FOURIER, FRANÇOIS MARIE CHARLES (1772–1837) francia utópista szocialista
FOURIER, FRANÇOIS MARIE CHARLES (1772–1837) francia utópista szocialista
…semmi jelentősége annak, ha egy fölfedező nem ír szépen vagy mód szeresen, mivel nem követelhetünk tőle mást, mint hogy hasznos legyen a fölfedezése.
A négy mozgás és az általános rendeltetések elmélete. Új bevezetés – Gondolat, Bp., 1977. 19. Lázár Guy;
…mindenki fölismerhette, hogy háromszáz társult falusi családnak csak egy jól gondozott csűre lenne háromszáz rendetlen csűr helyett; csak egy szőlőerjesztő helyiségük a többségükben végletes tudatlansággal gondozott kád helyett … hogy csak egy tejesasszonyt küldenének a városba rugós szekéren vitt tejeshordóval, ami megtakarítaná azt a száz fél napot, amelyet a száz füles kannát vivő száz tejesasszony vesztegetne el; íme néhány ama megtakarítások közül, amelyeket a különböző megfigyelők észrevettek, anélkül azonban, hogy akár a huszadrészét is jelezték volna annak a haszonnak, amelyet a mezőgazdasági társulás eredményezne.
I. m. Elöljáró beszéd – Uo. 40.;
…a társas rendben az emberek más hajlamokat vesznek föl, mint amilyenek kel most rendelkeznek, és szívesebben töltik idejüket vidéken, mint városban…
Uo. 43.;
…az anyagi és szellemi világ mozgásrendszere egységet képez.
Uo. 47.;
…az ember nem azért csalárd, hogy örömöt leljen a csalásban, hanem egyedül azért, hogy vagyonhoz jusson. Mutassatok neki egy olyan üzletet, amelyben ezer tallért szerezhet egy hazugsággal, és háromezret egy igazsággal; az igazságot fogja választani, bármily csalárd legyen is.
I. m. I. r. A társadalmi rend szakaszai és korszakai a Földnek nevezett harmadik égitesten – Uo. 125.;
…kibontakoztatnunk kell a természetet, és nem helyesbítenünk.
Uo. 127.;
Társadalmaink előrehaladása a lajháréhoz hasonlít, amelynek minden lépte nyögéssel számlálódik; a civilizáció, ehhez az állathoz hasonlóan, elképzelhetetlen lassúsággal halad előre a politikai viharokon át…
I. m. Epilógus. A társadalmi metamorfózis közelségéről – Uo. 168.;
Ha számba vesszük, mennyi kellemetlenséggel jár a családi élet és az örök érvényű házasság, csodálkoznunk kell a férfinem ostobaságán, hogy sohasem gondolkodott rajta, hogyan törjön ki ebből az életformából.
I. m. II. r. A magán- vagy családi élet különféle ágazatainak leírása. Első áttekintés… – Uo. 176.;
…minél ravaszabb egy férfi, minél nagyobb csábító, annál könnyebben juthat a házasság révén bőséghez és közmegbecsüléshez; ugyanez áll a nőkre.
Hogy valaki óriási vagyonhoz jusson egy fiatal lány kihasználása árán, olyan örvendetes eredmény ez, hogy a közvélemény mindent megbocsát annak a fickónak, aki ezt a mesterhúzást meg tudta csinálni.
Uo. 178.;
Az elnyomás, ha kevésbé szembetűnő is a művelt családokban, nem kevésbé valóságos.
Uo. 185.;
…a társadalmi fejlődés és a korszakváltások abban a mértékben valósulnak meg, ahogyan a nők előrehaladnak a szabadság felé; a társadalmi rend hanyatlása pedig abban a mértékben következik be, ahogyan csökken a nők szabadsága.
Uo. 206.;
A nők iránt tanúsított méltányosság első lépése az lett volna, hogy szerelmi nagykorúságot adjanak nekik…
Uo. 207.;
A gyönyör az egyetlen fegyver, amelyet Isten használhat, hogy megfékezzen és szándékainak megvalósítására kényszerítsen bennünket: vonzással és nem kényszerrel kormányozza a Világegyetemet…
I. m. Második áttekintés… – Uo. 243.;
Mi más az erkölcstan a tudományok rendszerében, mint a szekér ötödik kereke, a testet öltött tehetetlenség? Mindenütt, ahol egyedül lép föl valamely bűn ellen, biztosak lehetünk a vereségében.
I. m. Epilógus. Az erkölcsfilozófia föladásáról – Uo. 281.;
Ha erkölcsről értekeznek, megfeledkeznek arról, hogy elismerjék a gyöngébb nem jogait, holott a nők elnyomása alapjaiban rendíti meg az igazságosságot.
Ha emberi jogokról értekeznek, megfeledkeznek arról, hogy elismerjék a munkához való jogot…
I. m. III. r. Annak bizonyítására, hogy a bizonytalan tudományok egyet sem tudnak megoldani a civilizált mechanizmus által fölvetett problémák közül – Uo. 288.;
…nehéz dolog szót emelni a nap őrültsége, a nagy népszerűségnek örvendő rögeszmék ellen.
I. m. Harmadik bizonyítás… – Uo. 328.;
…ma semmit sem tisztelnek jobban az emberek, mint az áruhalmozást és az üzérkedést, amelyeket mai szóhasználattal spekulációnak és banküzletnek hívnak, mivel nem illik nevükön nevezni a dolgokat.
Uo. 350.;
Ha már nem tudtok ellenszert valamely társadalmi bűnre, legalább merjétek bevallani, hogy ez a bűn szerencsétlenség…
Amikor azt tanácsolják nektek, hogy tűrjétek meg az üzérkedést és az áruhalmozást, mert még nagyobb bajtól tartanak, ahhoz a tudatlanhoz hasonlítanak, aki azt tanácsolná nektek, hogy tápláljátok a lázat, mert nem tudná, hogy milyen gyógyszerrel lehet levinni.
Uo. 356.;
A civilizált rend azt igényelné, hogy az apa és a fiú hajlamai bizonyos mértékben megfeleljenek egymásnak, azonban … a természet abban leli örömét, hogy éles határt von apa és fiú közé…
I. m. A) jegyzet. A progresszív szektákról… – Uo. 441.
