DESCARTES, RENÉ (1596–1650) francia filozófus, matematikus és természettudós
DESCARTES, RENÉ (1596–1650) francia filozófus, matematikus és természettudós
A józan ész az a dolog, amely a legjobban oszlik meg az emberek között: mert mindenki azt hiszi, hogy annyit kapott belőle, hogy még azok sem szoktak maguknak többet kívánni, mint amennyiük van, akiket minden más dologban csak igen nehéz kielégíteni.
Értekezés a módszerről, 1. r. – Filozófiatörténeti szöveggyűjtemény. I–II. (Szerk.: Simon Endre.) Tankönyvkiadó, Bp., 1958. és 1960., I. köt. 187. Szemere Samu;
…amit józan értelemnek vagy észnek nevezünk – természettől fogva egyenlő minden emberben; úgyhogy véleményeink nem azért különböznek, mert egyesek okosabbak másoknál, hanem azért, mert gondolataink különböző utakon járnak…
Nem elég…, hogy valakinek jó esze legyen; a fő dolog az, hogy azt jól alkalmazza. A legnagyobb lelkek éppúgy képesek a legnagyobb vétkekre, mint a legnagyobb erényekre; s akik csak lassan haladnak, de mindig az egyenes úton maradnak, sokkal tovább érhetnek, mint azok, akik szaladnak, de eltávolodnak az egyenes úttól.
Uo.;
…barátaink ítéleteit is gyanúval kell fogadnunk, ha kedvezők ránk nézve.
Uo. 188.;
…minden jó könyv olvasása olyan, mintha elmúlt századok legderekabb embereivel, e művek szerzőivel társalognánk …
…ha a régi századok embereivel társalgunk, ez majdnem olyan, mintha utaznánk … Ámde ha az ember túl sokat utazik, idegenné válik saját hazájában; s ha nagyon is kíváncsi arra, mi történt az elmúlt századokban, akkor rendszerint nagyon tudatlan marad abban, mi történik a jelenben.
Uo. 189.;
…sokkal több igazságot találhatok az embereknek saját fontos ügyeiket illető okoskodásaiban, amikor is egy hamis ítélet kimenetelében csakhamar megbosszulja magát, mintsem azokban, amelyeket valamely tudós eszel ki dolgozószobájában…
Uo. 190.;
Az a puszta elhatározás, hogy az ember elvet mindent, amiben hitt azelőtt, nem mindenki számára követendő példa.
A világ majdnem kizárólag kétfajta szellemből áll … Először olyanokból, akik. okosabbnak tartják magukat, mint amilyenek, s ezért elhamarkodva ítélnek, s nincs elég türelmük ahhoz, hogy rendszeresen gondolkodjanak… Aztán olyanokból, akik elég okosak és szerények ahhoz, hogy belássák, hogy kevésbé képesek megkülönböztetni az igazat a hamistól, mint mások, akiktől tanulhatnak; s ezért be is kell érniük azzal, hogy inkább e mások véleményeit kövessék, mintsem hogy maguk jobbakat keressenek.
…már az iskolában megtanultam, hogy nem gondolhatok olyan furcsa és hihetetlen dolgot, amelyet valamely filozófus már előbb ne állított volna…
…akiknek a mienkkel egészen ellenkező nézeteik vannak, azért még nem barbárok, sem nem vademberek, és gyakran épp úgy vagy még jobban élnek eszükkel, mint mi … ugyanaz az ember ugyanazzal az elmével, ha ifjúságától fogva franciák vagy németek között nevelkedik, milyen más emberré lesz, mint lenne akkor, ha mindig kínaiak vagy emberevők között élne…
…sokkal inkább a szokás és a példa győz meg bennünket, mintsem a biztos megismerés; de azért a nehezebben kifürkészhető igazságok tekintetében a szótöbbség nem ér semmit, mert sokkal valószínűbb, hogy egyetlen ember akadt rájuk, mint egy egész nép…
I. m. 2. r. – Uo. 193.;
…a logika sok szabálya helyett beérem a négy következővel, feltéve, hogy szilárdul és állhatatosan el vagyok tökélve, hogy egyetlenegyszer sem vétek ellenük.
Az első az volt, hogy soha semmit ne fogadjak el igaznak, amit evidens módon nem ismertem meg annak …
A második az volt, hogy vizsgálódásaim minden nehezebb kérdését annyi részre osszam, ahányra csak lehet, és a legjobb megoldás szempontjából szükség van.
