellemű embernek is teljes ,joga van mindenhez, amit a vágy tanácsol…
Uo.;
Minden ember természetes jogát … nem az egészséges ész, hanem a vágy és a hatalom határozza meg. Mert nem minden ember van természettől fogva akként determinálva, hogy az ész szabályai és törvényei szerint cselekedjék.
…a természetben nemcsak az emberi ész törvényei hatnak, amelyek csupán az emberek igaz hasznát és fenntartását célozzák, hanem végtelenül sok más törvény is, amely az egész természet örök rendjét illeti, az ember pedig csak egy részecskéje a természetnek…
…amit az ész rossznak mond, nem az egyetemes természet rendje és törvényei szempontjából rossz, hanem egyedül a mi természetünk törvényei szempontjából.
…senki sincs, aki ne kívánna, amennyire csak lehet, biztonságban és félelem nélkül élni. Ez pedig semmiképp sem lehetséges, ameddig mindenki megteheti azt, ami neki tetszik, s az észnek nem adnak többjogot, mint a gyűlöletnek és a haragnak.
Ha tekintetbe vesszük azt is, hogy az emberek kölcsönös segítség nélkül igen nyomorultan és az ész működése nélkül kénytelenek élni…, akkor egészen világosan látjuk, hogy a biztonságos és a jobb életmód elérésére szükségképpen egyesülniük kellett…
Uo. 265.;
[Az embereknek] szilárdan el kellett határozniuk és meg kellett állapodniuk, hogy mindent egyedül az ész előírása szerint intéznek…, hogy fékezzék a vágyat, ha olyasmit tanácsol, ami másnak kárára van, hogy senkinek nem tesznek olyasmit, amiről nem akarják, hogy velük megtegyék, s végül, hogy másnak a jogát úgy védelmezik, mint a magukét.
…az emberi természet egyetemes törvénye, hogy senki sem hanyagol el olyasmit, amit jónak ítél, hacsak nem nagyobb jó reményében vagy nagyobb kártól való félelemből.
…két jó közül mindenki azt választja, amelyet nagyobbnak tart, két rossz közül pedig azt, amely neki kisebbnek látszik. Kifejezetten azt mondom: amely neki, a választónak, nagyobbnak vagy kisebbnek látszik, nem pedig hogy a dolog szükségképp úgy is volt, ahogyan ő megítéli.
…minden szerződésnek csak hasznosságánál fogva van kötelező ereje; ha a hasznosság elesik, a szerződés is felbomlik…
Uo. 266.;
…mindenkinek természeti jogát egyedül hatalma határozza meg, ebből következik, hogy amennyit ki-ki a maga hatalmából, kényszer alatt vagy önként, átruház másra, ugyanannyit kénytelen a maga jogából is másnak átengedni, s annak lesz a legfőbb joga mindenkivel szemben, akinek kezében a legfőbb hatalom van, amelynél fogva mindenkit erőszakkal kényszeríthet s féken tarthat a legnagyobb büntetéstől való félelemmel, amelytől mindenki egyaránt retteg.
…demokrácia: emberek általános egyesülése, amelynek a maga összességében legfőbb joga van mindenre, amire képes.
Uo. 267.;
…szinte lehetetlen, hogy egy gyülekezet többsége, ha nagy gyülekezetről van szó, valamilyen képtelenségben állapodjék meg…
…az a legnagyobb rabszolga, aki élvezeteinek rabja, és sem meglátni, sem megcselekedni nem képes azt, ami neki hasznos, s egyedül az szabad, aki teljes lélekkel csakis az ész vezetése szerint él.
…az engedelmesség bizonyos értelemben megszünteti ugyan a szabadságot, de nem teszi az embert mindjárt rabszolgává. Ezzé a cselekvés indítéka teszi. Ha a cselekvés célja nem magának a cselekvőnek, hanem a parancsolónak haszna, akkor a cselekvő rabszolga, s önmagának haszon nélkül való.
…az az állam a legszabadabb, amelynek törvényei az egészséges észen alapszanak; mert ott mindenki szabad lehet, ha akar, azaz teljes lélekkel az ész vezetése szerint élhet.
…az ember nem úgy ruházza át természeti jogát másra, hogy neki azután ne legyen beleszólása, hanem azt az egész társadalom többségére ruházza, amelynek ő is egy része. Ily módon az emberek mind egyenlők maradnak, amilyenek előbb voltak a természeti állapotban.
