HELYSÉGEI:
HELYSÉGEI:
Aba. a) Aba. (Kir. ember nevében. 1431: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára lad. 3. fasc. 5. num. 22., 1488: Dl. 19252.) Kalocsa vidékén feküdt. – b) Aba. (1454. Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára lad. 3. fasc. 7. num. 23., 1487: Dl. 19268.) Sz.-Fehérvártól dk. találjuk.
Acsa. Poss. Felacha. (1330: Körmendi llt. Himfyana, n. 54.) Acha. (1373: Magyari Kossa cs. Ilt., 1487: Dl. 19268.) Achya. (1429: Magy. Kossa cs. llt.) Acza. (1507: U. o.) 1373-ban a Bold. Szűz tiszt. épült templomát említik. – Ma Acsa, Lovas-Berény mellett é.
Acsád(-egyháza). Terra Achad. (1291: Árpádk. új okmt. XII. 511.) Pred. Achaadeghaza. (1453: Dl. 14776.) Demsedhez tartozott s ennek vidékén feküdt. Ugy látszik, ugyanez értendő a Szentiványiak birtokában 1440-ben (mint szerzemény-jószáguk) fölmerülő: «poss. Achad» fejérmegyei helység alatt is, a melyben ekkor Szent-Imre tiszteletére szentelt kőtemplom állt. (Acta post advoc. mortuos, 35–41.)
Adács. Adacz. (1443: Haz. oklt. 408.) Ma puszta Kalocsától d., Dusnok és Nádudvar között.
Ag-Szent-Péter. Poss. Regun supra Zapakon in walle Keaza. (1325: Anjouk. okmt. II. 193.) Terra seu poss. Zapakon prope Erchy existens. (1331: Kismart. llt. 32. A. 22. et NB.) Poss. Zopokon al. nom. Ogscenthpetur. (1346: Zichy okmt. II. 211.) Nobiles de Ogzenpether. (1431: Dl. 12366.) Agzentpether. (1436: Dl. 12939; 1457: Dl. 15178.) Ma Agg-Szent-Péter néven puszta, Baracska mellett délre.
Agár(d). Terra bacciniferorum (regis) Agar. (1275: Árpádk. új okmt. XII. 132.) Agar. (1425: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára lad. 3. fasc. 4, num. 24., 1440: U. o. lad. 2. fasc. 11. num. 107.) Agard. (Nemesi névben és előnévben. 1448: Körmendi llt. Alm. llt. lad. 4. n. 62., 1469: Dl. 16874.) Ma puszta Gárdony (és a velenczei tó) mellett.
Ágasegyház. L. a kun területnél.
Agyagas. (Agyagos.) – a) Pred. Agyagas. (1453: Dl. 14776.) Demsedhez tartozott. – b) L. Veszprémvármegyében.
Akasztó. Magna via qua itur ad villam Okoztou. (1291: Fejér. VI. 1. 143.) Okozthov. (1291: Árpádk. új okmt. XII. 511.) Poss. regalis Akaztou. (1355: Körmendi llt. Himfyana, n. 134.) Tributum in poss. Akaztou. (1361: U. o. n. 244., 1435: Zsélyi Ilt.) Poss. Akaztho. (1429: Zichy okmt. VIII. 369.) Officialis in Akaztho. (1435: Zsélyi llt.) Vámhely volt. – Kalocsától ék. találjuk.
Alap. Thomas filius Tombo nobilis bissenus de Olop. (1352: Körmendi llt. Acta memorabilia n. 1.) Alap: (1376: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára lad. 3. fasc. 2. num. 16., 1395: Haz. okmt. III. 254., 1432: U. o. II. 249., 1469: Dl. 16874; 1487: Dl. 19268.) Alaph. (1410: Dl. 9622.) Besenyő telep volt. (V. ö. e megye Bevezetésében.) Ma Alsó-Alap helység és Felső-Alap puszta, a megye dk. zugában. (V. ö. Árpádk. új okmt. X. 444.)
Álcs. Alch. (1422: Dl. 11215.) Nemesi névből ismerjük. – Ma puszta, Akasztó mellett, Kalocsától ék.
Almás. – a) Almas. (1344: Fejér. VIII. 4. 465. V. ö. Pozsonyi kápt. házi llt. 9. B. 11., 1429: Zsélyi llt., 1499: Fejérvári keresztesek konv. házi levétára lad. 3. fasc. 11. num. 23.) Ma Magyar-Almás, Sz.-Fejérvártól ény. – b) Nobiles de Almas. (1329: Kismart. llt. 32. A. 19., 1348: Zichy okmt. II. 291,-2., 1409: U. o. V. 585., 1448: Zsélyi llt.) Poss. Almas. (1424: Dl. 11480; 1454: Dl. 14817.) A mai Rácz-Almás értendő, a Duna mellett, Adonytól délre.
Al-Csút. L. Csút helység a.
Al-Dobos. (Al-Dabos.) L. Dabos helység a.
Alsó-Gerény. L. Gerény helység a.
Alsó-Tobajd. (Alsó-Tabajd.) L. Tabajd helység a.
Ampodfölde. L. Bogárd néven.
And. And. (1344: Fejér. VIII. 5. 290.) A megye déli vidékén feküdt.
Apaj. Terra Opoy. (1291: Árpádk. új okmt. XII. 511.) Poss. Apay. (1453: Dl. 14776; 1472: gr. Zay cs. llt.) Ma puszta, Laczházától dk.
Apastag. (Apostag.) Plebanus de Apaztag. (1436: Zsélyi llt.) Poss. Apostag. (1469: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 106.) Apastagh. (1487: Dl. 19240.) Ma Apostag helység; Szalk-Sz.-Mártontól d., és Kis-Apostag puszta, e helységgel szemben, a Duna másik partján. 1436-ban inkább az előbbi értendő, 1469-ben pedig kétségtelenül az utóbbi.
Apastal. (Apostal. Apostol.) Apastal. (1394: Dl. 7995; 1439: Dl. 13466.) Apasthal. (1446: Dl. 13986.) Apostal. (1453: Dl. 14600; 1476: Dl. 17826.) Apastal al. nom. Sos. (1459: Dl. 15421.) Apasthal al. nom. Soos. (1459–60: Dl. 15400.) Aposthal. (1483: Dl. 18771.) Apostol aliter Soos. (1498: Körmendi llt. Apponyiana, n. 215.) Részben Csókakővárhoz tartozott, részben nemesi birtok volt. – A mai Fejérvármegye ény. határvidéken (Bakony-Sárkány sat. táján, esetleg mai komáromvármegyei területen) feküdt.
Árki. Villa Arquy. (1269: Dl. 671.) Poss. Arky. (1440–46: Dl. 13900; 1460: Dl. 15498.) A megye szabatos kitétele nélkül említik, Gesztes vár tartozékai között. – Ma puszta, Fejérvármegyében, Moór mellett észak felé.
Arkolcz. Arkulch poss. reginalis. (1352: Anjoukori okmányt. V. 633.) Sár-Ladány és Kis-Keszi, avagy a hajdani Ét vagy Éty vidékén feküdt-e, – nem dönthetem el.
Ászár. L. Veszprémvármegyében.
Atya. Poss. Athya. (1489: Dl. 25272.) A fejérvári káptalané volt. – Ma puszta Moha és Csurgó közt. (Fejérvártól ény.)
Baba. Baba. (1445: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 2. fasc. 5. num. 45.) Iszka-Sz.-György és Csoór vidékén feküdt.
Bábony. Poss. Babon. (1445: Zsélyi levéltár.) Pabon. (Nemesi névben. 1487: Dl. 19252.) Poss. Babon in comitatu Albensi sedis Solth. (Év nélkül, Mátyás király korából. Kovachich, Form. Sol. 323. l.) Tatárszállás, Tas, Egecse sat szomszédja volt. – Ma puszta Kun-Szenl-Miklós mellett, k.-é.
Bacs. Villa Boch. (1285: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107.) Beke … bissenus nobilis de Boch. (1348: Anjoukori okmt. V. 214.) Bachy. (Nemes nevében. 1487: Dl: 19268.) Ma puszta (Bacs) a megye dny. határszélén, Egres határában.
Bagamértelke. (Bagamérfölde. Bagamélfölde.) Terra Bogomerii … in magna insula. (1283: Haz. okmt. VI. 296., VIII. 233., 1290: U. o. VI. 369.) Bogomelfeulde. (1296: Haz. okmt. VIII. 363.) Poss. Bagamertheleke. (1453: Dl. 30827.) A budavári begináké volt. – A Csepel szigeten, Cséptelek (ma Csép) mellett feküdt.
Baj(o)nka. Terra Boyanka. (1232: Haz. okmt. I. 12.) Terra Boyonka. (1275: Árpádk. új okmánytár. IX. 136.) Bayonka. (1434: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára. lad. 3. fasc. 5. num. 48., 1489: Dl. 25272.) Baysonka. (? 1465: Dl. 16168.) Baynka. (1492: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 127.) A fejérvári kereszteseké és a szentgyörgyi Vincze rokonságé volt (melyhez pl. a fajszi Ányosok is tartoztak. – A mai Balinka, Fejérvártól ény.
Bakháza. Bakhaza. (1406: Dl. 9257.) A kalocsai érsek nemes (exercituantes) jobbágyai lakták; Kalocsa vidékén feküdt. Talán ezzel azonos az 1424-ben a «Bath» család előnevében fölmerülő «Bathhaza» helység. (Zichy okmt. VIII. 129.)
Baklár. Boclar. (1193: Knauz. Mon. Strig. I. 142., 1332: Fejér. VIII. 5. 209.) Poss. Baklar. (1355 körül: Körmendi llt. Himfyana, n. 174.) 1356-ben Gerencsérrel, Kerekivel sat. együtt mint fejérvármegyei hely fordul elő. – Ugy látszik a mai Boglár-nak felel meg, a megye északi részében, Bicskétől dny. felé. A XIV. század közepe táján a debrentei Himfieké.
Bakold. Exercituantes iobagiones ecclesie Colocensis de Bakold. (1406: Dl. 9257.) Bakold. (1483: Dl. 18909; 1487: Dl. 19333.) A kalocsai érsek nemes jobbágyai lakták. 1487-ben a megye hontokai széke alispánjának nevében fordul elő. – Ma Bakod, Kalocsától é.
Bakony. L. Zaboka helység a.
Balatonfő-Kajár L. Kajár helység a. Veszprémvármegyében.
Balog-Miklós-földe. Poss. Bologmiklosfeulde. (1394: Dl. 7995.) Apastal-lal együtt említik.
Bánhida. L. Komáromvármegyében.
Bánkháza. Poss. Bankhaza in com. Albensi. (1472: gr. Zay cs. llt. D. 44. – L. Pestmegyében is.)
Baracs. (Barocz.) Barach. (1453: DL. 4667.) Fejér- avagy (néha) Pestmegyéhez (l. ott is, Barocz helység a.) tartozhatott.
B(a)racska. Barachka. (1370: Haz. okmt. II. 132., 1421: Dl. 11102; 1460. 1465. 1497: Magyari Kossa cs. llt.) Brachka. (1373: U. o.) 1460-ban Minden Szentek tiszt. emelt egyházát említik. – Martonvásár közelében dny. találjuk.
Báránd. Plebanus ecclesie parochialis de Barand. (1484: Dl. 18926.) A csatkai pálosoké volt. (Idézve l. ott.) – Ma puszta, Fejérvártól dk.
Barcz. (Barocz.) Borz. (1193: Knauz. Mon. Strig. I. 142.) Poss. Barch prope Albam existens. (1340: Fejér. VIII. 4. 464. 466.) Terra Barch. (1350: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 1. num. 16.) Poss. Barch. (1374: U. o. lad. 2. fasc. 5. num. 48., 1411: U. o. lad. 3. fasc. 3. num. 49. 1434: U. o. lad. 3. fasc. 5. num. 48.) Barch alias Zenth Barbara nuncupata. (1439: Fejér. XI. 352.) Barch al. nom. Zenth Barbara Azzon. (1439: Fejér. XI. 354., 1447: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 6. num. 64.) Pred. Barocz. (1460: U. o. lad. 3. fasc. 8. num. 5.) Pred. Barcz. (1498: U. o. lad. 3. fasc. 11. nnm. 12.) A fejérvári kereszteseké volt. – Ma Borbála néven puszta, Fejérvártól é. felé, Keresztes és Zámoly közt.
Barok. Borok. (1365: Muz. levéltár.) Poss. Barok. (1396: Dl. 25864. és Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 2. fasc. 11. num. 101.) Ma puszta Ó- és Uj-Borok néven, Bicske mellett nyugatra.
Bate(j). Terra Bothey és: insula Bathey vocata. (1318: Fejér. VIII. 2. 149.) Waryas Bathe. (Fejérvármegyei kir. ember nevében. 1383: Szentiványi cs. llt.) Bathe. (1465: Lajtafalusi llt. Illésházyana. Lad. 23. fasc. 14. num. 3., 1468: Kismart. llt. 47. B. 26., 1477: U. o. 47. S. 26.) A mai Batta értendő, a Duna mellett, Érd közelében délre.
Batháza. L. Bakháza helység a.
Battyán. Poss. Bathyan iuxta aquam Saar. (1366: hg. Batthány cs. körmendi llt. Alm. III. lad. 4. n. 1.) Bathyan. (1397: U. o. Alm. III. lad. 4. n. 3., 4. és 5., 1436–39: U. o. n. 37. és 39., 1464: U. o. n. 50. 1489: U. o. n. 59.) Vámjával együtt a simontornyai Laczkfiaké, majd 1397. óta (előbb zálogban, később vétel és kir. adomány útján) a hírneves Battyániaké (battyáni Csapiaké) volt, kik innen vették nevöket. – 1401-ben azonban a fejérvári káptalan tartott jogot az itteni hídvámhoz. (Tributum pontis in fluvium Sarvizy in facie terre possessionis Bathyan. – Körmendi llt. Alm. III. lad. 4. n. 19.) Ma Szabad-Battyán (a Battyániaké) és Falu-Battyán, Fejérvártól délre.
Bátya. Bathya. (1369–1519: Dl. 5797; 1414: Dl. 10248; 1444: Hazai oklt. 408.) Kalocsa mellett délre találjuk. – 1414-ben a szekszárdi apátság faiszi nemesi ítélő-széke szolgabírájának nevében fordul elő, s ugyanekkor (s 1369- 1519-ben is) ez apátság egyházi nemesi birtokai közt foglalt helyet.
Becse. Poss. Beche in insula magna. (1342: Zichy okmt. II. 43.) Poss. Beche in magna insula nostra (regis) Budensis. (1347: Kismart. llt. 32. G. 498.) Poss. Beche in magna insula Czepeliensi. (1497: Dl. 20628.) 1342-ben Becsei Töttös és Vesszős megvásárolják. 1347-ben mint az ő birtokuk kerül vissza a király birtokába, a hozzá tartozó majorságokkal együtt. 1497-ben Beatrix királynéé, mint az egész Csepel-sziget tulajdonosáé. – 1312-ben és 1347-ben Sz.-István vértanú tiszt. szentelt kő-templomát említik. – A Csepel-szigeten, Rácz-Keve mellett délre fekszik.
Béd. L. Bőd alakban.
Bók. Beek. (1414: Dl. 10248; 1431: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 2. fasc. 11. num. 18.) 1414-ben úgy fordul elő mint Bátya. (L. ott.) Ma puszta, Faisz és Dusnok mellett, Kalocsától délre.
Belen-ülése. (Beled-ülése. Bellyén.) L. Billyén néven.
Belső-Varajt. L. Varajt helys. a.
Berente. Berenthe. (1325: Dl. 30615; 1429: Zsélyi llt., 1487: Dl. 19268. és Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 10. num. 17.) Poss. Berenthe. (1412: gr. Festetics cs. keszthelyi llt. f. 82. n. 9., 1487: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad 3. fasc. 10. num. 17.) Leginkább nemesi névben és előnévben fordul elő. Sz.-Péter apostol tiszteletére szentelt templomát 1325-ben említik. – Al- és Fel-Csut vidékén feküdt.
Berény. – a) Poss. seu terra Beren in comitatu Pesthiensi. 1302: Anjoukori okmt. I. 25.) Chakberen. (1358: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 1. num. 21., 1416: U. o. lad. 3. fasc. 4. num. 10.) Beren. (1397: Dl. 1630.) Beren seu Chaak Beren. (1419: U. o.) Chakberen, Chakburen. (1430: Dl. 12306.) Chaakberen. Chakberyn. (1453: Dl. 14600; 1459: Dl. 15421; 1465: Dl. 18139.) Csókakő várához tartozott. – Ma is Csák-Berény, Moór-tól dk. – b) Poss. seu terra Louazberen. (1302: Anjouk. okmt. I. 25.) Officialis de Lowazberen. (1461: Dl. 15600.) Lowazberen. (Nemesek nevében és előnevében. 1435: Kismart. llt. lad. 96. fasc. 3. num. 32., 1487: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 10. num. 17.) Beren. (Nemesek előnevében. 1505: Muzeumi levéltár.) Ma Lovas-Berény, Fejérvártól ék. (V. ö. a Buzla cs. alatt.)
Bergen. L. Börgön alakban.
Berkefölde. Berkefeldew. (1433: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 5. num. 43.) Ma Berke puszta, Kalocsa mellett k-ké. felé.
Besenyő. – a) Poss. Bessenew. (1424: Magy. Tört. Tár. XII. 284., 1457: DL. 15176.) Czikó-aljával, Adonynyal sat. együtt említik. – Ma puszta (Besnyő) Adonytól ény. – b) Besenew. (1324: Dl. 223.) A tolnavármegyei Simontornya vár tartozékai közt sorolják föl, a megye szabatos megjelölése nélkül. Úgy látszik, mai fejérvármegyei területen, Egres, Hatvan sat. vidékén feküdt. (A megye déli zugában.) – c) Poss. Bessenew. (1495–7: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. lad. 50. fasc. 2. num. 28. és lad. 50. fasc. 2. num. 33.) Gerencsér várához tartozott, s annak környékén, a fejér- és komáromvármegyei határszélen fekhetett.
Besenyő-Ság. L. Ság helység a.
Besenyő-Szent-Miklós. L. Szent-Miklós c) helység a.
Bial. (Biol.) – a) Byol. (III. Endre kora: Árpádk. új okmt. X. 440.) Poss. Byol al. nom. Scenthkyral. (1344: Anjouk. okmt. IV. 421.) Poss. Byal in comitatu Albensi sedis Solth. (1466: Acta post Adv. 35–41., 1495: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 162.) 1457-ben a váraskeszi Lépes, 1466-ban a Szentiványi és Kápolnai, 1482-ben, 1495-ben (s 1457-ben) a Sári családé volt. – Tehát a mai szentkirályi puszta részének felel meg, Laczháza mellett. (V. ö. 1457. 1482: sz. Pongrácz cs. llt.) – b) Mete Byal. (1249: Dl. 640.) Villa Bywl. (1249: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 2. fasc. 12. num. 103.) Terra Byal. (1373: U. o.) A Fejérvártól ény.-ny. felé elterülő vidéken (Nyék táján ?) feküdt.
Bihar. Poss. Byhor. (1302: Anjouk. okmt. I. 25., 1323: Dl. 1630; 1390: Körmendi llt. Unyomiana, n. 15.) A Bodajktól nyugat felé elterülő vidéken, fejér- vagy veszprémvármegyei területen feküdt.
Bikcse. Poss. Bikche, Bykche. (1426: Kismart. llt. 40. F. 100., 1440: Dl. 13900; 1453: Dl. 14601; 1459: Dl. 15421. 15400; 1460: Dl. 15497; 1461: Dl. 15596.) Bycche. (1440: Dl. 24732. V. ö. Dl. 13604.) Bykcze. (1461: Dl. 15648.) Vámjával együtt rendszerint Pestmegyéhez számítják, mint Vitány vár tartozékát. 1428-ban azonban Tatához, Komáromvármegyébe. Olykor, úgy látszik, Fejérvármegyéhez is tartozott. Ma Bicske, Fejérvármegye északi határvidékén.
Billyén. Beledyelese. (1320: Zichy okmt. V. 591.) Terra seu poss. Beledylese. (1409: U. o. 592.) Poss. Belenylese. (1433: Zsélyi llt.) Poss. Bilien, Byllen, Bylyen. (1433–4: U. o.) Pred. Bylyen intra metas possessionis Zalk. (1440: U. o.) Belyen pred. (1466: Dl. 16378.) A bátmonostori Töttösöké volt, utánok pedig a Várdaiaké lett. – Szalk-kal és Szent-Mártonnal volt határos.
Bocs. L. Bacs alakban.
Bod. Villa Bot. (1280: Haz. okmt. VI. 259.) Poss. Bod. (1469: Dl. 25227.) Bia határjárásakor említik. – Ma Bot néven puszta, Bicskétől kd., Etyek mellett.
Bodajt. Bodoht. (1201: Haz. okmt. V. 4.) Bodoct. (1230: U. o. VI. 25) Poss. Bodayth. (1476: Dl. 17826; 1487: Dl. 19268.) Badayth. (1498: Dl. 2096.) A fejérvári kereszteseké volt. – Ma Bodajk, Fejérvártól ény.
Bodmér. (Botmér.) Budmer. (1325: Haz. okmt. II. 37.) Poss. Bodmer. (1379: Zichy okmt. IV. 119.) Nobiles de Bodmer. (136: Muz. levéltár.) Bodmer. (1487: Dl. 19268.) Bothmer. (1498: Dl. 20696.) Vaáltól ény. találjuk. – 1325-ben vele együtt (mint fejérvármegyei birtokok) említtetnek s kétségkívül Fejérvármegye ény. vidékén feküdtek: «poss. Lod, Wedpauolilese, Maladnuk, Zewch, Petresteleke, Gyznokuth, Zemteleke, Pokoldrakathya, Nempti et Chakan». (Haz. okmt. II. 38.) Bizonyára csak pusztákul vehetők. Közölök Szőcs később Vitány vár tartozékában mint pestmegyei puszta szerepel, Szőcsmál vagy Szőcstelek (Sewchmal al. nom. Sewchthelek, Zeuchmal sat.) néven; Csákány pedig a későbbi Csákányegyház pusztának (l. ott) felelhet meg. (Szőcshöz lásd pl. 1459: Dl. 15440. 15421.)
