BACON, FRANCIS (1561–1626) angol filozófus, lordkancellár | Kristó Nagy István: Gondolattár

BACON, FRANCIS (1561–1626) angol filozófus, lordkancellár

A puszta kéz és az önmagára hagyatkozó értelem egyaránt keveset ér: szerszámra és segédeszközre van szüksége az értelemnek éppúgy, mint a kéznek.

Novum Organum. I. k. 2. sz. – Novum Organum és Új Atlantis. Művelt Nép, Bp., 1954. 27. Csatlós János;

Emberi tudás és hatalom egy és ugyanaz…

I. m. 3. sz. – Uo.;

A természet finomsága lépten-nyomon kijátssza az érzékek és az értelem fortélyosságát, úgyhogy bolond időtöltés volna mind a sok szép elmélkedés, emberi okoskodás, vitatkozás, ha nem akadna, aki fölhívja erre a figyelmet.

I. m. 10. sz. – Uo. 28.;

Két úton (és csak e két úton) kutatható és lelhető fel az igazság. Az egyik az érzékektől és az egyeditől a legáltalánosabb érvényű axiómákhoz rohan, és sziklaszilárd igazságnak tekintve ezeket az elveket, belőlük vezeti le és fedezi fel a középső axiómákat. Ez a jelenleg járt út. A másik az érzékek és az egyedi tények segítségével folyamatosan, lépésről lépésre szűri le az axiómákat, hogy a legvégén jusson el a legáltalánosabb elvekig. Ez az igazi út, csakhogy nem próbálja ki senki.

I. m. 19. sz. – Uo. 30.;

Az egyes tényekből megfelelő módon és kellő rendben leszürt axiómák … könnyen tárnak fel újabb tényeket, vagyis élettel töltik meg a tudományt.

I. m. 24. sz. – Uo. 31.;

Tanításunkban csupán egyetlen, igen egyszerű módhoz folyamodhatunk: visszavezetni a tényekhez, a tények sorozatához és rendjéhez az embereket, és rávenni őket, hogy szabaduljanak meg egy időre a fogalmaktól, és szokjanak lassan össze a valósággal.

I. m. 36. sz. – Uo. 33.;

…a helytelenül és ügyetlenül alkalmazott szavak szembeötlő módon béklyóba verik az értelmet.

I. m. 43. sz. – Uo. 34.;

Az emberi értelem jellegzetessége, hogy nagyobb rendet és egyenletességet tételez föl a dolgokról, mint amilyent valóban talál…

I. m. 45. sz. – Uo. 35.;

Ha valamit egyszer elfogadott az emberi értelem … később mindent úgy rendez, hogy ezt alátámassza és összhangba hozhassa vele.

…hajdan az, akinek egy templomban megmutatták a hajótöréstől megmenekültek fogadalmi táblácskáit, és így akarták rávenni, ismerje el végre az istenek hatalmát … kérdéssel felelt: „Hol vannak azok táblái, akik fogadalmuk ellenére vízbe fulladtak?”

I. m. 46. sz. – Uo.;

…az értelem csak nagy kínnal-keservvel kényszeríthető rá, hogy az axiómák tűzpróbáját jelentő igen távoli és változatos tényeknek utánajárjon: szinte vasszigorral és kemény törvényekkel lehet csak rászorítani.

I. m. 47. sz. – Uo. 36.;

Lobog az emberi értelem, … azonban túl messzi cél után futva, túl közel reked meg: a céloknál, melyek sokkal inkább az ember természetéből erednek, mint a világból, és megfertőzték a filozófiát.

I. m. 48. sz. – Uo.;

…könnyebben elhisszük … azt, amit igaznak óhajtunk. …száz meg száz, gyakran fel sem ismerhető módon torzítja el és fertőzi meg tehát értelmünket az érzelem.

I. m 49. sz. – Uo. 37.;

…elvontságok gyártásánál többet ér boncolgatni a természetet…

I. m. 51. sz. – Uo. 38.;

…csak igen kevesen tudnak bölcs mérséklettel mértéket tartani, mert vagy azt is elvetik, amit helyesen hagyományoztak ránk a régiek, vagy azt is lebecsülik, amit a jelenkor helyesen tanít.

I. m. 56. sz. – Uo., 39.;

…fogadjuk mindazt gyanakvással, ami értelmünket könnyen megragadja és rabul ejti…

I. m. 58. sz. – Uo. 40.;

…megesik, hogy a szavak az értelem ellen fordítják hatalmukat, ami szofizmákkal tölti meg és meddővé teszi a filozófiát és a tudományt…

I. m. 59. sz. – Uo.;

A legjobb bizonyítás a tapasztalat, feltéve, ha kísérletekre támaszkodik. Mert ha, helytelenül és rendszertelenül, hasonlónak látszó más tárgykörökre is ki akarjuk terjeszteni eredményeit, tévedéseket szül.

I. m. 70. sz. – Uo. 48.;

Senki sem fürkészheti ki eredményesen egy dolog természetét, ha meg ragad magánál a dolognál: kutatásait a hasonló természetű dolgokra is ki kell terjesztenie.

…a helyesen leszűrt és csoportosított elvek nem szűkmarkúan, hanem bőkezűen szolgálják a gyakorlatot, és seregestül özönlenek nyomukban az új meg új gyakorlati eredmények.

Uo. 49.;

…az idő, mint a folyó vize, felszínen tart és tovább úsztat mindent, ami könnyű és tartalmatlan, de elnyeli mindazt, ami tömörebb és nehezebb.

Nagyon jó lesz … megszívlelni annak az egyiptomi papnak a véleményét, jobban mondva próféciáját, aki azt mondta a görögökről, hogy örökre gyermekek maradnak, mert sem a tudomány régiségét, sem a régiség tudományát nem mondhatják magukénak.