Uo. 268.;
Az igazságosság a léleknek az az állandó magatartása, hogy az ember mindenkinek megadja azt, ami polgári jogánál fogva megilleti.
…azoknak, akik viszálykodások kiegyenlítésére vannak rendelve, semmiféle személyre nem szabad tekintettel lenniük, hanem mindenkivel egyformán kell bánniuk, s mindenkinek jogát egyformán kell megvédeniük; nem szabad irigyelniük a gazdagot, sem megvetniük a szegényt.
Uo. 269.;
…azt a képességét, hogy szabadon okoskodjék, és bármiről ítélkezzék, senki sem ruházhatja át másra, s erre nem is kényszeríthető. Innen van tehát, hogy önkényuralomnak tekintjük az olyan uralmat, amely a lelkekre kiterjed, s hogy a legfőbb hatalom láthatólag jogtalanságot és jogbitorlást követ el az alattvalókkal szemben, amikor elő akarja írni, hogy ki-ki mit fogadjon el igaznak, s mit vessen el mint hamisat…
…az emberek gondolkodásmódja éppoly különböző, mint az ízlése.
I. m. 20. f. – Uo. 273.;
…az állam célja nem az, hogy az embereket eszes lényekből vadállatokká vagy automatákká tegye… Az állam célja … a szabadság.
…az emberek szabad ítélete nagyon különböző … azért csak úgy tudnak békességben élni, hogy mindenki lemond arról a jogáról, hogy egyedül saját lelkének határozatából cselekedjék. Tehát csupán a maga határozatából való cselekvés jogáról mondott le mindenki, nem pedig a gondolkodás és ítélés jogáról.
…a legfőbb hatalmak jogát tiszteletben tartva, senki sem cselekedhetik ugyan határozatuk ellen, de igenis, korlátlanul gondolkodhatik és ítélhet, s következőleg beszélhet is, feltéve, hogy egyszerűen csak beszél vagy tanít, s egyedül ésszel védi meg álláspontját, nem pedig fondorlattal, haraggal és gyűlölettel…
Uo. 274.;
…mind a legfelsőbb, mint az alsóbb hatalmak gyűlésein ritkán határoznak e) valamit valamennyi tag egyhangú szavazatával, s mégis minden valamennyi tag közös határozatából történik, azokéból is, akik a javaslat ellen, azokéból is, akik a javaslat mellett szavaztak.
Uo. 275.;
Aki mindent törvényekkel akar szabályozni, inkább előidézi a hibát, mintsem megjavítja. Amit nem lehet megszabályozni, azt okvetlenül meg kell engedni, még ha gyakran kár származik is belőle.
…tegyük fel, hogy … a szabadságot el lehet fojtani, s az embereket úgy lehet korlátozni, hogy még mukkanni sem mernek a legfőbb hatalmak előírása nélkül; azt bizonyára sohasem fogják elérni, hogy az emberek csakis azt gondolják, amit a legfőbb hatalmak akarnak.
…minél inkább el akarják venni az emberektől a szólásszabadságot, annál makacsabbul ellenszegülnek…
Az emberek többnyire úgy vannak megalkotva, hogy semmit sem viselnek el nehezebben, mint azt, hogy olyan nézeteket, amelyeket ők igaznak tartanak, bűnnek bélyegezzenek…
…a gondolatszabadság ellen hozott törvények nem a gonoszokat sújtják, hanem a nemeslelkűeket, nem a rosszindulatúak megfékezésére szolgálnak, hanem inkább a becsületesek elkeserítésére, s nem tarthatók fenn az állam nagy veszedelme nélkül.
Uo. 276.;
Lehet-e nagyobb szerencsétlenséget elképzelni az államra, mint azt, hogy tiszteletreméltó férfiakat száműznek mint gonosztevőket csak azért, mert más nézeten vannak, és színlelni nem tudnak?
…aki becsületesnek tudja magát, nem fél a haláltól, mint a gonosztevő … becsület dolgának, nem büntetésnek érzi jó ügyért meghalni, és dicsőségnek a szabadságért áldozni az életet.
…az embereket olyképpen kell kormányozni, hogy ha nyíltan vallanak is különböző és ellentétes nézeteket, mégis egyetértésben éljenek.