Bódogasszony-Kápolna. (Bódogasszonyfalva, puszta.) Predium Bodogazzon Kapolna. (1440: Dl. 13466; 1459–60: Dl. 15400.) Pred. Bodogassonfalwa. (1459: Dl. 15421.) Csókakő várához tartozott. – A mai Kápolna puszta őrzi nevét, a megye határszélén, Csákvártól ny.-é.
Bogárd. Bogard. (1487: Dl. 19268.) Poss. Bogard al. nom Ampodfelde. (1498: Haz. okmt. V. 389.) Ma Sár-Bogárd, a megye déli vidékén.
Bogomérfölde. (Bogomélfölde. Bogomértelke.) L. Bagamértelke néven.
Bogyoszló. L. Bodrogvármegyében, Dalacsa helység a.
Boklár. L. Baklár alakban.
Bokod. L. Komáromvármegyében.
Bol. Petrus Boly – Demsed szomszédosa 1453-ban. (Dl. 17776.)
Bolczatelke (puszta). Predium Bolczatheleke. (1505: Muz. levéltára. Vaál vidékén feküdt.
Bolvár. Bolwar. (1498: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 11. num. 22.) Nemesi névből ismerjük. – Tán e megyében, Kalocsa vidékén feküdt. Meglehet, azonos a következővel.
Bolyár. Bolyar. (1426: Dl. 11775.) Ma puszta Solttől dk. felé.
Bors. 1446-ban: Gaspareus de Bors – Fejérmegye solti járásának egyik szolgabirája. (Dl. 13915.)
Borsod (puszta). Borsod. (1340: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 9. B. 11., Fejér. VIII. 4. 466.) Terra Borsoud. (1374: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 2. fasc. 5. num. 48.) Csókakő, Igar (azaz Moór és Bodajk) vidékén merül föl.
Bot. L. Bod alakban.
Bozsok (puszta). L. Bozsok helység alatt, Veszprémvármegyében.
Bőd. Poss. Beed. (1366: Kismart. llt. 47. L. 7.) Bed. (1425: Zsélyi llt.) Bewd. (1427: U. o.) Részben a kalocsai érseké, részben kis-nemeseké volt. – Ma Bőd néven puszta, Kalocsától északra.
Bögöd. Terra nobilium de Bugud. (1277: Fejér. VII. 2. 56.) Poss. Bugud iuxta fluvium Saar. (1294: Fejér. VI. 1. 297.) Ma puszta, Aba mellett, Fejérvártól dk.
Börd. L. Tolnavármegyében a városok közt.
Börgön. Mete Bwrgwn. (1249: Dl. 640.) Terra Felbergen, Bergen. (1298: U. o.) Ma Börgönd néven puszta, Fejérvártól kd.
Bud. (Bugyi.) L. Pestmegyében.
Budi-Mátyusfalva. (Budi-Mátyus-földe. Bugyi-Mátyus-falva.) L. Pereg helység a.
Bugaczháza. Bugaczhaza. (1469: Dl. 16885.) A Bugacz cs. előnevében fordul elő. – Laczháza, Szent-Ivány (ma puszta) sat. vidékén keresendő. (A mai Pestmegye területén.)
Bulcsu. Poss. Bulchu. (1294: Fejér. VI. 1. 296.) Tengerd vidékén (l. ott) feküdt.
Csabany. Possessio (terra) Chobon. (1364: Dl. 5177.) Chaban. (1403: Kismart. llt. 32. F. 477., 1433: U. o. 96. 3. 30., 1448: Zsélyi llt.) A bátmonostori Töttös családé, majd utánok a Várdaiaké volt. – Ma Csabony néven puszta, Szalk-Szent-Márton mellett dél felé.
Csabja. Poss. Chabya. (1397: Körmendi llt. Alm. III. lad. 4. n. 3. és 4., 1445: U. o. lad. 2. n. 91.) A Battyániaké volt, kik Csabda néven – mint pusztát – ma is bírják. (Fejérvártól délre.)
Csák-Berény. L. Berény helység a.
Csákányegyház (Csákány, puszta). Pred. Chakaneghaz. (1459: Dl. 15400. 15421.) Vitány vár tartozékai közt sorolják föl. – Ma Csákány néven puszta, Komáromvármegye területén, Bicskétől ny.-é., a fejérvármegyei határszélen. (L. Bodmér a. is.)
Csákvár(a). Poss. seu terra Chakuara in comitatu Pestiensi. (1302: Anjouk. okmt. I. 25.) Forum comprovinciale in Chakwar. (1433: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 5. num. 45.) Poss. Chaakwara. (1440–46: Dl. 13900.) Poss. Chakwara. (1460: Dl. 15498.) Gesztes várához tartozott s vásáros hely volt. – Ma Csákvár, Fejérvártól északra.
Csala. Nobilis de Kyschala. (1409: Fejér. X. 4. 782.) Chala. (1430: Dl. 12306; 1440: Dl. 13466; 1453: Dl. 14600; 1459: Dl. 1ő421.) Felsewchala. (Nemesi névben. 1478: Dl. 18091.) Részben Csókakő várához tartozott, részben nemesi birtok volt. – Ma puszta, Székes-Fejérvár mellett k.-é.
Csalka (puszta). Cholka. (III. Endre kora: Árpádk. új okmt. X. 441.) Terra episcopatus Waciensis Chalka vocata. (1300: Haz. okmt. VII. 298.) Pred. Chalta. (1462. 1516: Acta post Adv. 35–41., 1489: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 159.) Laczháza vidétén feküdt.
Csaplár. Poss. Chaplar deserta. (1409: Sopronm. oklt. 1. 593.) Pred. Chaplar. (1433: Muz. levéltár., 1459: Dl. 15421. 15400.) Mint pusztát, 1459-ben Vitány várhoz számítják. – Ez a puszta a mai fejérvármegyei Bicske és Szaár vidékén terülhetett el, tehát Komáromvármegyéhez is tartozhatott. (V. ö. 1381: Haz. okmt. III. 215.) Olykor, pl. 1460-ban és 1469-ben nemesek nevében és előnevében is fölmerül egy «Chaplar» nevű hely. (Dl. 15400. 16874. és V. ö. Kaplár helység a.)
Csapol. Poss. Chapol. (1426: Kismart. llt. 40. F. 100., 1440: Dl. 13900. 13604. 24732; 1453: Dl. 14601; 1459: DL. 15421. 15400; 1460: Dl. 15497; 1461: Dl. 15596.) Rendszerint Pest-, 1426-ban azonban Komáromvármegyéhez számítják. Valószinü, hogy olykor Fejérvármegyéhez is tartozott. Különben 1426-ban Tata-, később Vitány vár tartozéka volt. – Bicske vidékén feküdt, a hol ma (é.) a csabdi pusztát találjuk.
Csatár. Villa Chathar. (1285: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107.) A megye déli csücskében feküdt; Bacs, Fancs sat. helységekkel volt határos.
Csege. Villa Chege. (1261: Haz. okmt. III. 11., 1383: U. o. 119.) A megye dk. határvidékén (Tolnavármegyében?) fekhetett.
Csengefalva. Chengefalwa. (1409: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára lad. 3. fasc. 3. num. 38.) Kir. ember nevében fordul elő, Iszkával kapcsolatban.
Csengeld. Poss. Chengeld. (1448: Dl. 6964.) Ma puszta, Csengőd néven, Kis-Kőröstől északra.
Csepel. Hospes noster (regis) de Chepel videlicet de magna insula. (1378: Haz. okmt. II. 130.) Poss. Chepel. (Kir. birtok. 1430: Dl. 12181.) A Csepel-sziget északi csucsán találjuk.
Cséptelek. Terra Chepteluk in magna insula. (1283: Haz. okmt. VI. 297., 1290: U. o. 369.) Poss. Chepthelek. (1453: Dl. 30827.) A budavári begináké volt. – Ma Csép, a Csepel-sziget közepe táján.
Cseréd. L. Seréd alakban.
Csertőháza. Cherthwhaza. (1415: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára lad. 3. fasc. 4. num. 2., 1431: Kismart. llt. 47. M. 21.) Cherthehaza. (1425: Zsélyi llt.) Certhewhaza. (1449: Szentiványi cs. llt.) Cherthewhaza. (1479: Orsz Levéltár. Táblai osztály. Process. neoacquist. n. 316.) Ma Öreg- és Kis-Csertő néven puszta, Kalocsa közelében kelet felé. (V. ö. 1239-hez: Haz. okmt. IV. 22.)
Csesztreg. L. Kendertó néven.
Csete(j). Chethee. (1369: Haz. okmt. I. 263.) Chethe, Cethe. (1395: U. o. II. 159.. 1410: Dl. 9622.) Sz.-Kozma és Damján tiszteletére szentelt templommal. – Hard-dal volt határos, tehát a mai Fejérm. dk. csücskében feküdt.
Csetény. Villa Cheten. (1238: Dl. 3628.) Pred. seu poss. Chechen (1379: Dl. 7920.) Poss. Cheten habitatoribus destituta. (1394: Dl. 7949.) Chethyn. (1394: Dl. 8119: 1453: Dl. 14716.) A veszprémvölgyi apáczáké volt. – Duna-Pentele és (Rácz-) Almás vidékén feküdt.
Csigler. Chygler. (1397: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3, n. 5., 1436: U. o. lad. 4. n. 36., 1445: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára lad. 2. fasc. 5. num. 45., 1448: Körmendi llt. Alm. III. lad. 4. n. 63.. 1449: Kismart. llt. 25. A. 25., 1469: Szepesi kápt. llt. Scr. XII. f. 12. n. 11.) Nemesi névben és előnévben fordul elő. – Ma puszta Csiller néven, Sár-Ladány mellett, Fejérvártól nyd.
Csobony. L. Csabany alakban.
Cs(o)ór. Particula possessionis Choor vocata in qua villa foret congregata in possessione Choor vocata existens. Említve «comes Choor» is. (1330: Dl. 24900.) Chowr. (1426: Körmendi llt. Alm. V. lad. 5. n. 49.) Choor. (1441: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára lad. 3. fasc. 6. num. 31., 1492: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 126.) Chor. (Nemesi névben. 1445: U. o. lad. 2. fasc. 5. num. 45.) Poss, Chor. (1475: U. o. lad. 3. fasc. 9. num. 16., 1489: Dl. 25272.) 1426-ban (részben?) a veszprémvármegyei Bátorkő várhoz tartozott. Később inkább mint a sz.-györgyi Vincze (és rokon) cs. s a fejérvári káptalan és keresztesek birtoka szerepel. – Ma Csoór helység és puszta, Fejérvártól ny.-é. felé.
Csorgó. Terra Chyrgov a castro Albensi exempta. (1236: Árpádk. új okmt. VII. 8.) Chorgo. (1430: Dl. 12306; 1440: Dl. 13466; 1453: Dl. 14600; 1459: Dl. 15421: 1487: Dl. 19268.) Theloniator de Chorgo. Plebanus ecclesie parochialis de Chorgo. (1484: Dl. 18926.) Csókakő várához tartozott s vámhely is volt. – Ma Csurgó, Moórtól délre.
Csorna. Villa Chorna és Chorna-i család. (1370–1436: Acta post advoc. 26–17.) Chorna. (1409: Dl. 9508; 1431: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára lad. 2. fasc. 11. num. 118., 1433: Kismart. llt. 96. 3. 30.) Ma puszta Kalocsa mellett.
Csősz. Terra ducalis Chuuz vocata. Szomszédosai: iobagiones tawarnicorum et tawarnici de villa Chuuz. (1376: Haz. okmt. I. 66.) Terra thawarnicorum nostrorum (regis) Chuuz vocata. (1277: Fejér. VI1. 1. 55.) Cheuz. (Nemes nevében. 1405: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára lad. 2. fasc. 3. num. 30.) Chewz. (1476: U. o. lad. 3. fasc. 9. num. 18.) Fejérvártól délre találjuk.
Csút. Chuth. (1269 körül: Haz. oklt. 57.) Nobiles de Felchuch. (1358: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára lad. 3. fasc. 7. num, 37.) Nobiles de Chut (alább Olchut) et de Felchut. (1365: Muz. levéltár.) Alchwth. Felchwth. (1394–9: Dl. 29449.) Felchuth (1396: Dl. 25864.) Alchwth. (1478: Dl. 18091; 1487: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára lad. 3. fasc. 10. num. 17., 1490: Dl. 19625.) Felsewchwth, Felchwth, Alchwth. (1487: Dl. 19268.) Felsew Chwth. (1498: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára lad. 3. fasc. 11. num. 12.) Ma Alcsut és Felcsut, a megye ék. vidékén.
Czebe. Poss. Czebe in comitatu Albensi sedis Solth. (1455: Kismart. llt. 47. M. 22. és 47. M. 23., 1457: U. o. 47. A. 6.) Chebe in comitatu Albensi sedis Solth. (1480: Dl. 18423; 1482: Dl. 18592.) Ma puszta, Kis-Kőrös mellett ék.
Czecze. Bissenus de Ceche (1339: Anjouk. okmt. III. 596.) Czecze. (1443: Meszlényi cs. llt.) Sz.-Kozma és Damján tiszt. szentelt templommal. – A megye dny. csücskében találjuk.
Czelum(-földe). Terra de villa Celum. (1237: Haz. okmt. I. 16.) Mete Celum. (1349: Dl. 640.) Poss. Celum. (1381: Haz. okmt. III. 215., 1433: Muz. llt.) Terra usualis deserta Cellafeulde vocata. (1409: Sopronm. oklt. I. 593.) Predium Celumfelde (?) capelle ecclesie Albensis. (1449: Kismart. llt. 25. A. 25.) Pátka vidékén feküdt, Fejérvár város felé.
Czikó-alja (Csikó-alja, puszta). Pred. Chykoalya. (1457: Dl. 15176.) Pred. Chykoallya. (1495: Zsélyi levéltár.) Szabossal (Szabolcs, Szabocs) és Sz.- Mihálylyal együtt említik, s igy a mai Czikola pusztának felel meg. Adony közelében nyugatra, mely tájon ma Szabolcs és Sz.-Mihály pusztákat is találjuk. (V. ö. Adony városnál.)
Dab. Terra Dob. (1291: Fejér. VI. 1. 144.) Dab(y). (Kir. ember nevében. 1313: Zichy okmt. I. 157.) Dab. (1416: Dl. 37252.) Poss. Daab, Dab in comitatu Albensi. (1425: Zsélyi llt., 1495: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 162.) Kun-Szent-Miklóstól ény. találjuk. Hajdan a fejérvármegyei solti járás egyik szélső helysége volt, Pestmegye felé.
Dabos. Terra agasonum ducis – Fuldobus vocata item alia terra preconum et zolgageuriensium et populorum exercitualium ducis Oldubus nom. (1269: Dl. 671., Fejér. IV. 3. 490–493.) Poss. Dabos in comitatu Albensi. (1441: Kismart. llt. 40. G. 124., 1446: Dl. 13986; 1463: Kimart. llt. 40. G. 125.) Poss. Dabos – a megye szabatos kitétele nélkül, Gesztes vár tartományában. (1440–46: Dl. 13900; 1460: Dl. 15498.) Ma Dobos néven puszta, Moórtól ény., Fejérvármegyében.
Daj. Day. (Nemesi névben és előnévben. 1448: Zsélyi llt.) Day, Felsewday. (Mindkettő együtt, nemesi névben. 1457: Dl. 15176.) Ma Daja néven puszta, Adonytól délre.
Daj (puszta. Poss. Day. (1391: Acta post advoc. 35–41.) Pred. Day. (1462: U. o., 1463: Szentiványi cs. llt. litt. F. fasc. I. n. 9., 1516: Acta p. Adv. 35–11.) Azon a vidéken (Taksony, Varsány sat.) feküdt, a hol a régi Pest- és Fejérvármegye ingadozó határa vonult. (Ma Pestmegyében.)
Dalacsa. L. Bodrogvármegyében.
Dédegyház. (Déd, Délegyháza, puszta.) Pred. Deed in comitatu Albensi sedis Solth. (1446: Dl. 13915.) Pred. Dedéghaz, Dedegyhaz. (1463: Szentiványi cs. llt. lit. F. f. I. n. 9., és Acta p. Adv. 35–41.) Kápolnához tartozott. – A XVI. század elején, mint Délegyháza, Pestmegyében tűnik föl. – Ma Alsó- és Felső-Délegyháza néven puszta, Laczházától k.-ké.
Dég. L. Veszprémvármegyében.
Dem(p)sed. Terra reginalis Gumchud in comitatu Albensi. (1291: Árpádk. új okmt. XII. 511.) Poss. Dempsed. (1424: Magy. Tört. Tár. XII. 284.) Forum comprovinciale in Demsed. (1435. körül: Dl. 640.) Demsed. (1453: Dl. 15683. 14723. 14776; 1454: Dl. 15683; 1459: Dl. 15421; 1462: Dl. 15768; 1492: Dl. 3022; 1495: Engel, i, h. 137.) Via de Zalk ad Demsed. (1454: Dl. 14818.) Eleinte a Csepel szigeti uradalomhoz tartozott; 1291-ben Fenena királyné a nyúlszigeti apáczáknak adta; később ismét a királyné (Borbála), majd a Czillei Ulrik, tőle pedig a Rozgonyiak birtokába került. 1495-ben a királyi kápolnáé (Capella Regine Maiestatis) 73 forintnyi országos adóval, mely azonban beszedetlenül maradt. 1492-ben, mint a Rozgonyiak birtokában, 51 népes jobbágy-telket számítottak össze benne. Heti-vásár joga s 1492-ben tornyos egyháza is volt. 1453-ban hozzátartoznak Keresztur, Agyagas, Perestelek és Acsádegyháza puszták. – Ma Dömsöd, a Duna mentén, Kun-Sz.-Miklóstól ny.-é.
Dennyés-Méd. L. Dinnyés-Méd alakban.
Derecske. Derechke. (1434: Kismart. llt. 47. M. 21.) Nemesi névben a mai Kis-Kőrössel kapcsolatban fordul elő.
Derény. Poss. Deren. (1382: Dl. 6964.) Tetétlennel együtt merül föl.
Dinnyés-Méd. Terra Meed. (1298: Dl. 640.) Dynesmed. (1426: Kismart llt. 40. F. 100.) Dinnyesmed. (1439: Fejér. XI. 275.) Dynnyesmed, – meed. (1439: Muz. llt., 1450: Dl. 14434; 1453: Dl. 14600; 1459: Dl. 13900.) Dynyesmed. (1443: Dl: 13730; 1478: Szombath. kápt. házi llt. f. 49. n. 4.) Dyniesmed. (1461: Dl. 15600.) Dennyesmeed. (1481: Szombath. kápt. házi llt. f. 49. n. 5.) Plebanus ecclesie parochialis de Dynnyesmed. (1484: Dl. 18926.) A mai Dinnyés pusztának felel meg, a velenczei tó déli sarkán.
Disznós. Diznos. (1408: Dl. 696^; 1433: Kismart. llt. 96. 3 30.) Dysnos. (1433: Zsélyi llt.) Kir. emberek nevében fordúl elő. – A megye solti járásában feküdt.
Dobos. L. Dabos néven.
Dobo(v)ka. Poss. Dobovka. (1408: Eszterg. prim. llt. fasc. 2. T. 40.) Dusnokkal együtt merül föl.
Doboz. Doboz. (1465: Lajtafal. llt. Illésházyana. Lad. 23. fasc. 14. num. 3., 1487: Dl. 13268.) Ma puszta, Lovas-Berénytől ék.
Dorog. Villa Durug. (1269: Dl. 671.) A megye ény. vidékén feküdt.
Dömsöd. L. Demsed néven.
Drág. L. Drágszél helység a.
Drágszél. Dragzel. (1487: Dl. 19333.) A megye hontokai széke egyik szolgabirájának nevében fordul elő s igy kétségkívül a hontokai székhez tartozott. – A mai Uj- és Kis-Drágszél nevű puszták őrzik emlékét, Kalocsa mellett délre. – Talán azonos ezzel az a «Dragh», mely 1406-ban egy kalocsai érseki nemes jobbágy nevében előfordul. (Dl. 9257. V. ö. Bakold helység a.
Dus. Nobilis de Dws. (1356: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 1. num. 16., 1366: Körmendi llt. Alm. III. lad. 4. n. 1.) Poss. Dws habitatoribus destituta. (1398: U. o. n. 10., 1410: U. o. n. 27.) Poss. Dws. (1409: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 3. num. 36., 1441: U. o. lad. 2. fasc. 8. num. 72.) Ecclesia de Dws. (1436: Körmendi llt. Alm. III. lad. 4. n. 86.) Sz.-Péter és Pál apostolok tiszt. szentelt egyházzal. (1377.) Fejérvár város, továbbá Sár-Pentele, Battyán és Csabja (ma Csabda puszta) h. szomszédságábán feküdt. (V. ö. 1377-hez: Fejér. IX. 5. 204–205. l., a hol különben a «Dius» vagy «Dios» alak, «Dws» helyett, hibás.)
Dusnok. Poss. Dusnok. (1448: Eszterg. prim. llt. fasc. 2. T. 40., 1425: Nagy Imre gyűjt, 1431: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 2. fasc. 11. num. 18.) Részben köznemeseké volt. – Kalocsától délre találjuk.
Egecse. Egeche. (Nemesi névben. 1437. 1445: Zsélyi llt.) Ma puszta Szalk-Sz.-Márton mellett, észak felé.
Egres. L. Tolnavármegyében: Egres b) helység a.
Egyházas-Harta. L. Harta helység a.
Egyházas-Tabajd. L Tabajd helység a.
Egyházas-Váma. L. Váma helység a.
