SAINT-SIMON, CLAUDE–HENRI DE ROUVROY, COMTE DE (1760–1825) francia utópista szocialista
SAINT-SIMON, CLAUDE–HENRI DE ROUVROY, COMTE DE (1760–1825) francia utópista szocialista
A lángelmében igen erős az egyéni érdek, de szeretete az emberiség
iránt csodákat tud műveltetni vele.
iránt csodákat tud műveltetni vele.
Egy genfi lakos levelei kortársaihoz – Válogatott írásai. Gondolat, Bp., 1963. 49. Justus Pál;
A tudós … olyan ember, aki előre lát; a tudomány éppen azért hasznos, mert lehetőséget nyújt az előrelátásra, s éppen ezért állnak a tudósok a többi ember fölött.
Uo. 62.;
A moralisták gyakran tévesztik össze a szavakat a cselekedetekkel.
Uo. 67.;
Minden politikai kombináció s minden intézmény jó működéséhez két feltételnek kell hogy eleget tegyen, éspedig először: legyen hasznos a társadalomra, vagyis biztosítson számára kézzelfogható előnyöket; és másodszor: álljon összhangban a társadalom állapotával, feleljen meg a fennálló eszméknek és tényeknek, egyszóval a maga helyén és idejében bukkanjon fel, fokozatos előkészítés után.
…csupán a múlt filozófiai elemzése útján juthatunk el a jelen igazi alkotóelemeinek pontos ismeretéhez.
Az iparról, vagy politikai, erkölcsi és bölcseleti fejtegetések – Uo. 279.;
…minden nemzet egyetlen értelmes célt tűzhet csak maga elé: a lehető legtöbbet termelni a lehető legalacsonyabb igazgatási költségek mellett.
Uo. 287.;
…a hatalmon levők csupán ügyintézői a társadalomnak, és a kormányzottak érdekeinek és akaratának megfelelően kell azt irányítaniok. Egyszóval, a nemzet boldogsága a társadalmi szervezet egyetlen és kizárólagos célja.
A szervező – Uo. 307.;
…az uralmon levők nagyon is hajlamosak arra – és ez helyzetüknek természetes következménye –, hogy azt, ami az ő szenvedélyüket vagy legfőbb kedvtelésüket kielégíti, őszintén a nemzet számára előnyös dolognak tekintsék.
Uo. 308.;
…a közírók tevékenysége napjainkban mindenekelőtt annak meghatározására törekedjék, hogy milyen irányban haladhat a társadalom a jólét felé, s rá is vegyék ezen irány követésére.
Uo. 309.;
Amit világosan elgondol az ember, azt könnyű kifejeznie.
Az iparosok kiskátéja – Uo. 375.;
Az a nemzet a legboldogabb, amelynek soraiban a legkevesebb a dologtalan.
Id. Zsigmond László: Claude-Henri de Saint-Simon. A XIX. Század politikai gondolkodásának történetéből. Akadémia, Bp. 1977. 61. Zsigmond Lászó;
Nem elég „kutatni a tényeket”, szükség van „elmélkedni a tényeken”.
Oeuvres, VI. köt. 238. – Uo. 63.;
A kormányzat szükséges rossz, hasznos azonban abban a vonatkozásban, hogy megakadályozza minden baj nélkül a legnagyobbat, vagyis az anarchiát. A tanult embereknek mindig azt kell célul tekinteniök, hogy a kormányzat erejét a rend fenntartásához szükséges akciókra korlátozzák.
I. m. I. köt. 145. – Uo. 86.;
Az emberi nem aranykora nem mögöttünk, hanem előttünk, a társadalmi rend tökéletesítésében van; apáink nem látták meg, gyermekeink eljutnak oda egy nap; rajtunk áll, hogy egyengessük nekik az utat.
I. m. 247. – Uo. 123.;
Nem lehet elégszer ismételni az alapelvet, hogy csak akkor lehetünk boldogok, ha saját boldogságunkat mások boldogságában keressük.
I. m. 238. – Uo. 124.;
Úgy véljük, az az író, aki hasznos akar lenni, többé nem fejedelmekhez, hanem nemzetekhez fordul; hogy többé nem feladata, hogy megértesse a népek vezetőivel, hogyan kell a népeket vezetni, hanem a népekkel, hogy milyen lehet magatartásuk.
I. m. 17. – Uo. 132.;
…érdek és emberség minden józan szellem számára ugyanannak a dolognak két neve…
…a politika … két szóban összefoglalva nem más, mint a termelés tudománya, vagyis az a tudomány, amelynek tárgya a dolgoknak a termelés szempontjából legelőnyösebb rendje.
I. m. 188. – Uo. 141.;
Az egész társadalom az iparon nyugszik.
L’Industrie – Nouveau dictionnaire de citations françaises par Jeanne Matignon, Denis Hollier, Aude Matignon et Pierre Oster. (Publ. Sous la direction de Pierre Oster. "Les Usuels." Collection dirigée par Henri Mitterand.) Librairie Hachette et de Claude Tchou, Párizs, 1970. 7794. sz. Molnos Lipót;
A nemzetek, éppúgy, mint az egyének, csak kétféle módon élhetnek: lopásból vagy termelésből.
