FŐBB BIRTOKOSAI:
FŐBB BIRTOKOSAI:
Ablanczi (guari) cs. Előnév nélkül. (1429; Sopronm. oklt. II. 181.) Ablanczy – guari előnévvel, (1476: Kisfaludy cs. llt.)
Ábránházi cs. Sopronmegyéból. – L. a Niczki cs. a.
Acsádi cs. 1180-ban Szent-Mártonban is birtokos. (Ostffy cs. llt. f. II. n. 19.)
Aczél (himeskői) cs. Aczel. (1439: Hazai okmt. IV. 323., 1480: Dl. 18358.) Achel. (1470: Dl. 24746.) 1970-ben (Tamás) Himeskőn és Szent- Györgyön ad el részeket. 1480-ban a magban szakadt János birtokát ugyanitt Rohodi Péternek adta a király.
Adriáni (semjéni) cs. Adriani dictus. (1437: Muz. llt.)
Ajakas (ivánczi) cs. Ayakas. (1498–1511: Muz. llt.)
Álcs (ikervári) cs. Alch. (1475: Muz. llt.)
Almásalji (Almásallyi) cs. 1429. 1447: Muz. llt.
Alsóőri cs. 1482: Körmendi llt. Alm. I. lad. 7. n. 24. és Alm. II. lad. 2. n. 106., 1496: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 50. 2. 31.
Alsó-sárfői cs. 1462: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 60. 1. 4.
Amade (várkonyi, marczaltői, bősi) cs. L. Győr- és Pozsonymegyében az Amade cs. a.
Anda (telekesi) cs. Anda: (142. 1426: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 161 aa. és 170.)
Annai cs. 1447: Muz. llt.
Antalfi (simonyi) cs. Anthalffy. (1497: Muz. llt.)
Anthimi (tapsonyi) cs. L. a Garai és Kanizsai cs. a.
Ányos (unyani, balogfalvi) cs. Anyos. (1430: gr. Festetics cs. keszth. llt. Caatriferrei. n. 178., 1475: Vittnyédy József okl.)
Apácza-vásárhelyi apáczák. 13s7-ben Inta helységben birtokosok. (Muz. llt.)
Apáti cs. 1499: Békássy cs. llt.
Aranyas (söptei) cs. Aranyas. (1467: Dl. 16553.)
Aranyi cs. L. Körmend város a.
Árokközi-szentpéterfalvi cs. 1464-ben a gersei Petőknek adták el Árokközi-Szent-Péterfalván birt részeiket. (Veszpr. kápt. orsz. llt. A. fiók.)
Asszonyfalvi cs. L. az Oslfi (Ostfi, asszonyfalvi) cs. a.
Asztalnok (pederi) cs. Azthalnok. (1431: Békássy cs. llt., 1448: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. f. 6. n. 10.)
Avadi cs. L. Ovadi néven.
Avasallyai cs. L. a Koltai cs. a. – V. ö: 1418: Dl. 10719.
Babai cs. L. Baba helységnél idéz.
Baczon (szent-ivánfalvi) cs. Bachon. Baczon. – Hihetőleg a Ják nemből. (1440: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 3. 7. 13., 1447: Muz. llt.)
Bagó (torrodfalvi) cs. 1471: Békássy cs. llt.
Bajcz (Bajczi, csákányi) cs. Baycz dictus. (1421: Körmendi llt. Majoratus. Alm. I. lad. 36. n. 21.) De Baycz. (1424: U. o. n. 27.) De Baych. (1434: U. o. n. 34.) Baychy. (1469: U. o. u. 36.)
Bakó (bejczi) ca. Bako. (1427(?): Muz. llt.)
Bakocs Tamás és általa az Erdődiek 1496 óta bírták Körmend várát és városát, Veresvár várát és városát, Monyorókerék várát és városát; 1496 óta pedig a veszprémmegyei Somlyó vár vasmegyei tartozékait (vagy 10 falu) is. (L. az említett várak, városok és a Szapolyai cs. a.)
Bakodi cs. Vagy: Bokodi. – L. a mezőlaki Zámbó cs. a.
Bakony-béli apátság. Magasi másként Apátfölde vagyis Apát-Magasi, Magas-Apáti földesura. (1393. 1408. 1433. 1447. 1449. – L. Magasi helységnél idéz.)
Bakos (bődi) cs. L. Pakos alakban.
Balassa (bernát-mesteri) cs. Balassa. (1470 előtt: Marczaltői llt. L. 21. f. 4. n. 2302.)
Báldon (hermani) cs. 1469: Sopronm. oklt. II. 464.
Bálint (bögöti, begeli) cs. Balynth. (1473. 1475: Muz. llt.)
Belkó (pálfalvi) cs. Balko. Walko. (1478: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. f. 7. n. 15., 1482: Dl. 18597. 18641.)
Balkó (-fi, unyani, geresdi, balogfalvi) cs. Filius Balko. Balko dictus. – (1446: Szombathelyi kápt. házi llt. Lad. 2. f. 6. n. 11., 1447: U. o. n. 7. és Muz. llt., 1456: Szombath. kápt. házi llt. lad. 2. f. 2. n. 26. – L. a Mileki cs. a. V. ö. a Balkó-fi cs. a. Sopronmegyében.)
Balog (beiczi) cs. Balogh. (1489: Huny. kora. XII. 465.) Nem lehetetlen, hogy rokon vagy azonos a következővel.
Balog (bődi) cs. Balog. (1493: Dl. 19991.)
Balog (mindszenti, hidas-hollósi) ca. Balog. (1487: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 60. 2. 25., 1498: Muz. llt.) 1487-ben monyorókereki Ellerbach Jánostól kapta Lukács, hű szolgálatai fejében Hidas-Hollós és Tótfalu részeit.
Balogfalvi cs. 1436: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 145., 1468: U. o. Rajkiana n. 55.
Bánfi (alsó-lindvai) cs. Zalamegyéből. – 1494-ben a Miklós vasmegyei birtokaira 17 1/2 forint adó esett. (Engel, i. h. 24. l. – L. Mura-Szombat és Körmend városok s a martonfalvi Lacza(-fi) cs. a. is.)
Bánfi (felső-lindvai) cs. Azaz: Szécsi. – L. e néven.
Barancs (hermáni vagy lukafalvi) cs. Baranch. (1465: Muz. llt.) Barancz. (1470: Békássy cs. llt.) Baranch. Barancz. (1476: Vittnyédi József okl. Szilvágyon, Vasmegyében.) A Hermán nemből? – 1470-ben Hermán másként Lukafalva, 1476-ban pedig Egyházas-Kelked részeit Tejedi Imrének zálogosították el.
Baranyai cs. Másként: baranyai vagy szecsődi Nagy. – L. a Szecsődi cs. a.
Baranyai (ovadi, hata-mindszenti) cs. Baranay. (1451: Muz. llt. – L. az ovadi Buzás cs. a.)
Bárdosi cs. 1447: Kisfaludy cs. llt.
Barko(l)czi cs. 1436: Dl. 12947; 1483: Dl. 18850.
Barócz (jári) cs. Veszprémmegyéből. – A Rum és Szombathely közti vidéken lehettek részei 1469 táján. (Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. f. 7. n. 12.)
Basó (biki) cs. Zalamegyéből Másként: Biki cs. – 1439-ben biki Basó István új-adományul nyerte Telekes részeik (Dl. 13322. – L. Körmend város és az ollári Tompa cs. a. is.)
Basó (szent-jakabfalvi) cs. Baso. – L. a Szalai (simonyi) cs. a. V. ő. 1448: Hazai okmt. II. 297.
Béd(-fi, gosztonyi) cs. Filius Beed. (1431: Békássy cs. llt.) Beed. (1436: Muz. llt., 1452: Körmendi llt. Himfyana, n. 495., 1482: U: o. Alm. I. lad. 9. n. 76., 1495: Dl. 20276.) Bed. (1483: Dl, 18895.) Byd. (1538. évi adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical.) Bewd. (1548: U. o.) – V. ö. a Gosztonyi cs. a.
Bede(-fi, bedefalvi) cs. Filius Bede. Bede dictus. Másként: Bedefalvi. – (1387: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 77., 1423: Sopronm. oklt. II. 75., 1429: Körmendi llt. Misc. Németujvár. f. 100. n. 11.)
Bédi cs. L. Bődi néven.
Bedőcs (telekesi) cs. Bedewch. (1461: Dl. 15575; 1523: Kisfaludy cs. llt.)
Begetei cs. L. Bögötei néven.
Begeti (Begedi) cs. L. Bögöti (Bögödi) alakban.
Beiczi (Bejczi) cs. 1421: Hazai okmt: II. 228., 1444. 1498. sat.: Békássy cs. llt., 1475: Muz. llt., 1484: Szombath. kápt. házi llt. lad. 2. f. 7. n. 25.
Bélai cs. 1495-ben a petróczi Henczelfiek szomszédjai közt Bela-i Benedeket is fölsorolják. (Békássy cs. llt.) Úgy látszik, e vidéken (Felső-Lendvától kelet felé) egy ily nevű falu is létezett.
Benczi (béri, biri) cs. Benczy. (1484: Szombath. kápt. házi llt. lad. 2. f. 7. n. 25.)
Bér (Ber, halmaji) cs. Ber. (1446: Guary cs. llt.)
Bereczk (begetei) cs. Bereczk. (1496: Dl. 20423.)
Berhéndi (Berhénti) cs. Másként: Hollói. – L. a Hernáldmesteri cs. a.
Béri cs. A zalamegyei mai Zala-Bért kell értenünk. – 1466-ban Kecskéd, 1483-ban pedig Szent-Márton (hihetőleg a mai Kemenes-Szent- Márton) részeit bírja. (Sopronm oklt. II. 445. és Muz. llt.)
Berki János. L. Bornemiaza (tolnai) János.
Besenyei cs. 1479: Körmendi llt. Alm. I. lad. 8. n. 2. – János 1444-ben, tán ugyane családból, a megye egyik alispánja. (Békássy cs. llt.)
Besenyő (hermáni) cs. Besenew. (1447: Hazai okmt. V. 244.)
Besenyő (patyi) cs. Bessenew. (1436: Sopronm. oklt. II. 241.) A Sárvártól é. eső helység értendő.
Bes(s)e (bessefalvi, besefalvi) cs. Másként Besefalvi vagy Beafalvi. (1437: Muz. llt., 1449: Lajtafal. llt. Illésházyana. Lad. 23. f. 24. n. 7.) Besse. (1471: Békássy cs. llt.)
Be(s)ze (hermáni) cs. Beze. (1468: Körmendi llt. Rajkiana, n. 54.) A Hermán-nemből? – 1468-ban Hermán részeit Tejedi Imrének vetették zálogba.
Biki cs. Másként biki Basó. – L. e néven. V. ö. a Telekesi, ollári Tompa, Unyani és széplaki Bothka cs. a. is.
Bik(ke)si cs. L. Bük(ke)si néven.
Biri cs. Tóttős-Bir (1368. 1416. 1466.), Dorog (1377., 1481. előtt), Hegyes-Bir (1416. 1466.) és Által-Bir (1416. 1466.) helységekben birtokos. (1368: Szomhath. kápt. házi llt. jelzet nélkül, 1377: U. o., 1416–66: U. o., 1443: Dl. 13743; 1466: Dl. 16416; 1483: Dl: 18815; 1485: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. f. 7. n. 27. – L. a Vasvári cs. a. is.)
Bíró (csákányi) cs. Biro. (1500: Körmendi llt. Majoratus. I. 36. 42.)
Biró (kelédi) cs. Byro. (1468: Körmendi llt. Majoratus. I. 29. 22.) Nem lehetetlen, hogy azonos a következővel.
Biró (somlyai) cs. Byro. (1465: Dl. 16199.)
Bobai cs. Avagy: Babai. – L Baba helységnél idéz.
Bocsori cs. L. Bocsor helységnél idéz.
Boda (Boda-fi, Bodb-fi, gencsi, bodaházi) cs. Filius Bodow, filius Boda, Boda dictus. – Másként: Bodagencsi, Bodaházi. A mai Magyar-Gencs értendő. – 1387-ben Pápócz és Ek(e)1 részeit mezőlaki Zámbó Miklósnak adta, – 1460-ban Gencs másként Bodaháza részeit a Szentmártoniaknak és Köcskieknek zálogosította el. A Szentmártoniak aztán 1471-ben a maguk részét Gencsi Gergelynek adták tovább zálogba, a Köcskiek pedig 1479-ben a nálok levő részeket Ládonyi Istvánnak. (1362: Hazai okmt. I. 242., 1385: Dl. 7127; 1387: Kismart, llt. 14. N. 408., 1451. 1460. 1467. 1479: Kisfaludy cs. llt. – L. a Kanizsaiak, illetve Pápócz m.-város a. is. – V, ö. 1391: Dl. 7681.)
Boda(-fi, sáli) cs. Filius Boda. (1371: Zalam. oklt. II. 47.) Boda. (1449: Lajtafal. llt. Illésházyana. Lad. 23. f. 84, n. 7., 1483: Dl. 18800.) Buda. (1457: Dl. 15173.)
Bodó (kis-csatári) cs. 1490-ben a temelházi pusztán is volt birtoka. (Körmendi llt. Alm. V. lad. 6. n. 14.)
Bodoló (alsó-csatári) cs. Bodolo. (1476: Körmendi llt. Alm. V. lad. 6. n. 9.) 1476-ban Alsó-Csatár pusztájokon részeket zálogosítnak el Tejedi Imrének.
Bodoló(-fi, tilaji) ss: Bodoló Miklós Vasvár (kir.) városi polgárról nevezve, kinek neje Hermantilaji leány volt. E néven a volt Hermantilaji birtokokat, Herman-Tilaj, Illés-Tilaj, Batiz-Tilaj, Lampert-Tilaj és Kajd helységekben – örökölték. E család 1464-ben és 1505-ben is szerepel, utóbbi évben hermantilaji másként hermanfalvi előnéven. (1417–1425: Fejér, X. 8. 593., X. 6. 695. 697. 713., helyesebben: Muz. llt., 1464: Dl. 16010; 1505: Szombath. kápt. házi llt. lad. 2, f. 9. n. 16.)
Bogár (teleksi) cs. Bogar. (1483: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 1.)
Bogáti cs. 1421-ben Bogát, Gyák és Jobbágyi helységekben birtokos. (1421: Hazai okmt. IV. 280., 1424: Körmendi llt. Alm. III. lad. 9. n. 5., 1479: U. o. Alm. I. lad. 8. n. 2.)
Bogdán (bődi ?) cs. Bogdan. (1447: Hazai okmt. V. 240.)
Bognár (doroszlai) cs. Bognar. (1500: Körmendi llt. Majoratus. I. 36. 42.) A Csákány melletti Doroszló értendő.
Bogyoszlói (Bogyiszlói) cs. (1386: Dl. 7201; 1420: Hazai okmt. II. 226., 1450: Muz. llt.; 1501: Dl. 21063.)
Bskodi cs. 1435: Hazai okmt. II. 259., 1449: Ostffy cs. llt. f. XIX. n. 15. – L. a mezőlaki Zámbó és Herná(l)d-mesteri cs. a.
Bolt(f)arth (Bolfacz, fel-gencsi, sz.-péteri) cs. Bolfacz. (1434: Dl. 12671.) Bolfarth. (1436: Dl. 12942.) Bolffarth. (1467. 1480: Kisfaludy cs. llt.) A mai Magyar-Gencs értendő. – 1434-ben Fel-Gencs és Kagymat részeit a Kanizsaiaknak zálogosították el, 1467-ben pedig, mint a Kanizsaiak pusztáit, melyek eddig a Rajkiaknál voltak zálogban, a Ládonyiaknak kötötték le, a kiket aztán pl. 1480-ban is igtattak e két jószág birtokába, mint látszik, már árőkös vétel czímén is. (V. ö. 1480: Muz. llt. és 1268: Hazai okmt. I. 38. l., – a hol a gencsi nemesek között «Bulphath» nevű is szerepel.)
Bontő (biri) cs. Bonthew. (1505: Szombath. kápt. házi llt. lad. 2. f. 9. n. 17.)
Bor (szilvágyi) cs. Bor. (1479: Körmendi llt. Alm. I. lad. 8. n. 2.)
Borics (Boricz, borhidai) cs. Boryh. (1421: Dl. 11067.) Borich. (1436: Dl. 12947.) Borisz. (1468: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 90.) Borych. (1502: Muz. llt.) Másként: Borhidai (Borihidai). – L. Bor(i)hida helységnél idéz.
Bornemisza (pederi) cs. Bornemyza. (1510: peczöli Zarka cs. llt.)
Bornemisza (tolnai) János. 1485-ben cserébe adja Bu(l)csut Keszi Benedek fiának, Berki Lászlónak. (1486: Dl. 19072. 19073; 1490: Körmendi. llt. Alm. V. lad. 6. n. 14. – L. a macskási Tárnok cs. a.)
Bors (kis-unyani) cs. Bors. (1417: Körmendi llt. Unyomiana. n. 31., 1438: Hazai okmt. I. 335., 1510: peczöli Zarka cs. llt.)
Borsmonostori konvent. Sopronmegyéből. – 1299-ben a Csóiaktól Csó, – 1388-ban a Ják nembeli Szent-ivániaktól Sz.-Iván és (Uraj-) Újfalu részeit kapta. (1299: Árpádk. új okmt. XII. 645., 1388: Dl. 7398.)
Both (bajnai) cs. L. a Lacza(-fi, mártonfalvi) cs. a.
Both (bögöti) cs. Both. (1471: Muz. llt.)
Bot(h)ka(-fi, Bodka, széplaki, szántai) cs. A vasmegyei Széplak vagy a zalamegyei: Szántó helységről. Másként: Széplakiak. – 1446-ban Széplaki István és László Zovajk-ot kapják kir. új-adományul; 1450-ben pedig ugyanők mint széplaki Bothkák igtattatnak e birtokba, szintén ily czímen. 1447-ben szántai Bothka György Ó-Vál(t)-földe, máskép Tekse vagy Teksény és Bögöt részeinek, – 1464-ben szántai Bothka István és László Széplak, Endre és Bakófalva helységeknek földesura. Ugyanekkor azonban Unyani Miklós (sümegi várnagy) is kap e birtokokban (birság-) részeket. – 1458-ban szántai Bothka János (az Unyaniakkal és Bikiekkel együtt) szabadispánságot nyert Mátyás királytól. (1295–1402: Zalam. oklt. I. 111–112., 1443: Dl. 13743; 1446. 1447. 1450. körül. 1458. 1485: Muz. llt., 1464: Sopronm. oklt. II. 430., 1468: Körmendi llt. Majoratus. I. 29. 22., 1483: Dl. 18815. és Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 1. – L. a Csornai és Vasvári cs. a. is. – V. ö. Zalamegyében.)
Botosházi cs. 1479: Körmendi llt. Alm. I. lad. 8. n. 2.