Egyházfölde. Poss. Eghazfewlde. (1411: Muz. llt.) Szent-Ágota, Töbörcsök sat. táján feküdt.
Égy(i). L. Ét(i) alakban.
Éld. Poss. Eeld monasterii Saxardiensis. (1346–1358: Zichy okmt. III. 95–98.) Poss. Ild. (1353: U. o. II. 517.) Eld. (Nemes nevében. 1433: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 5. num. 43.) 1346-ban pusztult hely volt; a Bold. Szűznek szentelt egyháza azonban még állt. A szekszárdi apátságé volt; az 1433. évben fölmerülő Éldiek pedig hihetőleg ez apátság egyházi nemesei. – A Duna mentén feküdt, mint látszik, Kalocsától dél felé.
Emrefalva. L. Pereg helység a.
Ercsi. (Ercse. Ercsej.) Monasterium de Erche ordinis S. Benedicti, situm in insula loci secretí. (1238: Árpádk. új okmánytár. II. 86) Erchey. (1303: Kismart. llt. 47. E. 1.) Terra abbatis de Erche. (1318: Fejér. VIII. 2. 147–9.) Erchy. (1331: Kismart. llt. 32. A. 22. et NB.) Abbas de Erchy. (1411: U. o. 47. K. 14., 1452: U. o. 47. K. 23, 1457: Dl. 15178.) Erch. (Nemesi névben. 1465: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 14. n. 3.) Cziszterczita-rendi apátsággal. – Ma Ercsi vagy Ercsény, a Duna mellett, Fejérvármegye ék. csücskében, (V. ö. Theiner. Mon. hist. Hung. I. 216.)
Érd(i). Erdy. Erdu. Erdi. (1240 körül: Zichy okmt. I. 4. 5.) Terra Erd. (1271–2: U. o. 27.) Armigeri (regis) de villa Erd. (1270–2: U. o. 28.) Plebanus de Erd. (1468: Kismart. Llt. 47. B. 26.) Erd. (1477: U. o. 47. 8. 26.) Ugy látszik, néha Pestmegyéhez (l. ott) néha talán Fejérhez is számították. – Ma Érd, a megye ék. zugában, a Duna mellett.
Erek. Erek. (Nemes, méd pedig ngy látszik, egyházi nemes nevében. 1483: Dl. 18909.) Ma Alsó- és Felső-Erek puszták, Kalocsától é.-ék. felé.
Eszény. Ezen. (1416: Haz. okmt. II. 217., 1487: Dl. 19268.) Ma puszta Bodajk mellett nyugatra.
Ét(i). (Éty. Étyi.) Terra seu poss. Eth. (1318: Fejér. VIII. 2. 147–9. l.) Egy. (1347: Zichy okmt. II. 283., 1468: Kismart. llt. 47. B. 26.) Poss. Egh, Ech – iuxta fluvium Danubii. (1352: Anjouk. okmt. V. 633.) Eethy. (? 1447: Kismart. llt. 47. K. 13.) Jobagiones de Eth. (1452: Kismart. llt. 47. K. 23.) Eth. (1455: U. o. 47. K. 24.) Poss. Eegh. Egh. (1467: U. o. 47. K. 28., 1470: U. o. 47. K. 29.) Ethy. (1475: U. o. 47. K. 36.) Ekh. (1485: Kismartoni llt. 47. K. 44.) 1407-ben Pest- vagy Fejér-, 1455-ben és 1467-ben, 1475-ben és 1485-ben – mint az égyi vagy ét(y)i avagy ruszkai Kornis(-fi) cs. birtokát – Pestmegyéhez számítják. – Martonvásár és Batta vidékén feküdt, a Duna m.
Etyek. Poss. Etyek. (1469: Dl. 25227.) Határjáráskor merül föl. – Martonvásártól északra találjuk.
Ez(d)ra. L. Izdra alakban.
Fajsz. Comes et iudices nobilium (abbacie Saxardiensis) ad sedem iudiciariam Fayz pertinencium. (1414: Dl. 10248.) Fayz. (1869–1519: Dl. 5797; 1429: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 4. num. 40. 1433: U. o. lad. 3. fasc. 4. num. 43., 1498: U. o. lad. 3. fasc. 11. num. 14., lad. 3. fasc. 1t. num. 22.) Nobiles in poss. Fayz. (1436: U. o. lad. 3. fasc. 6. num. 1.) Comitatus Albensis sedes Fayz. (1476: Dl. 5797.) Sedes Fayz. (1519: U. o.) A szekszárdi apátság egyházi nemesei vagy nemes jobbágyai (jobagiones prediales, prediales seu nobiles, nobiles iobagiones exercituantes, nobiles prediales) lakták, külön ispánjuk (comes de Fayz) alatt, a ki ép e helységben székelt. Ugyanitt volt ez apátság többi, e környéken levő hasonló falvainak széke is. Kalocsától d. találjuk.
Fáncs. Terra preconum regiorum … Fanch nominata. (1269: Fejér. VIII. 5. 288.) Bissenus nobilis de Fanch. (1335: U. o. 289.) Poss. Fanch circa fluvium Kezebfezek al. nom. Saar vocatum. (1342: Zichy okmt. II. 9. és Veszprémi káptalan házi llt. Cap. 108.) Poss. Fanch. (1391: Veszprémi káptalan házi llt. Cap. 107., 1421: Fejér. X. 6. 431.) Fanch. (Nemesi névben. 1401: Körmendi llt. Alm. III. lad. 4. n. 19., 1416: Haz. okmt. II. 217.) Köznemeseké és a veszprémi püspökségé volt. 1391-ben a Bold. Szűz tiszteletére szentelt egyházát említik. – Ma puszta, Egres mellett északra, a megye déli csücskében. (V. ö. Magy. Könyvszemle. 1895. 106. l.)
Fecse(j). Bissenus de Feche. (1326: Fejér. VIII. 5. 289.) Feczey. (Hontokai széki nemes nevében. 1487: Dl. 19333.)
Fedémes (Fedémös, puszta). Villa Fedemus in magna insula, cum omnibus populis mellidatoribus (regis) de eadem. (1264: Knauz. Mon. Strig. I. 511.) Terra Fedemus. (1295: U. o. II. 369.) Predium Fedemes. (1518: Dl. 22611.) A Csepel-szigeten feküdt.
Fekécs. (? Feket). Feketh. (1406: Dl. 9257.) A kalocsai érsek nemes (exercituantes) jobbágyai lakták, s Kalocsa körül feküdt.
Fel-Acsa. L. Acsa helység a.
Fel-Bergen. (Fel-Börgön.) L. Börgön helység a.
Fel-Csút. (Felső-Csut.) L. Csút helység a.
Fel-Dobos L. Dabos helység a.
Fel-Haros. (Fel-Harus.) L. Haros helység a.
Felső-Csala. L. Csala helys. a.
Felső-Daj. L. Daj helys. a.
Felső-Egres. L. Tolnavármegyében, Egres b) helység a.
Felső-Gerény. L. Gerény helység a.
Felsö-Jakabfalva. L. Jakabháza (Jakabfalva) helys. a.
Felső-Szent-Király. L. Sz.-Király helys. a.
Felső-Tabajd. L. Tabajd helység a.
Fertőfő-Nyék. L. Nyék helység a.
File. (Füle.) Poss. Nagfyle, Kysfyle et Zenthmarthon. (1420: Körmendi llt. Misc. Németujvár. 2. 41.) Poss. Nagfyle. Fyle. (1421: Körmendi llt. Alm. III. lad. 4. n. 31.) Fyle. (Nemesi névben. U. o.) Poss. Phyle. (1435: Körmendi llt. Alm. III. lad. 4. n. 34.) Zenthmartonfyle. (Nemesi névben. 1413: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 6. num. 37.) Poss. Naghfyle, Kisfyle. (1447: Haz. okmt. II. 294.) File. (1469: Szepesi kápt. orsz. llt. Scr. XII. f. 12. n. 11.) Nagy-File a fejérvári káptalané, Kis-File a fejérvári préposté volt; de köznemesi családok is bírtak részeket e helységekben. Ma Füle helység és Kis-Füle puszta, Fejésvártól dny., a veszprémi határon.
Fizeg. (Fiske?) Poss. Fiske. (1346: Fejér. IX. 1. 419.) Fyzegh. (1366: U. o. IX. 3. 608.) A fejérvári kápt. bírta. – A mai tolnamegyei Tápé szomszédja volt. (Pakstól ny.-é.)
Fizestelke. Poss. Fyzesteleke. (1383: Szentiványi cs. llt.) Predium Fyzesteleke. (1439: U. o.) Szent-Iván (Laczháza m.) táján kereshetjük.
Forna-Szent-Miklós. (Forna. Farna-Sz.-Miklós.) Poss. Fornazenthmiklos. Fornazenthmiclos. (1406: Dl. 9153; 1439. Dl. 13466. 7497. 7. lapon; 1440: Dl. 13466; 1450: Dl. 14434; 1459: Dl. 15395.) Farnazenth Miklos. (1459–60: Dl. 15421. 15400.) Forna. (1481: Dl. 18589; 1491: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 11. num. 21., 1493: Dl. 19960.) 1406 előtt s 1409-ben is a királyi kápolna ispánjáé volt, s lakosai adót és vámot nem fizettek. Később (1439.) a Rozgonyiak kezére került s Csókakő majd (1493.) Vitány várával együtt járt. – Ma Forna néven puszta, Csákvártól délre.
Főd. (Föd.) Poss. Fewd rectoris altaris S. Pauli Apostoli in ecclesia Albensi. (1438. 1439: Körmendi llt. Alm. III, lad. 4. n. 37.) Battyán, Keszi, Sz.-Mihály sat. helységekkel volt határos.
Fövény. Portus Fwen. (1279: Veszprémi káptalan orsz. llt. S. 299.) Fwen. (1401: Körmendi llt. Alm. III. lad. 4. n. 22.) Fuen. (1441: U. o. n. 19.) Fewen. (1436: U. o, n. 36., 1499: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára. lad. 3. fasc. 11. num. 23.) Plebanus ecclesie parochialis de Fwen. (1484: Dl. 18926.) A fejérvári káptalané volt; a Sár folyó mentén feküdt. 1499-ben egy fejérvári kanonok e birtok plebánosa és tisztje. (Officialis.) – Ma puszta, Szabad-Battyán mellett, Fejérvártól délre.
Fütő. (Fü-tő.) Poss. Fyhteu. (1311: Zichy okmt. I. 133.) Fywthw. (1433: Zsélyi llt.) Ma Foktű, Kalocsa közelében nyugatra, a Duna mellett.
Gáborjánteleke. Poss. Gaboryantheleke. (1424: Dl. 11480.) Almás (Rácz-) és Pentele vidékén fekhetett.
Gálostelke. Poss. Galusteleke. (1379: Szentiványi cs. llt.) Szent-Iván (Laczháza mellett) táján feküdt.
Gálya (puszta). Pred. Galya. (1489: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7, n. 159., 1516: Acta p. Adv. 35–41.) Laczháza vidékén terült el. (Kelet felé ?)
Garda (puszta). Pred. Garda. (1453: Dl. 14601; 1469: Dl. 15421. 15440; 1461: Dl. 15596.) Mint Vitány vár tartozékát, hol Pest-, hol Fejérvármegyéhez számítják. – A mai fejérvármegyei Bicske és Szaár vidékén fekhetett.
Gárdony. Poss. Gardon. (142: Magy. Tört. Tár. XII. 284., 1429: Zichy okmt. VIII. 384., 1456–7: Dl. 15043; 1461: Dl. 15648.) E falu eredetileg Csepel szigethez tartozott s (az itteni ménesekkel együtt) királyi illetve királynéi birtok volt. V. László 1456-ban – cserében más birtokokért – zálogba adta Farkas László budai polgárnak, Csepel sziget ispánjának. Utóbbi, halálakor 2000 forinttal adósa maradván az osztrák Höltzler Konrádnak, özvegye ez összeg fejében eladta ezt a birtokot az utóbbi főurnak, kit ugyanez időtájt a magyar nemesi rendbe is fölvett a király. – Mint a csepeli kir. uradalomhoz tartozó birtok, a kamara haszna, harminczad és kir. vámok fizetése alól föl volt mentve, s ezt a mentességét V. László király 1457-ben kedves híve, Höltzler Konrád földesurasága alatt is meghagyta. Azonban nemsokára a Rozgonyiak birtokába került, kik már 1461-ben bírják. – 1443-ban a Héderváriak birtokában is merül föl egy ily nevű falu, de hogy azonos e föntebbi Gárdonynyal? – nem tudom. (Kismart. llt. 35. B. 41.) – A velenczei tó mellett, Fejérvártól kelet felé találjuk. (V. ö. a Buzlai cs. alatt.)
Géberjénháza. Geberyenhaza. (1497: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 26. A. 1. 31.) A Bodméri cs. előnevében merül föl s így Bodmér vidékén keresendő.
Gemlye. (Gemnye.) Poss. Zobadgutine. (? 1336: Anjouk. okmt. III. 262.) Poss. Zobodgumne (1344: U. o. 293.) Gemlye. (1404: Dl. 8947.) Tán megfelel az 1269-ben a megye ény. vidékén fölmerülő «(villa) Gumne»-nek. (Dl. 671.)
Gerencsér. Poss. Gerencher. (1355 körül: Körmendi llt. Himfyana, n. 174., 1444–46: Dl. 13900; 1446: Dl. 14041; 1450: Kismart. llt. 32. EE. 433. et. NB., 1460: Dl. 15498; 1495–7: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 50. 2. 28. és 50. 2. 33.) Rendszerint a megye szabatos kitétele nélkül említik. 1355 körül, 1450-ben és a XV. század végén azonban határozottan Fejérmegyéhez számítják. Különben a XV. század közepén Gesztes, végén pedig Gerencsér várához (l. ott.) tartozott. – Ma puszta, Komáromvármegye dk. csücskében, Oroszlánytól délre.
Gerény. Nicolaus Bissenus de Geren. (1343: Zichy okmt. II. 70.) Geren, Kwzepsewgeren. (1407: Meszlényi cs. llt.) Geren. (1445: Muz. llt.) Felsew Geren. Kezep Geren. Also Geren. (Nemesek előnevében. 1487: Dl. 19268.) Szent-Ágota vidékén feküdt.
Giró. Gyrou. (1344: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 9. B. 11.) A Fejérvártól é.-ény. felé elterülő vidéken feküdt.
Gombolyag. (Gombolyak). Gombolyak. (1422: Dl. 11215.). Gomboliag. (1425: Zsélyi llt.) Gombolyagh. (1427: U. o.) Gombolagh. (1435: U. o.) Nemesi névből ismerjük. – Ma puszta, szintén Gombolyak vagy Gombolyag néven, Kalocsától észak felé.
Gubacs. Gwbach. (Kir. birtok. 1430: Dl. 13181.) A megye kitétele nélkül fordul elő. – A Csepel-sziget északi csucsán feküdt, a Pesten alul elterülő mai gubacsi puszta irányában. (L. Pestmegyében is.)
Gut. Villa Gut. (1201: Haz. okmt. V. 5.) Terra (generacionis Gutkelad) Guth nomine in comitatu Albensi. (1254: Haz. okmt. VII. 44.) Poss. Gut, Guth. (1359: Haz. okmt. II. 107., 1380: U. o. I. 281., 1462: U. o. IV. 405.) Gwth. (Kir. ember nevében. 1453: Kismart. llt. 47. C. 14.) Fejérvártól ény. esik. (L. az Amade cs. alatt.)
Gyabaz. (Gyabas.) Gyabaz. (Fejérm. kir. ember nevében. 1464: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára lad. 3. fasc. 8. num. 32.) Gyabas. (Hasonlókép. 1469: Dl. 16874.)
Gyála. Villa seu predium Gyala in magna insula. (1302: Anjouk. okmt. I. 42.) Poss. Gyala in insula (regis) Chepel. (1461: Dl. 15586.) Poss. Gyala. (1497: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 26. A. 1. 31.) A Csepel-sziget déli vidékén fekhetett.
Gyisznókut (puszta). L. Bodmér helység a.
Gyón (Gyun). Poss. seu terra Gyon. (1302: Anjouk. okmt. I. 25.) Poss. Gyon – a veszprémvármegyei Bátorkő vár tartozéka. (1424: Körmendi llt. Alm. V. lad. 5. n. 49.) Poss. Gywn. (1484: Dl. 18926.) Plebanus ecclesie parochialis de Gywn. (1484: Dl. 18926.) Ma Kis- és Nagy-Gyón néven puszták, Bodajktól nyd.
Gyula-Örs. L. Örs helység a.
Gyuró. Gyurou. (1377: Dl. 6443.) Gyuro. (1422: Dl. 11265.) Gywro. (1423: Dl. 11429.) Gyrew. (1426: Dl. 11772.) Martonvásártól ény. találjuk.
Hajós. Haios. (1433: Kismart. llt. 96. 3. 30.) Hayos. (1433: Zsélyi llt., 1488: Pestmegye llt.) Kalocsától dk. esik.
Halász(i). Halaz. (1193: Knauz. Mon. Strig. I. 142., 1369–70: Dl. 5797.) Halaszi. (? 1352: Fejér. IX. 2. 194.) Halascy. Poss. Halaz. (1407: Fejér. X. 4. 647., 1415: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 4. num. 2., 1431: U. o. lad. 3. fasc. 5. num. 22., 1478: U. o. lad. 3. fasc. 9. num. 29.) Poss. Halazy in comitatu Albensi sedis Solth. (1431: U. o. tad. 2. fasc. 11. num 118., 1485: U. o. lad. 3. fasc. 10. num. 14., 1498: U. o. lad. 3. fasc. 11. num. 14. és lad. 3. fasc. 11. num. 22.) Poss Halazy sedis Solth. (1415: U. o. lad. 3. fasc. 4. num. 1.) A fejérvári kereszteseké volt, s egyházi nemesek lakták. – 1369-ben és 1370-ben azonban a szekszárdi apátságnak is volt itt nemes jobbágya. – Ma puszta, Halász néven, Dusnok közelében é. (Kalocsától délre.)
Halásztelek. (Halászi.) Terra Halasci. (1291: Árpádk. új okmt. XII. 511.) Halaztelek. (1424: Magy. Tört. Tár. XII. 284., 1447: Dl. 14128.) Halazthelek – nemes előnevében. Via magna de Halazthelek ad Thaas. (1487: Dl. 19252.) 1424-ben Pestmegyéhez számítják. – Ma puszta Kun-Sz.-Miklós és Dömsöd közt. (V. ö. 1291-hez: Fejér. Vl. 1. 144.)
Halom. (Halmi.) Villa Holm. (1239: Haz. okmt. IV. 23.) Halom. Halm. (1369–1519: Dl. 5797.) Halom. (1433: Kismart. llt. 96. 3. 30.) Halmi. Halmy. (1433. 1435: Zsélyi llt.) Halm. (1478: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 9. num. 29.) – Ma puszta, Halom néven, Kalocsa mellett keletre.
Hard. Hord. (1325: Anjouk. okmt. II. 199., 1410: Dl. 9622.) Poss. Herd. (Helyesebben: Hord. 1350: Anjouk. okmt. V. 374.) Nicolaus nobilis bissenus de Hard. (1399: Körmendi llt, Acta memorabilia, n. 7.) Via de Hord ad Woytha. (1343: Körmendi levéltár. Alm. III. lad. 2. n. 104.) Poss. Hard. (1466: Dl. 16412.) Parochialis egyházát 1466-ban említik. – Ma puszta Vajta és Czecze mellett, a melyhez tartozik, a megye déli határszélén.
Haros. (Harus.) Harus. Felharus. (1264: Knauz, i. m. I. 510. 611.) Due ville Harus. (1295: U. o. II. 369.) A Csepel-szigeten (úgy látszik a felső részén) feküdt.
Harta. Terra Harta. (1289: Haz, oklt. 115.) Terra iobagionum castri de Harta. (U. o.) Terra castri (regis) Albensis Harta. (1289: U. o. 116.) Eghazashartha, Hartha. (1469: Dl. 9608.) Kyshartha. (1426: Dl. 11775; 1465: Muz. levéltár) Hartha. (1427: Zsélyi llt., 1480: Dl. 18423; 1482: Dl. 18592.) Eghazashartha. (1429: Dl. 12096; 1465: Muz. llt.) Naghartha in comitatu Albensi sedis Solth. (1455: Kismart. llt. 47. M. 23., 1457: U. o. 47. A. 6., 1458: Dl: 15273; 1465: Muz. levéltár.) Az 1465. évi oklevél szerint Nagy- és Egyházas-Harta azonosaknak vehetők. – Ma Kis-Harta helység és Nagy-Harta puszta, Kalocsától északra.
Hatvan. Hothwan, Hotwan. (A tolnamegyei Simontornya vár tartozéka. 1324: Dl. 2223.) Hathwan. (1383: Veszprémi káptalan házi llt. Cap. 16. 1414: Tört. Tár. 1884. 242.) Hatuan. (Nemes nevében. 1401: Haz. okmt. V. 193.) Ma puszta, Káloztól délre, a tolnamegyei határszélen.
Hazugd. L. Bankháza helység alatt, Pestmegyében.
Herbartháza. (Herbártháza.) L. Lacz(k)háza helység a.
Hercsek. (Hercsök.) L. Hörcsök alakban.
Homok-Mégy. L. Mégy helység a.
Hontoka. Villa Honthoka locus sedis iudiciarie nobilum seu predialium ecclesie Colocensis. (1409: Fejér, VII. 5. 45.) Hontoka. (1414: Dl. 10248.) Honchoka. (1466: Kállay cs. llt.) Comites (duo) comitatus sedis Honthoha et duo iudicialium de eadem. Datum in Honthoka. (1483: Dl. 18909.) Sedes Honthoka in comitatu Albensi. (Poss.) Honthoka. (1487: Dl. 19333.) – A kalocsai érseké volt; Fejérmegye egyik járásának vagy székének (egyházi nemesi szék) képezte székhelyét.