A harmadik az, hogy olyan rendet kövessek gondolkodásomban, hogy a legegyszerűbb és legkönnyebben megismerhető tárgyakkal kezdjem, s csak lassan, fokozatosan haladok tovább az összetettebbek ismeretéhez …
Az utolsó pedig az, hogy mindenütt teljes felsorolásokra és általános áttekintésekre törekedjem, s így biztos legyek abban, hogy semmit ki nem hagytam.
Az első az volt, hogy soha semmit ne fogadjak el igaznak, amit evidens módon nem ismertem meg annak …
A második az volt, hogy vizsgálódásaim minden nehezebb kérdését annyi részre osszam, ahányra csak lehet, és a legjobb megoldás szempontjából szükség van.
A harmadik az, hogy olyan rendet kövessek gondolkodásomban, hogy a legegyszerűbb és legkönnyebben megismerhető tárgyakkal kezdjem, s csak lassan, fokozatosan haladok tovább az összetettebbek ismeretéhez …
Az utolsó pedig az, hogy mindenütt teljes felsorolásokra és általános áttekintésekre törekedjem, s így biztos legyek abban, hogy semmit ki nem hagytam.
Uo. 194.;
…minden dologról csak egy igazság van, s aki azt megtalálja, annyit tud a dologról, amennyit egyáltalán tudni lehet róla…
Uo. 195.;
…csak úgy tudhatom meg az emberek igazi nézeteit, ha inkább arra figyelek, amit tesznek, mint arra, amit beszélnek. Nemcsak azért, mert erkölcseink romlottsága miatt kevés ember van, aki mindent meg akar mondani, amit hisz, hanem azért is, mert sokan maguk sem tudják, mit hisznek.
I. m. 3. r. – Uo. 196.;
Ha nem tudjuk felismerni a legigazabb nézetet, a legvalószínűbbet kell követnünk.
…inkább magamat győzzem le, mint a sorsot, inkább kívánságaimat változtassam meg, mint a világ rendjét…
Uo. 197.;
…ha akaratunk csak annyiban kíván vagy kerül valamit, amennyiben értelmünk jónak vagy rossznak tünteti fel előtte, akkor elég helyesen gondolkodni ahhoz, hogy helyesen cselekedjünk…
Uo. 198.;
…gondolkodom, tehát vagyok…
…éppen abból, hogy azt gondolom, hogy más dolgok igazságában kételkedem, egészen világosan és bizonyosan az következik, hogy vagyok. Ellenben mihelyt csak megszüntem volna gondolkodni, nem volna semmi alapom azt hinni, hogy vagyok, még ha igaz volna is minden egyéb, amit valaha gondoltam. Ebből felismertem, hogy szubsztancia vagyok, amelynek egész lényege vagy természete abban van, hogy gondolkodik, s amelynek léte nem függ sem valamely helytől, sem valamilyen anyagi dologtól.
…mindaz, amit egészen világosan és egészen határozottan belátunk, igaz; és csak az okoz némi nehézséget, hogy felismerjük, mely dolgok azok, amelyeket határozottan belátunk.
…a megismerés nagyobb tökéletesség, mint a kételkedés…
I. m. 4. r. – Uo. 200.;
…gondolataink nem lehetnek ugyan mind igazak, mert hiszen nem vagyunk egészen tökéletesek, de … azt, ami igazság bennünk, okvetlenül inkább éber gondolatainkban találhatjuk meg, mint álmainkban.
Uo. 203.;
…a beszédhez csak igen kevés észre van szükség.
I. m. 5. r. – Uo. 207.;
…ami az erkölcsöket illeti, mindenkinek annyi gondolata van, hogy ahány főt, annyi újítót találhatnánk…
…ama spekulatív filozófia helyett, amelyet az iskolában tanultunk, lehet találni egy gyakorlati filozófiát … s ezzel a természetnek mintegy uraivá és birtokosaivá válhatnánk.
…ha lehetséges valamilyen eszközt találni, amely általában okosabbakká és ügyesebbekké teheti az embereket, mint eddigelé voltak, azt csak az orvostudományban kereshetjük…
I. m. 6 r. – Uo. 209.;
Ha …többek életét és munkáját összekapcsoljuk, együttesen mindnyájan sokkal messzebbre jutunk, mint külön haladva bárki is eljuthatna.
…a kísérletekre annál inkább szükség van, minél előbbre haladtunk a megismerésben.
Uo. 210.