Boza(j)i cs. L. Boza(j) helység a.
Bődi cs. Másként: Bédi. – Dénes 1444-ben a megye alispánja. (1418: Fejér, X. 6. 111. 136., 1437: Muz. llt., 1444: Békássy cs. llt., 1454: Haz. okmt. I. 363., 1479: Körmendi llt. Alm. I. lad. 8. n. 2.)
Bögötei cs. Másként: Begetei. – L. Bögöte helységnél idéz.
Bögöti (Bögödi, Bögeti) cs. Bögötön vagy Bögödön kívül Tekse (Sárospatak-földe) és (úgy látszik) Fölfalu-földe pusztán is voltak részei. (1329: Hazai okmt. I. 159., 1397: Kismart. llt. 17. A. 2., 1429. 1435. 1447. 1450. körül, 1455. 1460. 1465. 1471. 1473. 1475: Muz. llt. – L. a jáki monostor a. is.)
Bögze (tekenyei) ca. Bwgze. – 1493-ban Caipkerek részeihez tart jogot. (Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. f. 8. n. 13. – V. ö. 1506: u, o. Lad. 2. f. 9. n. 18.) Zalamegyéből.
Bősi cs. L. az Amade cs. a. Győr- és Pozsonymegyében.
Bresztolczi cs. L. az asszonyfalvi Ostfi cs. a.
Buda(-fi, sáli) cs. L. Boda(-fi) néven.
Budai (septei) cs. Buday. (1449: Muz. llt.)
Buza (lánczi) cs. Buza. (1407: Hazai okmt. IV. 254.) Bwza. (1484: U. o. V. 362.)
Buzás (ovadi) cs. Bwzas: (1444: Kisfaludy cs. llt., 1460: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. f. 6. n. 15.) 1466-ban a magbanazakadt ovadi másként buzás-szigeti Buzás (Buzaz) László birtokát bata-mindszenti Baranyai Istvánnak és Mihálynak adta V. László király. (Kisfaludy cs. llt.) Utóbbi ugyanegy lehet azzal a Baranyai (Baranyay) Mihálplyal; a ki már 1451-ben mint ovadi birtokos szerepel. (Muz. llt.) Bata-Mindszent különben baranyamegyei helység. (L. ott.)
Buzás (pogyi) cs. Bwzas. (1467: Kisfaludy cs. llt.)
Bükk(e)si cs. Olykor: Bizy, Byxy (1498-ban: de Bpwx) alakban; 1499-ben: nádallyai előnévvel. 1498-ban Medvesen is vannak részei. (1418: Dl. 10719; 1425. 1431. 1498. 1499: Békássy cs. llt., 1434: Körmendi llt. Alm. III. lad. 9. n. 8.. 1482 körü1: U. o. lad. 8. n. 15.)
Csai cs. L. Csói alakban.
Csa(j)tai cs. (1479: Körmendi llt. Alm. I. lad. 8. n. 2.
Csák(-fi, mihályi, linkóháti) cs. L. a Mihályi cs. a. Vas- és Sopronmegyében.
Csákány (köcski) cs. Chakan. (1448: Marczaltői llt. Lad. 21. f. 3. n. 2290.)
Csákányi cs. 1436. 1448: Muz. llt. – V. ö. 1281: Hazai okmt. VIII. 210. E családra és rokonságára vonatkozólag különben l. Körmendi llt. Major. Alm. I. lad. 36. számos okl., a XIV. és XV. századból.
Csalomjai (Csalamjai) cs. L. Vidfi (csalomjai) néven.
Csama (csamafalvi) cs. Chama. Choma. – Másként: Csamafalvi vagy Csomafalvi. (L. Csamafalva helységnél idéz.)
Csámi cs. Azaz: Csémi. – L. Csém helység és a Csémi cs. a.
Csanak (kis-nardai) cs. Czanak. (1478: Körmendi llt. Fam. misc. n. 223.) Nem lehetetlen, hogy azonos a Csanaki családdal. (L. az Óvári cs. a.)
Csanaki cs. L. a Csanak cs. a.
Csánigi {Csániki) cs. (1455. 1467: Kisfaludy cs. llt.)
Csányi cs. Zalamegyéből. – 1483-ban kétségtelenül bírta Nagy-Tilajt. (Dl. 18815.)
Császár (kocsi) cs. Chazar. (1468: Körmendi llt. Fam. Misc. n. 21.)
Császti cs. 1469: Muz. llt.
Csatári cs. 1430: Nagy Imre gyűjt., 1465: Muz. llt.
Cseh cs. L. a Szentivánfalvi cs. a.
Cseh (lévai) cs. 1427-ben és 1428-ban kapja. (László fia) Péter kir. új-adományul Újvár (azaz: Német-Újvár) várát (l. ott) Újvár várossal és többi, 26 helységből álló tartozékaival, továbbá a két Hollóst és. az Őrséget, mely a következő 18 faluból állt: Nagy-Rákos, Szatta, Kápolnásfalu másként AI-Karika, Baján-fiu-Andrásháza, Senyeháza, Dávidháza, Könyeháza, Kercza, Szomorócz, Bikkalja, Kapornok, Hodos, Szalafő, Szent-Péterfalva, Ispánk, Kont-Rákosa, Szatmér és Pankasz. Mind-e birtokokat már a Péter atyja László kapta Zsigmond királytól. – László 1450-ben Szattát és Kirczát Tárczai Jánosnak, 1451-ben Nagy-Rákost és Pankaszt haraszti Tapán Kelemennek, 1452-ben Nagy- és Felső-Rákost, Pankaszt, a két Hollóst és Sücz-öt, 1453-ban (de csak rövid időre) Zalafőt, Szatmért, Kis-Rákost, a két Hallóst és Sücz-őt (utóbbi három helységet 1454-ben ujra) monyorókereki Elderbach Pertoldnak, – Hodost és Kápolnás-Kirczát pedig gersei Pető Lászlónak, – 1463-ban Nagy- és Felső-Rákos, Zalafő, Sz.-Péterfalva, Hodos, Kircza, Kirka, Senyeháza, Bajánháza, Szatmér, Beneháza, Szatta és Kirkamelléke részeit ugyancsak Tárczai Jánosnak és szandai Tárnok Demeternek zálogosította el, utóbbiakat azonban 1454-ben már visszakapta. 1455-ben ismét az egész Őrséget (Nagy-Rákos m.-város kivételével) bizonyos «Prewseng» Istvánnak veté zálogba, 1461-ben pedig (végleg) ugyanazt (Nagy-Rákossal együtt) Ujlaki Miklósnak. 1490-ben Hidas- és Egyházas-Hollós és Sücz helységeket kapták vissza itéletiteg. (1402: Forgách cs. llt., 1427: Kismart, llt. 27. A. 3. és 4., 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2., 1450: Dl. 14488; 1451: Dl. 14471; 1452–66: Dl. 16376; 1452: Dl. 14565 és Körmendi llt. Alm. I. lad. 6. n. 6., 1453–4: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 50. 2, 17., 1454: Dl. 14785. 14826; 1455: Dl. 14977; 1459: Kisniart. llt. 23. A. 8., 1461: Muz. llt. és Körmendi llt. Alm. I. lad. 1. n. 1., 1490: Dl. 19616, – V. ö. Lövő helység a, is.)
Cseke (herényi) cs. Cheke. (1436: Rumy cs. llt. és Dl. 12894; 1489: Dl. 19554.) Czeke. (1493: Dl. 19991.)
Csékei cs. 1479: Körmendi llt. Alm. I. lad. 8. n. 2.
Csékuti cs. 1447-ben (és 1450-ben) az Unyaniak (l. ott) révén az Unyani-féle birtokok részeihez tartottak jogot, (1447: Muz. llt., 1450: Körmendi llt. Himfyana. n. 432.)
Csemetei cs. 1447: Hazai okmt. III. 879., 1450: U. o, IV. 363., 1479: Körmendi llt. Alm. I. lad. 8. n. 2.
Csémi cs. Másként: Csámi. (1434: Körmendi llt. Alm. III. lad. 9. n. 8., 1440: U. o. Himfyana, n. 451., 1479: U. o. Alm. III. lad. 9. n. 11. – L. Csém helység a. is.)
Csempesz (csempeszházi, csempeszfalvi) cs. Chempez. – Másként Csempeszházi, Csempeszfalvi. (L. Csempeszháza helységnél idéz.)
Csencsi cs. A mai Kölked melletti Csencs puszta értendő. (1424: Körmendi llt. Alm. III. lad. 9. n. 5., 1496: Körmendi llt. Alm. III. lad, 8. n. 10. V. ö. 1473-hoz: Muz. llt. és l. Csencs helység a. is.)
Csencsi cs. 1359. 1467. 1496. 1510: Muz. llt. – A Német-Újvártól ény. eső valamelyik Csencs értendő. (L. a csencsi Német cs. és Csencs helység a. is.)
Csengei cs. 1466: Muz. llt.
Csibafalvi (Csibaházi) cs. L. Csibafalva helység a.
Csikor (taskándi) cs. Chykor. (1498: Dl. 20781. 20784.) Úgy látszik, a Sárvár vidéki Taskánd (ma: Tacskánd) értendő.
Csipkereki cs. 1314–1414: Szombath. kápt. házi llt. 1. f. 4. n. 12., 1480: Dl. 18360.
Csapos (töttös-biri) cs. Chypos. (1481: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. f. 7. n. 16.)
Csis (olaji) cs. Chys. (1464: Dl. 16010.)
Csobajk (szelczei) cs. Chobayk. (1434: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 180.)
Csobod (töttös-biri) cs. Chobod. (1481: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. f. 7. n. 16. és Kisfaludy cs. llt., 1505: Szombatb. kápt. házi llt. lad. 2. f. 9. n. 17.)
Csói cs. 1449-ben: Chowy; 1480-ban: Chay. (1418: Dl. 10761; 1420: Fejér. X. 6. 331., 1449. 1480: Muz. llt., 1476: Békássy cs. llt. – V. ö. 1284: Hazai okmt. VII. 190., 1348: Anjouk. okmt. V. 254., 1377: Sopronm. oklt. I. 423.)
Csoma (csomafalvi) cs. Vagy: Csomafalvi. – L. Csomafalva helységnél idéz.
Csondor(-fi, geli vagy gyeli, azaz: egyházas-geli) cs. Filius Chondor. (1347: Ostfy cs. llt. VII. 1.) Chondor dictus. (1416. 1447: Muz. llt., 1425: Fejér, X. 6. 685.)
Csonka (kámoni) cs. Chonka. (1447: Békássy cs. llt.)
Csornai cs. Sopronmegyéből. – Itteni birtokait a Köveskuti családtól örökölte. 1334-ben ugyanis a Köveskutiaké: Sáh, Alhó, Lipótfalva, Keczel és Erősd; 1365-ben pedig Köveskut, Acsád, Sáh, Alhó, Valhó; Keczel és Lipótfalva. 1416-ban utóbbi helységekben fiusitja a király a köveskuti leányokat, Csornai Péter és Egervári Mihály feleségét. E réven e birtokok a Csornaiak kezére jutottak (az Egerváriakról tudtommal később nincs szó), a hol Sáh, Alhó, Valhó, Keczel és Lipoltfalva helységeket csakugyan találjuk is 1469-ben. 1471-ben már a Csornai István leányát, Krisztinát, a Turóczi György jegyesét fiusitja Mátyás király Neusidel, Köveskut, Acsád, Alhó, Valhó, Sáh, Keczel és Lipoltfalva helységekben, melyek tehát ily mádon a Turóczi család birtokába mentek át. Turóczi György és neje azonban 1478-ban Alhó, Valhó, Lipoltfalva (másként: Leupusdorf avagy Wolfau), Keczel (másként: Kiczlaren), Sáh (másként: Sahen) helységek tulajdonjogát 3000 forintért a monyorókereki Elderbach-okra ruházta át, kikkel e birtokok miatt a Csornaiak a 60-as években sokat viszálykodtak. Ez elidegenítés egyelőre csak ideiglenes lehetett, mert ugyane birtokokat, de Néusidel-lel együtt, később {1482.) nagyobb összegért (3700 forintért) adták el az Elderbachoknak. Minde birtoklás ellen 1481-ben szántai Bothka János tiltakozott, a ki neje, Csornai (István másik leánya) Jeronima révén már Köveskut, Acsád, Petri, Sáh, Alhó, Valhó, Keczel, Lipoltfalva, továbbá (a részben szintén Csornai birtokokul tekinthető) Kanyari, Kecskéd, Semjén, Hálgyész, Asszonyfalva, Mindszent és Csehi birtokához formált igényt. 1496-ban pedig bizonyos Horvát Pál, szintén egy Csornai leány (a László leánya, Márta) révén tartott jogot Köveskut, Acsád, Valho, Alho, Aeczelfalva, Sáh és Lipoltfalva birtokához. Ugyanez időtájt Turóczi György, végrendeletében egyéb, volt Csornai birtokok közt Csehi, Mindszent, Semjén, Kegyeri, Kecskéd és Köveskut birtokok fölött is rendelkezik. (1331: Anjouk. okmt. II. 548., 1334: Körmendi llt. Alm. L. lad. 9, n. 58., 1365: U. o. n. 59., 1416: U. o. n. 60., 1469: U. o. n. 64. 67. 88.. és 69., 1471: U. o. n. 70., 1478: U. o. n. 71., 1481: Kisfaludy cs. llt., 1482: Körmendi llt. i. h. n. 76. 77. és 78., 1496: Dl. 20466. – V. ö. a Nyulasi cs. a., s lásd Dl. 32399. szám a. és a Kanizsai, asszonyfalvi Oslfi, Egervári cs. a. is.)
Csornai prépostság. L. az Edvei cs. a.
Csőke (herényi) cs. Chewke. (1495: Dl. 20276.)
Csörgő (taskándi) cs. Chewrgew. (1468: Körmendi llt. Fam. misc. n. 21.) Olykor csupán: Taskándi. (L. Taskánd helységnél idéz. és. v. ő: Fejér, X. 7. 604.)
Csuf (oladi) cs. L. a Kocsi cs. a.
Csupor Demeter győri püspök. L. Vasvár városnál.
Czakó (Csákó? pagyi vagy patyi) cs. Chako. (1489: DL 19554.) A Szombathelytől északra eső Paty értendő.
Czebinger Tamás. L. Borostyán várnál.
Czevek (ezevekházi) cs. L. Gencs a) helység a., az 1467. évhez.
Cziráki cs. L. a Mihályi cs. a.
Dalos (korlátföldi) cs. Dalos. (1421: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. 150.)
Damaföldi cs. 1464: Dl. 16010.
Damonyai cs. Vagy: Domonyai, Sopronmegyéből. – 1466-ban Szent- Miklóson birtokos. (Dl. 16416.)
Darabos (nádasdi, monyorósdi, derecskei) cs. L. Nádasdi néven. V. ö. Körmend városnál és a Kereszturi cs. a.
Daras (porpáczi) cs. Daras. (1486: Dl. 19204.)
Demelki apátság. Kámon (1252.), és Demelk (Egyházas- vagy Nagy-Demelk) helységeket bírta. Kocson és Nemes- vagy Kis-Demelken nemes jobbágyai is voltak. (L. e helységek a. – V. ö. az apátság nemes jobbágyaira nézve 1325: Hazai okmt. III. 80., 1331: Anjouk. okmt. II. 548.)
Demelki (Demenki) cs. Avagy: Nemes-demelki. (1391: Hazai okmt. IV. 231., 1409: Szombath. kápt, házi llt. Lad. 1. f. 1. n, 10., 1421: Körmendi llt. Misc. Németujvár. 102. 6., 1444.1445. 1446: Békássy cs. llt., 1459: Pannonh. főapáts. házi llt. LIII. R., 1508: Szombath. kápt. házi llt. Lad. t. f. 4. n. 9. – L. Demelk helység a. is.)
Demeteri cs. 1444: Békássy cs. llt., 1457: Szombath. kápt. házi llt., lad. 2. f. 7. n. 3., 1463: Hazai okmt. IV. 409.
Dara(t)ekei cs. L. a Nádasdi cs. a.
Dezső (mesteri) cs. Desew. (1450: Muz. llt., 1454: Körmendi llt. Misc. Németujvár. f. 105. n. 207., 1489: Ostffy cs. llt. f. XVL. n. 55.)
Dezső (Dezse, rádóczi) cs. Dese. (1471: Körmendi llt. Majoratus. I. 36: 38.) Deaew. (1495: Békássy cs. llt.)
Diákfalvi cs. Azaz: Jáki, Jákfalvi. – L. ily alakban.
Dienesfalvi cs. 1446: Dl. 13923; 1447: Dl. 14092; 1450: Dl. 9200.
Dombó (gyeli) cs. Dombo. (1464: Ostffy cs. llt. IX. n. 15.) – 1464-ben földesur Dorog, Bér, Herman-Tilaj és Széplak helységekben, részben vagy mindenikben a Sennyeiekkel, azonban úgy látszik, inkább csak zálogban.
Dombó (ivánczi) cs. Dombo. (1471: Körmendi llt. Majoratus. I. 36. 37.)
Domonyai cs. L. Damonyai néven.
Doni (Domi) cs. Másként: Mihályfalvi. – L. e néven.
Do(ro)zmáti cs. Dorozmát helységben és Temelfölde pusztán birtokos; 1464-ben a György özvegye (Vági Dénesné) itteni részeit Tejedi Imrének veté zálogba, – 1466-ban pedig (Vági Tamás) örökre Tejedi Imrének adta. (1417: Dl. 10679; 1464: Körmendi llt. Rajkiana, n. 48., 1466: U. o: n. 58.)
Döbrentei (Debrentei) cs. Másként: debrentei Himfi. – L. a Hosszútóti cs. a. és Szalonak várnál.
Dukai cs. 1407: Dl. 9365; 1468: Körmendi llt. Majoratus. I. 29. 22., 1480: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 4. 14.
Ebresi cs. 1478-ban Miklós, mint a neje s ennek őseinek birtokát, kapja Mátyás királytól Horhidát. (Muz. llt.)
Edelényi cs. 1440: Körmendi llt. Himfyana, n. 451.
Edvei cs. Sopronmegyéből. – 1477-ben a csornai prépostságnak vetették zálogba Csata-Bér részeit, melyeket aztán 1481-ben akartak kiváltani. 1494-ben Pápócz részeit az itteni prépostságnak adták. (1477: Békássy cs. llt., 1481: Sopronm. oklt. II. 544., 1494: Muz. llt.)
Egerszegi cs. A Ják nemből. (1439. 1475: Muz. llt., 1441: Kisfaludy cs. llt., 1472: Dl. 17282.)