Hord. L. Hard alakban.
Horhi. Poss. Horhy – Pilismegyében. (1421: Kismart. llt. 36. A. 18., 1479: U. o. 47. C 19.) Poss. Horhy – Fejérvármegyében. (1463 vége felé: Dl. 25988.) Máskor, Pest- (l. ott is) majd meg Pilismegyéhez számítják s csakugyan e három megye (középkori értelemben) összeszögellésénél feküdt, a mai Fejérvármegye ék. zugában levő Tárnok vidékén.
Hosszu-Váma. L. Váma helység a.
Hörcsök. (Hörcsek.) Poss. Herchuk. (1324: Dl. 2223.) Herchek, Hwrchuth. (1397: Dl. 8234 8202.) Hwrchuk. (1397: Kismart. llt. 17. A. 1.) Hwrkuth. (! 1401: Dl. 9143.) Hewrchek. (1424: Dl. 11525.) A tolnamegyei Simontornya várához tartozott. 1397-ben és 1401-ben Fejér-, 1424-ben Veszprémvármegyéhez számították. – Ma Kis- és Nagy-Hörcsök néven puszta, Fejérvármegyében, Káloztól délre.
Hugye. (Hugyaj.) Huge – Pestmegyében. (Másolat után. 1395: Proc. Tabul. 400., 1446: U. o. 287.) Hwgyay. (1429: Zsélyi llt.) Huge. (Fejérvármegyei pusztával szomszédos nemes nevében. 1446: Dl. 13916.) Poss. Hwghye in insula (regis) Chepel. (1461: Dl. 15586.) Huge in comitatu Albensi sedis Solth. (Év nélkül Mátyás kir. korából: Kovachich. Form. Sol. 243. 1.) A régi Pestmegye (l. ott is, tévesen: Hügye néven) és Fejérvármegye határvidékén, a Csepel-szigeten feküdt. Ma Ráczkeve határában találunk egy Hugye nevű pusztát.
Igar. Villa Vygor. (1201: Hazai okmt. V. 4.) Poss. seu terra Igar in comitatu Pestiensi. (1302: Anjouk. o. I. 25.) Gregorius bissenus nobilis de Igor. (1348: U. o. V. 214.) Igar. (1419: Dl. 1630; 1430: Dl: 12306; 1440: Dl. 13466; 1453: Dl. 14600; 1459: Dl. 15421.) Csókakő várához tartozott; vámhely is volt. A Bold. Szűz. tiszt. emelt egyházát 1348-ban említik. – Ma puszta, Bodajktól dk.
Iklad. (Iklod.) Iklad. (1487: Dl. 19268; 1491: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 11. num. 23.) Nemesek nevéből és előnevéből ismerjük. 1331-ben egy Iklod nevű falu mint az Iklodi-ak birtoka merül föl, mélyngk részeit ekkor a veszprémi püspökség vásárolta meg. (Iklod. Veszprémi káptalan házi llt. Cap. 107.) Mely megyében feküdt e hely? – nem mondja meg az oklevél. Úgy látszik azonban, fejérvármegyei terület értendő.
Ikland. Poss. Ikland. (1503: Dl. 29351.) Mint a (pestmegyei ?) Diód vár tartozéka merül föl. Tehát a mai fejérvármegyei Diós helység táján fekhetett.
Ilbő. L. Ülbő néven.
Ild. L. Éld alakban.
Imrefalva. L. Pereg helység a.
Inám. Villa Inam. (1239: Hazai okmt. IV. 23.) Ma puszta, Duna-Pataj mellett dk. felé.
Ing(o)vány. Villa Inguan. (1372: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 2. fasc. 12. num. 103.) Poss. Ingwan. (1416: U. o. lad 3. fasc. 4. num. 10., 1433: U. o. lad. 3. fasc. 14. num. 5.) Részben a fejérvári káptalané; részben a fejérvári kereszteseké volt. – Ma az ingoványi tó őrzi emlékét Székes-Fejérvár közelében. 1494-ben, 1496-ben és 1498-ban mint e város része fordul elő. (L. Fejérvár városnál.)
Inota. Jonata. (1193: Knauz. Mon. Strig. I. 142.) Poss. Molnusinota – a megye kitét. nélkül, a veszprémmegyei Bátorkő vár tartozéka. (1426: Körmendi llt. Alm. V. lad. 5. n. 49.) Inotha. (Nemes előnevében. 1492: Dl. 19850.) Ma Inota, Fejérvártól nyugatra, a veszprémvármegyei határszélen.
Istvánháza. Istwanhaza. (1395: Proc. Tab. 400.) Istványháza. (1406: U. o. 287.) Másolatok után. A Szentiványi cs. előnevéből ismerjük. Meglehet, hogy Ivánházát, azaz Szent-Ivánházát kell értenünk, mely alakban Szent-Iván ez időtájt szintén fölmerül.
Iszka(-földe). Terta Izka. (1350: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad, 3. fasc. 1. nuni. 26.) Poss. Inka. (1392: Fejér, X. 2. 87., 1402: Fejér, X. 4. 181., 1408: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 3. num. 38., 1434: U. o. lad. 3. fasc. 6. num. 48.) Territorium seu mons Izka. (1437: Fejér. X. 7. 904.) Pred, seu terra Izka. (1441: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 6. num. 33.) Promontorium vinearum Izka vocatum. (1442: U. o. lad. 3. fasc. 6. num. 36.) Poss. seu. pred. Izka. (1445: U. o. lad. 2. fasc. 6. num. 45.) Pred. Izkafewlde. (1475: U. o. lad. 8. fasc. 9. num. 16.) A fejérvári kereszteseké volt s Szent-György szomszédságában feküdt. – Ma egygyé válva utóbbival, Iszka-Szent-György nevet visel, Fejérvártól ny.-é.
Ivánk(a-)telke. L. a kun területnél.
Izdra. (Iszdra.) Isdra. (1446: Dl. 13915.) Izdra. (1469: Dl. 16885; 1484: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 2. fasc. 2. num. 70.) Poss. Ezra in comitatu Albensi sedis Solth. (Év nélk. Mátyás király korából: Kovachich. Form. sol. 243.) Fejérmegyei (solt-széki) pusztával szomszédos nemes nevében fordul elő. – Laczháza, Ordasháza, Bugyi sat. táján fekhetett.
Izsák(-egyháza). Poss. Isak. (1421: Leleszi konv. orsz. llt. Statut. T. 169.) Pred. Isaakeghaza. (1426: U. o. T. 170.) Poss. Isakeghaz. (1504: Dl: 21305.) Ma Izsák, Pest-Pilis-Solt-Kiskunmegyében; Kecskeméttől nyd.
Izsó(-telke.) (Izsófalva.) Azaz: Szántó. – L. Lacz(k)háza helység a.
Jakabháza. (Jakabfalva.) Jakabhaza. (1428: Dl. 26594; 1416: Dl. 13915; 1457: Dl. 15131.) Jakabhaza. Felsew Jakabfalwa. (1464: Muz. levéltár.) Poss. Jakabhaza al. nom. Saxsar in comitatu Albensi sedis Solth. (1507: Dl. 21791.) Poss. Saxsar al. nom. Jakabhaza. Poss. Saroksar al. nom. Jakabhaza. (1507. Dl. 8874.) Rendszerint csak nemesek nevében fordul elő. – Majosháza, Laczháza sat. vidékén fekhetett. (A Duna mellett.)
Jánoshalma (puszta). Pred. Janoshalma. (1463: Szentiványi cs. llt. lit. F. fasc. I. n. 9., 1516: Acta p. Adv. 35–41.) Kápolnához (a solti székben) tartozott.
Jégháza. Poss. Jeghaza. (1416–19: Haz. okmt. II. 214–224.) A mai Rácz-Keresztur, Baracska, Martonvásár sat. vidékén feküdt.
Jenő. Jenew. (1429: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 141., 1437: U. o Alm. III. 1. 4. n. 37.) Ma puszta Sár-Ladány mellett, Fejérvártól dny.
Job(b)ágy. Poss. Jobagh. (1414: Tört. Tár. 1884. 242. l.) Káloz környékén (dél felé ?) fekhetett, a tolnavármegyei határszélen,
Kagymat(i). Kagmath. (Nemes nevében. 1447: Dl. 14124.) Poss. Kagmath. (1465: Dl. 16168.) Poss. Kagmathy. (1466: Dl. 16337.) Poss. Kagymathy. (XV. század végén: Dl. 20901.) Részben köznemeseké, részben pedig a csatkai pálosoké volt. – Ma Kajmat vagy Kajmad puszta, Bodajk mellett délre.
Kajár. L. Veszprémvármegyében.
Kajászó-Szent-Péter. L. Szent-Péter – a) helység alatt, a Kajászó vagy Keveaszó sat. névre vonatkozólag is.
Kákony. L. Bodrogvármegyében, a hol különben Kákony helységnél a harmadik sorban: «is Pestynegyéhez» hibásan áll: «Féjérmegyéhez» helyett.
Kál. Poss. Kall. (1464: néhai Nagy Imre gyűjteménye.) Ma puszta, Hajóstól délre (Pestmegyében).
Káld. Kaald inter bissenos. (1383: Veszpr. kápt. házi llt. Cap. 16.) Poss. Kald. (1414: Tört. Tár. 1884. 242. l.) Szent-Agata, Hörcsök és Hatvan közt feküdt; 1883-ban a veszprémi püspökség birtokába jutott.
Kálna. Kalna. (1450: Kismart. llt. 32: EE. 433. et NB.) A megye ény. vidékén feküdt?
Káloz. (Kálaz.) – a) Villa Kalaz. (1348: Butykay József llt.) Poss. Kaloz. (1401: Körmendi llt. Alm. III. lad. 4. n. 19.) A fejérvári káptalané volt. Ma Káloz, Fejérvártól d.-dk. – b) Paulus de Kaloz. (1377: Dl. 6443.) Ma Kálozd néven puszta, Vaál közelében dk.
Kankuta (puszta). Predium Kankwtha, Kankutha. (1453–8: Dl. 14600. 14623; 1459: Dl. 15421.) Csókakő várához tartozott. 1459-ben ház is állt rajta.
Kaplár. Poss. Kaplar. (1365: Múzeumi levéltár.) Al- és Fel-Csút vidékén feküdt, Bodmér felé. Hihetőleg azonos Csaplárral.
Kápolna. Capolna. (1439: Szentivónyi cs. llt.) Poss. Kapolna. (1463: U. o. és Acta p. Adv. 35–41., 1489: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 159.) A mai Pestmegye területén, a Laczházától és Majosházától keletre elterülő vidéken fekhetett. (V. ö. Kapusa helység a.)
Kapusa. Kapwsa. (1457: sz, Pongrácz cs. llt., 1495: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 162.) Meglehet azonos Kápolnával. Mindenesetre ennek környékén keresendő.
Karácson. (Karácsond.) Karachyn. (1370: Acta post advoc. 26–47.) Karachon. (1409: Dl. 9508; 1429: Dl. 12096.) Karachond. (1422: Dl. 11215., 1426: Dl. 11775.) Ma puszta Karácson néven Kalocsa mellett.
Karom-Keresztur. L. Keresztur a) helység a.
Katol. (Katoly, Katul, puszta.) Poss. Katul. (1326: Szentiványi cs. llt.) Pred. Katholi. (1461: U. o.) Pred. Kathwl. (1463: U. o.) Pred. Kyskatholy. (1489: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 159.) Pred. Katholy. (1516: Acta p. Adv. 35–41.) Kápolnához tartozott. – Kétségkívül a mai Kató vagy Kátó pusztának felel meg, Laczházától keletre.
Kecske-Mégy. (Kecskemét.) L. Mégy helység a.
Keczel. Kechel. (1412: Acta post advoc. 26–47.) Kir. ember nevében fordul elő. – Kétségtelenül a Kalocsától keletre eső mai Keczel-nek felel meg. (Pestmegye.)
Kele. L. Köle alakban.
Kendertó. Poss. Kenderto. (1336: Anjouk. okmt. III. 262.) Poss. Kendurtou. (1344: U. o. IV. 393.) Poss. Kenderthou. (1381: Haz. okmt. III. 215.) Poss. Kenderto al. nom. Chezthregh. (1433: Muz. llt.) Pred. Kenderthow. (1438: Kismartoni lltár ^^. G. 59., 1443: U. o. 35. B. 41.) 1438. óta a Héderváriaké volt. Sz.-Albert tiszt. szentelt templommal. (1438.) 1443-ban Komáromvármegyéhez számítják, tehát a komárom-fejérvármegyei határvidéken fekhetett
Kent. Kenth. (1487: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 10. num. 17.) Fejérvármegyei nemes nevéből ismerjük.
Kér. – a) Villa Keer. (1374: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 2. fasc. 5. num. 48.) Predium Keer. (1459: Dl. 15421; 1459–60: Dl. 15440.) Csókakővárához tartozott. – Magyar-Almás, Zámoly sat. vidékén feküdt. (Fejérvártól é.-ény. felé.) – b) L. Szent-Mihály néven.
Kerek-Szent-Tamás. L. Szent-Tamás(-egyháza) a.
Keres. L. Körös alakban.
Keresztur. – a) Poss. Kerezthwr. (1405: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 2. fasc. 3. num. 30., 1454: U. o. lad. 3. fasc. 7. num. 23.) Kerezthwr. Poss. Karom Kerezthwr. (1471: Kismart. llt. 47. T. 22. et NB.) Kerezthwr. (Nemes előnevében. 1487: Dl. 19268.) A mai Sár-Keresztur értendő. Fehérvártól dk. – b) Poss. Kerezthur. (1370: Haz. okmt. II. 132.) Kerestur. (1431: Dl. 12377.) A mai Rácz-Keresztur, Martonvásártól dk., a Duna mentén.
Keresztur (puszta). Pred. Kerezthwr. (1453: Dl. 14776.) Demsed-hez tartozott.
Keserőtelek. Keserethelek. (1433: Zsélyi llt.) Kir. ember nevéből ismerjük. – Ma puszta. Keserűtelek néven, Kalocsa mellett északra.
Keszi. (Kesző.) Kezu poss. reginalis. (1352: Anjouk. okmt. V. 633.) Kgskezew. (1397: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3, num. 5.) Poss. Kezy. (1438. 1439: U. o. Alm. III. lad. 4. n. 37., 1445: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 2. fasc. 5. num. 45.) Ma Kis-Keszi, Fejérvártól nyd.
Kétegyház. Ketheghaz. (1421: Leleszi konv. orsz. llt. Statut. T. 169.) Pred. Ketheghaz. (1426: U. o. T. 170.) Izsák vidékén kereshetjük.
Kis-Csala. L. Csala hely s. a.
Kis-Harta. L. Harta helys. a.
Kis-Katoly (puszta). L. Katol néven.
Kis-Kesző. (Kis-Keszi.) L. Keszi helység a.
Kis-Kormó. L. Kormó helység a.
Kis-Köröm. L. Köröm helység a.
Kis-Ladány. L. Ladány helység a.
Kis-Lugas. L. Lugas helység a.
Kis-Pereg. L. Pereg helység a.
Kis-Váma. L. Váma helység a.
Kis-Zed(e)reg. L. Zed(e)reg helység a.
Koldó. (Koldu.) L. Kuldó alatt, Fejér- és Pestmegyében.
Kopács. Kopach. (1436: Dl. 12939.) Fejérvármegyei kir. ember nevéből ismerjük.
Korlátháza. Korlathaza. Korlatbhaza. (1454–64: Muz. llt., 1488: Pestmegyei llt.) Nemesek előnevéből ismeretes. – Hajós vidékén feküdt.
Kormó. Kormo. Kormay. (Nemesek nevében és előnevében. 1429. 1435: Zsélyi llt., 1437: DL. 13043.) Cormo. Kormo. (1439: Dl. 13399. Fejér. XI. 280. 356.) Kyskormo et Kormo. (1437: Dl. 13043. 13099.) Ma Kormód néven puszta, Madocsa mellett Tolnamegyében, a Duna mentén. – 1439-ben mint a veszprémvölgyi apáczák birtokát Tolnavármegyéből Fejérvármegyébe helyezte át a király.
Kovácshalma. Poss. Kowachhalma. (1448: Dl. 6964.) A Kis-Kőrös és Fülöpszállás közti vidéken feküdt.
Kozár. Poss. Kozar. (1469: Dl. 25227.) A pilismegyei Bia határjárásakor említik. – Fejér- vagy pilismegyei területen, Bia, Etyek, Torbágy sat. vidékén feküdt tehát.
Kozmó. Nobilis iobagio ecclesie Colochensis de Kozmou. (1346: Anjouk. okmt. IV. 635.) Kozmo. (Köznemes nevében. 1464: Nagy I. gyűjt.) Nem azonos Kormával, mely állandóan a veszprémvölgyi apáczák és köznemesek birtoka volt s oda át feküdt Tolnában. Ezt a Kozmát inkább Dusnok táján kell keresnünk.
Kőkemén(y). L. Udvarhely néven.
Köle. (Kölej.) Kemle. (1407: Meszlényi cs. llt.) Kwle. (1445: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 2. fasc. 3. num. 30.. 1449: Kismart llt. 25. A. 25) Kwlee. (1443: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára. lad. 3. fasc. 3. num. 63.) Kele. (1486: Dl. 36487; 1487: Dl. 19368.) Úgy látszik, Sár-Keresztur vidékén feküdt.
Köröm. Kewrewm. Kyskewrewm. (1464: Nagy I. gyűjt.) Ma Körme néven puszta. Miske közelében, Kalocsától kd. (Pestmegyében.)
Körös. (Kőrös.) Poss. Kurus in comitatu Albensi. (1396: Dl. 8141.) Poss. Kewres in comitatu de Solth. (1433: Haz. okmt. IV. 303.) Poss. Kerees in comitatu Albensi sedis Solt. (1434: Kismart. llt. 47. M. 21.) A mai Kis-Kőrös értendő, Kalocsától k.-é. Pest-Pilis-Solt-Kiskunmegyében.
Körtvély. Poss. Kurtuel. Kwrthul iuxta (intra) Danubium. (1327. 1343: Anjouk. okmt. II. 343., IV. 296.) Kewrthwel. Kewrtuel. Kwrlhwel. (1437: Dl. 13099. 13043; 1439: Fejér. XI. 280. 356., 1439: Dl. 13399.) 1439-ben Madocsával és Kormó-val együtt Tolnavármegyéből Fejérvármegyébe helyezte át a király.
Körtvélyes. Kertweles. (1431: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 2. fasc. 11. num. 118., 1433: Kismart. llt. 96. 3. 30.) Nemesek előnevében fordul elő. – Úgy látszik, Kalocsa. Dusnok sat. vidékén feküdt.
Közép(ső)-Gerény. L. Gerény helység a.
Ku(l)cs(-egyház). Poss. Kulcheghaz inter poss. Almas et Scenthyuan. (1352: Kismart. llt. 32. C. 124.) Poss. Kwlcz, Kwcz. (1497: U. o. 26. A. 1. 31.) A budai préposté, káptalané, s 1497-ben a győri püspöké is volt. – Ma puszta, Kulcs néven, a Duna és Rácz-Almás helység mellett, Adonytól délre.
Kuldó. Terra castri Zulgageuriensis thawarnicorum (regalium) et preconum in terra Kuldo existens, vacua et habitatoribus destituta. (1272: Dl. 3444.) Terra Kuldu. (1275: Árpádk. új okmt. IX. 125.) Poss. Koldu (Kuldw) vocata partim in comitatu Pestiensi et partim in comitatu Albensi. (1337: Anjouk. okmt. III. 408., 1342: Dl. 3444.) Koldo. Kuldo. (1422: Dl. 11265.) Kwldo. (1423: Dl. 11429.) Koldo. (1424: Dl. 11490. 11518.) Poss. utraque Kwldo. (1426: Dl. 11772. 13279.) Koldw. (1452: Dl. 14547.) Poss. Kwldo in comitatibus Pestiensi et Albensi. (1461: Dl. 15598.) Minden valószínűség szerint a nyulakszigeti apáczák itteni részeit számították Pest- és a köznemesi részeket Fejérvármegyébe. – Ma Kuldó néven puszta, Fejérvármegye ék. részében, Gyuró mellett. (L. Pestmegyében is.)
Kút(i). Poss. Kwthy. (1424: Körmendi llt. Alm. V. lad. 5. n. 49.) Poss. Kwth. (1492: Dl. 19850.) Részben (a veszprémvármegyei) Bátorkő várához tartozott. részben köznemesi birtok volt. – Ma Kuti, Fejérvártól ny.-é. felé.
Lab(a)dás-Vassány. L. Vassány helység a.
Lacz(k)háza. Terra Zantou castri Albensis. (IV. László kir. kora: Bartal, Comment Mantissa. XXX. l.) Villa Isou de iuxta magna insula. (1320: U. o.) Poss. tavernicalis Zantou al. nom. Isouteleke. (1376: U. o.) Poss. Zantou penes insulam. (1381: Muz. llt.) Poss. Zantho et Herbarthaza al. nom. similiter Zantho in comitatu Albensi sedis Solth. (1420: Kismart. llt. 44 D. 18, és Zsélyi levéltár.) Poss. Laczkhaza. (1424: Magy. Tört. Tár. XII. 284.) Lachhaza. (1425: Kismart. llt. 44. D. 18.) Poss. Zantho al. nom. Laczkhaza et Herbarthaza. (1435: Dl. 11859.) Poss. Laczkhaza al. nom. Zantho et predium Herbarthaza. (1457: Dl. 15130. 15131.) Poss. Laczhaza. (1460: Kismart. llt. 45. M. 272.) Poss. Zantho al. nom. Laczkhaza. (1464: Muz. levéltár.) A szántai Laczkfi, majd a némai Kolos, gúti Országh és Parlagi családoké volt. – Ma Laczháza. Pesttől dél felé. (L. Pereg a. is.)