A demokratikus államban … (ez közelíti meg legjobban a természeti állapotot) … az a vélemény emelkedik határozattá, amely a legtöbb szavazatot kapja…
Minél kevésbé adják meg … az embereknek a véleménynyilvánítás szabadságát, annál jobban eltávolodnak a legtermészetesebb állapottól, s következőleg annál erőszakosabb lesz a kormányzás.
Uo. 277.;
…valójában azok az igazi felforgatók, akik a szabad államban az ítélet szabadságát akarják megszüntetni, holott ezt nem lehet elfojtani.
Spekulatív dolgokról hozott törvények teljesen haszontalanok.
Uo. 278.;
…az emberek valamennyien a dolgok okainak ismerete nélkül születnek, s mindenkiben megvan a vágy a maga hasznának keresésére, s ennek tudatában is van.
Etika, I. r. Függelék – Filozófiatörténeti szöveggyűjtemény. I–II. (Szerk.: Simon Endre.) Tankönyvkiadó, Bp., 1958. és 1960., I. köt. 279. Szemere Samu;
…az emberek szabadoknak tartják magukat, mert hiszen tudatuk van akarásaikról és vágyaikról, az okokról pedig, amelyek vágyakozásra és akarásra késztetik őket, mivel nem ismerik, sejtelmük sincs.
…az emberek mindent valami cél érdekében tesznek, ti. azért a haszonért, amelyre vágyakoznak. Innen van, hogy a végzett dolgoknak mindig csak célokait kívánják tudni, s mihelyt megtudták, megnyugosznak; tagadhatatlanul azért, mert nem találnak okot további kérdezősködésre.
…ki-ki a maga gondolkodásmódja szerint az istentiszteletnek másmás módját gondolta ki, hogy Isten őt jobban szeresse a többieknél, s az egész természetet az ő vak ösztönének és telhetetlen kapzsiságának javára igazgassa. Ily módon ez az előítélet babonává változott át, s mély gyökeret vert a lelkekben.
[Az emberek] bizonyosnak mondották, hogy az istenek ítélkezései messze meghaladják az emberi felfogást: s bizonyára már ez egymaga azt okozhatta volna, hogy az igazság mindörökre rejtve marad az emberiség előtt, ha a matematika, amely nem célokkal foglalkozik, hanem csak az idomok lényegével és tulajdonságaival, az igazság más normáját nem mutatta volna meg az embereknek.
Uo. 280.;
…a természetnek nincsen semmiféle maga elé tűzött célja…
…valamennyi célok csak az emberek kitalálása…
…a célról szóló tanítás teljesen feje tetejére állítja a természetet. Mert ami valójában ok, azt okozatnak tekinti, és viszont.
Uo. 281.;
A legtöbben, akik az indulatokról és az emberek helyes életmódjáról írtak … az embert a természetben úgy fogják fel, mint államot az államban. Mert azt hiszik, hogy az ember a természet rendjét inkább megzavarja, mintsem követi, s hogy feltétlen hatalma van cselekedetein, s semmi más nem determinálja őt önmagán kívül.
I. m. 3. r. Előszó – Uo. 283.;
…a természetben semmi sem történik, amit hibául lehetne neki felróni; mert a természet mindig ugyanaz, és mindenütt ugyanaz a hatalma és hatóereje … s ezért az a mód is, amelyen bármely dolog természetét megismerjük, szükségképpen egy és ugyanaz, ti. a természet egyetemes törvénye és szabályai szerint való megismerés.
Uo. 284.;
Sem a test nem determinálhatja a lelket gondolkodásra, sem a lélek a testet mozgásra vagy nyugalomra, sem semmi másra (ha még van ilyesmi).
I . m. 2. tétel – Uo.;
…az emberek csakis azért hiszik magukat szabadnak, mert cselekedeteiknek tudatában vannak ugyan, de nem ismerik az okokat, amelyek determinálják őket.
I. m. Megjegyzés – Uo. 286.;
Az indulatoknak alávetett ember … nem a maga ura, hanem ura a sors, s ennek annyira hatalmában van, hogy gyakran, noha belátja a jót, mégis a rosszat kénytelen követni.
I. m. 4. r. Előszó – Uo. 287.;
Jón … azt értem, amiről biztosan tudjuk, hogy eszköz arra, hogy az emberi természetnek magunk elé tűzött mintaképéhez mindjobban közeledjünk; rosszon pedig azt, amiről biztosan tudjuk, hogy megakadályoz bennünket abban, hogy megfeleljünk annak a mintaképnek.
Uo. 289.