Egervári cs. A Geregyeiekkel rokon. – Legrégibb birtokaik Egervár és Geregye, aztán Fancs(i)ka, Töttös és Oszkó; amazok a XIV. század első, emezek pedig második fele óta. A XV. század közepe tájától kezdve (1453. 1464.) a Geregye melletti (Töttös és) Gyanó, 1469-ben az ugyane vidéki Gutafölde, 1473-ban a zalaki puszta, 1496-ban részben Gősfalva is az övék. – 1453-ban Molnári helységben és a zalaki pusztán voltak (a Molnáriaktól?) zálogos részeik. Viszont 1462-ben Csornai Istvánnak Egyházas-Oszkón; – 1473-ban Potyáni Tamásnak Gyanó, Geregye helységekben és a zalaki pusztán, – 1476-ban a laki Kaczoroknak Töttösön (e helység, mint hiszem,tévedésből Zalamegyéhez számíttatik), 1484-ben pedig a vasvári őrkanonoknak Oszkón vetnek zálogba részeket. – 1439-ben szabad-ispánságot nyertek Albert királytól. 1406-ban és 1469-ben a család egyik ága Fejes nevet viselt; 1470-ben pedig Mihály a megye alispánja volt. – (1329: Anjouk. okmt. II. 417., 1354: U. o. VI. 200., 1355: U. o. VI. 346., 1361: Dl. 5065; 1388: Dl. 7551. 7432; 1389: Dl. 7517; 1394: Dl. 7926; 1398: Dl. 9727; 1406: Dl. 9258; 1407: Dl. 9365; 1414: Dl. 10253; 1439: Dl. 13435; 1446: Dl. 13923; 1453: Dl. 14761; 1454: Dl. 14805. 14836. 14860; 1462: Dl. 15709; 1464: Dl. 16010; 1469: Dl. 16803. 16850; 1470: Muz. llt., 1473: Dl. 17442; 1476: Dl. 17850; 1483: Dl. 18820; 1484: Dl. 18977; 1496: Muz. llt. – L. a Geregyei, apáti Tutor, Kelédi, gősfalvi Gős, Molnári, Nádasdi cs. és Egervár(a) vár és város a. is.)
Egyházas-csákányi cs. 1424: Körmendi llt. Majoratus. Alm. I. lad. 36. n. 27., 1427: U. o. n. 29., 1434: U. o. n. 34.
Egyházas-kölkedi cs. Hihetőleg azonos a Kölkedivel. – 1476-ban Kölked részeit Tejedi Imrének veté zálogba. (1476: Vittnyédy Józeef okl., 1476: Körmendi llt. Majoratus. lad. 5. n. 49.)
Elderbach (Ellerbach, monyorókeréki) cs. 1498-ban egy ízben: Elderbw. – 1389-ben Monyorókerek-et kapták, mely ettől fogva állandó birtokukká lett (l. a vár és város a.); majd Vépet (l. a városok közt) és Szőllőst Zsigmondtól még mint brandenburgi őrgróftól, aztán 1386-ban és 1388-ban mint királytól is. Később örök jogon vagy zálog czímén Veresvár vár, Vasvár, Dobra, Rákos, Körmend, Mura(i)-Szombat, Nagy-Rákos és Sücz városokat,. az óvári uradalmat s némely más kisebb jószágok részeit is bírták. 1468-ban Óvár, Csém, Csatár és Peszeny részeit cserében a szalonoki Pa(u)mkircher-eknek adták; 1485-ben pedig a Szécsiektől Kompolt és Sz.-Márton részeit vásárolták meg. 1494-ben 407 forintnyi adó esett e megyebeli birtokaikra. (1386: Dl. 7220. 7360; 1388: Körmendi llt. Misc. Németujvár. 2. 42., 1455–7: Dl. 14988; 1468: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 50. 2. 24. és Kismart. llt 45. H. 146., 1485: Körmendi llt. Alm. III. lad. 9. n. 12., 1494: Engel, i. h. 24., 1498: Békássy cs. llt. – L. az emített várak és városok, továbbá a lévai Cseh, mindszenti Balog; Óvári, Csornai cs. és a monyorókereki pálosok a. is.)
Emre (Emrő, bogyiszlói) cs. Emrew. (1480: Ostffy cs. llt. f.. II. n. 19.)
Erdélyi cs. L. a Török (kereszturi) cs. a.
Erdös (saáli) cs. Erdews. (1423. 1437: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei, n. 165. és 185. – L. ez évhez a gersei Pető-fi cs. a.)
Estvánfi (simonyi) cs. Esthwanfy. (1492: Muz. llt.)
Etvesi (izsákfalvi) cs. Ethwesy. (1446: Békássy és. llt.) A zala- vagy a veszprémmegyei Etves vagy Ötvös értendő-e ? – nem tudom.
Fancs (gordovai) cs. L. az Unyani cs. a.
Fatk (veniczki) cs. Fark. (1451: Muz. llt)
Farkas (csencei) cs. L. a Német (csencsi) cs. a.
Farkas (dédi, lábatlani) cs. L. a Girolti cs. a.
Farkas (haraszti) cs. Farkas. (1463: Hazai okmt. IV. 408., 1485: Nagy Imre gyűjt.) 1485-ben Timafalván vagy Tőfalván (Csőfalván?) földesur.
Farkas (köcski, nagy-köcski) cs. Farkas. {1427. 1447: Múz. llt., 1460 körül: Körmendi llt. Himfyana, n. 748.) Úgy látszik, Egerszeg, Szent-Ivánfa sat. (Sárvártól é.) táján is voltak birtokai.
Farkas(-fi, csákányi, nagy-csákányi) cs. Farkas. (1436. 1448: Muz. llt., 1471: Körmendi llt. Majoratus. Alm. I. lad. 36. n. 37., 1479: U. o. n. 44., 1500: U. o. n. 42:, 1513: U. o. n. 44., 1523: U. o. n. 49.) Csákányi Farkas már 1256 előtt élt. (U. o. n. 1. – V. ö. U. o, n. 9, és 13.) Tán ugyane Farkas családnak (Lászlónak) volt 1428-ban Lugas helységben 3 j.-portája. (gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 174/175. d.)
Fejér (demelki) cs. Feyer. (1480: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 4. 14.)
Fejes (egervári) cs. L. az Egervári cs. a.
Fekete (ksfaludi) cs. Fekethe. (1463: Hazai okmt. IV. 408.) Tán a mai Sorki-Kisfalud értendő.
Fekete (mesteri) cs. Fekethe. (1489: Ostffy cs. llt. f. XVI. n. 55.)
Fekete (rádóczi?) cs. Fekethe. (1435: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 1. f. 5. n. 18.)
Felsö-lindvai cs. Azaz: Szécsi. – L. e néven.
Felső-őri cs. 1482: Körmendi llt. Alm. I, lad. 7. n. 24., és Alm. II. lad. II. n. 196., 1406: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 50. 2. 31., 1499: Békássy cs. llt.
Ferencz (babai) cs. Ferencz. (1480: Ostffy cs. llt. II. 19.)
Ferencze (kölkedi) cs. Ferencze. (1497: Körmendi llt. Fam. Misc. n. 86.)
Filep (rádóczi) cs. Fyleph. (1471: Körmendi llt. Majoratus. I. 36. 38.)
Fis(ch)er (csákányi) cs. Ffysser. (1500: Körmendi llt. Majoratus. I. 36. 42.)
Fodor (bögöti) cs. Fodor. (1437. 1456. 1467. 1477: Muz. llt.)
Fodor (kámoni) cs. Fodor. (1424: Körmendi llt. Alm. III. lad. 9. n. 5.)
Fodor (vasvári) cs. L. a Vasvári cs. a.
Frigyes német (király majd) császár. A két Kőszeg várát, Kőszeg városát, Rohoncz várát és városát s Borostyánkő (Pernstain) várát bírta időnként, az ezekhez tartozó uradalmakkal együtt. 1491-ben II. Ulászló király Kőszeget és Borostyánkőt ismét visszaadta néki, Szombathely és Márvánkő várakat pedig, melyeket az osztrákok a Mátyás király halála után foglaltak el, a császár haláláig szintén ennek kezén hagyta. (Katona, Hist. crit. XVII. 218–9. és 237. l. – V. ö. különben az ez időbeli stájer-magyar határra nézve: Sindransdorf helység és a Kanizsai cs. a.)
Füztői cs. 1466-ban egy ízben másként Kismegyehidi, (Muz. llt. – L. különben Füztő helységnél idéz.)
Gálfi (ivanóczi) cs. Galfy, Galffy. (1472: gr. Festetics cs. keszthelyi llt. Molnári, f. 82. n. 21., 1483: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 1., 1504: U. o. n. 26. A.) 1472-ben Ivanovcz, Endricz, Kicsaczdolia, Csipincz, Markovcz, Lakos, Hology, Almás, Németfalu, Maczfalva és a három Petancz részeit, mint a győri szentszék előtt egyházi átokban elmarasztalt ívanóczi Gálfi Imre birtokát, Győri (de Jaurino) másként Hu(s)zityi (de Hwzyth) Antal nevű horvát nemesnek adta Mátyás király. Utóbbi azonban aligha lépett be e jószágok valóságos birtokába. 1504-ben e család Ivano(1)cz, Alsó-, Felső- és Középső- Petanicz, Csipincz, Marko(vl)cz, Bokrács, Almásd, Németfalu és Moczfalva helységekben még mindig földesur. (Az 1538. évi adólajstrom is ismeri. – Orsz. Llt. Conscr. dical. – V. ö. a Nádasdi cs. a)
Garai cs. 1392 óta bírta a két Kőszeg, 1404 óta pedig Rohoncz várát. (L. ott.) – 1448-ban Krakó, Irnosdháza, (Kolon, Magyarád, bizonyára tévedésből Vasmegyéhez sorozva Zalamegye helyett), Szergény, Nagy-Ság, Pereszlegfő, Szent-Ol(d)reh-Penészlege és Taskánd helységeket (a föntemlített várakkal együtt) kapják új-adományul; 1412-ben pedig Pese, Ludad, Sz.-Márton helységeket és némely lukácsházi telkeket a Gyöngyös folyó mellett. Ezek közül Pese és Ludad később is az övék; Szent-Mártont azonban 1419-ben a Szécsieknek (felső-lindvai Herczegeknek) adták cserébe, (a pestmegyei Keszőért) mely cserét 1469-ben V. László király is megerősített, 1428-ban Miklósnak a nádornak, és Jánosnak Ság-on (a nádornak) 35, Nagy-Ságon (Jánosnak) 43, Hosszufaluban (13+18) 31, Karakón (14+15) 29; Gecsenyben (14+ 15) 29, Jánosházán (7+11) 18, Szent-Oldrosfalván (13+10) 23, Kereszturon (8+12) 20, Szergényben (17+20) 37, Vassányban (18+11) 29, Hodászon (34+36) 70, Csajtán (7+8) 16, Rohonczon (65+46) 101 kapu (porta) után kellett volna kamara-nyereséget fizetniök. (A zárjelben az első szám a nádor, a második pedig Garai János portáinak számát jelzi.) 1430-ban Lukácsházát mint helységet (possessio) bírják. Az ez alkalommal szintén említett Zsidány tulajdonképen sopronmegyei falu. Ezenkívül Szer(ejgény is állandó birtokuk. (1429. 1433. 1447.) 1455-ben Zunik (Szunik) pusztát kapták új-adományul V. Lászlótól 1470-ben a veszprémmegyei Somlyó várával, a tapsonyi Anthimiaktól, (kiknek cserébe adták, s a kik után egyideig a Kanizsaiak is bírták) – visszakapják Vámos-Pereszleg, Nagy-Ság, Gecseny, Hosszú-Pereszleg, Szent-Oldor- Pereszlege, Jáuosháza, Kérésztur, Varsány, Taskánd és Irnosdháza helységeket. 1478-ban ismét Vámos-Pereszleg, Gecseny, Taskánd, Hosszufalu, Szent-Oldor, Nagy-Ság, Varsány, Gálosháza, Szent-Péterháza, Mástonfalva és Keresztur helységekből (mint hihetőleg a veszprémmegyei Somlyó vár tartozékaiból) adták ki a Szécsieknek a leánynegyedet. (1408: Fejér, X. 4. 673., 1412–1416: Sopronm. oklt. II. 4. és Dl. 9939. 9940., 1419: Körmendi llt. Alm. II. lad. 4. n. 32. és 33., 1419–1455: Müncheni áll. llt. Ung. Doc. X. 47., 1428: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei.174/175. d., 1429. 1433: Pannonhalmi főapáts. házi llt. LVII. Fff. és L. Kkkk., 1430: Dl. 12266; 1432: Haz. okmt. VII. 454., 1455: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 3. 15., 1470: Kismart. llt. 45. C. 46., 1447; Pannonh. főapáts. házi llt. XV. H., 1450.: Muz. llt., 1478: Dl. 18154; 1482: Dl. 18595. – V. ö. a Kanizsai, Szapolyai cs. a. és Kinizsi Pálnál is.)
Gáspár (kis-kelédi) cs. Gaspar. (1480: Ostffy cs. llt. f. II. n. 19.)
Gáspár (mesteri) cs. Gaspar. (1489: Ostffy cs. llt. f. XVI. n. 55.)
Gát (unyani) cs. Gaath. (1430: Körmendi llt. Unyomiana. n. 37.) Goth. (1432: U. o. n. 38.)
Gedöcs (felső-őri) cs. Gedewch. (1482: Körmendi llt. Alm.. I. lad. 7. n. 24.)
Gedri cs. L. Göd(ö)ri alakban.
Geli cs. Egy ízben: Gelei. – L. G(y)eli alakban. V. ö. az Óvári cs. a.
Gellyén (pósafalvi) ca. Gellyen. (1479: Körmendi llt. Alm. I. lad. 8. n. 2.)
Gencsi cs. A mai Magyar-Gencs értendő. (1423: Fejér, X. 6. 601., 1436: Dl. 12942; 1451. 1486: Kisfaludy cs. llt, – L. a gencsi Boda cs. a. is.)
Gérczei cs. 1420-ban vétel útján Bögöte részeihez tartott jogot. (1304: Haz. oklt. 179. l., 1420: Fejér, X. 6. 253. és Muz. llt., 1424: Dl. 2151; 1435: Marczaitői llt. L. 81. f. 2. n. 2263., 1436: Dl. 12942; 1446: Békássy cs. llt., 1464: Muz. llt., 1498: Dl. 20781.)
Geregyei cs. Az Egerváriakkal egy eredetű cs. 1406-ban Geregye, Gutafölde, Egervár, Középfalu (és Fancska) helységekben birtokos. Pál elhalván, Egervár, Fancska és Geregye helységekben bírt részei 1444-ben az Egerváriakra szállottak. De ugyancsak a Geregyeiek után örököltek az Egerváriak Oszkó és Töttös helységben is. (1406: Dl. 9258; 1420: Dl. 10963; 1444: Dl. 13784. – V. ö. 1453: Dl. 14685.)
Gergelyfi (bejczi) cs. Gergelfy. (1488: Békássy cs. llt.)
Gerolt (szabari) cs. Azaz: Gerolti, Girolti. – L. Girolti néven. V. ö. a Végi cs. a.
Gersei cs. L. gersei Pető fi néven.
Gerzsen(y)i cs. L. a sitkei Gothárdfi cs. a.
Gétyei cs. 1489-ben Gétye részeit a Szécsieknek zálogusították el. (L. Gétye helységnél idéz. az 1348. 1369. 1402. 1420. 1468. 1489 és 1496. évekhez.)
Girolti (Gerolti) cs. 1444-ben: Gerolth, szabari előnévvel. – 1428-ban
osztozkodnak Girolt, Limpach, Baksafalva, Kukmér és Alsó-Neusidel helységeken.1444-ben, 1446-ban és 1457-ben a Girolti János leányainak (szentpéteri Ősi-né, ákosházi Sárkányné és Linkóhátiné) illetve ezek utódainak kastélyuk is volt Girolton. E kastély felét azonban 1457-ben a hozzátartozó birtokokkal együtt Gosztonyi Orbánnak engedték át, a ki annak idején lábatlani vagy dédi Farkas Lászlóval (Somogymegyéből) együtt adományul kérte és kapta e kastélyt V. László királytól. (A beigtatásnak azonban a János leányai akkor ellenmondtak.) Girolthoz ekkor a két Girolt, Baksafalva, Limpach, Neusidel, Heuthal, Szabar (Szabor) és Kukmér tartoztak.1469-ben, mint a magbanszakadt János birtokait Gerolt, Baksafalva, Varrani másként Limpach, Szerdahely másként Neusidel, Szénavölgy másként Heuthal és Albér vagy Alberdorff néven, Pa(u)mkircher Andrásnak adta Mátyás király. E birtokokat ez oklevél szerint már előbb (1455.) kapták a Paumkircherek, de mivel az adománylevelet nem vették ki, néhai lábatlani Farkas László igtattatta be magát ezek birtokába. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 4. n. 69., 1444. 1446: Muz. llt., 1455: Körmendi llt. Alm. II. lad. 1. n. 18., 1457: Hazai okmt. IV. 386. – L. a Vági cs. a. is.)
osztozkodnak Girolt, Limpach, Baksafalva, Kukmér és Alsó-Neusidel helységeken.1444-ben, 1446-ban és 1457-ben a Girolti János leányainak (szentpéteri Ősi-né, ákosházi Sárkányné és Linkóhátiné) illetve ezek utódainak kastélyuk is volt Girolton. E kastély felét azonban 1457-ben a hozzátartozó birtokokkal együtt Gosztonyi Orbánnak engedték át, a ki annak idején lábatlani vagy dédi Farkas Lászlóval (Somogymegyéből) együtt adományul kérte és kapta e kastélyt V. László királytól. (A beigtatásnak azonban a János leányai akkor ellenmondtak.) Girolthoz ekkor a két Girolt, Baksafalva, Limpach, Neusidel, Heuthal, Szabar (Szabor) és Kukmér tartoztak.1469-ben, mint a magbanszakadt János birtokait Gerolt, Baksafalva, Varrani másként Limpach, Szerdahely másként Neusidel, Szénavölgy másként Heuthal és Albér vagy Alberdorff néven, Pa(u)mkircher Andrásnak adta Mátyás király. E birtokokat ez oklevél szerint már előbb (1455.) kapták a Paumkircherek, de mivel az adománylevelet nem vették ki, néhai lábatlani Farkas László igtattatta be magát ezek birtokába. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 4. n. 69., 1444. 1446: Muz. llt., 1455: Körmendi llt. Alm. II. lad. 1. n. 18., 1457: Hazai okmt. IV. 386. – L. a Vági cs. a. is.)
Gordovai cs. Azaz: gordovai Fancs. L. az Unyani cs. a.
Gosztonyi (köves-szarui) cs. 1462-ben együtt szerepelnek köves-szarui «Gozthon» János, Köves-szarui Benedek és gosztonyi «Beed» Jakab. 1478-ban Gosztonyi Venczel a megye alispánja. (1375: Muz. llt., 1449: Lajtafal. llt. Illésházyana. Lad. 23. f. 24. n. 7., 1452: Körmendi llt. Himfyana, n. 495., 1467: Dl. 16530; 1478. 1493: Muz. llt. – L. a Girolti és Ivánczi cs. a. is. – V. ö. 1269: Fejér, IV. 3. 525., 1271: Árpádk. új okmt. VIII. 348. és Turul. 1891. 59. l.)