I. m. 71. sz. – Uo. 50.;

…azt a vallási elvet, hogy a hit cselekedetekben nyilatkozzék meg, igen helyes átvinni a filozófiákra is: gyümölcsük szerint ítéljünk róluk is…

I. m. 73. sz. – Uo. 52.;

Ami … a természetben gyökerezik, az nő és gyarapszik; ami a nézetekben, az alakot vált, de nem gyarapszik.

I. m. 74. sz. – Uo.;

Ha a tömeg helyesel és tetszését nyilvánítja, vizsgáld meg azonnal, nem tévedtél vagy nem hibáztál-e valamiben.

I. m. 77. sz. – Uo. 54.;

…nem csupán a földön, hanem az időben is vannak sivatagok.

I. m. 78. sz. – Uo. 55.;

…lehetetlen helyes úton haladni, ha a végcélt sem tűzték ki helyesen. A tudományok célja azonban az, hogy új találmányokkal és javakkal gazdagítsák az emberi életet.

I. m. 81. sz. – Uo.;

…amint nagyobb élettapasztalatot és érettebb ítéletet várunk az öregebb embertől, mint a fiataltól, hiszen szélesebb körű és több tapasztalatban volt része, többet látott, hallott és gondolkozott, éppúgy nagyobb eredményeket illene várnunk a magunk korától is, mint a megelőző koroktól (legalábbis ha ismernénk és hajlandók volnánk próbára tenni saját erőinket), mert közben érettebb korba lépett a világ, és számtalan kísérlettel és megfigyeléssel gazdagodott.

Nagy szégyen is volna az emberiségre, miután az anyagi világ körét, a földek, a tengerek, a csillagok ismeretét szinte határtalanul kiterjesztette, ha a szellemi világ ismeretében nem tudna kitörni az elődök vívmányainak szűk kereteiből.

Helyesen nevezik … az Igazságot az Idő, és nem a Tekintély gyermekének.

I. m. 84. sz. – Uo. 59.;

Az empirikusok egyre csak gyűjtenek, mint a hangya, és felélik, amit gyűjtöttek; a racionalisták önmagukból szőnek fonalat, akár a pók. Pedig a méh választja kettejük között a helyes utat, mert a kert és a mező virágaiból hordja össze anyagát, de saját képességeinek megfelelően alakítja át és rendezi el.

I. m. 95. sz. – Uo. 69.;

Nem szárnyakra van … szüksége az emberi képzeletnek, hanem inkább ólomnehezékre, hogy béklyóba verje röptét és nekilendüléseit. Ez még eddig sosem történt meg; ha bekövetkezik, többet remélhetünk a tudománytól.

I. m. 104. sz. – Uo. 73.;

…szét kell már zúzni a világról alkotott ostoba, szolgailag majmoló képzeteket, a filozófiák fantasztikus szüleményeit.

I. m. 124. sz. – Uo. 84.;

Vannak, akik hazájuk határain belül saját hatalmukat óhajtják gyarapítani: közönséges hitvány fajzat. Mások hazájuk erejét és hatalmát terjesztenék ki az egész emberiségre: ebben már több a nemesség, de alig valamivel kevesebb a mohóság. Annak azonban, aki az egész emberiség hatalmát és erejét szeretné a mindenségre kiterjeszteni, nagyravágyása – ha ugyan ezzel a névvel illethető – kétségkívül egészségesebb és becsülésre méltóbb.

I. m. 129. sz. – Uo. 89.;

…az ember jogot kapott a természet fölött, vegye hát ezt a jogot birtokába, és éljen is vele…

Uo. 90.

Az sem árt, ha felfigyelünk a találmányok erejére, és következményeire: sehol ezeket nem érzékelhetjük kézzelfoghatóbban, mint annál a három találmánynál, melyekről mit sem tudtak az ókorban s melyek eredetét, bár nem nyúlik vissza régi időkre, homály fedi és nem koszorúzta dicsőség: a nyomtatásra, a lőporra és az iránytűre gondolok. Ez a három világszerte megváltoztatta a dolgok színét és állapotát; az első az irodalomban, a második a hadviselésben, a harmadik a hajózásban, megszámlálhatatlan változást idézve elő, és talán egyetlen uralkodó, egyetlen szekta, egyetlen csillag sem volt nagyobb hatással az emberi dolgokra, mint ezek a technikai találmányok.

Novum Organum. – Csatlós János fordítása

… jobb koldusnak születni
S szeretteink között békében élni,
Mint csillogó gondok közt híresen,
Vonszolni arany bánatot.

Mert nem bánom, ha minden dogomat
Nyelvükre tűzik, széthíresztelik;
Ha rámuszúl pletykás rosszindulat:
Tudom magam, hogy életem hibátlan.

Ez ám az embersors: egy nap kizöldell
Reményünk bokra, másnap beborítják
A méltóság tüzes virágai,
Harmadnap jő a dér, a gyilkos, orvul;
És míg az ember érzi, biztosan,
Hogy zsendül, érik: elpusztul töve
S lehull, mint én.

A nagyravágyást dobd el, intelek,
E bűnben buktak el az angyalok
S az ember mit nyerhessen általa?

Ne önmagad szeresd, de gyűlölőid.
A bűn nem visz feljebb, minta becsület.

Minden törekvésed legyen hazádé…

… és nem mindig a
Jog és igazság hozza meg egy ügyben
A végső döntést. Mily könnyen találhat
Rosszlelkű ember oly romlott tanút,
Ki ellened hamisan esküszik!

VIII. Henrik

Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem