GOLDONI, CARLO (1707–1793) olasz vígjátékíró
GOLDONI, CARLO (1707–1793) olasz vígjátékíró
Egyszerre kettőnek nem tudok szolgálni.
Két úr szolgája, I. felv. 10. j. – Válogatott vígjátékai. Új Magyar Könyvkiadó, Bp., 1955. 24. Révay József;
Minden hiába, a természet erősebb.
I. m. 14. j. – Uo. 31.;
A nőkre ráfogják, hogy hűtlenek, viszont a férfiak hűtlenkednek, szakadásig… Minket megbélyegeznek, nekik mindent megbocsátanak. És tudja, miért? Mert férfiak hozták a törvényeket!
I. m. II. felv. 8. j. – Uo. 48.;
A finom ebédnek nem a sok fogás a lényege, hanem a tökéletes tálalás.
I. m. 12. j. – Uo. 52.;
…aki farkasok közé keveredik, megtanul üvölteni.
A hazug, I. felv. 5. j. – Uo. 112. Szabó Lórinc;
Szerelmi kalandoknak sohasem kecses az elbeszélése, ha nem fűszerezzük némi regényességgel.
I. m. 15. j. – Uo. 126.;
A nők állhatatosabbak a gyűlöletben, mint a szerelemben.
I. m. II. felv. 9. j. – Uo. 142.;
…a hazugnak az igazat sem hiszik el.
I. m. 10. j. – Uo.;
Nem számíthat szellemes embernek, aki nem élvezi az ötleteit.
I. m. 21. j. – Uo. 159.;
A kalmárnak hitele: az igazmondása. Legnagyobb tőkénk: a tisztesség.
I. m. III. felv. 5. j. – Uo. 167.;
Az érdek könnyen elvakít.
I. m. 9. j. – Uo. 175.;
…a hazugságnak az a természete, hogy egyből száz születik.
I. m. Utolsó jelenet. – Uo. 182.;
…ha kerülni akarjuk a hazug szót-jó mindenkor keveset beszélnünk, nagyra becsülnünk az igazat, és nem felejtenünk sohasem a dolgok végét.
Uo. 183.;
Sohase kecsegtesse magát az ember olyasmivel, hogy a rosszból jó származhatik.
A kávéház, II. felv. 16. j. – Uo. 265. Révay József;
A becsületességhez nem elég annyi, hogy nem rabol az ember, hanem tisztességesen kell bánni embertársainkkal.
I. m. 23. j. – Uo. 270.
Az ajándék sosem árt meg az egészségnek.
Mirandolina I. felv. 8. – Uo. 284. Révay József;
…ketten veszekszenek, a harmadik örül.
(Régebbi szólás nyomán) I. m. 22. j. – Uo. 305.;
Ugyan ki tudna ellenállni egy nőnek, akinek van ideje latba vetni minden fortélyát? Annak, aki megfutamodik, nem kell félnie, hogy legyőzik; de az, aki helytáll, aki meghallgatja a nőt, és kedve telik benne, előbb-utóbb menthetetlenül a hálójába kerül.
I. m. 23. j. – Uo. 307.;
Ki nem állhatja a nőket? Szerencsétlen bolond! Nem tudja, mi a jó.
I. m. II. felv. 1. j. – Uo. 308.;
Sok fegyverünk van, amivel a férfiakat legyőzhetjük. De ha makacsok, a legbiztosabb kegyelemdöfés az ájulás.
I. m. 17. j. – Uo. 332.;
…nem elég csak megvetni a nőt ahhoz, hogy legyőzzük, hanem a legokosabb messzire elkerülni.
I. m. III. felv. 18. j. – Uo. 360.;
…ha feleségükkel jó barátságban akarnak maradni, viselkedjenek úgy, mint férfiak, nem mint bárdolatlan bugrisok.
Bugrisok, III. felv. 5. j. – Uo. 439. Révay József;
Páratlan gyönyörűség az irodalom! Az olyan ember, aki könyvet olvas, soha sincs egyedül.
A legyező, II. felv. 5. j. – Uo. 551. Révay József;