Gothárd(-fi, Gothártfi, sitkei) cs. Gothardfy. Gotharthfiw. Gotharthfy. Filius Gothardi. Gothard dictus. – A Ják nemből. 1471-ben a király visszaadatja a János birtokait, melyeket tévedésből sáfárjának Pato(l)csi Bertalannak adományozott. 1483-ban ugyanez a János Tokorcson részeket zálogosított el Gerzsen(y)i Sebestyén szombathelyi várnagynak. (1469: Sopronm. oklt. II. 464., 1471: Körmendi llt. Himfyana, n. 551:, 1478: Muz. llt., 1482: Dl. 18595; 1483: Dl. 18815. és Vittnyédi József okl.)
Göd(ö)ri cs. Olykor: Gedri. (1454: Dl. 14826; 1469: Körmendi llt. Alm. II. lad. 1. n. 21. – L. a csencsi Német cs. a. is.)
Gőg (balogfalvi) cs. Gewg. (1476: Békássy cs. llt.)
Gős (gősfalvi) cs. Másként: Gősfalvi, Gősefalvi. (Péld. 1389: Dl. 7478; 1475: Dl. 17732. 17753.) Gews. (1482: Békássy cs. llt., 1463: Hazai okmt. IV. 409., 1478: Dl. 18110; 1481: Dl. 18526.) 1475-ben (okt. 18.) laki Kis Tamás kir. udvarnok és Laki Márton kapja a magbanszakadt (Tamás fia) Benedek birtokát Gősfalva és Hegyfalva helységekben, de még ugyanez évben (nov. 4.) ugyane czímen Egervári Lászlót igtatják e birtokokba s Lak részeibe, bár többek (jelesül a gősfalvi Gős leányok révén a mezőlaki Zámbók és a Viczaiak) ellenmondása mellett. (V. ö. a Gős cs. eredetére nézve Sopronmegyében e család a.)
Götyel cs. L. Gétyei alakban.
Gróf (bazini és szent-györgyi) cs. L. a Kisvági cs. a. Sopronmegyébem.
Gróf (fraknói) cs. Másként: Nagymartoni. (V. ö. 1346: Sopronm. oklt. I. 187. 188., 1350: Zalam. oklt. I. 501., 1435: Dl. 12677. és 1438: Fejér, XI. 35.)
Gug (korlátföldi) cs. Gwgh. (1431: Békássy cs. llt.)
Gulácsi cs. 1421-ben G(y)eli részeibe igtatják. (1416: Muz. llt., 1421: Fejér, X. 6. 356. 428.)
Guta (gutafalvi, gutaházi, gutaföldi) cs. Gwtha. – Másként: Gutaházi, Gutafalvi vagy Gutaföldi. (1409: Dl. 9521; 1436: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 1. f. 5. n. 26., 1447: Dl. 14092; 1481: Hazai okmt. V. 356., 1492: Muz. llt., 1498: Békássy cs. llt.)
Gvercs (köcski) cs. Gwerch. (1448: Marczaltói llt. Lad. 21. f. 3. n. 2290.)
Gyáki cs. L. Jáki néven.
Gyáki monostor. L. a jáki monostor a.
Gyalokai cs. L. a Pósa vagy Pós (unyani) cs. a.
G(y)eli cs. A Herény-nemből. – 1481-ben: hegyes-béri (hegyes-biri) előnévvel. (1404: Fejér, X. 4. 814., 1421: U. o. X. 6. 366. 428., 1447: Muz. llt., 1481: Szombath. kápt. házi llt Lad. 2. f. 7. n. 16., 1483: Dl. 18815. – L. a Rumi, Óvári cs. és a régibb időre nézve G(y)eli helységnél idéz.)
Györfi (balogfalvi) cs. Gywrfy. (1485: Körmendi llt. Majoratus. I. 36. 41.)
Györgyfi (koltai) cs. Gewrgfy. (1483: Szombath. kápt. házi llt. lad. 2. f. 7. n. 23.) 1483-ban Mileken is birtokos.
Györ(gy)fi (kustanolczi) cs. Gewrffy. (1500: Békássy cs. llt.) Úgy látszik, nem ugyanegy a rádóczi Györgyfi családdal, mely ugyane tájon szintén birtokos volt.
Györ(gy)fi (rádóczi) cs. János 1485-ben, 1495-ben és 1497-ben a megye alispánja. – Gywrfy. (1485: Körmendi llt. Majoratus. I. 36. 41. és Muz. llt., tévesen 1484. év alatt elhelyezve,) Gyerghfy. (1495: Dl. 20276. és 1538. évi adólajstrom – Orsz. llt. Conscr. dical.) Gyerghffy. (1499: Körmendi llt. Himfyana, n. 947:) – L. a kustanolczi Györgyfi cs. a. is.
Győri Antal. L. az ivanóczi Gálfi cs. a.
Győri püspök. Szombathely várának és városának ura volt. (L. ott) 1495-ben e városban és Ujfalu helységben levő birtokaitól 200 forintnyi subsidium járt. (Engel, i. h. 146.) Ezenkívül azonban (1398.) Egyházas-Keszit és Váras- Keszőt (Váralja-Keszőt) is bírta. (1398: Hazai okmt. I. 292–3., 1511: Muz. llt. – V. ö. még Szőllős, azaz Kis-Szőllős helység a. is.)
Györösi cs. L. Györös helység a.
Hágon (alsó-őri) cs. Hagon. (1482: Körmendi llt. Alm. I. lad. 7. n. 24.)
Hajós (Hajas, simonyi) cs. Hayos. (175: Muz. llt.) Hayas. (1501: Dl. 21063.)
Halas (rádóczi) cs. Halas. (1449: Lajtafal. llt Illésházyana. Lad. 23. f. 24. n. 7.
Halastói cs. 1435: Hazai okmt. V. 829. – L. Halastó helységnél a többi idéz. is. V. ö. Márkusfölde a. is.
Halmaji cs. 1446-ban János a megye szolgabírája. (Guary cs. llt.)
Haraszti cs. 1444: Kisfaludy cs, llt., 1450: Szombath. kápt. házi llt. Lad, 2, f. 6. n. 15. – L. Haraszti helység a. is.
Harói cs. Avagy: Horói. – L. Horó helységnél idéz.
Hásártos (hernát-mesteri, vagy hernátfalvi) cs. Hasarthos. (1470: Marczaltői llt. L. 21. f. 4. n. 8302., 1473: U. o. n. 2304.)
Hásságyi cs. L. Vasvár város és a hermani Rátolt cs. a. – V. ö. 1483: Dl. 18800. 18895.
Hédervári cs. Már I. Lajos király idejében birtokos Vasmegyében, mert 1348-ban e megyei birtokaira is pallos-jogot nyert. – 1433-ban (a győrmegyei Gönyő várral) Molnos-Szecsőt kapták, mely azelőtt a Losonczi (Bánfi) családé volt. E helységet később (1443. 1447.) is kezükön találjuk. Fő-birtokuk azonban (már 1443-ban, s kétségkívül előbb is) a strémi uradalom, melyhez (1482-ben és 1494-ben) Csákány részein kívül Aborgáta, Lak (Sáros-Lak), Szent-kut, Zsálmán, Szombatfalu és Bikkes (Felső-Bikkes) helységek, Dienesi (1494-ben, 1500-ban) és Lak (1500-ban) puszták tartoztak. Mindeme birtokok (Szecsődöt kivéve) zálogban a Nagylucseieknél voltak egész 1482-ig, s még előbb, valamikor a pak(o)si Szemeréknél. (1348: Hazai okmt. I. 205., 1422: Körmendi llt. Majoratus. Alm. I lad. 36. n. 22., 1433: Kismart. llt. 44. G. 58., 1444: U. o. 3. 7. 13., 1443: U. o. 44. G. 60. és 35. B: 41., 1447. 1448. 1451: Muz. llt., 1450: Hazai okmt. IV. 362 , 1453–54: U. o. 371. 380., 1482: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. III. f. 1. L +., 1488: Dl. 19397; 1494: Körmendi llt. Alm. I. lad. 3. n. 1., 1500: Magy. Tört. Tár. Vl. 23. – V. ö. Monyorókerék város a.)
Hegedős (magasi) cs. Hegedes. (1449: Pannonh. főapáts. házi llt. LI. W.)
Hegyei cs. L. Hetyei alakban.
Hegyi (telekesi) cs. Telekesi előnévvel 1463-ban. – Hegy. (1431: Békássy cs. llt., 1469: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. f. 7. n. 12.) Héghy. (1463: Hazai okmt. IV. 409.)
Henczel(-fi, Henczlin-fi, petróczi) cs. Filius Henczel. (1431: Muz. llt.) Filius Henczlini. (1448: Békássy cs. llt.) Henchelfy. (1467: Dl. 16540.) Henczel dictus. (1476: Békássy cs. llt., 1483: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 1.) Henczelfy. Henczelffy. (1477. 1486. 1489: Muz. llt., 1482: Békássy cs. llt., 1495: Hazai okmt. V. 379.) Olykor egyszerűen csak: Petro(v)czi, Petro(1)czi. – A XV. században Petro(1)cz (Petrovcz), Sztani(n)cz és Peszkovcz helységekben földesur. (V. ö. a Kereszturi cs. a. és l. Petrolcz helység a. is.)
Herczeg (szécsi, felső-lendvai) cs. Azaz: Szécsi vagy felső-lendvai Bánfi. – L. a Szécsi cs. a. Vas- és Zalamegyében.
Herényi cs. (1323–1424: Dl. 2151; 1414: Dl. 10176; 1423: Dl. 11323; 1498: Dl. 20676; 1510: peczeli Zarka cs. llt)
Herman-tilaji cs. L, a Bodoló(-fi, tilaji) cs. a.
Hermáni cs. 1369-ben Hagymás, Pósafalva, Szőllős és Kertes helységekben és Kertes várában idegenítnek el részeket. 1415-ben Szent-György másként Temerd, Marczelfalva és Rönök birtokához is jogot tartanak; 1423-ban (részben) Egyházas-Kölked, 1438-ban pedig Vajdafalva részeihez. A XV. század végén György Hermán, Báldonfalva és Kis-Szőllős helységekben levő birtokát említi végrendeletében. 1510-ben hermáni Kis Pál Hermán másként Kondakorsoka, Vajdafalva másként Kondakorfalva helységekben birtokos. (1340: Anjouk. okmt. IV. 44., 1356: Hazai okmt. III. 167., 1369: Dl. 3350; 1414: Dl. 10176; 1415: Hazai okmt. V. 208., 1423: Dl. 11403; 1438: Hazai okmt. V. 230., 1447: U. o. III. 379., 1460: Muz. llt., 1478: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 39., 1484: Hazai okmt. V. 361., XV. század vége: Dl. 20899.)
Herná(l)dmesteri (Hernáltfalvi) cs. 1435-ben kapják a kőrösmegyei Palicsna-szentpéteriek Zsigmond királytól Hernád-Mesteri és Holtó másként Berhént pusztákat, mint a néhai Hernádmesteri Benedek, illetve Holtói (másként Berhénti) Anasztázia birtokát. E jószágok részei ekkor Bokodi Györgynél voltak zálogban, a kinek halálával a kormányzó 1447-ben Hernád-Mesteri részeit Hernádmesteri Péternek adományozta. 1497-ben II. Ulászló királytól Hernáld-Mesterit és Bekényt kapják a Hernáldmesteriek. (1500-ban pedig ugyane királytól czímer-levelet, 1502-ben szabad-ispánságot nyernek.) A Palicsna-szentpéteriek tehát aligha jutottak be e puszták vagy falvak valóságos birtokába. (1435: Hazai okmt. II. 259. és III. 368., 1447: U. o. I. 347., 1473: Marczaltői llt. L. 21. f. 4. n. 2304., 1497: Hazai okmt. II. 377., 1500: U. o. II. 381., 1502: U. o. V. 392. – V. ö. a Kismesteri cs. a.)
Hernált (Hernád, molnári) cs. Hernad. (1450: Sopronm. oklt. II. 349.) Hernalth. (1483: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 1., 185: Muz. llt. 1484. évszám alatt elhelyezve.)
Herre (herreházi) cs. Herre. – Másként: Herreházi. (L. Herreháza helységnél idéz.)
Hetyei cs. Másként: Hegyei. – 1467-ben István, Kelédi Gállal együtt kir. új-adományul kapta Bekényt és Felső-Hetyét másként Aderjánházát. (1338: Hazai okmt. III. 137., 1340: U. o. I. 177., 1350: Anjouk okmt. V. 601., 1388: Hazai okmt. III. 242., 1397: U. o. V. 191., 1407: U. o. III. 265., 1444: U. o. IV. 336., 1451: U. o. III. 400., 1467: felső-büki Nagy (Sándor) cs. okl. f. 61. n. 15., 1470: Haz. okmt. V. 307.)
Hidvégi cs. 1420-ban Mihályfalva, Sz.-Péterfalva, Jánosfalva, Frenczeszkuszfölde, Iváhonfölde és Széma (Zema) részeit a gersei Petőknek adták el; 1425-ben pedig Hidvég, Andrásfalva (Sármelléke), Pizd és Rádócz helységekbeli jószágaikat. 1450-ben Andafalva (értsd: Andrásfalva), Ujfalu, Szent-Király, Jáhonfölde, Lak és Dienesfalva részeit a Polyániaknak zálogosították, 1461-ben pedig Hidvég, Kajd, Andrásfalva, Lak, Pizd és Dienesfalva helységek, SzentKírályfölde és Jáhonfölde puszták részeit ugyanazoknak adták el. 1463-ban a Polyániakat a Hidvégieknek Hidvég, Andrásfalva, Dienesfalva, Nagy-Kajd és Lak helységekben levő részeibe igtatták. (1420: gr. Festetics. cs. keszth. llt. Castriferrei. 144. 145., 1425: U. o. 166., 1434: U. o. n. 180., 1450: Muz. llt., 1461: Lippich cs. llt., 1463: Hazai okmt. IV. 448. – L. a régibb időkre nézve Hídvég helységnél idéz.)
Himfi (biri) cs. Hymfy. (1465: Szombath. kápt. házi llt. lad. 2. f. 7. n. 7., 1483: Dl. 18815; 1504: Szombath. kápt. házi llt. lad. 2. f. 9. n. 11.) Himffy. (1506: U. o. n. 17.)
Himfi (döbrentei) cs. – Másként: Döbrentei vagy Debrentei. -1464-ben mint az elitélt Döbrentei Tamás nyitrai püspök, rokonai a döbrentei Himfiek s a Pápaiak (György és Balázs) birtokait Káld és Gulács helységekben Kanizsai László kapta kir. adományul. (Dl. 16078. – L. a Hosszutóti cs. a. és Szalonak várnál.)
Hodászi plebános. 1428-ban hodászi birtokát említik. (gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei, n. 174/175. d.)
Hollósi cs. 1397: Fejér; IX. 7. 573:, 1405: Dl. 9015; 1412: Sopronm. oklt. II. 4., 1414: Dl. 10176; 1463: Hazai okmt. IV, 408., 1465: Muz. llt., 1479: Körmendi llt. Alm. III. lad. 9. n. 11., 1483: Dl. 18800; 1486: Dl. 19107; 1493; Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. f. 8. n. 13., 1496: Dl. 20419. – Ugyanegy Hollósi cs. értendő-e mindannyiszor, nem dönthetem el. 1486 táján Hollósi Jánoe Csemete helységben is birtokos.
Holtói cs. Másként: Berhéndi vagy Berhénti. – L. a Herná(1)dmesteri cs. a.
Horói (Horai, Horaji) 1455-ben egy ízben: csákányi előnévvel. (Dl. 14988. – L. különben Hord helységnél idéz.)
Horvát (petrolczi, petrovczi) cs. Horwath. (1476: Békássy cs. llt., 1477: Muz. llt.)
Horvát Pál. L. a Csornai cs. a.
Host (asszonyfalvi) ca. L. Oslfi néven. (V. ö. 1429: Hazai okmt. I. 321.)
Hosszutóti cs. 1475-ben Debrentei (Himfi) Tamás nyitrai püspök és rokonai kapják e családnak Izsákfalva, Mákva, Sárfő-Mézadó (vagy: Sárfő és Mézadó), Szent-Mihály, Rönök, Mihalócz és Farkasfalva helységekben bírt részeit, a melyekhez aztán 1480-ban is jogot tartanak. 1476-ban azonban a Hosszutótiak ugyane helységekben még mindig birtokosok, valamint 1516-ban is (a mikor ezenkívül Nádasd, Holtó, Merse, Kölked, Hermán és Tótfalu is az övék,). (1464: Dl. 16074; 1475: Dl. 17751; 1476: Körmendi llt. Hmfyana n. 570. és 679., 1480: Dl. 18373; 1516: Dl. 22851.)
Hunyadi cs. L. Ujvár várnál.
Hurói cs. Avagy: Horói. – L. Horó helységnél idéz.
Hu(s)zityi Antal. L. az ivanóczi Gálfi cs. a.
Ikervári cs. 1417: Dl. 10579; 1475: Muz. llt.
Ikervári plebános. 1428-ban Ikervár városban 3 adózó j.-portája volt. (gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 174/175. d.)
Ikladi cs. 1447. 1449: Muz. llt.
Intai cs. 1326: Fejér, VIII. 3. 126., 1466: Muz. llt., 1476: Körmendi llt. Himfyana, n. 570.
(I)stvánfi (mártonfalvi) cs. Sfhwanfy. (1494: felső-büki Nagy cs. llt. f. 4. n. 3.)
Ivánczi (szent-mártoni) cs. 1422-ben Iváncz, Viszák, a két Lugas, Miskefalva, Németfalu, Szent-Mártonfalva, Lugas-Vásárhely népes és Surány puszta helység birtokához formálnak igényt; s úgy látszik jogosan, mert mindeme helységeket 1464-ben szintén kezükön találjuk, a mikor is a Visieknek zálogosítják el azokat. 1465-ben ugyancsak az Iváncziak és egyszersmind a Gosztonyiak birtokaiként sorolják föl e helységeket, köztük Közép- és Felső- Lugast. Ugyanekkor az Iváncziak Himfalván (Halogyon) is földesurak. (1404: Muz. llt., 1422: Körmendi llt. Misc. Németujvár. 102. 69., 1429. 1436. 1448. 1451. 1464. 1465: Muz. llt., 1450: Hazai okmt. IV. 362., 1488: Körmendi llt. Fam. Misc. n. 23., 1538. évi adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical.)