Du Systeme industriel – Uo. 7799. sz.;
Az iparos osztály a legfontosabb osztály, a tápláló osztálya az egész társadalomnak; nélküle egyetlen más osztály sem létezhetne.
Catéchisme des industriels, 4. füz. – Dupré, P.: Encyclopédie des Citations. Comité de Rédaction sous la présidence de Fernand Keller. Éditions de Trévise, Párizs, 1959. 1683. sz.
Az egyik legfontosabb kísérlet, amit az emberen el kell végezni abban áll, hogy új társadalmi viszonyok közé helyezzék.
A feudális vagy katonai hatalom helyét a nagy ipari kapacitásnak vagy kisipari és kézműves ipari munkaerőnek kell elfoglalnia.
A társadalom nem negatív eszmékből él, hanem pozitív eszmékből.
Van-e szebb és emberhez méltóbb feladat, minden szenvedélyünket egyetlen célra, tudásunk gyarapítására fordítani. Valóban azok a legszerencsésebb pillanatok, amikor a becsvágy csak újabb ismeretek megszerzésében lét nagyságot és dicsőséget, és hátat fordít ama tisztátalan forrásoknak, amelyekből szomját régebben oltani igyekezett.
… a tudás uralma közeleg: e meggyőződés hat át minden értelmes embert, aki fél szemével a múltat, fél szemével pedig a jövőt figyeli.
A lángelmék fáklyáknak adattak, nem pedig azért, hogy eladják őket különböző magánérdekek szolgálatába, amelyek lealacsonyítják és eltérítik őket igazi feladatuktól.
Tudósok, művészek, … ti vagytok az emberiség legnagyobb intellektuális erővel rendelkező része, ti vagytok a legalkalmasabbak egy új eszme befogadására, … nektek kell legyőznötök a tehetetlenségi erőt!
… azt a hibát követtétek el – egyébként az egész emberiséggel –, hogy nem vontátok meg elég világosan a választó vonalat a csak pillanatnyilag hasznos, a helyi érdekű és az általános érdekű dolgok között, azok között, amelyek az emberiség egy résznek biztosítanak előnyt a többiek rovására s azok között, amelyek az egész emberiség boldogságát gyarapítják.
… még nem ismertétek fel eléggé, hogy minden ember számára csupán egy közös érdek van: ez pedig a tudományok fejlődése.
Minden ember dolgozni fog, egyetlen nagy műhely munkásaiként tekintik magukat.
Szálljatok vissza gondolatban a földgömb kialakulásának korába, aztán menjetek végig a századok során, figyeljétek az emberi szellem fokozatos előrehaladását, s akkor világosan látni fogjátok, hogy milyen eszközök alkalmasak tökéletesedése meggyorsítására.
A pozitív rendszer feltevése szerint a világegyetemet egy törvény mozgatja, a tudósok tehát kénytelenek az ok és okozat között, közbenső eszméket megállapítani. … A világegyetemet nem fogják többé két különböző lényeg, tehát a szellemi és a fizikai lényeg keverékének tekinteni.
… ami az emberi szív fölött a legparancsolóbb módon uralkodik – egyfelől az az érzés, hogy hasznos dolgot cselekszik, másrészt pedig a remény, hogy dicsőséget szerez magának.
A vallás az általános tudomány alkalmazásainak gyűjteménye, amelynek segítségével a felvilágosult emberek a tudatlan embereket kormányozzák.
A vallás ugyanúgy elavul, mint más intézmények, szüksége van arra, hogy bizonyos idő múltán megújítsák.
Az az ember a legboldogabb, aki dolgozik. Az a család a legboldogabb, amelynek minden tagja hasznosan használja fel idejét. Az a nemzet a legboldogabb, amelynek soraiban a legkevesebb a dologtalan. Az emberiség élvezi majd mindazt a boldogságot, amelyre törekszik, ha már nincsenek henyélők.
… két különböző tudományos módszer van; az emberi értelem felváltva használja őket: az elsővel javít az elveken, a másodikkal tökéletesíti különleges ismereteit.
Csak az élénk szellemek tulajdona, hogy a végső okokig hatolnak, hogy a tudományokat, a művészeteket és a morált egyaránt emelkedetten és világosan tárgyalják, megvetéssel távoltartva mindazokat a skolasztikus semmiségeket, amelyek megtömik az elmét, ahelyett, hogy megvilágítanák.
Kis számú általános és termékeny elv az, amely a természet nyitját adja, és egyszerű mechanizmus segítségével magyarázza meg az isteni architektúra rendjét.
Európának … szervezetre van szüksége, és akkor lenne a lehető legjobb szervezete, ha az általa felölet valamennyi szervezet mindegyikét oly parlament kormányozná, amely elismerné a valamennyi nemzeti kormányzat fölé helyezett és viszályaik elbírálására felhatalmazott általános parlament felsőbbségét.
