ROUSSEAU, JEAN-JACQUES (1712–1778) francia filozófus, író, pedagógus, esztéta
ROUSSEAU, JEAN-JACQUES (1712–1778) francia filozófus, író, pedagógus, esztéta
A testi szükségletek teszik a társadalom alapzatát, a szellemi szükség
letek teszik vonzóvá a társadalmat.
letek teszik vonzóvá a társadalmat.
Értekezés a tudományokról és a művészetekről, I. r. – Értekezések és filozófiai levelek. Magyar Helikon, Bp., 1978. 12. Kis János;
…az irodalom és a művészetek … virágfűzérekkel borítják az emberekre vert vasláncot, elfojtják bennük azt az érzést, hogy eredetileg szabadnak születtek, megszerettetik velük a rabszolgaságot, és azzá teszik az embereket, amit civilizált népnek szokás nevezni.
Uo.
…az erkölcsök minden népnél abban a mértékben korcsosultak el, ahogy a tanulmányok és a művelődés iránti hajlam elterjedt az emberek között.
Előszó a „Narcissus”-hoz – Uo. 47.;
A művelődés iránti hajlam a kitűnni vágyásból származik, és sokkalta veszedelmesebb bajokat okoz, mint amennyire hasznos mindaz a jó, amit létrehoz, mert aki átadja magát neki, az csak a sikerrel törődik, és nem sokat fog aggályoskodni az eszközök megválogatásában.
Uo. 48.;
Azért zaklatnak nyomorúságos ifjúkorunkban, hogy a bölcsészet tudományaira tanítsanak: ismerjük a nyelvtan valamennyi szabályát, még mielőtt beszélni hallottunk volna az ember kötelességeiről; ismerjük minden elődünk tetteit, még mielőtt egy szót is hallottunk volna arról, hogy mit kell tennünk; ha megtanulunk csevegni, már senki sem törődik vele, hogy tudjunk cselekedni és gondolkodni is.
…gyermekeink pontosan úgy nevelkednek, mint a régi nyilvános játékok atlétái, akik hasztalan és felesleges működésre szánják hatalmas tagjaikat, ezért aztán óvakodnak is, nehogy valaha hasznot hajtó munkára fogják őket.
A szobai munka kényessé teszi, legyengíti a szervezetet, s a lélek nehezen őrzi meg erejét, ha a testi erő elveszett.
Addig elmélkedünk az emberiség nyomorúságáról, míg végül leroskadunk e nyomorúság képzelt terhei alatt…
Uo. 49.;
Az ember cselekvésre és gondolkodásra született, nem bölcselkedésre. A bölcselkedés csak boldogtalanná teszi, anélkül hogy jobbá vagy okosabbá tenné…
Uo. 53.;
…mihelyt a nép nem tiszteli többé szokásait, nincs más szabálya, csak a szenvedélyei, és nincs más gyeplője, csak a törvények, melyek néha megfékezhetik ugyan a gonoszokat, de soha nem változtathatják jó emberré őket.
Uo. 54.;
Ma már hiába törekednénk arra, hogy az embereket a jó cselekvésére vezessük, csupán annyit tehetünk, hogy elvonjuk őket a rossz cselekvésétől; együgyűségekkel kell lekötni a figyelmüket, hogy elvonjuk őket a rossz cselekedetekről; szórakoztatni kell őket, ahelyett hogy prédikálnánk nekik.
Felettébb boldog volnék, ha a közönség naponta kifütyülné egy új színművemet, feltéve, hogy ezen az áron két órára féken tudom tartani legalább egy néző rossz szándékait, és megmenthetem barátja leányának vagy feleségének becsületét, bizalmasának titkát, hitelezőjének vagyonát.
Uo. 56.;
…a vadember éppen azért nem rossz, mert nem tudja, mit jelent jónak lenni, mert nem az értelem haladása és nem is a törvény zablája tartja vissza a rossz elkövetésétől, hanem a szenvedélyek szunnyadozása és a bűn nem ismerése.
Értekezés az egyenlőtlenség eredetéről 1. r. – Uo. 110.;
…minél inkább uralkodik az erény, annál feleslegesebbé válik a tehetség.
Politikai gazdaságtan, Uo. 218.;
…minden ember erényes, ha egyéni akarata mindenben megfelel az általános akaratnak…
Uo. 219.
Ha megvizsgáljuk, hogyan növekednek az államok szükségletei, azt fogjuk találni, hogy ez körülbelül úgy történik, mint a magánszemélyek esetében: nem annyira valamilyen igazi szükségszerűség hatása alatt, mint inkább a fölösleges vágyak gyarapodása folytán, s a kiadásokat gyakran csak azért növelik, hogy ürügyet teremtsenek a bevételek növelésére.
Uo. 234.;
…a nők vakmerősége biztos jele szégyenüknek; nagyon is sok okuk van a pirulásra, ha már el sem pirulnak.