Ivánfi (terestyénfalvi, tyáki) cs. Iwanfy. – Hihetőleg a Ják nemből. (1467: Balogh Antal okl. Kis-Somlyón; 1475: Muz. llt., 1482: Kisfaludy cs. llt.)
Ivanolczi cs. 1468: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 90.
Izsákfalvi cs. 1435: Hazai okmt. II. 259., 1448: Marczaltői llt. Lad. 21, f. 4. n. 2290.
Jakab (Jakob, felső-őri) cs. Jacob. (1455: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 6. 13. 12.)
Jakabházi cs. 1437: Muz. llt.
Jáki (Jákfalvi) cs. A Ják vagy Tyák nemből. Másként: Diákfalvi. – A mai Jákfa helység értendő. (1436: Sopronm. oklt. II. 241., 1467. 1468: Muz. llt.)
Jákl monostor. 1321-ben Kápolnaföldét bizonyos monyorókeréki szőllőért
és jáki malomért cserébe adta a Bögödieknek. 1418-ban Ravazd földesura. (1321: Hazai okmt. IV. 130., 1418: Dl. 10719. – V. ö. Ják-monostora helység és a birtokosok közt a pornói apátság a.)
és jáki malomért cserébe adta a Bögödieknek. 1418-ban Ravazd földesura. (1321: Hazai okmt. IV. 130., 1418: Dl. 10719. – V. ö. Ják-monostora helység és a birtokosok közt a pornói apátság a.)
Jánosházi cs. 1455-ben Jánosháza, Ernesztfalva, Karakó, Keresztur, Vassán és Gálosfölde helységekben birtokos. (gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 3. 14.)
Jobbágyi cs. 1440: Körmendi llt. Himfyana n. 451.
Jürl(y)ei prépostság. L. Türl(y)ei prépostság
Kaczor (laki, gencsi) ca. Kachor. (1426: Kisfaludy cs. llt., 1430: U. o. – L. a Kanizsai, Tardi, Oslfi és Egervári cs. a.)
Kajdi cs. (1360: Fejér, IX, 7. 192., 1437. 1467: Muz. llt.
Kajtár (bessenyei) cs. Kaythar. (1479: Körmendi llt. Alm. I. lad. 8. n. 2.)
Kalamár (ivánczi) cs. Kalamar. (1471: Körmendi llt. Majoratus. I. 36. 37.)
Kalanda (mersei) cs. Kalanda. (1463: Ostffy cs. llt. f. VII. n. 148., 1476: Körmendi llt. Himfyana, n, 570.)
Káldi cs. A Herény-nemből. – Káldon kívül Mihályfalva (1308. és 1328., 1353-ig), Sár (hasonlókép), Geli (1313. 1319. 1355.), Herény (1313. 1355.), Kán (1313. 1368. 1411. 1465. 1476.), Kamanati (1319.), Gulács (1342. 1440.), Ujfalu (1342.), Szinise (1355.), Nádszeg (zálogban 1368.), Bekény (1397), Pétörfölde (1400.), Majorfölde (1440.) és Komjáti (1484.) helységekben földesurak. – György 1449-ben és 1450-ben Vasmegye alispánja. (1308–1328: Körmendi llt. Alm. V. lad. 5. n. 61. és 64., 1313: Anjouk. okmt. I. 318. 330., 1319: U. o. 539., 1342: Zalam. oklt. I. 301., 1363: Anjouk. okmt. VI. 13., 1355: U. o. 369., 1368: Hazai okmt. I. 260., 1397: U. o. V. 191., 1400: Körmendi llt. Alm. 5. lad. 5. n. 60., 1411: Békássy cs. llt., 1449: Muz. llt., 1450: Lajtafal. llt. Illésházyana, lad. 23. f. 24. n. 8., 1465: Szombath. kápt. házi llt. lad. 2. f. 7. n. 8., 1476: Muz. llt., 1484: Hazai okmt. V. 361. – L. Óvár vár és az Óvári cs. a. is.)
Kalmár (vasvári) cs. Kalmar. – L. a Vasvári cs. a.
Kálos (Kallós ?, korongi) cs. Kalos. (1476: Békássy cs. llt.)
Kámoni cs. 1323-ban a Kámon melletti Györk is az övék. (1323–1424: Dl. 2151; 1350: Anjouk. okmt. V. 406., 1468: Körmendi llt. Rajkiana n. 55., 1470: Hazai okmt. V. 303., 1498: Dl. 20676.)
Kan (mesteri, nagy-mesteri) cs. Kan. (1489: Ostffy cs. llt, f. XVI. n. 55., 1497: Marczaltői llt. L. 21. f. 4. n. 2317.)
Káni cs. 1423: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 165., 1466. 1476: Muz. llt., 1484: Dl. 18977. – L. Káld helység a. is.
Kanizsai cs. 1488-bau egy adólajstrom-töredékben a család egyik tagja János, Tárnok néven szerepel. – Birták Borostyán várát 1388., Léka várát 1390., Sárvár várát ugyancsak 1390., illetve 1424. óta. – 1400-ban, mint a magbanszakadt Pápóczi Miklós birtokát kapják Zsigmond királytól Csa(ta)- Bért és Pápócz részeit. Utóbbiban később (1431. előtt és 1476-ban) más részeket is szereztek, 1431-ben pedig, cserében a laki Kaczoroktól Gencsen (értsd Magyar-Gencsen); melyet 1436-ban Egyházas-Gencsnek neveznek. 1455-ben zálogba vetik Tejedi Imrének Ikervárat; 1457-ben (és 1470-ben) Pottendorfer Kristófnak (Kirchschlagon, Ausztriában) Pellegrem vagyis Pilgrimstorf helységet és egy szigetet rétekkel s a Kogel hegygyel Kifchschlag és Ungerbach mellett (insulam et prata unacum monte Kogel penes castrum seu domum domini Cristofori de Pottendorf in Kaslak ex una et Vngerpoh predium domini de Puchaim parte ex altera adjacentia), tehát úgy látszik, mai osztrák területen; 1461-ben pedig Családot, Polyáni Tamás megyei alispánnak, majd 1468-ban Csornai Istvánnak. 1464-ben László, Mátyás királytól a rablásai miatt elitélt tapsonyi Anthimi János birtokát kapja Krakó, Keresztur, Jánosháza, Varsány, Taskánd, Sz.-Péterfalva, Gálosfölde, Gecsen(y), Szent-Oldró- Pereszleg, Vámos-Pereszleg, Hosszú-Pereszleg és Ság helyaégekben, mint (a veszprémmegyei) Somlyó vár tartozékait. – Az 1494. évi adó-összeirás szerint e megyebeli birtokaikra 207 forint adó esett. (1400: Kismart. llt. 14. K. 359., 1428: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. 174/175. d.,(!) 1431: Dl. 12382; 1436: Dl. 12942; 1456: Dl. 14926; 1457: Kismart. llt. 17. C. 71., 1461: Dl. 15617; 1464: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 3. 17, és 63. 3. 18., 1468: Sopronm. oklt. II. 452., 1470: Kismart, llt. 17. C. 70., 1486: Dl. 19133. 19204; 1494: Engel, i. m. 24., 1501: Dl. 21030–21031. 21063; 1506: Dl. 87005. – L. a Vági, Ládonyi, Csornai, gencsi Bolffarth, döbrentei Himfi, Garai cs., Kőszeg vár, Kesző és Lövő helység a. is.)
Kánya (ujlaki) cs. Kanya. (1469: Szombath. kápt. házi llt. lad. 2. f. 7. n. 13. – Ujlak falu Vasvártól é.)
Kápolnai cs. Hihetőleg a Sárvártól dk. eső mai Kápolna értendő. (1429: Fejér, X. 7. 147., 1465: Dl. 16199; 1468: Körmendi llt. Fam. misc. n. 21., 1476: Muz. llt. – L. a Szécsi cs. a. is.)
Kápolnai cs. L. Zalak helység a.
Kapornaki konvent. Peczöl helység részeit és a mellette elterülő apátföldi pusztát bírta. (1452: Muz. llt., 1455. 1467: peczöli Zarka cs. llt.)
Karol (patyi) cs. Karol. (1498: Dl. 20781. 20784; 1501: Dl. 21063.) A Sárvár vidéki Paty helység értendő.
Kása (unyani) cs. Kasa. (1434. és 1476: Békássy cs. llt., 1453: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 60. 2. 17.)
Katona (sennyei) cs. Kathona. (1492: Muz. llt.)
Kávási cs. L. az Unyani cs. a.
Kecskédi cs. 1409: Sopronm. okit. II. 698., 1433: Hazai okmt. III. 367., 1449: Ostffy cs. llt. f. XIX. u. 15.
Kelédi cs. 1467-ben Pálfalva részeihez tartanak jogot, hihetőleg zálog czimen. 1468-ban Somlyai Péter a Kelédieknek nála 1461 óta zálogban levő hegyei (helyei) részeit az Egerváriaknak adta tovább zálogba. 1482-ben kereszturi «Kylythy» néven szerepel a család egyik tágja, a kinek tehát a szomszédos Kereszturon is voltak részei. (1444: Dl. 13813: és Hazai okmt. IV. 336., 1457: Muz. llt., 1461: U. o. V. 263., 1468: Hazai okmt. III. 422., 1482: Dl. 18597. – L. a Telekesi, és Hetyei cs. a. is)
Kelkedi cs. L. Kölkedi néven.
Kemény (egerszegi) cs. Kemen. – A Ják nemből. 1469-ben: Egerszeg, Tyák (Gyák) helységekben, Geregye és Mánta pusztákon birtokos, 1488-ban Monostoros-Gyákon részeket zálogosít el. (1437. 1447. 1464. 1471. 1475: Muz. llt., 1488: Dl. 19420.)
Kemesmáli cs. (1409: Hazai okmt. IV. 259., 1422: Dl. 11275; 1435: Békássy cs. llt., 1479. 1500: Körmendi llt. Majoratus. I. 36. 40. és 42.)
Kerejtő (kis-patyi) cs. Kerepthew. (149: Muz. llt.)
Kereszturi cs. Úgy látom a Jánosháza vidéki Keresztur értendő. (1390: Dl. 7616; 1465: Dl. 16199; 1468: Körmendi llt. Rajkiana n. 55.) 1468-ban kétségtelenül e falu részeit zálogósítják el Tejedi Imrének. (V. ö. a Magasi cs. alatt.)
Kereszturi cs. A mai Tót-Keresztur értendő. – 1405-ben Keresztur, Muszna és Kis-Korog, 1429-ben Keresztur, Barkócz és Kis-Muszna helységben birtokos. János dobrai várnagy barko(1)czi részei 1453-ig a Szécsieknél voltak zálogban. Ugyancsak egy Kereszturi János 1439-ben és 1440-ben Vasmegye egyik alispánja. (A Szécsi Miklósé.) 1465-ben ugyanő Kereszturon és Barkolczon birtokos. 1489-ben a (Kereszturi) László leányának, Dorottyának (oroszi Kis Tamás nejének) ugyane két helységbeli birtokát a petróczi Henczelfiek (Petrócziak) vették át zálogba nádasdi Darabos Miklóstól, a kinek régebben maga Dorottya asszony kötötte le. (1405. 1439. 1455: Békássy cs. llt., 1421: Dl. 11067; 1440: Körmendi llt. Himfyana n. 451., 1429. 1453. 1489. 1496: Muz. llt., 1483: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 1.)
Keszi cs. Azaz: Berki. – L. Bornemisza (tolnai) János a.
Kilidi (Kiliti, kereszturi) cs. L. Kelédi néven.
Kinizsi Pál. 1479-ben (és 1480-ban) a veszprémmegyei Somlyó várával együtt kapta Krakó, Irnosháza másként Szent-Péter, Vassány, Keresztur, Ság, Vámos-Pereszleg, Szent-Odorfalva, Hosszú-Pereszleg, Gálosfölde, Taskánd és Gecsen(y) helységeket, Mártonfalva pusztát és a ság-somlyai várromot. E birtokok közül Karakót a Polyániak – kik előbb jogot formáltak hozzá – 1482-ben végkép a Kinizsi birtokába bocsátották át, a ki aztán 1483-ban a Vásonykő melletti pálosoknak adta. 1481-ben Mirá(j)ti Jakabtól Mirá(j)t-ot vásárolta meg, melyet aztán 1483-ban szintén az említett pálosoknak ajándékozott. – 1494-ben e megyebeli birtokaira összesen 174 forintnyi adó esett. .(1479. 1480: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. Lad. 53. f. 4. n. 12. és 14., 1481: Dl. 18491; 1482: Dl. 18641. 18596. 18597; 1483: Dl. 18788. 18797. 18877; 1486: Dl. 19140; 1494: Engel, i. m. 24. v. ö. ugyanott 146. l.)
Király (kozma-gencsi) cs. Kyral. Keral. – L. a Kozmagencsi cs. a. (V. ö. 1430: Kisfaludy cs. llt.)
Kis (biri) cs. Kys. (1483: Dl. 18815; 1505: Szombath, kápt. házi llt. lad. 2. f. 9. n. 17.)
Kis (doroszlai) cs. Parvus. (1471: Körmendi llt. Majoratus. I. 36. 37.) A Csákány melletti Doroszló értendő.
Kis (ikervári) cs. Parvus. (1475: Muz. llt.)
Kis (kozmafalvi) cs. Parvus. (1484: Dl. 18977.)
Kis (laki) cs. L. a Gős (gősfalvi) cs. a.
Kis (mesteri, hernád-mesteri) cs. Parvus. (1476: Sopronm. oklt. II. 501., 1480: Ostffy cs. llt. f. II. n. 19.)
Kis (septei) cs. Parvus. (1449: Muz. llt.)
Kis (somlyai) cs. Parvus. (1466: Dl. 16199.)
Kis (unyani) cs. Parvus. (1430: Körmendi llt. Unyomiana, n. 37.)
Kis-csajtai cs. 1479: Körmendi llt. Alm. I. lad. 8. n. 2.
Kis-csémi cs. 1440: Körmendi llt. Himfyana, n. 451., 1479: U, o. Atn. I. lad. 8. n. 2.
Kisdemelki cs. 1463: Ostffy cs. llt. f. VII. n. 148.
Kisdorozmáti cs. 1430: Nagy Imre gyűjt.
Kisfaludi cs. A mai Sorki-Kisfalud értendő. – Mileken is voltak a 80-as években zálogos részei a Koltaiaktól. (1467: Szombath. kápt. házi llt. lad. 2. f. 7. n. 3., 1484: U. o. f. 2. n. 23., 1492: U. o. f. 2. n. 12.)
Kisfaludi cs. A Csák nemből. (Sopronmegyéből.) – L. a haraszti Tapán és a Mihályi cs. a.
Kis-gérczei cs. 143: Marczaltői llt. L. 21. f. 2. n. 2263., 1468: Körmendi llt. Fam. Misc. 21.
Kis-kelédi (Kis-kölédi) cs. 1465: Dl. 16199; 1470: Hazai okmt. V. 397., 1480: Ostffy cs. llt. f. II. n. 19.
Kis-köcski cs. 1448: Marczaltői llt. Lad. 21. f. 3. n. 2290., 1468: Körmendi llt. Fam. misc. n. 21.
Kis-megyehidi cs. L. Füztői néven.
Kismesteri cs. Kis-Mesteri másként Hernád-Mesteri részeit bírta. Azonos vagy rokon lehet a Herná(I)dmesteri (Hernáltfalvi) családdal. (1497: Marczaltői llt. L. 21. f. 4. n. 2317.)
Kis-molnári cs. 1464: Muz. llt.
Kis-nardai cs. 1430: Kisfaludi cs. llt., 1440: Körmendi llt. Himfyana, n. 451., 1478: U. o. Fam. misc. n. 223.
Kis-oszkói cs. Mátyás 1469-ben kir. ember. (1469: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2, f. 7. n. 12, és 13.)
Kis-ölböi cs. 1472: Dl. 17292.
Kis-somlyai cs. L. Somlyai néven.
Kisvági cs. L. Sopronmegyében.
Kocsi cs. 1421-ben kapja Pál, Zsigmond királytól Olad és Si(j)e részeit, mint a magvaszakadt oladi Csuf (Chwf) János és Gál birtokait. (Veszpr. kápt. orsz. llt. Donationales et Armales. No. 26, és 29. – V. ö. 1468: Körmendi llt, Misc. Németujvár. n. 21., 1470: Marczaltői llt. L. 21. f. 4. n. 2302.)
Koczián (tyáki, jáki) cs. Koczyan. – Kétségkívül a Ják nemből; Jak vagy Tyák (ma Jákfa) helységből (1468: Muz. llt.)
Koltai cs. 1350-ben Mitek és Gyanó, – 1436-ban, 1457-ben, 1483-ban Milek részeiben birtokosok. György 1465-ben a megye alispánja. Talán ugyanő szerepel 1455-ben: Koltai másként Avasallyai (Yasallyai) néven. (Dl. 14988. L. különben Kolta helységnél idéz. – V. ö. 1418: Dl. 10719; 1457: Szombath. kápt. házi llt. lad. 2. f. 7. n. 3., 1478: U. o. n. 15., 1482: U. o. n. 19., 1483: U. o. n. 23. – L, a Kisfaludi cs. a. is.)
Koncz (ovadi) cs. Koncz. (1450: Dl. 29488; Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. f. 6. n. 15.)
Konrádfalvi cs. L. Korlátföldi néven.
Kónya (csákányi) cs. Konya. (1500: Körmendi llt. Majoratus. I. 36. 42.)
Kopácsi cs. 1409: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. 124 a., 1425: Vidos Kálmán okl., 1447: Dl. 14092; 1481: Hazai okmt, V. 356 , 1482: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. f. 7. n. 18.
Kopasz (nádasdi) cs. Kopaz. (1436: Marczaltői llt. L. 21. f. 2. n. 2266.) A Nádasdi cs. egyik tagja értendő.
Kopasz (oladi) ca. L. az Ol(y)adi cs. a.
Kopasz (peczöli) cs. Kopas. (1476: Muz. llt.)
Kotlátföldi (Korrárdföldi) cs. Azonos lehet a Konrádfalvi családdal. (1424: Dl. 11598; 1435: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 1. f. 5. n. 18., 1483: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 1. – V. ö. Korlátfölde helység a.)
Koro(n)gi cs. 1331: Gyömrői llt. XXIII. 1, 8., 1355: Anjouk. okmt. VI. 260., 1421: Hazai okmt. I. 315., 1436: Dl. 12947; 1468: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9 n. 90.
Kósa (bozsoki) cs. 1492: Körmendi llt. Alm. II. lad. 3. n. 2. – Tán a vasmegyei Bozsok helység értendő.
Kotró (magasi) cs. Kothro. (1459: Muz. llt.)
Kovács (koltai) cs. Kowach. (1420: Fejér, X. 6. 331.)
Kozma (bögöti) cs. Cozma. (1455. 1471. 1476: Muz. llt., 1486: Dl. 19204.) Kozma. (1465. 1478: Muz. llt.)
