GALILEI, GALILEO (1564–1642) olasz természettudós
GALILEI, GALILEO (1564–1642) olasz természettudós
…sohasem állíthatja senki, hogy a természet megváltozott azért, hogy műveit az emberi véleményekhez idomítsa.
Levele Elio Diodatihoz, 1633. jan. 15. – Heisenberg, W.: A mai fizika világképe. (Ford.: Morlin Zoltán.) Gondolat, Bp., 1958., 1960., 58. Morlin Zoltán;
Ha valaki eretnekségnek mondaná azt az állítást, hogy a Föld mozog, s ha azután a bizonyítás és megfigyelés azt mutatná, hogy mégiscsak mozog, mily nehéz helyzetbe kerülne akkor az egyház!
Uo.;
Az a hiú igényünk, hogy mindent megértsünk, a megismerés teljes hiányából ered.
Dialógus a két fő világrendszerről, 1. nap – Uo. 59.;
…az emberi intellektus képes egyes igazságok tökéletes felfogására, és ezek ismeretében annyira biztos, amennyire csak a természet maga.
Uo. 61.;
Vezetőre ismeretlen, vad tájakon van szükség, nyílt, sík vidéken csak vaknak van védelemre szüksége. Aki ezekhez tartozik, jobb, ha otthon marad.
I. m. 2. nap – Uo. 69.;
Mi lehet szégyenletesebb, mint ha látjuk, hogy nyilvános vitákon, ahol bizonyítható állításokról van szó, hirtelen valaki előáll egy idézettel, ami méghozzá igen gyakran valami egészen más tárgyra vonatkozik, hogy ezzel ellenfele száját betömje?
Uo. 70.;
A természet a természeti folyamatok során a legkézenfekvőbb, legegyszerűbb és legkönnyebb segédeszközöket veszi igénybe.
I. m. 3. nap – Uo. 72.;
És mégis mozog [a Föld].
Tóth Béla: Szájrul szájra. A magyarság szálló igéi. Athenaeum, Bp., 1907. 148;
A filozófia meg van írva abban a hatalmas könyvben, amely állandóan nyitva áll szemünk előtt (a világegyetemre gondolok), de nem érthetjük meg, ha előbb nem tanuljuk megérteni a nyelvet, ismerni a betűket, amelyekkel íródott. Ez a könyv a matematika nyelvén íródott…
Il Saggiatore – Giordano Bruno – Galilei – Campanella. Művelt Nép, Bp., 1952. 79. Jánosházy György.
Azon keveseknek ismerete …, melyeket az emberi szellem felfog, objektív bizonyosságban – véleményem szerint – az isteni megismeréssel egyenlő, mert eljut a szükségszerűség belátásáig s a bizonyosság magasabb foka nyilván nem létezik.
… az igazság … megismeréséhez matematikai bizonyítások útján jutunk el, …
… lépésről lépére való tárgyalással következtetésről következtetésre haladunk, …
A követők adták Arisztotelésznek a tekintélyt s nem ő tulajdonítja vagy veszi magának. Mivel könnyebb más valakinek pajzs alatt védelmet keresni, mint nyílt sisakkal a küzdőtérre lépni, félnek, s nem mernek tőle csak egyetlen lépésre is eltávolodni. Mielőtt Arisztotelész egén bármi változtatást is eltűrnének, szemérmetlenül letagadják, amit a természet égboltján megpillantanak.
