GROTIUS, HUGO (tk. Huig van Groot; 1583–1645) holland jogtudós
GROTIUS, HUGO (tk. Huig van Groot; 1583–1645) holland jogtudós
…hiábavaló minden vita olyan jogról, amely a valóságban nem létezik.
A háború és béke jogáról. Bevezetés, 5. sz. – Kriterion, Bukarest, 1973. 33. Haraszti György;
…a természet rokonságot teremtett közöttünk; ennek következtében nem szabad egyik embernek a másik ellen törnie.
I. m. 14. sz. – Uo. 38.;
…akik valamely közösséghez csatlakoztak, illetve egy vagy több embernek alávetették magukat, azok kifejezetten vagy . .. hallgatólag ígéretet tettek arra nézve, hogy követni fogják akár a közösség többségének, akár a hatalommal felruházottaknak a határozatait.
I. m. 15. sz. – Uo. 39.;
A természetjog szülőanyja … maga az emberi természet, amely még akkor is a társas életre ösztönözne, ha semmiben sem szenvednénk hiányt; a belső tételes jog szülőanyja pedig a megegyezésből fakadó kötelezettség, amely viszont a természetjogból meríti erejét…
I. m. 16. sz. – Uo.;
…mint ahogyan az a polgár, aki a pillanatnyi előny érdekében megsérti az állam belső jogát, lerombolja azt, ami saját magának és utódainak állandó hasznát szolgálja, úgy a természetjog és a nemzetközi jog szabályait megszegő nép saját jövő békéjének védőbástyáit is megsemmisíti.
I. m. 18. sz. – Uo. 40.;
…minden bizonytalanná válik, ha az emberek eltérnek a jogtól.
I. m. 22. sz. – Uo. 43.;
…galádságokat még a haza érdekében sem szabad elkövetni.
I. m. 23. sz. – Uo.;
…az a valóban boldog állam, amelynek határául az igazságosság szolgál.
…a vitézséget az igazságosságnak kell irányítania, ha pedig minden ember igazságos lenne, nem volna szükség harci vitézségre.
…olyan királyok, akik a bölcsesség szabályait szem előtt tartják, nemcsak a gondjaikra bízott nemzetre vannak tekintettel, hanem az egész emberiségre is.
I. m. 24. sz. – Uo. 44.;
Hallgassanak tehát a törvények a csatazajban, de csakis az állam belső törvényei, amelyek a bíróságokra irányadók, és a békeállapotra vonatkoznak, nem pedig az örökös és minden időre érvényes törvények.
I. m. 26. sz. – Uo. 45.;
…ritkán tér vissza sértetlenül az, aki igazságtalanul fogott fegyvert.
I. m. 27. sz. – Uo. 46.;
…ha sokan különböző időkben és helyeken egyvalamit biztosan állítanak, akkor az … a természet elveiből levont helyes következtetés vagy a közös megegyezés.
I. m. 40. sz. – Uo. 48.;
…a háborút a béke céljából indítják.
I. m. I. k. 1. f. 1. sz. – Uo. 51.;
…Isten sem teheti meg, hogy kétszer kettő ne legyen négy, éppen úgy azt sem teheti, hogy az, ami belső lényegénél fogva rossz, ne legyen az.
I. m. 10. sz. – Uo. 56.;
A társadalom célja … az, hogy közös erővel és együttműködésse biztosítsa mindenki számára annak sértetlenségét, ami az ő sajátja.
I. m. 2. f. 1. sz. – Uo. 63.;
Nem ellenkezik … a társas együttélés természetével, hogy magunkról gondoskodunk, és saját érdekeinket előmozdítjuk, mindaddig, amíg nem csorbítjuk ezáltal mások jogait.
Uo. 64.;
…a természettől fogva mindenki saját jogának védelmezője; ezért van kezünk.
I. m. 5. f. 1. sz. – Uo. 70.;
…az ember számára a leghasznosabb egy másik ember.
I. m. 2. sz. – Uo.;
A háborúindítás jogos oka nem lehet más, mint az elszenvedett jogtalanság.
I. m. II. k. 1. f. 1. sz. – Uo. 76.;
…a háború ott kezdődik, ahol hiányzik a bírói döntés.
I. m. 2. sz. – Uo. 81.;
…a legtöbb jogtalanság eredete a félelemben rejlik, mert az, aki másnak sérelmet készül okozni, attól tart, hogy ha azt nem teszi, ő maga szenved majd hátrányt.
A felebaráti szeretet gyakran int arra, olykor pedig egyenesen parancsolja, hogy sokak javát a magam kizárólagos java fölé helyezzem.
I. m. 5. sz. – Uo. 81.;
…hamis ítéletek sem a dolgot, sem a dolog értékelését nem másítják meg.
I. m. 10. sz. – Uo. 89.;
…csak a gyáva lelkűek nem képesek a sértést elviselni.
Uo. 90.;
Rabló az, aki mikor megkérdezik birtoklása okát, semmi mást nem tud mondani, mint azt, hogy birtokol.