Kozmafalvi cs. 1453: Dl. 14761; 1475: Dl. 17753., 1483: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9, n. 1.
Kozma-gencsi cs. 1421-ben: Kozma-Gencs(i) másként Nemes-János-Gencsi helységben, s Mátéfölde és Boncsó-Gerger-földe pusztákon a kozmagencsi Királyokkal együtt, Berhénd(i) helységben és Forródfölde pusztán pedig egyedül földesurak. 1474-ben kozma-gencsi másként csevegházi és berhéndi pusztájokat a Ládonyiaknak vetették zálogba. (1449: Hazai okmt. I. 302., 1421: U. o. II. 228., 1422: U. o. III. 318., 1474: Kisfaludy cs. llt. – V. ö. 1268-hoz: Haz. okmt. I. 38. l. hol a Szent Király gencsi jobbágyai között Kozma fiai is szerepelnek.)
Köcski cs. Demeter 1463-ban Sopronmegye alispánja. L. Kácsk helységnél idéz. és a Boda (gencsi) cs. a.
Kölkedi cs. 1423: Dl. 11403; 1438: Hazai okmt. VIII. 203., 1439: U. o. IV. 318., 1479: Körmendi llt. Alm. I. Iad. 8. n. 2.
Köröselői cs. Hihetőleg a Ják nemből. (1447: Muz. llt.)
Kősa (halastói) cs. Kewsa. (1425: Dl. 11701.)
Kövér (petrolczi) cs. Kewer. – 1500. körül (a Péter özvegye) birtokos Petrócz, Sztanicz, Keresztur (Tót-), Barkolcz, Halastó helységekben és Farkasolcz pusztán. (Muz. llt.)
Köveskuti cs. 1424: Dl. 11530. L. a Csornai cs. a.
Köves-szarui (Kövesszarmi) cs. 1418: Dl. 10719. – L. Gosztony helys. és a Gosztonyi cs. a.
Közép-patyi cs. A Sárvártól északra eső Paty értendő. (1420: Hazai okmt. II. 224., III. 314.)
Kreucz (ablanczi) cs. 1428: Sopronm. oklt. II. 115., 1435: U. o. 235.
Kulcsár (ikladi) cs. Kulchar. (1488: Békássy cs. llt.)
Kun (edelényi) cs. Kwn. (1465: Dl. 16199.)
Kun (unyani, kis-unyani, pósa-unyani) cs. Kwn. (1417: Körmendi llt. Unyomiana. n. 31., 1430: U. o. n. 37., 1447: Hazai okmt. III. 379., 1463: U. o. IV. 408., 1481: Muz. llt., 1483: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 1., 1490: Dl. 19616; 1510: peczöli Zarka cs. llt.)
Lacza(-fi, mihályfalvi és mártonfalvi, sz.-lászlói) cs. 1443-ban mihályfalvi Lacza vagy Lacza-fia Mátyás kapja Ujlaki Miklóstól Mártonfalvát, a hol a következő zavaros időkben ugyanő, valamint Lukács és György kastélyt vagyis erősséget emeltek. 1452-ben ez erősség haladéktalan lerombolására hívja fel a kormányzó és az országtanács a Rozgonyiakat s az egész Vas- és Zalamegye nemes közönségét. 1455-ben megint Ujlaki Miklós vajda esedezik a királynál engedélyért, hogy mihályfalvi Lacza Mátyás Mártonfalván fából, árkokkal és mell-védőkkel erősített kastélyt emelhessen s V. László király ezt meg is engedi. 1483-ban Lukács fia Mihály mártonfalvi birtokát alsólendvai Bánfi Miklósnak elzálogosítá, utóbbi pedig 1487. táján bajnai Both Jánosnak adta tovább. Ugyancsak nevezett Mihály a 80-as években – mint szentlászlói Lacza Mihály Széplak, Által-Bér, Töttös-Bér és Csipkerek részeihez tart jogot. – (L. Mártonfalva: c) helységnél idéz. és v. ö. 1485: Muz. llt. és Zalamegyében is ugyane cs. a.)
Ládonyi cs. Sopronmegyéből. – 1466-ban (György fia János) kir. adományul Mileken kap jószágot, melynek részeit aztán 1465-ben a vasvári prépostságnak adta, más részeit pedig 1466-ban is bírta. László 1467-ben Egyházas-Gencsen is földesur, zálogban a Kanizsaiaktól. János 1445-ben a megye alispánja. (1456: Szombath. kápt. házi llt. lad. 2. f. 6. n. 26., 1457–64: U. o. f. 7. n. 3., 1465: U. o. n. 6., 1466: Dl. 16416; 1467: Kisfaludy cs. llt. – V. ö. 1445: Békássy cs. llt. – L. a pápóczi pálosok s az Oslfi, gencsi Boda, Bolffarth és Kozmagencsi cs. a. is.)
Laki cs. 1446: Dl. 13923. Az Egervár melletti Lak helység értendő. (L. a gősfalvi Gős cs. a. is.)
Laki (sáros-széki) cs. Laky. (1469: Körmendi llt. Alm. II. lad. 1. n. 21.) Tán azonos ezzel az a Laki cs., mely 1425-ben Groffensach és Lak helységet s Gerinczes pusztát kapta kir. adományul. (Körmendi llt. Alm. II. lad. 1. n. 26. – Y. ö. u. o. n. 30., s lásd az Óvári cs. a. is.)
Lampert(-fi, mesteri, nagy-mesteri) cs. Filius Lampert, Lamperth dictus. (1497: Marczaltői llt. L. 21. f. 4. n. 2317.)
Lánczi (begetei) cs. Lanczy. (1496: Dl. 20423.) Meglehet, hogy rokon vagy azonos a következővel.
Lánczi (bődi) cg. 1486-ban (tán ez a Lánczi cs.) Láncz és (valamelyik) Mihályfalva helységekben birtokos. (L. a Teleki cs. a. – V. ó. 1364: Anjouk. okmt. VI. 472., 1430: Dl. 12240; 1446: Békássy cs. llt., 1484: Hazai okmt. V. 362., 1486: Dl. 19167.)
Léka városi plebános. 1428-ban Léka városában 1 adózó j.-portáját említenek. (gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. 174/175. d.!)
Lengyel (somlyai) cs. Lengel. (1470: Hazai okmt. III. 304.)
Lik-ablanczi cs. L. a Niczki cs. a.
Linkóháti cs. L. a Girolti és Mihályi cs. a. Vas- és Sopronmegyében.
Lipolt (kopácsi) cs. Lipolth. (1481: Kisfaludy cs. llt.)
Litéri cs. Veszprémmegyéből. – 1451-ben ujlaki részüket a Rumiaknál találjuk zálogban. E helységben azonban később is birtokosok. (1451: Muz, llt., 1452: Dl 15708; 1465: Dl. 16256. – V. ö. 1492: Veszpr. kápt. házi llt. 108. doboz., 1493: Körmendi llt. Himfyana, n. 634.)
Logodi cs. L. Logod helység a.
Lompert (kereszturi) cs. Lomperth. (1468: Körmendi llt. Rajkiana, n. 55.
Loránt (bódogasszonyfalvi) cs. Loranth. – Zalamegyéből. (1452: Dl 14539; 1481: Békássy cs. llt.) Mihály 1481-ben Vasmegye alispánja.
Loránt (Loránd, gutafalvi, sennyei) cs. Loranth. Lorand. (1454: Mar czaltői llt. L. 21. f. 4. n. 2303., 1465: Dl. 16199; 1481: Hazai okmt. V. 356. 1454-ben: sen(n)yei, 1465-ben és 1481-ben pedig: gutafalvi előnéven merül föl ily nevű nemes család. Minthogy Gutafalva és Sen(n)ye szomszédos helységek, hihetőleg egy-ugyanazon családot kell értenünk.
Loránt (hermáni) cs. Loranth. (1473: Ostffy cs. llt. XVI. 59.) 1473-ban az Ostfiak semjéni részeit ők (Antal) vették zálogba az eddigi zálog-birtokos Szentmártoni Miklóstól. (V. ö. az unyani Lorántfi cs. a.)
Loránt (kukméri, kutméri) cs. Loranth. (1469: Körmendi llt. Alm. II. lad. 1. n. 21.)
Loránt (polyáni) cs. Loranth. (1458: Dl. 15268.) Azonos lehet az 1479-ben fölmerülő: ujfalusi (sorki-ujfalusi?) Loránt(h) családdal (Körmendi llt. Alm. III. lad. 9. n. 11.) V. ö. az unyani Loránt-fi cs. a.
Loránt (sijei, oladi) cs. Loranth. – 1434-ben Olad és Si(j)e helységekben birtokos. (1434: Vittnyédy József. okl., 1453: Nagy Imre gyűjt.)
Loránt (vasvári) cs. L. a hermani Rátolt cs. a. – V. ö. 1466: Muz. llt.
Loránt(-fi, unyani, nagy-unyani) cs. L. az Unyani cs. a. – Hihetőleg rokon vagy azonos a föntebb említett: hermáni és polyáni Loránt családdal.
Löke (mesteri) cs. Lewke. (1470: Marczaltői llt. L. 21. f. 4. n. 2302., 1497: U. o. n. 2317.)
Lőkös (asszonyfalvi) cs. Lewkus. – Az Asszonyfalvi, Oslfi vagy Ostffi sat. család egy ága. (Péld. 1457: Ostffy cs. llt. T. 12.)
Lőrintei (Lőrintefalvi) cs. Veszprémmegyéből. – Mihály 1446-ban a megye alispánja. Családja, úgy látszik, birtokos volt Vasmegyében is, legalább 1418. táján Szilvágy, Alber sat vidékén. (1418: Muz. llt., 1446: Guary cs. llt.
Macskási Péter. L. Tárnok (macskási) néven.
Magasi cs. Másként (1399-ben): Ug(h)i. – 1440-ben a (hihetőleg veszprémmegyei Szalóki Péterrel és (a vasmegyei?) Kereszturi Pállal együtt kapják kir. adományul a magbanszakadt Zamárdi Izsák és Miklós ug-i részeit 1459-ben azonban Mátyás király, a hűtlenségbe esett Miklósnak Merse helyégben és a kegyeri pusztán bírt részeit a Sámfalviaknak adta. (1399: Hazai okmt. III. 268., 1448: Pannonh. fóapáts. házi llt. L. Ffff. és Llll., 1449: U. o. LI. W., 1430: Dl. 12240; 1433: Hazai okmt. III. 367., 1444: U. o. II. 288., 1459: gr. Festetics cs. keszthelyi llt. Molnári, f. 82. n. 19., 1468: Muz. llt.)
Magyar (biri) cs. Maghyar. (1505: Szombath. kápt. házi llt. lad. 2. f. 9. n. 17.)
Majos (sennyei) cs. Mayos. (1483: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. f. 7. n. 20.)
Majossa (fűztői) cs. Maiossa. (1486: Dl. 19204.)
Mákvai cs. L. a gersei Pető(-fi) cs. a.
Malom (alsó-őri) cs. Malom. (1482: Körmendi llt. Alm. I. lad. 7. n. 24.)
Mántai cs. 1495: Dl. 20264.
Maráczi (Maróczi) cs. 1437-ben: Marácz, Tótfalu, Bogrács és Dolina. helységekben vannak részeik. (1386: Dl. 7224; 1437: Muz. llt., 1468: Körmendi llt. Alm. III. lad. 6. n. 4., 1493: Muz. llt., 1538. évi adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical.)
Marczaltői cs. L. az Amade cs. a. Győr- és Pozsonymegyében. – V. ö. 1398: Hazai okmt I. 293.
Marczel (felső-szelestei) cs. Marczel. – Hihetőleg a Ják-nemből. (1482: Kisfaludy cs. llt.)
Marczel (kámoni) cs. Marcel dictus. (1423: Dl. 11421; 1431: Békássy cs. llt.) Marchel dictus. (1447: Hazai okmt. V. 240.)
Margenwerder (Marjanwerder, Marjawerder) János L. Rohoncz vár a.
Markalffi (hegyi) cs. Markalffi. (1487: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 1. f. 5. n. 27.)
Markcs (bögöti) cs. Markos. (1478: Muz. llt.)
Markusolczi cs. 1448: Muz. llt.
Márton (herman-tilaji) cs. Marthon. (1505: Szombath. kápt. házi llt. lad. 2 f. 9. n. 16.)
Mártonfalvi cs. (1467: Muz. llt., 1465: Dl. 16199; 1482: Dl. 18641; 1494: felső-büki Nagy cs. llt. f. 4. n. 3.) A Jánosháza mellett fönnállt helység értendő.
Matai (ovadi) cs. Mathay. (1450: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. f. 6. n. 15.)
Me(d)gyesi cs. 1329: Szombath. kápt. házi llt. f. 2. n. 3., 1448: U. o. n. 6., 1481: Kisfaludy cs. llt., 1492: Muz. llt.
Meggyes (Meggyesi, kereszturi) cs. Meggyes. (1476: Békássy cs. llt.) Meggesy. (1495. 1500: U. o.) Meggyesy. (1500: U. o.) A mai Tót-Keresztur értendő.
Mendegél (kozmafalvi) cs. Mendegel dictus. (1475: Dl. 17763.)
Mersei cs. 1448-ban Merse részeit a Vátiaknak (kétségkívül a szomszédos Veszprémmegyéből) adták el. (1435: Hazai okmt. II. 259., 1448: Dl. 14165; 1468: Muz. llt., 1482: Dl. 18597. – V. ö. a Mihályfalvi cs. a.)
Mesteri cs. 1340-ben Berény részét kapja ítéletileg, s ugyanezt bírja a XV. században is. (1340: Hazai okmt. I. 177., 1366: U. o. 248., 1377: U. o. III. 200., 1391: U. o. IV. 231., 1419: Békássy cs. llt., 1430: Dl. 12240; 1336–1439: Marczaltői llt. L. 21. f. 2. n. 2267. és 2281; 1459. 1478: Muz. llt., 1484: Hazai okmt. V. 362. – L. Mesteri) helység régibb korra vonatkozó idéz. is.)
Mezőlaki cs. L. Zámbó (mezőlaki) cs. a.
Mihályfalvi cs. Másként: Don-i. Dom-i. (Hol feküdt esetleg a kérdéses Don vagy Dom, – nem határozhatom meg. Annyi bizonyosnak látszik, hogy nem: Dan = Dány értendő.) – 1439-ben és 1453-ban kir. új-adományul kapta György Ug részeit, melyeket aztán 1469-ben özvegye kezén találunk. 1448-ban ugyancsak a nevezett György (és neje) a Merseiektől Salamon részeit vette zálogba. 1455-ben ugyanő pallos-jogot kapott V. László királytól. (1439: Hazai okmt. IV. 323., 1441: Ostffy cs. llt. XVI. 86., 1448: U. o. XVI. 96., 1449: U. o. XIX. 15., 1453: U. o. VII. n. 150., 1455. 1459: Muz. llt.)
Mihályi cs. Sopronmegyei család a Csák nemzetségből. Máskép: Linkóháti. (L. Sopronmegyében.) – 1409-ben kapja cserében, illetve kir. adományul Csánig és Lak helységeket, s Haraszti másként Középfalufölde pusztákat, melyeket aztán később is állandóan birtokában találunk. E jószágaikat 1438-ban már mint mihályi Ugron-fiak vagyis Ugronok és Csákok, a velők egy törzsből eredő Kisfaludiakkal megosztották. – 1453-ban a Czirákiakkal Fozdréte puszta fölött egyezkednek. 1464-ben a magbanszakadt (Linkóháti) Benedek laki és csániki részeit varbóki Nagy (másként Varbóki) Györgynek adta Mátyás király; a mibe utólagosan (1466.) a mihályi Csákok is belenyugodtak. (1409: Hazai okmt. IV. 257. és Sopronm. oklt. I. 593. 597., 1410: U. o. 632., 1438: U. o. II. 276. 279. 286., 1444. 1447. 1451. 1453. 1455. 1459. 1464. 1466. 1467. 1468. 1471. 1478: Kisfaludy cs. llt., 1448. 1449: Békássy cs. llt., 1450: Dl. 24540; 1469: Sopronm. oklt. II. 464–5. – L. a Válti, Vágí és gersei Pető cs. a. is.)
Mike (mesteri, nagy-mesteri) cs. Myke. (1470. és 1497: Marczaltői llt. L. 21. f. 4. n. 2302. és 2317.; 1489: Ostffy cs. llt. f. XVI. n. 55.)
Mike (söptei) cs. Myke. (1467: Muz. llt.)
Miklóssa (bobai) cs. Myklossa. (1480: Ostffy cs. llt. II. 19.)
Mileki cs. 1419-ben nemes-levelet nyert Zsigmond királytól. 1436-ben az unyani Balko-knak részeket adott, 1483-ban pedig a peczöli Zarkáknak részeket zálogosított el Mileken. E családból váltak ki a mileki Németek is. (1368: Szombath. kápt. házi llt. lad. 1. f. 3. n. 1., 1374: U. o. n. 12:, 1419: U. o. f. 4. n. 27., 1426: U. o. f. 5. n. 6., 1435: U. o. n. 19., 1498: U. o: lad. 2. f. 7. n. 15.)
Mirá(j)ti cs. 1482-bon: csipánházi (veszprémmegyei Csipánházáról) előnévvel. (1407: Dl. 9294; 1457: Muz. llt., 1482: Dl. 18641. – L. Kinizsi Pálnál is.)
Miskei cs. A Kis-Czell vidéki Miske értendő. (1458: Dl. 15268.)
Miskei cs.1469-ben «Benedictus Myskey de Myske» szerepel. (Körmendi llt. Alm. II. lad. 1. n. 21.) A mai Pinka-Miska értendő. (L. a Paumkircher cs. a. is.)
Molnári cs. Másként: molnári Molnár, avagy: molnári Pispek. (V. ö.
Zalamegyében a Molnári cs. a.) – 1438-ban Molnár, Gyanó, Zalak és Árpás helységekben földesur. 1465-ben molnári Pyspek Domonkos Vági Miklós nádori ítélőmesternek elzálogosítja Nádasd (Ostfi-Asszonyfa vidékén), Konota helységek és Kádár puszta részeit; 1468-ban pedig (László; János és Benedek nevű fiaival és) nádasdi Darabos Lászlóval együtt cserébe veszi az asszonyfalvi Osl-októl Mindszent (értsd: Csehi-Mindszent) részeit, Kádár puszta részeiért. 1482-ben Molnári Domonkos fia László Nádasd, Kádár, Konota és Sz.-György helységekben földesur. (1276: Hazai okmt. VIII. 442., 1332: Anjouk. okmt. II. 597., 1397: Kismart. llt. 17. A. 2.,1418. 1465: Muz. llt., 1422. 1440. körül: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 153. 186., 1453: Dl. 14761–1468: Ostffy cs. llt. XV. 31. és peczöli Zarka cs. llt., 1479: Sopronm. oklt. II. 520., 1486: Muz. llt. – L. az Oslfi, Egervári és a Nádasdi cs. a. is. V. ö. Molnár(i) helységnél idézve és dr. Werthner, Nemzetségek. II. 190. l.)