Ladány. Terra reginalis Ladan vocata. Villa Ladan. (1283: Fejér. VII. 2. 97.) Poss. (regine) Ladaan vocata circa fluvium Saar. (1322: Anjouk. okmt. II. 21.) Ladan. (1429: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 141.) Poss. Kysladan. (1437: U. o. Alm. III. lad. 4. n. 37.) Ma Sár-Ladány, Fejérvártól nyd., a veszprémvármegyei határon.
Ladány(-Szent-Miklós). L. Szent-Miklós helység a.
Lak. Poss. Laak. (Kir. birtok. 1430: Dl. 12181.) A Csepel-sziget felső felében feküdt.
Láng. Poss. Langh. (1401: Körmendi llt. Alm. III. lad. 4. n. 19.) A Fejérvári káptalané volt. – Ma puszta (Kis- és Nagy-Láng), Fejérvártól dél felé, Soponya és Káloz vidékén.
Lázár. Poss. Lazar. (1422: Dl. 24541.) A megye kitétele nélkül fordul elő. – Tabajd vidékén feküdt.
Lod (puszta). L. Bodmér helység a.
Lók. Lok. (1344: Fejér. VIII. 5. 290.) Ma Nagy- és Kis-Loók puszták Duna-Pentelétől nyugot felé.
Lórév. (Ló-rév.) Portus equorum. (1264: Árpádk. új okmt. VII. 506.) Lureu. (IV. Béla kora: U. o. VIII. 265., 1292 körül: U. o. X. 107.) Loureu. (1276: U. o. XII. 701.) Lwrew. (Nemes nevében. 1453: Dl. 14667.) Ma Lóré, a Csepel-szigeten, Rácz-Keve közelében dny. (V. ö. 1465-höz: Magdics, i. m. 44. l.)
Lovász-Berény. L. Berény helység a.
Lovász(-földe). L. Szent-Márton helység a.
Lugas. Poss. Lugas utraque. (1464: néhai Nagy Imre gyűjt.) Kyslugas. (Köznemes nevében. U. o.) Ma Lugas (Pestmegyében), Hajóstól nyugatra.
Madocsa. (Madacsa.) L. Part-Madocsa alatt, Fejér-, és v. ö. Madocsa alatt Tolnavármegyében.
Majosháza. (Majusháza.) Moyushaza. (1377: Dl. 6443.) Maywshaza 1388: Dl. 7371.) Mayoshaza in comitatu Pestiensi. (1395: Process. Tabul. 400., 1406: U. o. 287., 1446: Dl. 13915.) Maiushaza. (1411: Acta post. Adv 35–41.) Poss. Mayoshaza in comitatu Albensi sedis Solth. (1453. 1498: Acta p. Adv. 35–41.) Rácz-Kevétől é.-ék. fekszik, a Duna bal partján.
Maladnok (puszta). L. Bodmér helység a.
Malom-ér. Moluneuren. (1239: Haz. okmt. IV. 23.) Malomer. Malumer. (Egyházi nemes nevében. 1429: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára lad. 3. fasc. 4. num. 40., 1433: U. o. lad. 3. fasc. 4. num. 43.) Malomer. (1444: Prot. commissionis neoaquist. pag. 106.) Molumer. (1444: Muz. lIt.) A szekszárdi apátság egyházi nemesei lakták. – Ma puszta, Kalocsa mellett keletre.
Mária-Magdal(é)na(-egyháza). L. Szt-Mária-Magdaléna(-egyháza) néven.
Máriaháza. – a) Mariahazy. (Nemes nevében. 1498: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára lad. 3. fasc. 11. num. 22., 1498: U. o. lad. 3. fasc. 11. num. 14.) Ma puszta, Kalocsa mellett kd. – b) V. ö. Szent-Mária-Magdaléna-egyháza helység a.
Mártonháza. Poss. Martonhaza. (1408: Eszterg. prim. llt. fasc. 2. T. 40., 1498: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 11. num. 22.) Dusnok és Kalocsa vidékén feküdt.
Mátyásfölde (puszta). Pred. Mathiasfewlde. (1411: Muz. llt.) Szent-Ágota, Töbörcsök sat. táján feküdt.
Mecsér. Mecher. (1465: Dl. 16168; 1489: Dl. 25272; 1492: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 126.) A szent-györgyi Vincze és Ányos rokonságé volt. – Ma puszta, Moórtól dny. felé.
Méd. L. Dinnyés-Méd néven.
Medved. Terra Medwed. (1232: Haz. okmt. I. 11.) Villa Medwed. (1269: Dl. 671.) A megye ény. vidékén (Timár sat. táján) feküdt.
Mégy. Kechkemegh. (1426: Dl. 11877.) Sarmegh in districtu (archiepiscopi Colocensis) Sarkez in comitatu Albensi. (1444: Haz. oklt. 408.) Homokmegh. (Nemes nevében. U. o.) Megh. (Hasonlókép. 1505: Tud. Tár. Uj foly. VI. 63., 1515: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 4. num. 1.) Kechkemeth. (Hasonlókép. 1515: U. o.) Kalocsa környékén ma Alsó-Mégy, Homok-Mégy és Kecske-Mégy nevű pusztákat találunk.
Mellár. L. Millár alakban.
Menyőd. (Menyed.) Terra Menik. (? 1269: Fejér. VIII. 5. 288.) Mened. (1394: Dl. 7949.) Menewd. (Nemesek nevében. 1464: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 8. n. 32.) Ma puszta, Vajta mellett, Fejérvármegye déli csücskében.
Mikófölde (puszta). Terra Mykoufeulde. (1277: Fejér. VII. 2. 54) Csősz-szel volt szomszédos. (Fejérvártól délre.)
Mik(o)la. Mykla. (1409: Dl. 9508; 1434: Kismart. Llt. 47. 114. 21.) Mykola in comitatu Albensi sedis Solth. (1455: Kismart. llt. 47. M. 22. és 47. M. 23., 1457: U. o. 47. A 6., 1482: Dl. 18592.) Ma puszta, Solttól dk.
Mikola (puszta). Pred. Mykola. (1471: Kismart. llt. 47. T. 22. et NB.) Sárosd, Sár-Keresztur sat. vidékén kereshetjük.
Millár. (Millér.) Myller. (Nemes nevében. 1341: Anjouk. okmt. IV. 99.) Millar – a veszprémvármegyei Bátorkő vár tartozéka. (1426: Körmendi llt. Alm. V. lad. 5. n. 49.) Ma Mellár néven puszta, a veszprémvármegyei határon, Isztimér mellett ny. felé.
Mindszent. (Mendszent. Mendszentegyháza.) Poss. Mendzenth. (1421: Leleszi konv. orsz. llt. Statut. T. 169.) Pred. Mendzentheghaza. (1426: U. o. T. 170.) Izsák vidékén kereshetjük.
Miske. Villa Myske. (1346: Anjouk. okmt. IV. 635.) Myske. (Nemes nevében. 1444: Haz. oklt. 408.) Poss. Myske in comitatu Albensi sedis Solth. (1496: Nagy Imre gyűjt.) A solti székben feküdt.
Moha. Moha. Muha. (1243–8: Árpádk. új okmt. VII. 143. 144. 261., 1355: U. o. 410.) Poss. Moha. (1347: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. n. 8., 1385–6: Haz. okmt. III. 220–239., 1411: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 3. num. 54., 1425: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. n. 34., 1428: U. o. n. 31., 1431: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 6. num. 31., 1460: U. o. lad. 3. fasc. 8. num. 5., 1489: KörmenDl. llt. i. h. lad. 4. n. 59.) Részben az Ugali, később a Battyáni és battyáni Alapi, részben a Sz.-Györgyi, sz.-györgyi Vincze és Rozgonyi családoké volt. – Fejérvártól ény. találjuk.
Mólnos-Inota. L. Inota helység a.
M(o)ór. Moor. (13:38: Anjouk. okmt. III. 504., 1430: Dl. 12306; 1437: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára. lad. 2. fasc. 4. num. 32. b., 1440: Dl. 13466.) Mor. Moor. (1453: Dl. 14600; 1459: Dl. 15431; 1487: Dl. 19268.) Plebanus ecclesie parochialis de Mor. (1484: Dl. 18926.) Részben köznemesi birtok volt, részben (vámjával együtt) Csókakővárához tartozott. – A megye ény. zugában találjuk.
Mórháza. Poss. Morhaza. (1464: néhai Nagy Imre gyűjt.) Hajós, Miske sat. vidékén feküdt. (Pestmegyében.)
Murcz (?). L. a Nagy (murczi ?) cs. alatt.
Nadab. Nadab. (Nemes nevében. 1373: Magyari Kossa cs. llt.) Ma Nadap, Fejérvártól ék. 1516-ban (Nadab) az endrédi Somogyiaké. (br. Révay cs. llt. Gyulay, XI. 27.)
Nádudvar. (Nágudvar.) Nagwdwar. (1431: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 2. fasc. II. num. 118.) Nadwdwar. (1519: Dl. 5197.) 1519-ben a szekszárdi apátság nemes jobbágyait találjuk e helységben. – Ma Nádudvar, Kalocsától dél felé.
Nagy-Fila. L. File helység a.
Nagy-Harta. L. Harta helység a.
Nagytelek. Nagtelek. (Nemes nevében. 1368: Dl. 5694; 1376: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 2. num. 16.) Nagtelek. (Hasonlókép. 1405. Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 2. fasc. 3. num. 30.) A megye dk. vidékén fekhetett.
Nagy-Vel(e)g. L. Vel(e)g helység a.
Nagy-Zed(e)reg. L. Zed(e)reg helység a.
Nagyka. (Nogyka) Officialis magistri Nicolai dicti Treutul de villa Nogka. (1346: Anjouk. okmt. IV. 635.) Poss. Nagka. (1425: Nagy Imre gyűjt., 1426: Dl. 11877; 1488: Pestmegyei llt.) Dusnok vidékén feküdt.
Nána. Jobagio ecclesie Albensis de Nana. Alább: poss. prepositalis ecclesie Albensis Nana appellata. (1379: Dl. 7550.) Ma Alsó- és Felső-Nána néven puszta, a megye ény. zugában, Moórtól ék. felé.
Nempti (puszta). L. Bodmér helység a.
Nóé. Terra Noe prope Albam. (1268–1298: Dl. 640. 641.) Poss. Noe. (1327 -1435: U. o., 1370–1400: Dl. 28129; 1451: Dl. 14468; 1475: Körmendi llt. Alm. V. lad. 5. num. 50., 1495: Dl. 20331; 1496: Dl. 20514.) Poss. Noe habitatoribus destituta … cum ecclesia lapidea in facie eiusdem … retro vineas civitatis Albensis. (1433: Dl. 640. 641.) Poss. Noe habitatoribus destituta prope civitatem Albensem. (1437: DL. 24726.) Poss. Noe. Nobiles de Noe. (1451: Dl. 14468.) Noee. (1462: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 8. num. 26.) Fejérvár mellett dél-kelet felé feküdt. (L. a Boróhi cs. alatt is.)
Nyárág. Poss. Nyaragh in comitatu Albensi sedis Solth. (1455: Kismart. llt. 47. M. 22. és 47. M. 23., 1457: U. o. 47. A. 6.) Mikola, Harta, Czebe sat. helységekkel együtt emlegetik.
Nyék. – a) Nobiles de Nyek. (1457: Dl. 15043.) A velenczei tóhoz közel, Fejérvártól k.-é. találjuk. 1516-ban (Nyek alio nomine Ferthewfynyek) az endrődi Somogyi családé. (br. Révay cs. llt. Gyulay, XI. 27.) – b) Villa Nyek. (1249: Dl. 640.) Nyek. (1461: Dl. 14625. és 15600.) Csókakővár határosai közt szerepel 1461-ben nyéki Nemes Balázs sat. Az illető helység a Fehérvár mellett északra fekvő mai Nyéknek felel meg.
Ó-Pátka (puszta). L. Pátka helység a.
Olaszfalu. L. Veszprémvármegyében.
Olcsár. Olchar. (Fejérvárm. kir. ember nevében. 1458: Fejérv. keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 7. num. 40.)
Olop. L. Alap alakban.
Orbágy. Orbaagh, Orbagh, in comitatu Albensi sedis Solth. (1455: Kismartoni llt. 47. M. 22., 1457: U. o. 47. A. 6., 1488: Pestmegyei llt.) Mikola, Czebe, Harta sat. helységekkel együtt szerepel.
Orbágy-Szent-György. L. Szent-György b) helység a.
Ordas. Villa Wrdos. (1239: Haz. okmt. IV. 23.) Ordas. (1427: Zsélyi llt.) A kalocsai érseké volt. – Kalocsától északra fekszik, a Duna mellett.
Ordasháza. Johannes dictus Vrdas. (1326: Szentiványi cs. llt.) Ordashaza in comitatu Pestiensi. 1497-ben: sedis Solth. (1393: Process. Tabul. 400., 1406: U. o. 287., 1411: Acta post Adv. 35–41., 1446: Dl. 13915; 1497: Körmendi llt. Misc. Németujvár. fasc. 100. n. 19.) Hol Pest-, hol Fejérvármegyéhez (a solti székhez) számítják. – Ma Ordas néven Alsó-Dabashoz tartozó puszta. (Pestmegyében.)
Orond. Terra Vrund. (1237: Haz. okmt. I. 16.) Orond. (1430: Dl. 12306; 1440: Dl. 13466; 1453: Dl. 14600; 1459: Dl. 15421.) Vámjával együtt Csókakővárához tartozott, részben azonban nemesi birtok volt. – Ma puszta, Csákberény mellett ny.-d.
Orosz(i). Oroz. (1431: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 5. num. 22.) Orozy. (1431: U. o. lad. 2. fasc. 11. num. 118.) A kalocsai érseké volt. – Ma puszta, Orosz néven, Kalocsától délre.
Otsertő (? puszta) Predium Othserthew. (1439: Szentivánvi cs. llt.) Szent-Iván (Laczháza m.) táján kereshetjük.
Öll(y)e. Terra nobilium de Vlle. (1289: Haz. oklt. 115.) Vlle (1409: Dl. 9508.) Ewllye. (Nemesi előnévben. 1465: Muz. llt.) Ma puszta, Solttól dk. felé.
Őren. Poss. Ewren iuxta fluvium Danubii. (1352: Anjouk. okmt. V. 633.) Beigtatáskor a budai káptalan ellenmondott. Minthogy pedig e testületnek az Adony és Pentele közti vidéken voltak birtokai, tán Őren is e vidéken feküdt.
Örs. – a) Ewrs. (1489: Dl. 25272.) Fejér- vagy Veszprémvármegyében, a sz.-györgyi Vincze rokonságé volt. – b) Bisseni de Vrs. (1346: Fejér. VIII. 5. 290., 1347: U. o.) Poss. Gyula Vrs. (U. o. és 1374: 292. l.) Ewrs. (Nemesi névben. 1487: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 10. num. 17.) A mai örsi pusztának felel meg, Káloztól délre, a tolnavármegyei határszélen.
Őrsziget(e). Poss. Ewrzygethe prope Danubium (1376: Dl. 6339; 1465: Dl. 16160.) Poss. Ewrzigeth … inter possessiones Erchy et Besenew, penes fluvium Danubii. (1405: Dőry cs. llt.) Poss. Ewrzygeth. (1431: Dl. 12366; 1436: Dl. 12939; 1445: Dl. 13865.) Poss. Ewrzygeth penes Danubium. (1441: Dl. 1364.) Az alsó-lendvai Bánfiaké volt s – mint látjuk – a Duna mentén, Ercsin alul feküdt.
Ősi. L. Veszprémvármegyében.
Paczmán. Pochman. (1373: Magyari Kossa cs. llt., 1390 Körmendi llt. Unyomiana. n. 15., 1398: Dl. 8334; 1415: Muz. llt., DL. 10362.) Pachman. (1395: Dl. 8091; 1425: Dl. 11724.) Paczman. (Nemesek előnevében. 1446: Dl. 13896; 1465: Körmendi llt. Misc. Németujvár. f. 100. n. 15.) Poczman (1487: Dl. 19007.) A Bodajktól nyugatra elterülő vidéken, Mecsér és Sikátor (ma puszták) szomszédságában feküdt. 1415-ben (mint a némai Kolos cs. részbirtokát) Veszprémvármegyéhez számítják.
Páh. Pah in comitatu Albensi sedis Zolt. (Év nélkül, Mátyás király korából: Kovachich. Form. Sol. 333., 1504: Dl. 21315.) A mai Páhi pusztának felel meg, Kis-Kőrös és Izsák közt.
Pákozd. (Pákaszt.) Terra Pakazth. (1298: Dl. 640.) Poss. Pakazth. (1462: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108.) Pakozd. (1498: Veszprémi kápt. orsz. llt. P. 211.) 1462-ben és 1498-ban a fejérvári káptalané. – Ma Pákozd, Fejérvártól keletre.
Pal(a)gár. L. Polgár alakban.
Pálfölde. Palfewlde. (1519: Dl. 5797.) A szekszárdi apátság nemes jobbágyai lakták ekkor. – A Kalocsától délre elterülő vidéken fekhetett.
Palkárt. (Palkarat.) L. Polkárt alakban.
Part-Madocsa. (Part-Madacsa.) Porthmadacha. (1227: Haz. okmt. VII. 12.) Inferior et superior pars portus Modocha. (1289: Haz. oklt. 115.) Partmadacha. (1439: Dl. 11399. és Fejér. XI. 280. 356.) Poss. Parthmadocha. (1458: Dl. 13273.) Ma csupán Madocsát ismerünk, Duna-Földvártól délre, Tolnavármegyében. (L. ott is, Madocsa a.) – 1439-ben e megyéből Fejérvármegyébe helyezte át a király, mint a veszprémvölgyi apáczák birtokát.
Pata. (Patka. Paka.) L. Veszprémvármegyében.
Pátka. Pathka. (1397: Dl. 1630; 1426: Kismart. llt. 40. F, 100., 1430: Dl. 12306.) Poss. Pathka et pred. Opathka. (1440: Dl. 13466; 1453: Dl. 14600; 1459: Dl. 15421.) Poss. Pathka et pred. Oapathka. (1459–60: Dl. 15400) 1426-ban Tata, – 1430-ban, 1440-ben Csókakővár tart, közt sorolják föl, 1440-ben az itt levő nagy halastóval (magna piscina) együtt. – Székes-Fehérvártól ék. esik.
Pázma. Thomas de Pazma – 1427-ben kir. ember. (Zichy okmt. VIII. 324.) Valószínűleg Kalocsa vidéki helység nevével van dolgunk.
Páznán. (Pázmán. Páznád.) Villa Paznan – úgy látszik Fejérvármegyében. (1459: Dl. 15406.) Ma Duna-Pentelétől délre egy Pázmán nevű pusztát, Fejérvártól ék. pedig egy Pázmánd nevű falut találunk. (V. ö. a Buzlai cs. alatt, az 1517. évhez.)
Peder. (Pedér?) Pedeer. (1487: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 10. num. 17.) Peder. (1498: Dl. 20696.) Poss. Peder. (1502: alapi Salamon cs. llt.) Leginkább nemesek nevében fordul elő. Úgy látszik, a megye déli vidékén, Alap, Szent-Ágota sat. táján feküdt.
Pél. Pel. (1457: Dl. 15176.) Fejérvármegyei pusztákkal szomszédos nemes nevében fordul elő. – Adony táján feküdt.
Pentele. Villa Pentulae. (? 1377: Fejér. IX. 5. 207.) Villa (possessio) custodialis Penthele. (1479: Dl. 18191. és Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108.` A fejérvári őrkanonoké volt. – A mai Sár-Pentele puszta, Fejérvár közelében nyd. felé.
Pentele(-monostora). Abbas ecclesie S. Pantaleonis de insula Danubii (1238: Dl. 3628.) Monast. S. Pantaleonis, situm in insula Danubii. (1277: Árpádk. új okmt. IV. 79.) Poss. Penteleymonostora ubi begine sive moniales grecales condam commorabantur. Poss. Penteley. (1329: Kismart. llt. 32. A. 19.) Poss Penthelemonostra in insula Danobii in comitatu Albensi. (1330: Zichy okmt. V. 585.) Poss. Penthele prope Danubium. (1350: U. o. 590.) Poss. Penthelew. (1424: Dl. 11480.) Poss. Penthele. (1448: Zsélyi llt.) Plebanus de Penthele. (1469: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 106. Decimae Budenses. N. 21.) Szent-Pantaleon tiszteletére szentelt templommal. (1350.) Ma Duna-Pentele, a Duna partján, Székes-Fejérvártól dk. felé.
Pered. Poss. Pered. (1338: Anjouk. okmt. III. 504.) Moór és Bodajk mellett feküdt.
Pereg. (Perek.) Terra Perek. (1313: Zichy okmt. I. 157.) Terra seu poss. Peruk in comitatu Albensi circa Danubium. (1315: Kismart. llt. 47. C. 3.) Poss. Budymatheusfelde (et) alio nomine Perek. (1321: Zichy okmt. I. 200.) Budymatheusfolua et al. nom. Peres. (! 1321: U. o. 201.) Poss. Peregh iuxta fluv. Danubii – kő-templommal Sz.-Imre tiszteletére – Becsei Töttöstől és Vesszőstől a király birtokába jut. (1347: U. o. 32. G. 498.) – A XV. században két helységre szakad, külön földesurakkal, ú. m. – a) Poss. Kispereg al. nom. Zenth Emrehfalva in comitatu Albensi sedis Solth. (1420: Kismart. llt. 44. D. 18. és Zsélyi levéltár., 1435: U. o.) Zenth Emrehfalwa. (1424: Magy. Tört. Tár. XII. 284.) Zenthemrehfalwa. (1425: Zsélyi llt., 1457: Dl. 15130. 15131.) Emrehfalwa. (1456: Dl. 15043.) Imrehfalwa. (1460: Kismart. llt. 45. M. 272.) Emrefalwa. (1464: Muz. llt.) Részben Lacz(k)háza sorsában osztozott; 1424-ben és 1456-ban a Csepel-szigethez tartozott. – b) Poss. Peregh, Pereg – 1453-ban sedis Solth. (1399: Dl. 8480.) 1428: Kismart. llt. 23. A. 4. és Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2.) Perek. (1454: Dl. 14785.) A ne(v)nai Treutel (l. Pozsegamegyénél) majd általa a lévai Cseh családé volt – Kétségkívül mindkét helység alatt a Laczháza melletti mai Pereget kell értenünk, mely hajdan Kis-Pereg másként (Szent-) Imrefalva és Pereg néven két falura oszlott s részben köz-nemesi birtok volt. (Perek. 1464: Muz. levéltár. Pereg. 1495: Körmendi llt. Alm. V. fad. 7. n. 162.) Olykor Pestmegyéhez számítják. (L. ott.)