I. m. 22. f. 3. sz. – Uo. 104. Brósz Róbert;
…a védelmi háború is csak akkor igazságos, ha szükséges.
I. m. 5. sz. – Uo. 106.;
A találás …csak olyan dolgokra vonatkozhatik, amelyek még senkinek sincsenek tulajdonában.
I. m. 9. sz. – Uo. 108.;
…még azt sem szabad ráerőszakolnom másra, ami neki hasznos lenne. Azoknak ugyanis, akik eszük használatával bírnak, szabad választási lehetőséget kell biztosítani arra nézve, hogy mi hasznos és mi nem hasznos nekik.
I. m. 12. sz. – Uo. 110.;
…amint egy hajó is elérhet olyan nagyságot, hogy azt többé kormányozni nem lehet, ugyanúgy az emberek száma és a települések távolsága is lehet olyan nagy, hogy egy kormányzat már nem tudja ellátni.
I. m. 13. sz. – Uo. 112.;
Aki … jót tesz, annak semmi joga nincs hálát követelni. Mert ha lenne, akkor az nem jócselekedet lenne, hanem szerződés.
I. m. 16. sz. – Uo. 117.;
…a között, aminek történnie kell, és a között, aminek nem szabad történnie, a középen áll az, aminek meg szabad történnie.
I. m. 23. f. 1. sz. – Uo. 119.;
…még ha valami magában véve igazságos is, de olyan valaki viszi véghez, aki, mindent figyelembe véve, ezt a cselekményt igazságtalannak tartja, akkor az a cselekedet bűnös.
I. m. 2. sz. – Uo. 120.;
Ha nem lehet a választás elől kitérni, a kevésbé rossz a jó jellegét veszi fel.
Uo. 121.;
…célszerűbb egy bűnöst felmenteni, mint egy ártatlant elítélni.
I. m. 5. sz. – Uo. 123.;
Igazságtalanul … csak az jár el, aki tudja is magáról, hogy igazságtalanul cselekszik. Sokan azonban ezt nem tudják. Így tehát mindkét oldalról igazságosan, azaz jóhiszeműen is lehet viszálykodni.
I. m. 13. sz. – Uo. 134.;
…gyakran előfordul olyan eset, hogy méltányosabb és helyesebb, ha engedünk jogunkból.
I. m. 24. f. 1. sz. – Uo. 136.;
…a bölcs ember idejében felkészül a viharra, különösen akkor, ha több jó származhatik a határozott cselekvésből, mint amennyi rossztól a tétovázó magatartás megóvhatja.
I. m. 5. sz. – Uo. 145.;
A józan ész … többre becsüli … a szabadságnál az életet, amely minden földi jó alapja…
I. m. 6. sz. – Uo. 147.;
…a nép elpusztítását kell a legsúlyosabb rossznak tartani.
Uo. 148.;
…az a szokás, hogy a hajót a rakomány, és nem az utasok kidobása útján mentik meg.
Uo. 149.;
…semmi sem királyibb annál, mint biztosítani mindenki számára a jólétet, amit a béke foglal magában.
I. m. 10. sz. – Uo. 153.;
…ha életemet másképp nem tudom megmenteni, bármilyen erőszakkal visszaverhetem azt, aki ellene tör, még akkor is, ha az esetleg nem is vétkes.
I. m. III. k. I. f. 2. sz. – Uo. 156. Diósdi György;
…nem mindig megengedett az, amit a jog merev értelmezése lehetővé tesz.
I. m. 4. sz. – Uo. 158.;
Hagyjátok nőni a konkolyt … mert azzal együtt netán a búzát is kiszaggatnátok.
(Bibliai utalás) Uo. 159.;
…nem hazudik az, aki olyan valótlan dolgot mond, amit igaznak hisz, viszont hazudik, aki olyasmit állít valónak, aminek valótlanságáról meg van győződve.
I. m. 10. sz. – Uo. 163.;
Az állam vagy az állami közösség nem szűnik meg azzal, hogy valamilyen igazságtalanságot követ el, akár közös elhatározás alapján is. Ezzel szemben a rablók egyesülése nem tekinthető államnak, még akkor sem, ha egymás közt bizonyos egyenlőséget valósítanak meg, ami nélkül semmiféle emberi közösség nem állhat fenn.
I. m. 3. f. 2. sz. – Uo. 169.;
Nem szolgálhatja sokáig senkinek érdekét az olyan tanítás, amely az embert elidegeníti embertársától…
I. m. 25. f. 1. sz. – Uo. 201.;
Különösen a kétségbeesettek vakmerőségétől kell tartanunk, hiszen a haldokló vadállatok harapása a legdühödtebb.
I. m. 5. sz. – Uo. 203.;
…az a legalkalmasabb idő a békekötésre, amíg mindkét fél bízik önmagában.
I. m. 6. sz. – Uo. 204.
…minden barátságot a legnagyobb lelkiismeretességgel és becsülettel kell megőriznünk, de különösen azt, amely ellenségeskedés után állt jóakarattal helyre.
I. m. 7. sz. – Uo.