Zalamegyében a Molnári cs. a.) – 1438-ban Molnár, Gyanó, Zalak és Árpás helységekben földesur. 1465-ben molnári Pyspek Domonkos Vági Miklós nádori ítélőmesternek elzálogosítja Nádasd (Ostfi-Asszonyfa vidékén), Konota helységek és Kádár puszta részeit; 1468-ban pedig (László; János és Benedek nevű fiaival és) nádasdi Darabos Lászlóval együtt cserébe veszi az asszonyfalvi Osl-októl Mindszent (értsd: Csehi-Mindszent) részeit, Kádár puszta részeiért. 1482-ben Molnári Domonkos fia László Nádasd, Kádár, Konota és Sz.-György helységekben földesur. (1276: Hazai okmt. VIII. 442., 1332: Anjouk. okmt. II. 597., 1397: Kismart. llt. 17. A. 2.,1418. 1465: Muz. llt., 1422. 1440. körül: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 153. 186., 1453: Dl. 14761–1468: Ostffy cs. llt. XV. 31. és peczöli Zarka cs. llt., 1479: Sopronm. oklt. II. 520., 1486: Muz. llt. – L. az Oslfi, Egervári és a Nádasdi cs. a. is. V. ö. Molnár(i) helységnél idézve és dr. Werthner, Nemzetségek. II. 190. l.)
Monyorókeréki pálosok. Az Elderbachoktól kapták 1482-ben Karácsonfalvát. 1489-ben Hassás, Tótfalu, Avas-allya vagy Vasallya helységekben s Ebrau vagyis Monyorókerék városban voltak részeik. – 1494-ben 64, 1495-ben pedig 40 írt adó járt vasmegyei birtokaiktól. (1482: Körmendi llt. Alm. III. lad. 8. n. 15., Dl. 18719; 1489: Dl. 19510; 1494–5: Engel, i. h. 24. 146.)
Muszn(y)ai cs. 1464: Muz. llt.
Nádallyai cs. 1434-ben egy ízben: Nádalya-perbesei néven. (1418: Dl. 10719; 1434: Körmendi llt. Alm. III. lad. 9. n. 8., 1435. 1447. Békássy cs. llt., 1437: Muz. llt., 1461: Dl. 16074; 1471: Dl. 17239.)
Nádasdi cs. Másként (a XIV, század vége óta): nádasdi Darabos. (E két név a XVI. század közepén már határozottan két külön családot vagyis ágat jelez.) A Nádasd nemből; a Körmend közelében délre fekvő Nádasd helységből, – Három vidéken birtokosok e megyében, u. m. Nádasd táján, le dél felé Magyarósdig; Felső-Lendva és Mura-Szombat vidékén; végül Sárvár környékén. – 1395-ben (a Nádasdiak) Petenicz, Kernesicz (értsd: Kernincz), Endrik (értsd: Endreicz), Morasolcz (Manohócz?), Eiczevölgye (értsd Kiczevölgye), Markolcz, Csapencz (értsd: Csipencz), Németfalu, Almás (értsd: Almasd), Makfalva (érted: Maczfalva); Katafalva, Gergorháza, Oszkó és Márkfölde helységekben földesurak. 1403-ban a hűtlen Nádasdi Tamás, nádasdi Darabos András és János birtokait: Dolina, Bolkrács (Volkrács), Ivanolcz, továbbá: Markócz, Manohócz, Kucseczvölgy és Kernincz helységekben a Szécsiek kapták Zsigmond királytól. 1414-ben Nádasdi (Előjárói) Gált és testvéreit Nádasd, Maczfalva, Németfalu, Almasd és Halogy (Nádasd vidéki), valamint Csipencz (Csipincz) Markolcz, Kiczevölgye, Ivanolcz, Endreicz, Alsó-, Közép- és Felső-Petenicz (Felső-Lendva és Mura-Szombat vidéki) helységek birtokába igtatják; a melyek részeit néhány év mulva (1419-ben) Nádasdi Gáspár nádasdi Darabos Jánosnak engedé át. Ugyancsak 1414-ben a (Nádasdi) család egy ága (más nemesekkel együtt) Iklad vagy Nexe-Rákosa részeit kapta kir. adományul. 1423-ban nádasdi Darabos Jakab másokkal együtt Egyházas- Kölkedhez tart jogot s 1439-ben ugyanő a megye egyik alispánja. 1431-ben, mikor nádasdi Darabos János és fiai (kőztök: László) a Szölczeiekkel örökösödési szerződésre lépnek Monyorósd, Nádasd, Dobron és Taskánd helységeket sorolják föl birtokukban. (Dobrondon és Taskándon 1455-ben Dereskei György földesur.) – 1430-ban Darabos László monyorósdi előnevet visel. Ugyanily nevű nemes – nádasdi előnéven – 1454-ben, 1455-ben és 1467-ben alispán Vasmegyében; 1470-ben pedig Nádasdi László, (ki 1471-ben a Nádasd nemzetség szokott czímerét használja) s monyorósdi Nádasdi Lászlónak is hivatja magát. – 1449-ben az említett monyorósdi Darabos László és nádasdi Darabos Jakab az Ostfiakkal Kádár, Kanota és Rákosd fölött pereskedik. Ugyancsak 1449-ben Nádasdi Ozsvát Himfalván vagyis Hologyon földesur, 1455-ben pedig Peteniczen is. 1457-ben Nádasdi László a csébi Pogányoknak veti zálogba Nádasd, Hology, Almasd, Németfalu, Maczfalva, Vasper, Iklad, Rádócz, Pagy, Csipincz, Markolcz, Endricz és Kiczevölgye helységeket; 1462-ben ugyanő (Gáspár fia László) Nádasdi Tamás fia Ozsváttal Nádasd, Halogy, Almasd, Németfalu, Moczfalva, Csepencz, Markócz, Lakos, Endricz, Kiczevölgye, Alsó-, Középső- és Felső-Petenicz helységeken osztozkodik. 1464-ben dere(c)skei Darabos László szerepel, a kit a következő 1465. évben nádasdi Darabos István és testvérei Nádasd és Monyorósd elfoglalásától tilalmaznak. Ugyanekkor az 1462-ben említett birtokokon kívül (Lakost kivéve) Dolina, Bolkrács és Mihalyavcz helységeket is e László kezén találjuk. Ugyanő 1467-ben Konota részeit a Sitkeieknek adta, majd mint Nádasdi László (l. föntebb is) kapta 1471-ben Patyot és Rádócz részeit új-adományul (Sánkfalvi Istvánnal együtt), s bocsátotta vissza Felső-Peteniczet 1475-ben Nádasdi Tamás fiának, Ozsvátnak. 1482-ben Nádasdi Gáspár zálog czímen Hegyfalu és Gősfalva részeihez tartott jogot az Egerváriakkal szemben, 1486-ban nádasdi Darabos Gergely Monyarósd, Nádasd, Dolina, Bolkrács, Kölked, Rádócz, Kanota, Kádár, Nádasd helységek és Péterfalva puszta részeit a molnári Püspököknek (Domonkos fiának Lászlónak) bocsátotta vissza, a kikkel már előbb a fogadott rokonság kötelékében állott. Ugyanez a Gergely 1493-ban Szölczén, Vasallyán, Doroszlófalván és Mankos pusztán is bírt részeket, de kétségkívül csak zálog czímen. (1403: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 25. és 26., 1414: U. o. Majoratus. Lad. 4. n. 2. Fejér, X. 5. 502. és Kisfaludy cs. llt., 1419: Dl. 10833; 1421: Dl. 11067 , 1423: Dl. 11403; 1430: Dl. 12324; 1431: felső-büki Nagy cs. okl., 1436: Dl. 12947; 1439. 1457. 1462. 1465: 1471: Békássy cs. llt., 1449: Zalam. oklt. II. 301., 1449: Lajtafal. llt. Illésházyana, lad. 23. f. 24, n. 7., 1454: Körmendi llt. Misc. Németujvár. f. 105. n. 207., 1455: Dl. 14944., Békássy cs. llt. és Muz. llt., 1456: Dl. 16056. 15061. 15064; 1457: Dl. 15173; 1462: Hazai okmt. V. 265., 1464: U. o. IV. 415. és Lajtafal. llt. Illésházyana. lad. 23. f. 4. n. 4., 1465: Hazai okmt. IV. 417. és Muz. llt., 1467: felső-büki Nagy (Sándor) cs. okl. Nagy-sitkén; 1468: Zarka cs. llt., 1469: Jeszenák cs. llt. és Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. f. 7. n. 11., 1470: Muz. llt., 1471: Körmendi llt. Himfyana n. 552, és Hazai okmt. II. 356., 1475: Dl. 17674; 1478: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 39., 1482: Dl. 18710. 18742 és Kisfaludy cs. llt., 1486. 1489. 1493: Muz. llt., 1497: csébi Pogány cs. llt., 1504: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 26. A. – L. Körmend város, a gersei Pető(-fi) és Szölczei cs. a. is, és v. ö. a régibb időkre nézve, u. m. 1246: Hazai okmt. VI. 44., 1246–1377: U. o. 49. 50., 1265: U. o. 100., 1265–1394: U. o. VI. 137., 1278: U. o. VIII. 192., 1283–1328: U. o. VI. 232., 1286: U. o. VIII. 249., 1291: U. o. 298. 313., 1292: U. o. VIII. 317, és III. 43., 1293–1328: U. o. IV. 83., 1293: U. o. 86. és VI. 400., VIII. 324., Árpádk. új okmt. X. 128., 1295: Hazai okmt. VIII. 355., 1353: Anjouk. okmt. VI. 105., 1359–1364: Hazai okmt. IV. 190–197., Dl. 4894; 1360: Dl. 4937. és Körmendi llt. Mise. Németujvár. n. 6., 1383: Dl. 7039; 1386: Dl. 7224; 1394: Muz. llt.)
Nagy (bozsoki) cs. 1493–8: Körmendi llt. Alm. II. lad. 3. n. 2. és 5. – Tán a vasmegyei Bozsok helység értendő.
Nagy (bögöti) cs. Magnus. (1471: Muz. llt.) Nagh. (1483: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. f. 7. n. 21.)
Nagy (csákányi) cs Magnus. (1433: Kismart. llt. 44. G. 58.)
Nagy (kereszturi) cs. Magnus. (1482: Dl. 18641.) A Jánosháza melletti Keresztur értendő.
Nagy (kereszturi) cs. Nagh. (1495: Békássy cs. llt.) A mai Tót-Keresztur értendő.
Nagy (korlátföldi) cs. Magnus, (1434: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 180.)
Nagy (mágasi) cs. Magnus. (1459: Muz. llt.)
Nagy (medgyesi) cs. Magnus. (1465: Dl. 16199.)
Nagy (ovadi) cs. Magnus. (1444: Kisfaludy cs. llt.)
Nagy (őri, felső-őri) cs. Nagh. (1479: Körmendi llt. Alm. III. lad. 9. n. 11., 1496: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 60. 2. 31., 1499: Békássy cs, llt.)
Nagy (pagyi, pogyi, patyi) cs. Magnus. (1449: Békássy cs. llt.) Nagh. (1453: Sopronm. oklt. II. 381.) A Sárvártól é. eső mai Paty helység értendő.
Nagy (septei) cs. Magnus. (1449: Muz. llt.)
Nagy (szecsődi, baranyai) cs. L. Szecsődi néven.
Nagy (szelestei) cs. Magnus. (1429: Fejér, X. 7. 147.) A Szelestei cs. egyik ága.
Nagy (taskándi) cs. Magnus. (1499: Békássy cs. llt.) A Sárvár vidéki Taskánd értendő.
Nagy (telekesi) cs. Magnus. (1434: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferei. n. 180.)
Nagy (varbóki) cs. Másként: Varbóki cs. L. a Mihályi (Linkóháti) cs. a.
Nagy-gérczei cs. 1467: Muz. llt.
Nagyköcski cs. 1489: Ostffy cs. llt. f. XVI. n. 55.
Nagylucsei cs. L. a Héderváriak a.
Nagymartoni cs. L. a Gróf (fraknói) cs. a.
Nagy-unyani cs. L. a Pa(u)mkircher cs. a.
Nára(j)i (Náréi, Náreji) cs. L. (a köznemesi) Nára(j) helységnél idéz.
Nardai cs. 1467: Dl. 15173; 1479: Körmendi llt. Alm. I. lad. 8. n. 2.
Nehéz (kozmafalvi) cs. Nehez. (1484: Dl. 18977.)
Nemes (medgyesi) cs. Nemes. (1492: Muz. llt.)
Nemes (ondódi) cs. Nemes. (1490: Körmendi llt. Alm. V. lad. 6. n. 14.)
Nemes-demelki cs. L. Demelki néven.
Német (csencsi) cs. Nemeth. – 1467-ben csencsi Német János és Csencsi Farkas fia Mihály (kit 1469-ben csencsi Fárkas Mihálynak neveznek) megvásárolják Gödör és Jakabháza részeit a Gödöriektől. (1467: Muz. llt.; 1469: Körmendi llt. Alm. II. lad. 1. n. 21.) A mai Német-Csencs (és tán Csencs nevű szomszédai) értendő.
Német (köves-szarui másként gosztonyi) cs. Nemeth. (1455: Szombath. kápt. házi llt. lad. 2. f. 6. n. 20.)
Német (mileki) cs. Nemeth. (1431: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 1. f. 5. n. 11.) Másként: Mileki.
Német (salamonfalvi) Miklós. Salamonfalvi «Nemeth» Miklós mármánkői várnagy 1482-ben Alsó-Sejteren birtokos. (Muz. llt.)
Német-szelestei cs. L. Szelestei néven.
Niczki cs. A Ják-nemből.-1464-ben Benedek kapja kir. adományul Telekesi Benedekkel együtt Lik-ablanczi Lászlö és Ábránházi Miklós birtokát a likablanczi pusztán. 1478-ban Niczk, Kövesd, Újfalu, Gyákfalva, Gyákmonostora, a két Mánta, a két Geregye, továbbá Csenge helységekben és Antalháza pusztán vannak örökös. – Lak, Gyákfalva és Újfalu helységekben pedig zálogos részeik. (1415: gr. Niczky (Lajos) cs. llt. 117 sz., 1424: Dl. 11530; 1437. 1458. Muz. llt., 1464: Sopronm. oklt. II. 431.. 1478: Hazai okmt. IV. 429.)
N(y)ikos (demeteri) cs. Nykos. (1465: Dl. 16199.)
Nyögéri cs. 1498: Békássy cs. llt.
Nyulasi cs. Mosonymegyéből. – 1455-ben V. László király új-adományul adja a Prelachi másként Nyulasi család tagjainak Wolfau (Valhó, Valfau), Belső-Alhau (Alhó), Belső-Sáh (Schaehen), Kiczlern (Keczel) és Lipóczfalva (másként Leupersdorf) helységeket. (Pozsonyi kápt. orsz. llt. 6. 13. 12. – V. ö. a Csornai cs. a.)
Ó-hetyei cs. 1463: Muz. llt.
Ol(y)adi cs. 1451-ben az oladi Kopasz-okról rájok szállt d(o)rozmát részüket a Vágiaknak eladták. (1424: Muz. llt., 1430: Körmendi llt. Himfyana, n. 37., 1451: Hazai okmt. IV. 366.)
Oláh (kereszturi) cs. Olah. (1484: Muz. llt., 1476. 1495: Békássy cs. llt., 1483: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 1.) A mai Tót-Keresztur értendő.
Ondódi cs. 1476: Békássy cs. llt., 1479: Körmendi llt. Alm. I. lad. 8. n. 2.
Ont (demelki) cs. Onth. (1438: Vidos Káimán okl.)
Oslfi (Ostfi, Ost, Host, asszonyfalvi) cs. Az Osl nemzetségéből. Másként: Asseonyfalvi. – 1346-ban osztozkodnak Asszonyfalva, Semjén és Nárej (Náré, Náraj), – 1359-ben pedig ezeken kívül Cseh(i), Mindszent másként Po(t)ty helységeken is. 1449-ben és 1418-ban Csenge és Mihályfalva szintén az ő tulajdonuk, valamint Kigyókő vára, 1425-ben pedig Kádár és Kanota is. Ugyanekkor a velők egy törzsből való Bresztolcziak Semjén, Asszonyfalva, Hölgyész, Mihályfalva, Mindszent és Csehi helységekben (1487-ben pedig Asszonyfalva, Semjén, Mindszent és Csehi helységekben, melyeket a Csornaiaknak vetnek zálogba) – részesek. 1428-ban Oslfi Gergely, testvérévé fogadván a Molnáriakat, Asszonyfalva, Kádár, Simonyi, Konota, Nádald, Sz: György, Csehi, Mindszent, Ondód, Semjén és Mihályfalva részeiben levő birtokát ruházza át utóbbiakra. 1432-ben a már két családdá vált Ostfiak és Asszonyfalviak Asszonyfalva, Csenge, Mihályfalva, Semjén, Csehi és Mindszent illető részeihez tartanak jogot. 1462-ben herbortyai Ostfi János a Szécsieknek veti zálogba Grustyán és Rakattyás lakatlan birtokait. 1466-ban Asszonyfalván kívül Mihályfalva, Keresztur, Csehi, Mindszent, Semjén, Hölgyész és Csenge helységekben földesurak. 1488-ban a Ládonyiaknak Hölgyészen, 1481-ben laki Kaczor Györgynek Semjénben részeket zálogosítanak el. – Asszonyfalván erősségük is volt. (1272: Hazai okmt. VI. 181., 1275: U. o. 204., 1283: U. o. 298., IV. László kora: U. o. 352., 1346: Sopronm. oklt. I. 190., 1347: U. o. 201., 1359: U. o. 300., 1409: U. o. 604., 1418: Muz. llt., 1425: Dl. 11730. és Körmendi llt. Himfyana. n. 749., 1428: Sopronm. oklt. II. 119., 1430: Dl. 12240; 1432. 1436: Muz. llt., 1437: Ostffy cs. llt., 1441: Hazai okmt. II. 291., 1452: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 88., 1466: Sopronm. oklt. II. 446., 1467: Dl. 16553; 1468: Kisfaludy cs. llt., 1472: Dl. 17292; 1481: Ostffy cs. llt. XVI. 98. – L. Körmend város, a Nádasdi, Tardi, Csornai, hermani Loránt cs., valamint Kigyókő, Asszonyfalva vár a. és az Ostfiak a. Zalamegyében is az 1461. évhez.)
Ovadi cs. Másként: Avadi. – 1461-ben Bárdoson részeket zálogosított el a haraszti Tapánoknak. (1431: Békássy cs. llt., 1444: Dl. 13813; 1461: Muz. llt., 1461: Hazai okmt. IV. 404.)