Perestelek (puszta). Pred. Peresthelek. (1453: Dl. 14776.) Demsedhez tartozott.
Petel(y)e. Poss. Petelle. (1434: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 5. num. 48.) Poss. Petolye. (1435: Dl. 12684.) Részben a fejérvári kereszteseké volt. (1434.) Ma Pötöle néven puszta, Fejérvártól délre, Szabad-Battyán mellett.
Petend. PetenDl. (Nemes nevében. 1457: Dl. 15178.) Pethendj. (Hasonlókép. 1487: Dl. 19268.) Petthend. (Nemes előnevében. 1498: Dl. 20696.) Ma puszta Nyék mellett. (Martonvásártól dny.)
Péterfalva. Villa Petri. (1340: Fejér. VIII. 4. 466. és Pozsonyi kápt. orsz. llt. 9. B. 11.) Fejérvártól é.-ény. felé feküdt.
Péterfölde. Peterfelde. (1422: Dl. 11215.) Kir. ember nevéből ismerjük. – Ma puszta, Péterföld néven, Kalocsa és Duna-Pataj közt.
Péterréte (puszta). Predium Petherrethe. (1439: Szentiványi cs. llt.) Szent-Iván (Laczháza mellett) táján feküdt.
Petlend. Terra seu poss. Pethlend. (1324–1409: Zichy okmt. V. 591. 592.) Poss. Pethlenth. (1409: Kismart. llt. 32. EE. 347.) A bát-monostori Töttös családé volt. – Szalk-Szent-Márton vidékén feküdt.
Petrestelke (puszta). L. Bodmér helység a.
Piski. Pysky. (1444: Haz. oklt. 409.) Kalocsa vidékén feküdt.
Poczmán. L. Paczmán alakban.
Póka. Poka. (Nemesek nevében. 1457: Dl. 15131; 1487: Dl. 19333.) Ugy látszik, Fejérvármegye solti részében volt ily nevű helység.
Pokold-rakattya (puszta). L. Bodmér helység a.
Polgár. (Pologár, Polgári, Polgárdi.) Meta populorum de Pulgar. (1277: Fejér. VII. 2. 56.) Poss. Pologar. Palgar. Polgaar. Polgar. (1397: Körmendi llt. Alm. III. lad. 4. n. 3. és 4., U. o. lad. 3 n. 9., 1421: U. o. lad. 4. n. 31., 1435: U. o. n. 34., 1464: U. o. n. 50.) Palagar. (1436: U. o. n. 35.) Polgary. (1435: Kismart. llt. 96. 3. 32., 1448: Körmendi llt. Alm. III. lad. 4. n. 62., 1489: U. o. n. 59.) Polgardy. (1506: U. o. n. 74.) A Battyániaké volt, kik ma is birják. 1397-ben kolostort is említenek mellette. – Ma Polgárdi, Székes-Fejérvártól dny.
Polkárt. (Polkarat.) Polkath. (1426: Dl. 11877.) Poss. Palkarach in comitatu Albensi sedis Solt. (1434: Kismart. llt. 47. M. 21.) Polkarty. (Nemes előnevében. 1487: Dl. 19333.) 1434-ben Körössel (Keres, Kis-) együtt merül föl. – Ma Polgárdi néven puszta, Kalocsától keletre.
Polt(?). Polth. (? 1455: Kismart. llt. 47. M. 23.) Mikola, Czebe, Harta sat. helységekkel együtt említik.
Ragál(y). Villa Ragal in magna insula. (1317: Anjouk. okmt. I. 423.) A Csepel-szigeten feküdt.
Rákos (puszta). L. Komáromvármegyében.
Réde. L. Veszprémvármegyében.
Régen(-Szent-Tamás). L. Szent-Tamás helység a.
Rekesztő. L. a Kancz családnál.
Réti. Poss. Réthy – Fejérvármegyében. (I. Károly kir. kora: Dl. 9717.) Ma puszta Csoór és Inota mellett, Fejérvártól nyugatra.
Réztelek. Rezth(el)ek. (Nemes előnevében. 1483: Dl. 18909.) Ma Réztelek vagy Résztelek néven puszta, Kalocsától észak felé.
Romántelke. (puszta). Paulus filius Roman de comitatu Albensi. (1326: Szentiványi cs. llt.) Predium Romantheleke. (1439: U. o., 1440: U. o.) Szent- Iván. és Laczháza mellett terült el.
Rubert (puszta). Terra seu poss. Ruberth. (1324: Kismart. llt. 33. A. 13.)
Sadár. L. Zsadár néven.
Ság. – a) Poss. Saag. (1394: Veszprémi kápt. házi. llt. Cap. 108.) Poss. Saagh. (1478: Dl. 18091.) Poss. Saag simulcum predio suo Zewzd. (1479: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108.) A veszprémi püspöké volt. Ma puszta, Fejérvártól nem messze nyd. felé. – b) Villa Saag, Saagh. (1337: Anjouk. okmt. III. 409., 1423: Dl. 11429.) Kuldóval és Tordassal (Vaál vidékén) volt határos. (L. a Sági család a. is.) – c) Bissenus de Saag de comitatu Albensi. (1345: Fejér. VIII. 5. 290.) Bisseni de Besenew Saag. (1348: Butykay József llt.) Saag. (Nemes nevében. 1361: Fejér, VIII. 5. 291.) Besenyő Ság. (? 1389: U. o. 294.) A megye déli vidékén (Káloz, Sár-Bogárd, Töbörzsök sat. táján) fekhetett.
Salgó. Salgo. (1433: Kismart. llt. 96. 3. 30.) Salgay. (1433: Zsélyi llt.) Kir. ember nevéből ismerjük. – A megye solti járásában feküdt.
Sáp (puszta). Terra Saap. (1291: Árpádk. új okmt. XII. 50.) A budai káptalané volt s Dömsöd vidékén feküdt.
Sár-Mégy. L. Mégy helység a.
Sár-Szabadi. Poss: Sarzabady. (1249: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 2. fasc. 12. num. 103.) Villa Sarzabady. (1372: U. o.) Poss. Sarzabady. (1433: U. o. lad. 3. fasc. 14. num. 5.) A fejérvári káptalané volt s Fejérvár vidékén (ny.-dny. felé) feküdt.
Sa(ro)ksár. L. Jakabháza néven.
Sar(v)ol. (Sárvol.) Poss. Sorwl. (1339: Dl. 7543. és Anjouk. okmt. III. 553. 599., 1341. U. o. IV. 138) Villa Sarol. Nobiles de Sarol (1365: Muz. levéltár.) Nobiles de Sarol. (1396: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 2. fasc. 11. num. 101., 1478: Dl. 18091; 1491: Fejérvári ker. konv. házi levéltára., lad. 3. fasc. 11. n. 23., 1493: Dl. 19960.) Sarwol. (1487: Fejérvári ker. konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 10. num. 17. és Dl. 19268.) Al- és Fel-Csút szomszédságában feküdt, Bodmér és Szaár felé.
Seréd. Sered. (1439: Dl. 13466; 1447: Dl. 14099; 1487: Dl. 19268.) Chered. (1446: Dl. 13604.) Sereed. (1465: Dl. 16168.) Ma Söréd, Moórtól dk.
Seregélyes. (Seregélyös.) Seregylus. (1342: Anjouk. okmt. IV. 196) Seregeles. (1347: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. n. 8., 1385: Haz. okmt. III. 224., 1425: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. n. 34., 1428: U. o. n. 31., 1435: Dl. 12684; 1445: U o. lad. 2. n. 91.) Seregelyus. (1386: U. o. lad. 1. n. 230.) Seregyles. (1489: U. o. lad. 4. n. 59.) Ugali, majd Battyáni és Rozgonyi birtok volt. – Fejérvártól dk. találjuk.
Sikátor. Poss. Sykatur al, nom. Zalok. (1390: Körmendi llt. Unyomiana, 15.) Sykathor. (1416: Fejérvári ker. konv. házi llt. lad. 3. fasc. 4. num. 10., 1419: Dl. 1630; 1458: Fejérvári ker. konv. házi llt. lad. 3. fasc. 7. num. 40., 1439: Dl. 13466; 1465: Dl. 16168.) Részben Csókakő várához tartozott, részben nemesi birtok volt. – Ma puszta, Bodajktól ny., a veszprémvármegyei Csernye határában.
Simonfalva. Poss. Simonfalwa. (1497: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 26. A. 1. 31.) A Csepel sziget déli vidékén feküdt.
Sokoró. Sokoro lectoris Albensis. (1495: Engel, i. h. 136.) Ma Sukoró, Fejérvártól k.-é.
Sold. (Suld. Suold.) Poss. Swold, Sold, Swld ecclesie Albensis. (1409: Zichy okmt. V. 589. 593.) A fejérvári káptalané volt s Duna-Pentele vidékén feküdt, Szigetfő és Almás (Rácz-Almás) felé.
Solt. Solth. (1348: Zichy okmt. II. 291.) Sedes Solth. (1431: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 2, fasc. 11, num. 118.; Solth. (Nemes nevében. 1431: U. o. lad. 2. fasc. II. num. 118., 1435: U. o. lad. 3. fasc. 5. num. 75.) Poss. Solth – a kalocsai érseké. (1489: Dl. 19499.) Datum in Solth. (A solti szék ispánjainak oklevelében. 1500: Acta post Advoc. 35–41.) A megye solti széke vagy járása törvénytevő gyűléseinek székhelye volt. Részeit köznemesek, részeit pedig a kalocsai érsek kezén találjuk. – A Duna mentén fekszik, Kalocsától északra. (V. ö. e megye Bevezetésénél.)
Soltó. Villa Soltho. (1456: Dl. 15036.) A serkei Lorántfiaké volt.
Somlyó. Poss. Somlyo. (1397: Körmendi llt. Alm. III. lad. 4. n. 4.) Poss. Somlyo (Solyo) habitatoribus destituta. (1397(?): U. o. Alm. III. lad. 3. n. 9., 1398: U. o. lad. 4. n. 10., 1477: U. o. n. 55.) Terra Wegsomlyo seu poss. habitatoribus destituta. (1412: U. o. n. 27.) Mons Somlyo. (1435: U. o. n. 34.) Mons Bukensomlya et Sarsomlya. (1436: U. o. n. 36.) Somlo poss. (1436: U. o. n. 35.) A Battyániaké volt, kik ma is bírják, mint pusztát. – Szabad-Battyántól (Fejérvártól) dny. esik.
Sop(p)onya. Villa Supuna. (1271: Haz. okmt. I. 66.) Terra populorum de Supuna. (1277: Fejér. VII. 2. 56.) Supuna. (1334: Dl. 2223.) Supunya. (1324: Anjouk. okmt. II. 112.) Sopponya. (1401: Körmendi llt. Alm. III. lad. 4. n. 19.) 1324-ben a tolnavármegyei Simontornya várához számították. 1401-ben a fejérvári káptalané volt. – Ma Soponya, Fejérvártól délre.
Sorul. L. Sar(v)ol alakban.
Sós. L. Apastal helység a.
Sz(a)ár. Poss. Zaar. (1347: Zichy okmt. II. 283., 1349: Kismart. llt. 32. B. 111., 1357: Zichy okmt. III. 74., 1440: Dl. 13900; 1453: Dl. 14601; 1459: Dl. 15421. 15440; 1460: Dl. 15497; 1461: Dl. 15596; 1493: Dl. 15960.) 1349-ben kő-templommal Szent-Mihály árkangyal tiszteletére. A XV. században, mint mindig fejérvármegyei hely, Vitány várához tartozott. – Székes-Fehérvártól (kissé távolabb) észak felé találjuk, a komáromvármegyei határon.
Szabadi. L. Sár-Szabadi helység a.
Szaboka. (Szoboka.) L. Zaboka néven.
Szabo(l)cs. (Szabos.) Pred. Zabos. (1457: Dl. 15176.) Pred. Zaboch. (1462: Dl. 24963; 1495: Zsélyi llt.) Zabolch. (Nemes nevében. 1479: Kismartoni llt. 47. C. 19.) Ma puszta Adonytól ny., Szabolcs néven.
Szalk. Terra Solk. (1317: Zichy okmt. I. 157.) Villa Zolk. (1333: U. o. 448.) Populi de Zalk. (1362: U. o: II. 482.) Ecclesia B. Michaelis archangeli in Zolk. (1409: U. o. V. 593.) Poss. Zalk. (1433: Kismart. llt. 96. 3. 20., 1437: Zsélyi llt., 1517: Dl. 22877.) Sz.-Mihály árkangyal tiszt. szentelt egyházzal. (1409.) A bátmonostori Töttös, majd a (kis-várdai) Várdai családé volt. Később összeolvadt e család szomszédos másik birtokával, Szent-Mártonnal. Ma Szalk puszta és Szalk-Szent-Márton helység, a Duna partján, Solttól é.
Szalók. L. Sikátor néven.
Szántó. – a) b) L. Lacz(k)háza helys. alatt. – c) Poss. Zantho. (1440: Dl. 13900; 1460: Dl. 15497.) A megye szabatos kitételé nélkül, Vitány vár tartozékai közt sorolják föl. – Ugy látszik, a mai Bicske és Tabajd vidékén feküdt, azon a tájon, melyet hajdan még Pestmegyéhez szoktak számítani s azért lehet, a középkorban szintén e megyéhez tartozott. – d) Villa Samto. (1201: Haz. okmt. V. 4.) Fejérvármegye ény. részén, Bodajk, Igar és Gut vidékén feküdt.
Szántó-Szent-Péter. L. Szent-György néven.
Szatmár. Poss. Zathmar. (1414: Dl. 10248.) A szekszárdi apátság nemes jobbágyai lakták. – Ma Szakmán néven puszta, Kalocsa mellett k.-é.
Százhalom. Centum montes. (Béla kir. névt. jegyz. krónikája. XLVI. fej.) Zazalom. (Thuróczy krónikája. Schwandtner, i. m I. 93. 94. l.) Zazhalom. (1430: Dl. 12181.) Plebanus de Zazhalom. (1468: Kismart. llt. 47. B. 26.) Insula Chakzygeth circa poss. Zazhalom et Erd. (1477: U. o. 47. S. 26.) Köznemeseké volt. Olykor, ugy látszik, Pestmegyéhez is számították. (L. ott is, tévesen «Szászhalom» alakban.) Batta mellett, Érd közelében dél felé, a Duna mentén feküdt.
Szécs (puszta). Predium seu poss. Zeech. (1389: Dl. 7510.) Pred. Zeech. (1394: Veszprémi káptalan házi llt. Cap. 4.) Szent-Ágotával volt határos.
Szed(e)reg. L. Zedreg alakban.
Szend. Poss Zend ecclesie Albensis. (1330: Fejér. VIII. 7. 173.) Rácz-Almás, Duna-Pentele sat. vidékén feküdt.
Szent-Ágota. (Szent-Agata.) Nicolaus Beseneu dictus de sancta Agatha. (1342: Zichy okmt. II. 53.) Zentagota. (1344: Fejér. VIII. 5. 290.) Michael Bissenus de sancta Agatha. (1347: Zichy okmt. II. 243.) Villa Zenthagata. (1389: Dl. 7510.) Zenthagatha. (Nemesi névben és előnévben. 1395: Haz. okmt. II. 159., 1405: Fejérv. ker. konv. házi llt. lad. 3. fasc. 3. num. 19., 1447: Dl. 14499.) Zenth Agotha. (1421. 1464: Körmendi llt. Alm. III. lad. 4. n. 31. és 62.) Plebanus possessionis Zenthagatha. (1502: alapi Salamon cs. levéltára.) Ma Szent-Ágota, Fejérvártól távolabb dk. felé.
Szent-Barbara(-asszony). L. Barcz helység a.
Szent-Demeter. Poss. Zenthdemether. (1429: Dl. 12096; 1495: Dl. 37256; 1508: Muz. levéltár.) Kalocsa, Duna-Pataj sat. vidékén feküdt. – Hihetőleg a mai dömötöri pusztának felel meg, Kalocsa és Kis-Kőrös közt. (Azonos ezzel a II. kötet 208. lapján az utolsó két sorban említett Szent-Demeter is.)
Szent-Emre-falva. (Szent-Imre-falva.) L. Pereg helység a.
Szent-Erzsébet. Zenth Erzebeth. (1487: Dl. 19268., Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 10. num. 17.) Fején-ármegyei köznemesek nevében, illetve előnevében fordul elő.
Szent-György. – a) Azaz: Mező-Sz.-György. (Lásd Veszprémvegyében.) – b) Zenthgerg. (1429: Dl. 12096.) Orbag Zenthgewrgh. Orbagzenthgyewrgh in comitatu Albensi sedis Solth (l444: Haz. oklt. 448.. 1488: Pestm. llt.) Egy 1793. évi. Pestmegye levéltárában levő térkép szerint Hajós közelében délre feküdt. 1793-ban Orbáu-Sz.-György volt a neve. – c) Poss. Zenthgyurgh. (1352: Zichy okmt II. 482.) Senthgergh. (1445: Zsélyi llt.) Zenthgywgh. (1454: Dl. 14817. 14818.) Poss. Zenthgyewrgh sive (al. nom.) Zanthozenthpether. (1487–88: Dl. 19252. 19384.) Révjével együtt a veszprémvölgyi apáczáké volt. Ma puszta Szalk-Sz.-Márton mellett északra (V. ö. Szigetfő helység a.) – d) Zenthgwrch. (1392: Fejér. X. 2. 87., 1405: U. o. X. 4. 455., 1409: U. o. 780.) Zenthgywrgh. (1405: U. o. 455.) Zengugh. (! 1411: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára., lad. 3. fasc. 3. num. 49.) Zenthgyorg. (1441: U. o. lad. 3. fasc. 6. num. 33.) Zenthgewrgh. Zenthgyewrgh. (1445: U. o. lad. 2. fasc. 5. num. 45., 1489: Dl. 25272., 1492: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 126.) Ma Iszka-Szent-György. Fejérvártól ny.-é. (L. Iszka-földe helység alatt, külön is.) 1445-ben egy fejérvári kanonok az itteni plebános. (V. ö. 1387-hez: Dl. 7298.)
Szent-Imre. (Szent-Emre.) Poss. Zenthemreh. (1408: Dl. 6964.) Zenth Imreh in comitatu Albensi sedis Zolt. (Év nélkül, Mátyás kir. korából: Kovachich. Form. sol. 333.) Ma puszta, Kis-Köröstől ény., a vele együtt említett Páhi és Tetétlen (ma szintén puszták) között.
Szent-Imre(-falva). (Szent-Emre-falva.) L. Pereg helység a.
Szent-Iván(y). – a) poss. Scenthyuan. (1352: Kismart llt. 32. C. 124.) Zenthywan. (1497: U. o. 26. A. 1. 31.) Az Adony és Rácz-Almás közti vidéken feküdt s (legalább részben a budai prépostságé volt. Ma is megvan, Előszállás és Alap közt, Alsó-Szent-Iván puszta néven. – b) Poss. Zerk prope ecclesiam Sancti Johannis. (1326: Szentiványi cs. llt.) Zenth Iwanzerk. (1360: Dl. 20671.) Poss. Zenth Iuanzerke, és: de Zenth Iuanzerky (Zenthyuanzerke) család. (1379–1383. 1439: Szentiványi cs. llt.) Szentivány, Szentiványháza – Pestmegyében. (Másolat után.) 1395: Proc. Tabul. 400., 1406: U. o. 287. Poss. Zent Iwan al. nom. Zerk. (1439: Szentiványi cs. llt.) Zenthiwan. (Nemes nevében. 1457: Dl. 15131.) Poss. Zenthiwan in comitatu Albensi sedis Solth. (1469: Dl. 16S85.) Poss. Zenth Iwan. (1504: Szentiványi cs. llt.) A Szent-Iván(y)i vagy Szentiván(y)szerki, Kápolnai, sz. Füstös, Tunya, Szunyogi, Budi (Bugyi) sat. cs. birtoka volt. Ma Szent-Ivány néven puszta, Laczházától dk. – c) Via ad Scenth Iwan. (1315: Kismart llt. 47. C. 3.) Possessio … nunc desolata Scenthyuan vocata in comitatu Albensi. (1345: Anjouk. okmt. IV. 510) Poss. Zenchyuan – ugyanott. (1377: Dl. 6443.) Predium Zenth Iwan in valle Kayaza. (1463: Dl. 15860; 1467: Dl. 16527.) Pred. Zenth Iwan. (1476(?): Pozsonyi kápt. orsz. llt., 8. 2. 36.) A nyulakszigeti apáczáké volt. – Ma is puszta, Iván néven, Martonvásár közelében dny.
Szent-Iván-szerke. (Szent-Iván-szerki.) L. Szent-Iván b) helység a.
Szent-Király. – a) Zenthkeral. (1406: Dl. 9257.) A kalocsai érsek nemes (exercituantes) jobbágyai lakták. – Kétségkívül a Duna-Patajtól keletre elterülő szent-királyi pusztákat kell értenünk, melyeken ma is van a kalocsai érseknek birtoka. – b) Felsewzenthkyral. (1399: Dl. 8480.) Sentkyral. (1422: Dl. 11187.) Zenthkyral – 1453-ban: Sedis Solth. (1428: Kismart. llt. 23. A. 4. és Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2., 1453: Dl. 14729; 1454: Dl. 14785; 1495: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 162., 1507: Dl. 21791.) Zenthkyraly. (Nemesi névben. 1446: Dl. 13915; 1458: Dl. 15280) A XV. században a ne(v)nai Treutel (l. Pozsegamegyénél.), majd általa a lévai Cseh s 1495-ben részben a Sári cs. birta. Máskor Pestmegyéhez számítják (l. esetleg ott is). A Laczháza mellett elterülő szent-királyi puszta részét kell értenünk. (L. Biol a. is.)