Levél d’Alembert-nek – Uo. 413.;
Ahol az emberek szabadók, ott elég összecsődülniök, s máris jól érzik magukat. Állítsatok a tér közepére egy virágokkal felékesített rudat, gyűjtsétek köréje a népet, és kész az ünnep. Ha többet akartok tenni, intézzétek úgy, hogy maguk a nézők legyenek a látványosság, hogy ők maguk legyenek a szereplők, és mindenki önmagát pillantsa meg, ön-
magát szeresse a többiekben, mert így tökéletesebb lesz az egység közöttük.
magát szeresse a többiekben, mert így tökéletesebb lesz az egység közöttük.
Uo. 450.;
Az ember szabadnak született, és mindenütt láncokat visel. Némelyek a többi ember urának képzelik magukat, pedig még inkább rabszolgák, mint amazok.
A társadalmi szerződésről, l. k. l. f. – Uo. 467.;
…ameddig egy nép engedelmeskedik, mert engedelmességre kényszerítik, jól teszi; mihelyt módjában áll lerázni az igát, és le is rázza, még jobban teszi…
Uo. 468.;
Valamennyi társadalom közül a legrégebbi s egyedül természetes a család. Igaz, a gyermekek csak addig kötődnek atyjukhoz, míg szükségük van rá, hogy életben maradjanak. Mihelyt megszűnik a szükség, felbomlik a természetes kötelék is.
I. m. 2. f. – Uo.;
Az erősebb soha nem annyira erős, hogy mindig fölülkerekedjék, hacsak nem változtatja át az erejét joggá, az engedelmeskedést pedig kötelességgé.
I. m. 3. f. – Uo. 470.;
Minthogy egyetlen embernek sincs természet adta hatalma a többiek fölött, s minthogy az erőszak nem teremt jogot, ezért az emberek közötti törvényes hatalom nem alapulhat máson, mint megállapodásokon.
I. m. 4. f. – Uo. 472.;
Aki lemond szabadságáról, az ember voltáról, emberi jogairól, mi több, kötelességeiről mond le.
Uo. 473.;
…aki nem hajlandó követni az általános akaratot, azt az egész alakulat fogja engedelmességre kényszeríteni; más szóval kényszeríteni fogják, hogy szabad legyen…
I. m. 7. f. – Uo. 482.;
A természeti állapotból a polgári állapotba tett átmenet alaposan megváltoztatja az embert, mert az igazságot teszi az ösztön helyébe…
A társadalmi szerződéssel az ember elveszíti természetes szabadságát és azt a korlátlan jogát, hogy mindent a magáévá tegyen, amit csábítónak talál, és amit meg tud szerezni, cserében elnyeri a polgári szabadságot, és jogot szerez minden fölött, amit birtokol.
I. m. 8. f. – Uo. 483.;
…rabok vagyunk, amíg a puszta testi vágy ösztökélésére cselekszünk, de ha a magunk alkotta törvénynek engedelmeskedünk, akkor szabaddá válunk.
Uo. 484.;
…ha az emberek különbözhetnek is testi vagy szellemi erő dolgában, a közmegállapodás és a jog valamennyiüket egyenlővé teszi.
I. m. 9. f. – Uo. 487.;
A nép önmagától mindig jót akar, de nem mindig látja önmagától, hogy mi a jó. Az általános akarat mindig helyes, de nem mindig kormányozza felvilágosult ítélőképesség.
I. m. II. k. 6. f. – Uo. 503.;
A törvényhozó munkáját nem az teszi nehézzé, amit alkotni kell, hanem az, amit le kell rombolni; s a siker azért olyan ritka, mert lehetetlen összebékíteni a természet egyszerűségét a társadalom szükségleteivel.
I. m. 9. f. – Uo. 515.;
…a nép minden körülmények között megváltoztathatja törvényeit, még a legjobbakat is, mert ha úgy tetszik neki, hogy ártson önmagának, kinek van joga megakadályozni ebben?
I. m. 12. f. – Uo. 518.;
Minden törvény semmis, ha a nép személyesen nem hagyja jóvá; az ilyen törvény nem törvény. Az angol nép szabadnak hiszi magát, de alaposan téved, mert csak addig szabad, amíg megválasztja a parlament tagjait…
I. m. III. k. 15. f. – Uo. 560.;
…az igazi keresztények társadalma már nem emberek társadalma.
I. m. IV. k. 8. f. – Uo. 602.;
A kereszténység csak szolgaságot és behódolást prédikál. Szelleme túlságosan kedvez a zsarnokságnak, semhogy az valaha is elmulasztaná a maga javára fordítani. Az igazi keresztények rabszolgának születtek…
Uo. 603.;
…az ember természettől fogva jó, és csak az intézmények teszik rosszá az embereket.
Levelek Malesherbes-hez, 1762. január 12. – Uo. 628.;
…ha szenved a test, megfosztja szabadságától a lelket.
I. m. 1762. január 28. – Uo. 640.;
…az utókor mindig igazságos.
Az erény szó erőt jelent. Nincs erény harc nélkül, győzelem nélkül. Az erény nem egyszerűen abban áll, hogy igazak vagyunk, hanem hogy eközben lebírjuk szenvedélyeinket, uralkodunk szívünk fölött.
Levél Franquieres-hez, 1769. január 15. – Uo. 752.