Szent-Király-földe (puszta. Poss, Zenthkyralfelde. (1249–1373: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 2. fasc. 12. num. 103.) Terra Zenthkeralfelde. (1433: U. o. lad. 3. fasc. 14. num. 5.) A fejérvári kereszteseké volt s Fejérvár vidékén (ny.-dny. felé ?) feküdt.
Szent-László. – a) Poss. Zenthlazlo. Zenthias(s)lo. Zenthlazlow. (1426: Kismartoni llt. 40. F. 100.. 1440: Dl. 13900. 13604. 24732; 1453: Dl. 14601; 1459: Dl. 1541. 15400; 1460: Dl. 15497; 1461: Dl. 15596.) Rendszerint Pest-, 1426-ban azonban Komáromvármegyéhez számítják. Valószinű, hogy olykor Fejérvármegyéhez is tartozott. különben 1426-ban Tata, később Vitány várával járt. Ma puszta, Bicske mellett, Fejérvármegyében. – b) Poss. Zenthlazlo. (1407: Kismart. llt. 47. K. num. 13.) Pred. Zenthlazlo. (1455: U. o. num. 24.. 1467: U. o. num. 28., 1500 körül: U. o. num. 17.) Hol Fejér-, hol (a Hunyadiak korában inkább) Pestmegyéhez számítják, mint a Kornis cs. birtokát. – A Martonvásár mellett elterülő mai szentlászlói pusztának felel meg.
Szent-Lőrincz(-teleke). Poss. Zenthlwrinch. (1433: Kismart. llt. 96. 3. 30.) Poss. Zenthlerincztheleke. (1433: Zsélyi llt.) Poss. Zenthleurynch. (1434: U. o.) Pred. Zenthieuryntheleke. (1444: U. o.) A bátmonostori Töttös, majd a Várdai családé volt. – Ma puszta (Sz.-Lőrincz). Szalk-Szent-Mártontól kd.
Szent-Mária-Magdal(é)na (-egyháza). Poss Zenthmariamagdalena. (1421: Leleszi konv. orsz. llt. Statut. T. 169.) Pred. Marya Magdalnaeghaza. (1426: U. o. T. 170.) Hihetőleg a Solttól ék. elterülő mai Máriaháza pusztának felel meg. 1504-ben kétségtelenül «Mariahaza» (possessio) néven merül föl. (Dl. 21305.1
Szent-Márton. – a) Terra Loaz. (1320: Zichy okmt. V. 590.) Poss. Lowazfelde que alio naomine Zenthmarton vocaretur. (1324: Zichy okmt. V. 591.) Poss. Zenthmarton. (1433: Kismart. llt. 96. 3. 30., 1437: Zsélyi llt., 1454: Dl. 14818.) A bátmonostori Töttösöké, majd utánok a Várdaiaké volt. – Ma Szalk-Szent-Márton, a Duna partján. (L. Szalk a. is.) – b) Zenthmarthon. – Nemesek előnevében. 1487: Dl. 19268; 1498: Haz. okmt. V. 391.) Ma Szered-Szent-Márton nevű pusztát ismerünk. Sárbogárd mellett ény. – c) Datum in magna insula apud sanctum Martinum. (IV. László oklevelében: Haz. okmt. VIII. 272.) Villa S. Martini. (1303: Kismart. llt. 47. E. 1.) Datum in magna insula apud Sanctum Martinum. (1316: Bartal. Comment. Mantissa. XXX. 1.) Zenthmarthon … in insula (regis) Chepel. (1456: Dl. 15043 1461: Dl. 15586.) Ma Sziget-Sz.-Márton, a Csepel-sziget közepe táján.
Szent-Márton (-File). L. File (Füle) helység a.
Szent-Mihály. – a) Poss. Zenthmihal altaris S. Ladislai regis in ecclesia Albensi. (1436: Körmendi llt. Alm. III. lad. 4. n. 39.) Poss. Keer. (1439: U. o. n. 37.) Poss. Keer aliter Zenthmihal rectoris altaris S. Pauli apostoli in ecclesia Albensi (1438: U. o.) A fejérvári (Boldogságos-Szűz) egyházé (ennek oltáraié) volt. Ma Sz.-Mihály, Fejérvártól dny. – b) A Csepel-szigeten feküdt ily nevű helységre nézve l. Pestmegyében.
Szent-Mihály (puszta). Pred. Zenthmyhal. (1457: Dl. 15176; 1495: Zsélyi levéltár.) Ma is puszta, Adony mellett délre.
Szent-Mihály-szigete (puszta). Pred. Zenthmyhalzygethe. (1454: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 7. num. 23.) Sár-Keresztur és Aba helységekkel volt határos. (Fejérvártól dk.)
Szent-Miklós. – a) Poss. Zenthmiclos. (1370: Haz. okmt. II. 132.) Zenthmyklos. (1407: Kismart. llt. 47. K. 13., 1455: U. o. 47. K. 24., 1500 körül: U. o. 47. K. 17.) 1407-ben mint az éti (ruszkai) Kornis(-fi) cs. birtokát Pest- vagy I'ejérvármegyéhez, 1455-ben pedig határozottan Pestmegyéhez (l. ott is) számítják. – A mai Rácz-Sz.-Miklós puszta értendő, Martonvásártól dk. (V. ö. I. kötet 35. l., hol hibásan áll, mintha a mai Kis-Sz.-Miklós felelne meg az 1493. évi «Kyszenthmyklos»-nak.) Valószinűleg e pusztának felel meg az 1354–58. előforduló: «poss. Ladan zentmiclos in comitatu Albe regali» helység is. Ugyane tájon tűnik föl 1318-ban: «terra Ladaan». (1318: Fejér. VIII. 2. 149.) – b) Villa S. Nicolai de magna insula. (III. Endre korában Árpádk. uj okmt. X. 440.) Jobagiones de Sancto Nicolao. (1342: Fejér. VIII. 4. 557.) Poss. Zenthmicklos. (1430: Dl. 12181.) Poss. Zenthmyklos in insula regis) Chepel. (1456: Dl. 15043; 1461: Dl. 15586.) A Csepel-szigeten, királyi vagy királynéi birtok volt. Ma Sziget-Szent-Miklós. – c) Zenthmyclos. (1324. 1366: Veszprémi káptalan házi llt. Cap. 107.) Poss. Zenth Miklos circa fluvium Kezelefezek al. nom. Saar vocatum. (1342: Zichy okmt. II. 9.) Poss. Besenew Zentmiklos iuxta fluvium Saar. (1343: U. o. 60.) Zenthmiclos. (1496: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107.) 1366-ban Szent-Miklósról nevezett kőtemplomát említik. A veszprémi püspökségé volt; a Sár folyó mentén feküdt. Ma is megtaláljuk ott, a megye dny. vidékén, Sár-Bogárd mellett.
Szent-Miklós (puszta). Pred. Zenthmyklos. (1471: Kismart. llt. 47. T. 22. et NB.) Ugy látszik, meg kell különböztetnünk a többi e megyei hasonló nevű helyektől s a mai Sárosd és Sár_Kerésztur vidékére helyeznünk.
Szent-Péter. – a) Nobiles de Zenthpeter. (1377: Dl. 6443.) Zenthpethwr. (1486: Dl. 19163.) Kavazozenthpether. (1491: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 11. num 23., 1497: Magyari Kossa cs. llt., 1468: Dl. 20696.. 1513: Dl. 25864. – V. ö. Fejér. X. 5. 639.) 1513-ban e helységet is Pestmegyéhez számítják. Ma Kajászó-Sz.-Péter, Martonvásár közelében nyugatra. – A Kajászó, Kajásza avagy régibb alakjában: Keve-aszó, Keve-orzó. Ke-aszó, Ke-asza, Keve-asza, Keve-aszó(j)a völgy avagy hely a XIII. század második fele óta több ízben feltünik, következőkép: Keueozou. (1271: Haz. oklt. 61. l.) Vallis Kuaza. (1272: Árpádk. uj okmt. VIII. 414.) Keweozowa. (1298: Haz. okmt. VIII. 371.) Vallis Keaza. (1325: Anjouk. okmt. II. 193.) Vallis Kayassow. (1347: Haz. okmt. II. 132.) Keueaza. (1358: Pannonhalmi főapáts. házi llt. Tihany, f. 1. n. 17. A.) Kayasowlg. (1370: Haz. okmt. II. 131.) Locus Kayaza. (1391: U. o. IV. 230.) Vallis Kayazo. (1431: Dl. 12366.) Vallis Kayaza. (1463: Dl. 15860.) 1271-ben és 1298-ban mint a nyulak-szigeti apáczáknak hagyományozott birtok, 1358-ban pedig mint a tihanyi apátság birtoka merül föl. (V. ö. Turóczy krónikája. Schwandtnernél, i. h. I. 95. l.) – b) Ezenkívül nemesek nevében és előnevében gyakran fordul elő ily nevű (Zenthpether, Zenthpeter) helység, kétes azonban, vajjon szintén a mai Kajászó-Sz.-Péter értendő-e, avagy inkább a tőle nem messze dk. felé fekvő rácz-szentpéteri puszta. (1453: Kismart. llt. 47. C. 14., 1478: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 9. num. 30., 1479: Kismart. llt. 47. C. 19.)
Szeni-Péter-földe (puszta). Pred. Zenthpetherfelde in comitatu Albensi sedis Solth. (1495: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 162.) Ordasháza, Laczháza sat. vidékén feküdt.
Szent-Péter (Szántó-). L. Szent-György néven.
Szent-Tamás. – a) Terra Regun. (1272: Árpádk. új okmt. VIII. 414.) Nobilis de Regun. (1325: Anjouk. okmt. II. 193., 1326–95: Dl. 8105.) Poss. Regun … in valle Keaza. (1325: Anjouk. okmt. II. 193., 1338: U. o. III. 505.) Poss. Scethomas. (1370: Haz. okmt. II. 133.) Poss. Regenzenthamas. (1431: Dl. 12366; 1436: Dl. 12939.) Poss. Zenththamas. (1431: Dl. 12377.) Rege Zenth Thamas. (1445: Dl. 13851.) Regenzenthamas. (1457: Dl. 15172. 15178.) E birtok és Lab(a)dás-Varsány vidékén említik 1431-ben Kereszturral (a mai Rácz-Keresztur) együtt a «Baronyaynogwt» nevű utat, mely alatt kétségkívül a fejérvári országutat kell értenüná. E tájon, Lab(a)dás-Vassánynyal volt határos s a kajászói (keve-aszói) völgyben, Martonvásár, Baracska, Ercsi sat. vidékén feküdt. – b) Zenthamas. (Nemes nevében. 1453: Dl. 14776.) A Kun-Sz.-Miklós és Szalk-Szent-Márton közt elterülő mai szent-tamási puszta értendő.
Szent-Tamás (puszta). Pred. Zenththamas. (1453: Dl. 14601; 1459: Dl. 15421. 15400; 1461: Dl. 15596.) Szaár-ral együtt mint Vitány vár tartozékát sorolják elő. Ugy látszik, nem azonos a mai Sz.-Tamás pusztával (Csákvártól dny.), melyet Kerek-Sz.-Tamás és Sz.-Tamásegyháza néven Csókakővár tartományában emlegetnek.
Szent-Tamás(-egyháza, puszta). Pred. Kerekzenththamas. (1440: Dl. 13466; 1459: Dl. 15421.) Pred. Zenththamaseghaza. (1453–8: Dl. 14600. 14623; 1461: Dl. 15601.) Csókakővárához tartozott. – Ma Sz.-Tamás néven puszta Csákvár közelében dny.
Szeret. (Szered.) Nobiles bisseni de Zereth. (1399: Körmendi llt. Acta memorabilia. n. 7.) Zered. (1435: Kismart. llt. 96. 3. 32.) Sereth. (1447: Dl. 14124.) Zereth. (1487: Dl. 19268.) Ma Szered-Sz.-Márton puszta őrzi nevét, Sárbogárd mellett ény.
Szerje-bakanya. (Szerje-bakonya. Szernye-bakanya.) Zeryebakanya. (1397: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 5., 1445: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 2. fasc. 5. num. 45.) Zernyebakanya. (1401: Körmendi llt. lad. 4. n. 19.) Zeryebakana. (1429: U. o. Alm. V. lad. 7. n. 141.) Zeryebakonya. (1438: U. o. Alm. III. lad. 4. n. 37., 1492: U. o. lad. 3. n. 126.) Zeryebakona. (1477: U. o. lad. 4. n. 55.) Fejérvártól nyd., a veszprémi határ mentén feküdt, Sár-Ladány. Urhida, Jenő, Somlyó sat. szomszédságában, a Bakony szélén.
Szerk. L. Szent-Iván b) helys, a.
Szét(i). Poss. Zeth. (1411: Muz. llt.) Zethy. (Köznemes nevében. 1487: Dl. 19268.) Szent-Ágota, Töbörcsök sat. táján feküdt.
Sziget. L. Simontornya m.-városnál Tolnavármegyében.
Szigetfő. Zigethfeu, Scigetfeu. (XI. század: M. Florianus. Fontes domestici. III. 87. l.) Tributum (regis) in villa (sanctimonialium de valle Wesprimiensi) Tykws al. nom. Zygethfew. (A veszprémvölgyi apáczák birtokába kerül. 1277: Dl. 3641.) Nicolaus de Zyguethfew. Terra (a veszprémvölgyi apáczáké) Tykus, terre de Zyguethfeu (a Szigetfői Miklósé) commetanea. Portus seu tributum portus de Zykedfew. (Az apáczáké. 1295: Dl. 1431.) Poss. Zygethfew cum portu et naulo in fluvio Danubii. (1356: Anjouk. okmt. lV. 523.) Poss Tykus al. nom. Zygethfeu. (1379: Dl. 7920.) Pentele-monostora határában említtetik: in metis Danobii incipiendo a Zygethfeu … (1409: Zichy okmt. V. 589.) Vadum in fluvio Danubii inter possessiones Zenthgeurg et Zigetfeu. – Zenthgeurgreue vocatum. (1421: Dl. 11070.) Zygethfew. (1445: Zsélyi llt.) Poss. Zygethfew penes fluvium aque Danubii ex opposito Chepelzygethe adiacens. (1454: Dl. 14817.) Rácz-Almás és Pentele közt Szent-Györgygyel (ma puszta) szemben, közel a Dunához feküdt s révhely volt. Temploma azon a dombon állt, mely alatt a ma is ismeretes szent-kút van. (V. ö. Károly János értekezése a Fejérmegyei tört. és rég. egyl. évk. 1885. évf. 1–32. l., és Sz.-István és Kálmán királyok korára nézve: Dl. 11.)
Szilágy. – a) Zylag. (Egyházi nemes nevében. 1498: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, Lad. 3. fasc. 11. num. 22.; U. o. lad. 3. fasc. 11. num. 14.) Ma puszta, Kalocsa és Sz.-Benedek mellett. – b) Poss. Zylag. (1421: Körmendi llt. Alm. III. lad. 4. n. 31.) Filével vagy Fülével volt határos, a fejér- és veszprémvármegyei határszélen, Fejérvártól dny.
Szilas. Zilas. (1384: Fejér. VIII. 5. 294.) Zylas. (1487: Dl. 19268.) Ma Rét-Szilas néven puszta, Sárbogárdtól délre.
Szőcs. (Szűcs.) Zewch in comitatu Albensi sedis Solth. (Év nélkül, Mátyás kir. korából: Kovachich. Form. sol. 333.) Ma Szűcs néven puszta, Kis-Kőrös közelében észak felé.
Szőcs. (Szőcs-mál, Szöcs-telek, puszta.) L. Bodmér helység a.
Szőllős. Terra populorum abbatis Wissegradiensis Zeulus. (1264: Knauz. Mon. Strig. I. 511.) Villa Zelevs. (III. Endre kora: Árpádk. új okmt. X. 440.) Zewlews. (Kir. birtok. 1430: Dl. 12181.) A Csepel-sziget felső felében feküdt.
Szö(s)zd. Zuzd. (1343: Veszprémi kápt. orsz. llt. S. 271.) Poss. Saag simulcum predio suo Zewzd. (1479: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108.) Az 1479-ben a veszprémi püspökség birtokában említett puszta a mai sági puszta mellett (Fejérvártól uyugot felé) terült el. Tán ennek felel meg az 1343. évi «Zuzd» is.
Sztemér. Stemer. (1430: Dl. 12306.) Ztemer. (1440: Dl. 13466.) Sthemer. (1487: Dl. 19268.) Csókakő várához tartozott. – Ma Isztimér vagy Isztemér. Fejérvártól ény.
Szunyog. Poss. Zwnug. (1326: Szentiványi cs. llt.) Poss. Zwnyog. (1498: Dl. 20635.) Poss. Zunyog in comitatu Albensi sedis Solth. (1497: Körmendi llt. Misc. Németujvár. f. 100. n. 19.) Fejérmegye solti székéhez is (és olykor Pestmegyéhez is (l. ott) számították. – Ma puszta, Laczházától dk. (Pestmegyében.)
Szül(l)e. (Szülye.) Terra nobilium de Sule. (1289: Haz. oklt. 115.) Zylee. (1340: Anjouk. okmt. IV. 47.) Zyle. (1409: Dl. 9508; 1422: Dl. 11215; 1457: Kismart. llt. 47. A. 6.) Zwle in comitatu Albensi sedis Solth. (1455: U. o. 47. M. 22.) Zywlye. (1455: U. o. 47. M. 23., 1480: Dl. 18423; 1482: Dl. 18592.) Ma puszta, Solttól délre.
Szűz. (Szösz ?) Zwz. (1394: Dl. 7949; 1455: Muz. llt., 1458: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 7. num 40, 1487: U. o. lad. 3. fasc. 10. num. 17.) Zuz. (1462: U. o. lad. 3. fasc. 8. num. 26.) Zyz. (1465: Veszpr. kápt. házi llt. Cap. 107). Zuz. (1487: Dl. 19268. és Fejérvári ker. konv. házi llt. lad. 3. fasc. 10. num 17.) Köznemesek nevében vagy előnevében fordul elő – Szent-Ágota vidékén feküdt-e, avagy inkább a Lovas-Berénytői délre eső mai szöszvári pusztának felel-e meg? – nem dönthetem el.
Tabajd. Terra Tubogd. (? 1237: Haz. okmt. I. 16.) Nobiles de Thobayd. (1337: Dl. 29671.) Poss. Tobayd. (1388: Haz. okmt. VII. 425.) Thabayd. (1396: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 2. fasc. 11. num. 101., 1475: Kismart. llt. 47. K. 36.) Eghazasthabayd. (1422: Dl. 24541.) Poss. Thobayd. (1455: Kismart. llt. 47. K. 24., 1463: Muz. llt. két okl., 1467: Kismart. llt. 47. h. 28., 1493: Jászó, fasc. 23. n. 35.) Also Thobayd. (1500 körül: Kismart. llt. 47. K. 17.) Felsewthabayd. (1502: Dl. 21130.) 1455-ben, 1467-ben, 1475-ben és 1493-ban mint az étyi (ruszkai) Kornis(-fi) cs. birtokát, Pestmegyéhez (l. ott is), 1500 körül pedig Fejérvármegyéhez számítják; majd 1463-ban a Vértesi, Mikebudai, szajoli Török, illetve a Czirai cs. itteni részeit szintén Fejérvármegyéhez. – Ma Tabajd, Lovas-Berénytől é. felé.
Tabd. Poss. Thabd in comitatu Albensi sedis Solth. (1488: Dl. 19447; 1504: Dl. 21315.) Ma Tabdi néven puszta, Kis-Kőröstől északra.
Tamási. Terra (regine) Thamasy vocata in comitatu Albensi prope Lureu existens, super qua quondam servi nostri pertinentes ad magnam insulam residebant. (1281: Fejér, V. 3. 97.) Lóré mellett feküdt.
Tápé. (Tápej.) Poss. Tapei, Thapey. (1346: Fejér, IX. 1. 419., 1366: U. o. IX. 3. 608.) Poss. Thape. (1410: Dl. 9622; 1419: Dl. 10788.) A fejérvári préposté és káptalané volt. – Ma Tolnavármegyében találjuk (Tápé helységet és Tápé pusztát) Pakstól ny.-é., a fejérvármegyei határon.
Tarcsa. Tharcha. (1435: Zsélyi llt., 1487: Dl. 19268.) Tinóddal és Szent-Ágotával volt határos.
Tard(?). Thard. (? 1429: Dl. 12096.) Kis-Kőrös, Duna-Pataj, Kalocsa sat. vidékén feküdt.
Tárnok. Poss. Tarnok. (Pilismegyében. 1421: Kismart. llt. 36. A. 18.) Poss. Tharnok. (1453: Kismart. llt. 47. C. 14., 1463 körül: Dl. 25988; 1477: Kismart llt. 47. S. 26. 1479: U. o. 47. C. 19., 1489: Lelesz. 32.) Mint ez oklevelekből kitűnik, e helységet olykor (pl. 1463 körül határozottan) Fejérvármegyéhez, máskor: Pest-, néha meg Pilismegyéhez is számítják. – Ma Fejérvármegye ék. csücskében találjuk.
Tárnok. (Tárnokfölde.) Possessio … Tarnuk nuncupata … in vicinitate terrarum … tavarnicorum nobilium de eadem … Pered et Moor sita. (1338: Anjouk. okmt. III. 504.) Tharnok. (1487: Dl. 19268; Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 10. num. 17.) Ma puszta Bodajk mellett ny.-é. (L. Törös a. is.)
Tas. Taas. (1391: Dl. 7709.) Poss. Thaas. (1424. 1430: Zsélyi llt.) Thos. (1445: U. o.) Thaas. Taas. (1454: Dl. 14818; 1487: Dl. 19384.) Kun-Szent- Miklós közelében nyugatra fekszik.
Tatárfalva. Thatharfalva. (1449: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 2. fasc. 11. num. 108., 1487: U. o. lad. 3. fasc. 10. num. 17. és Dl. 19268.) Ugy látszik, a megye déli vidékén feküdt.
Tatár-szállás. L. a kun területnél.
Teber. Theber. (Nemesek nevében. 1445: Muz. levéltár, 1487: Dl. 19268.) Szent-Ágota vidékén feküdt.
Tebercsek. (Tebercsök. Tebörcsek.) L. Töbörcsök alakban.
Tek(c)se. Thekche. (1453: Dl. 15683; 1487: Dl. 19268.) Thexe. (1487: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 10. num. 17.) A Tekcsei és (később) a tekcsei Csertő cs. nevéből és előnevéből ismerjük. Ugy látszik, a komáromi határ mentén feküdt, vagy tán ép Komáromvármegyében.
Tekel. L. Tököl alakban.
Telgye. L. Tölgye alakban.
Telemér (puszta). Predium seu poss. Telemer. (1389: Dl. 7510.) Pred. Thelemer. (1394: Veszprémi káptalan házi llt. Cap. 4.) Szent-Ágotával volt határos.
Tellő.(?) Poss. Tellev. (1430: Dl. 12306.) A fejérvári káptalané volt. – Bodajk, Moór sat. vidékén feküdt.
Tengerd. (Tengeld.) Terra in Tengerd prope villam Vepsin. (1256: Haz. okmt. VII. 51.) Nobiles de Thenguerd. (1321: Anjouk. okmt. II. 113.) Benedictus de Thengred. kir. ember. (1447: Haz. okmt. 294.) Thengeld. (1478: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 123.) Lepsény mellett ma hasztalan keressük. Valószínű, hogy már (mai) fejérvármegyei földön feküdt, Soponya felé. Az 1488. évi veszprémvármegyei adólajstrom «Thengerd» néven Veszprémvármegyéhez számítja. (Dl. 28340.) – Jobbágyai ekkor 4 forint adót fizettek. Úgy látszik a hasonló nevű nemes családé volt. Ezenkívül egy-telkes nemesei 1 forintot adóztak.
Tény. Then. (1487: Dl. 19333.) Ma Öreg-Tény és Kis-Tény nevű pusztákat ismerünk Kalocsa vidékén (ék. felé), ép a hol a kérdéses falu fölmerül.
Tétel. Poss. Tetel. (1426: Leleszi konv. orsz. llt. Statut. T. n. 170.) Előbb a nevnai Treuteleké volt, majd (Szent-Királylyal együtt) a Tetétlenieké lett. Bizonyára a megye solti részében feküdt. Azonos lehet ezzel az ugyanott következő alakokban fölmerülő Titel nevű helység: Thythely. (Kir. ember nevében. 1449: br. Révay cs. llt.) Thythyl. (1429: Zsélyi llt.) Officialis possessionis Thythel. (A Töttös-féle birtok szomszédosa. 1466: Dl. 16378.) Poss. Thytel. (A Ráskai Balázsé. 1504: Dl. 21305.)
Tetétlen. Tetethlen, Thethethlen. (1382: Dl. 6964; 1433: Zsélyi llt., 1440: U. o.) Thetetthlen. (1422: Zichy okmt. VIII. 69) Thethelen. (! 1446: Dl. 13915.) Rendszerint köznemesek nevében fordul elő. – Ma Külső- és Belső-Tetétlen puszták, Solt közelében dk. felé. (V. ö. a Tetétleni cs. a.)
Tevel (puszta). Tevel. (1193: Knauz. Monum. Strig. I. 142.) Terra vacua Thewel. (1400: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 3. n. 3.) A fejérvári kereszteseké volt.
Tikos. L. Szigetfő helység a.
Timár. Terra Tymar. (1232: Haz. okmt. I. 11.) Thymar. Thimar. (1424: Fejér. X. 6. 635. 641., 1430: Dl. 12506; 1437: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 2. fasc. 4. num. 32. a. és b., 1438: Fejér. XI. 186., 1440: Dl. 13466; 1449: Kismart. llt. 25. A. 25., 1453: Dl. 14600; 1457: Dl. 15152; 1469: Dl. 16874; 1487: Fejérv. keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 10. num. 17.) Plebanus ecclesie parochialis de Thymar. (1484: Dl. 18926.) Ma puszta, Mórtól ny. – Részben Csókakő várához tartozott, részben köznemeseké és a fejérvári kereszteseké volt. 1437-ben Rozgonyi István, Csókakővár ura, az utóbbiaknak engedte át e birtokot, a benne levő, B. Szűz tiszt. emelt templommal együtt. Később azonban (részeit) ismét sűrűn emlegetik Csókakővár tart. között.
Tinód. Tynod, Thynod. (1401: Haz. okmt. V. 193–4., 1487: Dl. 19268; 1498: Haz. okmt. V. 389.) Köznemesi birtok volt. – Ma puszta Sár-Bogárd mellett, a megye déli vidékén.
Tiszte. Poss. Thyzthe. (1421: Körmendi llt. Alm. III. lad. 4. n. 31.) Polgárdi és Füle helységekkel volt határos. (Fejérvártól dny.)
Titel. L. Tétel alakban.
Tobajd. L. Tabajd néven.
Tófalu. Terra agasonum ducis et tawarnicorum (regis) Tovfolu appellata, que mixtum adiacet cum terris Albensis ecclesie et terris nobilium … de genere Chak et … de Patka … (1269: Dl. 671., Fejér. IV. 3. 492.) A megye ény. vidékén feküdt.
Tolve. Poss. Tolue. (1338: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108.) A Duna mentén, mint látszik, Duna-Földvár felé feküdt. Ekkor a veszprémi püspökség részére foglalják vissza.
Tordas. (Tardas.) Poss. Tordas in com. Albensi. (1358: Dl. 4733; 1377: Dl. 6443.) Poss. Tardas in districtu(!) Albe regalis (1376: Körmendi llt. Alm. V. lad. 1. n. 36.) A XV. sz.-ban (mint a nyulszigeti apáczák birtokát) inkább Pestmegyéhez számították. (L. ott.)
Töbörcsök. Bisseni de villa Tuburchuch. (1269: Jerney. Kel. ut. I. 236., Fejér. VIII. 5. 288. és köv. l.) Tebwrcheek. (1394: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 4.) Theberchwk. (1449: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 2. fasc. 11. num. 108.) Theberchek. (1487: Dl. 19268.) Theberczek. (1502: alapi Salamon cs. llt.) Ma Töbörzsök néven puszta, Sárbogárd és Káloz mellett.
Tököl. Terra populorum domini regis de villa Thukul. (1270 körül: Dl. 25043.) Villa Tukul in magna insula. (1317: Anjouk. okmt. I. 423.) Thewkwl. (Kir. birtok. 1430: Dl. 12181.) Thwkwl. Thekel. (Nemesek nevében. 1453: Dl. 14667; 1479: Dl. 32731.) Thewkel. (Kir. birtok. 1453: Dl. 30827.) Thewgel. (1477: Kismart. llt. 47. S. 26.) Poss. Thekel. (A Csepel-szigeten, Pestmegyében. 1497: Actorum neoacquist. commiss. f. 22. n. 1.) A Csepel sziget északi felében találjuk.
Tölcs. (?) Poss. Tulch. (1421: Leleszi konv. orsz. llt. Statut. T. 169.) Izsák vidékén kereshetjük.
Tölgye. Tulge. (1345: Fejér. VIII. 5. 290.) Thelge. (1449: Fejérvári keresztesek konv. házi lltára, lad. 2. fasc. 11. num. 108.) Thewlgye. (1498: Haz. okmt. V. 391.) A megye dk. vidékén: Sár-Bogárd és Tinód táján feküdt.
Törös. Thewres. (1461: Dl. 15601; 1487: Dl. 19268.) Poss. Thewrews al. nom. Tharnokfelde. (1466: Dl. 16337.) Ma puszta, Moór mellett ny., Szomszédja Tárnok puszta dél felé.
Tur. Thwr. (Fejérvárm. kir. ember nevében. 1422: Dl. 24541.)
Udvarhely. Paulus dictus Jouchher de Kwkemen. (1397: Melczer cs. oklt. 44. l.) Poss. populosa Kwkemen. (1409: Sopronm. oklt. I. 593.) Poss. Kewkemen al. nom. Vdwarhel. (1433: Muz. llt.) A komáromi határon fekhetett, a Vértes vidékén.
Ujfalu. – a) Wyfalw. (1447: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 28. 4. 21.) Nemes előnevében, Ag-Sz.-Péterrel kapcsolatban merül föl. – Ugy vélem, a Seregélyes közelében (k.-é.) elterülő mai ujfalusi puszta értendő. – b) Terra seu villa Iufolu. (1303: Kismart. llt. 47. E. 1.) Wyfalw. (1465: Rácz-Keve város llt. és Magdics, i. m. 43. l.) Ma Sziget-Ujfalu, a Csepel-sziget közepe táján.
Ülbő. Poss. Ilbew. 1498-ban: in comitatu Albensi sedis Solth. (1457; Dl. 15130. 15131; 1460: Kismart. llt. 45. M. 272., 1464: Muz. levéltár., 1498: Dl. 20635.) Lacz(k)háza sorsát követte. Máskor Pestmegyéhez számítják. (L. ott is. A mellette kelet felé elterülő mai Mántelek puszta 1495-ben – mint puszta – szintén Pestmegyéhez tartozik. Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 162.) Ma Ürbő néven puszta, Kun-Sz.-Miklós és Dabas közt.
Urhida. Vrhida. (1437. 1438: Körmendi llt. Alm. III. lad. 4. n. 37., 1479: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108.) Wrhyda. (1478: Dl. 18091.) Vámjával együtt a veszprémi püspöké volt. Ma puszta, Sz.-Mihály mellett, Fejérvártól dny.
V(a)ál. Val. (Köznemes nevében. 1274 körül: Zichy okmt. I. 37.) Nobiles de Wal. (1337: Dl. 29671.) Waal. (Nemes nevében, ugy látszik, Fejérvármegyében. 1353: Zichy okmt. II. 507., 1462: Eszterg. kápt. házi llt. lad. 27. f. 2. n. 4.) Poss. Waal in comitatu Albensi. (1421: Kismart. llt. 36. A. 18.) Wal. (1479: U. o. 47. C. 19.) Székes-Fehérvártól ék. felé esik.
Vadas. Vadas. Wadas. (1348: Zichy okmt. II. 291., 1358–64: Dl. 5321; 1433. 1445: Zsélyi llt., 1454: Dl. 14818.) Ma puszta, Szalk-Szent-Márton közelében, dél felé.
Vadkert. Poss. Wadkerth. (1426: Dl. 11775; 1429: Dl. 12196; 1495: Dl. 37256; 1504: Dl. 21315; 1508: Muz. levéltár.) Kis-Kőrös szomszédja kd. felé.
Vaja. Vaya. Waya. (1430: Dl. 12306; 1470: Dl. 13466; 1453: Dl. 14600; 1459: Dl. 15421.) Csókakő várához tartozott; tehát kétségkívül a Csóka vár alatt elterülő mai vajali pusztát kell értenünk.
Vaj(o)ta. Poss. Vayta … iuxta fluvium Sar. (1324: Haz. okmt. II. 35.) Poss. Woyta. Woytha. (1335: Anjouk. okmt. III. 231., 1388: Dl. 7421.) Poss. Voytha … iuxta fluv. Saar. (1343: U. o. IV. 297) Vaita. (1344: U. o. 394.) Poss. Woyata, possessioni Herd … vicina el contigua. (1350: U. o. V. 374.) Waytha. (1389: Dl. 7504; 1424: Dl. 11525.) Waycha, Wayota. (1397: Dl. 8234.) Waryocha. (1401: Dl. 8634) Poss. Wayta … cum insula Orond. (1425: Tört. Tár. 1884. 432. l.) 1343-ban Szent-Lénárd tiszt. emelt egyházát is említik. A XIV. században leginkább mint köznemesi birtok szerepel. 1397-ben és 1401-ben mint tolna-, 1424-ben mint fejér-vármegyei helységet, Simontornya vár tart. közt sorolják föl. 1425-ben Ozorai Pipó a fejérvári Bold. Szűzről nevezett nagy templomnak illetve az ebben általa emelt kápolnának adta. – Ma Fejérvármegye legdélibb helysége (Vajta), a tolnavármegyei határszélen.
Váma. Poss. Hozyowama et Eghazaswama. (1440–46: Dl. 13900.) Eghazswama. (! 1450: Kismart, llt. 32. EE. 433. et. NB.) Kyswama. (Nemesi névben. U. o.) Poss. Huziwvama et Eghazasvama. (1460: Dl. 15498.) Rendszerint a megye szabatos megjelölése nélkül Gesztes vár tartozékai közt sorolják fel. 1450-ben azonban (Egyházas-Vámát) határozottan Fejérvármegyéhez számítják. – Komáromvármegye dk. határvidékén fekhetett. Ugy látszik, a mai Ondódnak felel meg (Fejérvárm. ény. sarkában), melyet másként Puszta-vámnak is neveznek.
Várad. Warad. (Nemesi névben. 1394: Dl. 7949; 1448: Zsélyi llt.) Poss. Warad. (1502: Haz. okmt. V. 395.) Dusnok vidékén feküdt.
Varajt. (Varjet.) Varaht. Waraht. (1369. 1370: Dl. 5797.) Varayth, Belsew Warayth. (1433: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 3. fasc. 5. num. 43.) Waryeth. (1498: U. o. lad. 3. fasc. 11. num. 22. és lad. 3. fasc. 11. num. 14.) A szegszárdi apátság nemes jobbágyai lakták – Fajsz és Kalocsa vidékén fekhetett.
Váralja. Waaralya. Waralya. (1400: Dl. 12306; 1470: Dl. 13466; (1453: DL. 14600; 1459: Dl. 15421.) Csókakővárához tartozott. – Ma Csóka, Moór-tól dk. (V. ö. Csókakővár a.)
Varjas-Bate(j). L. Bate(j) helység a.
Vassány. (Varsány.) – a) Terra Vospan. (1318: Fejér. VIII. 2. 149.) Labadaswossyan, Labadasvassyan in valle Kayassow. (1347–78: Haz. okmt. II. 130.) Labdasuuasyan, Labdaswasyan. (1391: U. o. IV. 230.) Labdasuassan, Labdaswassan. (1416–19: Haz. okmt. II. 214–224.) Poss. Labdaswassan. (1431: Dl. 12366. 12377.) Labadaswassan. (1457: Dl. 15178.) Labadaswarsan. (1481: Körmendi llt. Alm. V. lad. 5. n. 54.) A mai Rácz-Keresztur, Rácz-Sz.-Miklós, Baracska sat. vidékén feküdt. (Martonvásár táján.) – b) L. Pestmegyében.
Vecse. Poss. Veche. (1404. 1405: Leleszi konv. orsz. llt. Statut. T. n. 168.) Ma Duna-Vecse (Pest-Pilis-Solt-Kiskunmegyében), a Duna mellett, Solttól északra.
Ved-Pál-ülése (puszta). L. Bodmér helység a.
Vég-Somlyó (puszta). L. Somlyó helység a.
Végles. Wegles. (1494: Engel, i. m. 25.) A solti székben feküdt.
Ve(j)te. Wetheh. Weteh. (1289: Haz. oklt. 115.) Wethyh. (1289: U. o. 116.) Weytheh. (1340: Anjouk. okmt. IV. 47.) Wethe. (1454: Muz. levéltár.) Weythe. (1464: U. o.) Ma Vejte puszta, Solttól délre a Duna partján.
Veleg. (Veleke.) Poss. Weleke. (1430: Dl. 12306.) Veleg. (1437: Fejérvári keresztesek konv. házi levéltára, lad. 2. fasc. 4. num. 32. b.) Welegh. (1440: Dl. 13466.) Nagweleg. Naghwelgh. Weleg. (1453: Dl. 14600; 1459: Dl. 15421; 1461: Dl. 15601.) Welegh. (1487: Dl. 19268.) Részben Csókakő várához tartozott, részben köznemesi birtok volt. – Ma Veleg, Moór mellett nyugatra.
Vene (puszta). Predia utraque Vene, Wene. (1459: Dl. 15440. 15421.) A mai Komárom és Fejér vármegyék határszélén, ugy látszik, a Bicske és Bánhida közti vidéken terült el.
Ven(y)im. Venym. (1429: Zichy okmt. VIII. 384.) A fejérvári káptalané volt. – Ma Kis- és Nagy-Venyim néven puszta, Duna-Pentele közelében.
Vereb. Poss. Vereb. (1330: Anjouk. okmt. II. 495., 1453: Kismart. llt. 47. C. 14.) Wereb. (1421: U. o. 36. A. 18., 1495: Engel, i. h. 136.) Fejérvártól ék. esik.
Veres-Rekesztő. L. a Kancz családnál.
Vért. Poss. Weerth. (1421: Dl. 11102.) Pred. Werth. (1440: Dl. 13604. 13900; 1460: Dl. 15497.) 1440-ben mint a Kagymati cs. birtokát említik; 1444-ben és 1460-ban pedig (a midőn puszta) mint Vitány vár tartozékát Szántó helységgel (1. ott) együtt. – Ma puszta, Vaál mellett északra.
Vét. Poss. Weth. (1326: Szentiványi cs. llt.) Poss. Weth in comitatu Albensi sedis Solth. (1420: Kismart. llt. 44. D. 18. és Zsélyi llt., 1435: Dl. 11859.) Pred. Weth intra metas possessionis Zenthywan. (1440: Szentiványi cs llt.) Részben Szent-Iván, részben Lacz(k)háza sorsát követte s ezek vidékén feküdt.
Vidámtelek, (Vidatelek, puszta). Pred. Wydamthelek. (1463: Szentiványi cs. llt. lizt. F. fasc. I. n. 9. és Acta p. Adv. 35–41.) Pred. Wydathelek. (1516: U o.) Kápolnához (a solti székben) tartozott.
Vinér (Vinár, puszta). Villa Wynar. (1369: Dl. 671.) Pred. Wyner. (1439: Dl. 13166; 1453–8: Dl. 14600. 14623.) Pred. Wyneer. (1459–60: Dl. 15400.) Moór-hoz, s ezzel együtt Csókakő várához tartozott.
Virágosberek (puszta). Pred. Wyragosberek. (1463: Szentiványi cs. llt. litt. F. fasc. I. n. 9. és Acta p. Adv. 35–41 és 1466. 1516: U. o.) Kápolnához (a solti székben) tartozott.
Voj(a)ta. L. Vaj(o)ta alakban.
Zaboka. (Zoboka.) Zóboka et … Bokon. (1193: Knauz. Mon. Strig. I. 142.) Terra Zabaca. (1232: Haz. okmt. I. 11.) Poss. Zaboka al. nom. Bakon? (1469: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 3. fasc. 8. num. 50.) A fejérvári keresztesek birtoka. – Csorgó és Sztemér (Iztemér) helységekkel volt határos.
Zádor. Poss. Zador. (1436: Leleszi konv. orsz. llt. Statut.) Ma puszta, Ordas mellett, Kalocsától é. (Pest-Pilis-Solt-Kiskunmegyében,)
Zámor. Poss. seu terra Zamur. (1302: Anjouk. okmt. I. 25.) Zamor. (1340: Fejér. VIII. 4. 466., 1374: Fejérvári keresztesek konv. házi llt. lad. 2. fasc. 5. num. 48., 1430: Dl. 12306; 144: Dl. 13466; 1453: Dl. 14600; 1459: Dl. 15421.) Csókakő várához tartozott. – Ma Zámoly, Székes-Fejérvártól északra.
Zapakon. (Zopokon.) L. Ag-Szent-Péter néven.
Zed(e)reg. Nobiles de Zedreg. (1323: Anjouk. okmt. II. 88.) Nobilis de Sedregh. (1326: Fejér. VIII 5. 289.) Gregorius bissenus de Zederegh, Zedregh. (1337: Anjouk. okmt. III. 396., 1338: U. o. 514. – V. ö. 1330: U. o. II. 487.) Benedictus Bessenew de Zedereg. (1392: Dl. 7811.) Zedregh. (1410: Dl. 9622.) Kyszedregh. Nagzedregh. (1420: Muz. llt.) Zedereg. (1465: Dl. 16168.) 1417-ben a Bold. Szűz tiszteletére emelt templomát is említik, mely a megye déli csücskében, a mai alsó- és közép-szent-iváni pusztáktól ény. elterülő temetőhelyen állt; körülte pedig a falu. (A megye dk. csücskében. – V. ö. Károly János értekezése a Fejérm. tört. és rég. egyl. évk. 1–32. l.)
Zemtelke (puszta). L. Bodmér helység a.
Zeremfalva. (?) Zeremfalua. (1374: Fejér. VIII. 5. 292.) A megye déli vidékén feküdt ?
Zöld. Zold, Sold. (1193: Knauz. Mon. Strig. I. 142.) Terra Zald a castro Albense excepta. (1232: Haz. okmt. I. 11.) Terra populorum Zulgageuriensium Zuld nuncupata. (1269: Dl. 671. és Fejér. IV. 3. 492.) Zuld villa cruciferorum. (U. o.) Poss. Zuld. (1275: Fejér. V. 2. 249.) A mai Dobos puszta és Moór helység vidékén feküdt.
Zsadár. Poss. Sadar in comitatu Albensi. (1269: Árpádk. uj okmt. VIII. 247.) Tán a megye nyugoti (Fejérvártól nyugatra elterülő) határvidékén feküdt.
Zsidnok. Sidnuk, Sydnok. (Fejérm. kir. ember nevében. 1416: Haz. okmt. II. 217., 1417: U. o. 221.)
Összesen: 422 helység