Óvári cs. Bírta Óvár várát. – 1443-ban Méren, Nagy-Nárda és Szabar részeit a Vágiaknak (Sopronmegye.) veté zálogba, mely birtokokat azután 1475-ben a Vágiak a Paumkircher-eknek adtak el. 1449 ben az elitélt Óvári Miklós birtokát Óvár(i), Peszeny, Csatár, Szarvaskend, Csém és Komjáti részeit, melyeket a király előbb a monyorókereki Elderbachoknak adott, a kormányzó Csanaki Gábornak és Káldi Imrének adományozta; majd 1452-ben ugyanő Nárda, Szabar és Méren részeit, mint a magbanszakadt Óvári János birtokait Somosi Jánosnak és Óvári Imrének. 1455-ben már Paumkircher András kapja, még pedig új-adományul Óvár. Nagy-Nárda, Csatár, Csejke, a két Pöszöny, Méren, Szabar, Kekmér és Újfalu helységeket, bár kimondva nincs, kétségkívül az Óvári-féle birtokokból. 1468-ban az Óvári Beke groffenschachi, laki és gerinczesfóldi részeibe a Gel(e)i-eket igtatták be, a Lakiak ellenére. (L. a többire nézve: Óvár vár a. – 1322: Körmendi llt. Alm. II. lad. 2. n. 16., 1379: U. o. Alm. I, led. 9. n: 5., 1389: U. o. n. 7 , 1431: U. o. lad. 7. n 7., 1413: U. o. Alm. II. lad. 2. n. 10. és U. o. Alm. I. lad. 9. n. 11., 1449: U. o. Alm. I. lad. 9. n. 14., 1452: U. o. Alm. II. lad. 2. n. 11. és 12., 1455: U. o. Alm. I. lad. 9. n. 16., 1461: U. o, n. 15. és 17., 1468: U. o. Alm. II. lad. 1. n. 30., 1475: U. o. lad. 2. n. 14. – V. ö. Csém helység a. is.)
Ördög (bősi) cs. L. az Amade cs. a. Győr- és Pozsonymegyében.
Ördög (Erdeg, felső-őri) cs. Erdekh. (1455: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 6. 13. 12.)
Ördög (magasi) cs. Wrdegh. (1430: Dl. 12240.)
Őri cs. 1436: Orsz. Levélt. Lib. reg. Donat. V. 204. l.
Örményesi pálosok. Zalaraegyéből. – Bögöte és Csipkerek részeit kapták 1480-ban, a Bögötei és Csipkereki családok jószágaiból. (Dl. 18360.)
Özi (szent-péterfóldi) cs. Ewzy. Másként: Szentpéterföldi. – L. Körmend város és v. ö. a Girolti cs. a.
Pakos cs. Pakws. Pokws. (1418: Muz. llt. és Fejér, X. 6. 111. 136.) Pakus. (1416: Guary cs. llt.) Bakus. Bakos. (1447: Muz. llt.) 1418-ban és 1447-ben: bődi, 1446-ban pedig (egy oklevélben): halmaji, majd válli előnéven merülnek föl ily nevű nemesek.
Pálfalvi ca. 1480: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 4. 14., 1482: Dl. 18597. 18641.
Palicsna-szentpéteri cs. L. a Herná(1)d-mesteri cs. a.
Pap (oladi) cs. Pap. (1434. és 1482: Vittnyédi József okl.)
Pápai cs. Veszprémmegyéb6l. – L. a döbrentei Himfi cs. a.
Pápóczi pálosok. 1368-ban és később is Pápócz m.-város részeinek és Ekli helységnek vagy pusztának urai. 1489-ben Bodaháza-Gencs pusztán levő (vett) birtokukat a Ládonyiaknak adták el. (L. a mezőlaki Zámbó cs. és a pápóczi prépostság a. és v. ö. 1489-hez: Kisfaludy cs. llt.)
Pápóczi prépostság. 1368-ban és 1371-ben Pápócz város és Miklósfalva (Szent-Miklós vagy Szent-Miklósfalva) helységben földesur. 1455-ben ezeken kivűl Pápócz felét és az ekli pusztát kapta V. László királytól új- adományul, mint ekkor az ugyanitteni ágostonos pálosoktól elfoglalva tartott birtokokat. Utóbbiakat azonban az ágostonosok 1466-ban egpezségileg visszakapták a prépostságtól. (1368: Hazai okmt. I. 258 , 1371: U. o. II. 323. 326., 1438: U. o. 274. 275., 1455: U. o. 318. 329., 1466: Act. neoacqu. com. f. 22. n. 1. – L. a mezőlaki Zámbó és Edvei cs. a. is.)
Parlag (kámoni) cs. Parlag. (1444: Békássy cs. llt.)
Parlagi (Parragi) cs. Miklós 1482-ben és 1485-ben a megye alispánja. (L. Parlag helységnél idéz.)
Párnás (töttösi) cs. Parnas. (1464: Hazai okmt. III. 415.)
Pato(l)csi cs. L. a sitkei Gothárdfi cs. a.
Patyi cs. Másként: Pogyi, Potyi. – 1449-ben és 1460-ban Septe részeit a berki Pázmán-oknak vetették zálogba. (1420: Fejér, X. 6. 331., 1449. 1460: Muz. llt.) A Szombathelytől é. eső Kis- és Nagy-Paty helység értendő.
Patyi (Pagyi) cs. A mai Alsó- és Felső-Paty értendő. (1337: Hazai okmt. III. 133., 1388: U. o. 242., 1436: Sopronm. oklt. II. 241., 1482: Kisfaludy cs. llt.)
Pa(u)mkircher (Panklrcher, szalonaki) cs. Főbirtoka Szalonak vár és város. – Ezenkívül különböző időkben és czímen Óvár és Rohoncz váraknak s a girolti uradalomnak is birtokosa. 1458-ban a Miskeiektől Karasznos (Karasztos) helységet vásárolták meg. 1465-ben a királytól zálogba vették Inczéd és Hodász részeit, melyeknek birtokához később, 1478-ban és 1479-ben is, jogot tartottak, bár utóbbi évben foganat nélkül. Ugyancsak 1478-ban zálog czímen (Német-) Szent-Mihályt, 1486-ban a Nagy-unyaniaktól Kukmér (Kökmér) részeit vették birtokukba. – 1481–82-ben és 1487-ben Komjátit is kezükön találjuk. – 1494-ben 937 forintnyi nagy adót vetettek ki Györgynek e megyebeli birtokaira. (1458: Körmendi llt. Alm. II. lad. 1. n. 27., 1465: U. o. n. 39., 1478: U. o. Alm. I. lad. 9. n. 86, és Misc. Németujvár. n. 223., 1479: U. o. Alm. II. lad. 1. n. 43, 1481–82: U. o. lad. 2. n. 101–106., 1482–83: U. o. Alm. I. lad. 7. n. 24. és 25., 1483: U. o. Alm. II. lad. 1. n. 42., 1486: U. o. Alm. I. lad. 4. n. 60., 1487: U. o. Alm. II. lad. 2. n. 107., 1494: Engel, i. h. 24. – L. a nevezett várak, városok s a Girolti, Elderbach és Óvári cs. a. is)
Pázmán (Páznán, berki, septei) cs. Paznan. (1409: Hazai okmt. IV. 269.) Pazman. (1449. 1460: Muz. llt., 1455: Dl. 14944.) 1449-ben (és 1460-ban) a Patyiaktól Septén vesznek zálogba jószágot. 1455-ben már septei előnevet viselnek, s a balogfalvi Törököktől nálok zálogban levő köveskuti részeket Tarródfalvi Dénesnek adják tovább zálogba.
Pederi cs. 1458-ban Peder-Bogát másként Várfölde-Bogát fölött egyezkedett Tejedi Imrével. (1458: Körmendi llt. Rajkiana n. 47., 1465: Muz. llt., 1498: Dl. 20646.)
Pénzes (vérkői) cs. Penzes. (1469: Hazai okmt. IV. 425., 1478: U. o. 431.)
Perde (újlaki) cs. Perde. (1465: Dl. 16256.) A Rumtól délre eső Újlak értendő.
Perényi cs. L. Körmend város a.
Peres (korlátfalvi, korlátföldi) cs. Peres. (1425: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. 167. a., 1444: Dl. 13813; 1448: Békássy cs. llt.)
Pesniczer Ulrik. Rohoncz várának és Sz.-Gotthárd városának ura 1477. tájban. (Chernel. Kőszeg tört. 23. l.)
Pető (kerek-bódogasszonyi) cs. Petheu. Pethew. (1431: Dl. 12354–5.)
Pető (ovadi) cs. Pethew. (1450. 1465: Muz. llt.)
Pető (rádóczi) cs. Pethew. (1482: Kisfaludy cs. llt.)
Pető(-fi, mákvai, gersei) cs. Másként, főleg a XIV. században: Nádasdi, Mákvai, Gersei. – 1340-ben: Gerse, Mákva, Nagy-Mézadó, Hodász és Sárfő-Mézadó helységekhez tart jogot. 1353-ban a család egyik nőtagja Gelsa (Gerse), Al-Sár és Sárfő-Mézadó helységeket az ó-budai apáczáknak hagyja; 1354-ben ugyanő Korlátfalva, Szindafölde és Al-Sár helységeket, melyeket ugyanez apáczáknak adott, visszakapja. 1355-ben Nagy-Mákva, Oszkó, Mihalócz, Dolonya (Dolina), Volkarács (Bolkarács) és Ivanócz helységekben földesur. E birtokok később, még e században a mezőlaki Zámbó-k vagy Mezőlakiak birtokába mentek át. – 1391-ben Zarkadon is földesur. 1399-ben új-adományul kapja Gerse, Mákva, Sármelléki, Szilfafölde másként Arnoldfölde, Mihályfalva, Mike-Mese(j) másként Hegy, Dergenye, Hodász és Trebecz helységeket; majd 1403-ban a zalamegyei Kéménd várral együtt Olászkát, Kalocsát és Kovácsit, s 1423-ban Talajt is. 1404-ben megint új-adományul nyerik Szent- Péterfalvát, Ivánföldét, Lakot és Dienesfalvát. 1409-ben a szomszédos Karátfölde részeit szerzik meg a Karátföldiektől. 1410-ben Geren (Gerni) helységet is (melyhez különben rég óta jogot tartottak) kezükön találjuk, nemkülönben az ezzel szomszédos Hodászt és Kabahegyét is. 1417-ben Mármánkőn már váruk (l. ott) van. 1418-ban és 1425-ben Pizd és Andrásfalva másként Sármellék nevű birtokaikba is igtattatják magukat. Ugyanekkor Kápolnán is vannak részeik. 1423 óta Vasvár város (része) is az övék; 1424-ben pedig Trebics falu más részei, cserében. 1437-ben Saál részeit, jelesül a magbanszakadt saáli Erdős János birtokát kapják, kir. adományban. 1450-ben (az agyagosi Szöre leánytól származott) Mihályi Jánostól örök birtokul átveszik Mihályfalva, Marczelfalva, Bedefalva. Sz.-Péterfalva, Frencziszkeszfölde másként Sár és Jánosfalva másként Árokköz részeit. 1464-ben Medvesen is van birtokuk. (1272: Hazai okmt. V. 48., 1275: U. o. VIII. 441„ 1283: U. o: VI. 300 és VIII. 232., 1292: U. o. III. 43., 1293: U. o. VIII. 324., Árpádk. új okmt. X. 128., 1293; Dl. 1378; 1294: Hazai okmt. VI. 411., 1297: U. o. VIII. 367., 1326: Anjouk. okmt. II. 252., 1340: Fejér, U. o. IV. 16., VIII. 4. 438., Hazai okmt. V. 117., Zalam. oklt. I. 362., 1353: Anjouk. okmt. VI. 127 . 1354: Zalam. oklt. I. 557. és Anjouk. okmt. VI. 167., 1355: U. o. 381., 1357: U. o. 610., 1359–64: Dl. 4894; 1360: Dl. 4937; 1394: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 86., 1399: Zalam. oklt. II. 295., 1443: Fejér, X. 4. 216., 1404: U. o. 317. 318. l., 1409: Jeszenák cs. llt., 1410: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 131 a., 1415: Dl. 10308; 1417: Zalam. oklt. II. 409., 1418: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 135., 140., 1424: U. o. 161 aa., 1425: U. o. 166. 167., 1437: U. o. n. 185., 1450: Dl. 24540; 1458: Muz. llt., 1464: Dl. 16074; 1479: Dl. 18268. – L. Vasvár város, Mármánkő vár, a lévai Cseh, Árokközi-szentpéterfalvi, Hidvégi, mezőlaki Zámbó és Tejedi cs. a. is.)
Pető(-fi, koltai) cs. Filius Pethew. (1431: Békássy cs. llt., 1437: Körmendi llt. Himfyana, n. 437.) Pethew. (1488: Szombath. kápt. házi llt. lad. 2. f. 8. n. 8.) 1488-ban a vasvári káptalannak adta Milek részeit.
Petra (kisfaludi) cs. Pethre. (1482: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. f. 7. n. 18.) Úgy látszik, a mai Sorki-Kisfalud értendő.
Petro(l)czi (Petrovczi, Petróczi) cs. L, a Henczel(-fi) cs. a.
Pispek (molnári) cs. L. a Molnári és Nádasdi cs. a.
Pit(t)ó (bogyiszlói) cs. Pyto. (1447: Muz. llt.) Pyttho. (1469: U. o) Pytcho. (1480: Ostffy cs. llt. II. 19.) Pytho. (1483: Muz. llt.)
Plank (kasasztosi) cs. Plank. (1469: Körmendi llt. Alm. II. lad. 1. n. 21.)
Pogány (csébi) cs. 1484-ben és 1485-ben: Gyelvész (Gyülvész), Páczod, Keresztur, Vásárosfalu s a részben Zala-, részben Vasmegyéhez számított Sz.-Márton helységekben földesur. 1495-ben 40 forintnyi adó járt e megyei birtokaitól. (1484: Szombath. kápt. házi llt. B. 10., 1485: csébi Pogány cs. llt., 1495: Engel, i. h. 146. – L. a Nádasdi cs. a. és az asszonyfalvi Ostfiak a. is Zalamegyében az 1481. évhez.)
Pogyi (Potyi) cs. L. Patyi alakban.
Póka (pókafalvi) cs. Paka. – (L. Pókafalva helység a.)
Polgár (egyházas-sokai) cs. Polgar. (1500: Körmendi llt. Majoratus. I. 36. 42.)
Polyáni cs. 1410-ben Potyán, Kertes, Pósafalva, Unyan, Hagymás, Szőllős, Bárdos és Hermán helységekben voltak birtokai. – Tamás 1460-ban, 1461-ben, 1462-ben, János 1483-ban, 1488-ban a megye alispánja. (1301: Hazai okmt. III. 49., 1410. 1460: Békássy cs. llt., 1458: Dl. 15268; 1460: Békássy cs. llt., 1461. 1481: Muz. llt., 1462: Dl. 15708; 1463: Hazai okmt. IV. 408., 1483: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 1., 1488: U. o. Fam. Misc. 23., 1497: Dl. 20554. – L. a Hidvégi, Kanizsai, peczöli Zarka, Egervári, Tapán, Unyani cs. és Kinizsi Pál a.)
Poncz cs. Poncz – szelestei előnévvel. Hihetőleg a Ják nemből. (1447: Muz. llt.) 1445-ben almásaljai előnévvel tűnik föl ily nevű nemes. (Marczaltői llt. L. 21. f. 4. n. 2303.)
Porkoláb (simonyi) cs. Porkolab. (1497: Muz. llt.)
Porkoláb (vonoszi) cs. Porkolab. (1475: Dl. 17703.)
Pornói apátság. Az 1539. évi adólajstrom szerint (Pinka-) Mindszent, Alsó-Beled, Felső-Pokol, Pornó és Keresztes helységeket bírta. (Orsz. Llt. Conscr. dical.) Kétségkívül a XV. században is voltak e tájakon birtokai. – 1455-ben, midőn V. László király a jáki és pornói monostoroknak kamara-nyereség alól való mentességet adott, e két monostor birtokait együttesen következőleg sorolta fel, ú. m. Porno, Ják (Diák), Keresztes. Belid, Mindszent és Lovászad. (Dl. 14988.) E helységek közül legalább is a dőlt betűvel szedettek a pornói apátság birtokainak tekinthetők.
Porpáczi cs. 1436. 1437. 1460. 1465: Muz. llt., 1486: Dl. 19204.
Pósa (temerdi, pósafalvi) cs. Posa. – Másként: Pósafalvi. (1429: Muz. llt. – L. a Vági cs. is.)
Pósa(-fi, Pós, unyani, kis-unyani másként: Pósa-unyani) cs. 1430-ban és 1436-ban (Miklós) kir. adományul kapja Pordvaj lakatlan birtokot. 1481-ben Mátyás király Kis Unyan részeit és Pordvaj pusztát – mint a néhai kisunpani Pós (Poos) Miklós birtokát – udvarnokának, Gyalokai Mártonnak adományozta. (1430: Körmendi llt. Unyomiana. n. 37., 1436: U. o. Alm. V. lad. 7. n. 145., 1438: Hazai okmt. I. 339., 1439: Körmendi llt. Unyomiana. n. 121., 1468. 1481: Muz. llt., 1476: Békássy cs. llt. – L, a Tejedi cs. a. is.)
Pottendorfer cs. Ausztriából. – L. a Kanizsaiak a.
Pottyi cs. a) 1447: Muz. llt., 1451: Hazai okmt. III. 398., 1483: Dl. 18815. A mai Potty puszta értendő, Széplak mellett é. – b) L. Patyi néven.
Prelachi cs. L. Nyulasi néven.
Preuseng István. L. a lévai Cseh cs. a.
Prosznyák (prosznyákfalvi) cs. Proznyak. – Másként Prosznyákfalvi, Prosznyafalvi. (1448. 1455. 1500: Békássy cs. llt.)
Rádóczi cs. 1428: Dl. 11403; 1431: Békássy cs. llt., 1440: Körmendi llt. Himfyana, n. 451., 1469: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. f. 7. n. 12.
Rajki cs. L. a Bolf(f)arth cs. a.
Rákos (válli) cs. Rakus. (1438: Békássy cs. llt., 1447. 1465. 1475: Muz. llt., 1451: Kisfaludy cs. llt., 1476: Sopronm.. oklt. II. 497.) Rakos. (1470–80: Körmendi llt. Himfyana, n. 577., 1478: Sopronm. oklt. II. 515.) Racus. (1486: Dl. 19204.) 1475-ben és 1476-ban Albert a megye egyik alispánja. (Az 1538. évi adólajstrom is ismeri. – Orsz. Llt. Conscr. dical.)
Rátolt(-fi, Rátold, hermáni) ca. Filius Ratoldi. Ratholth, Rathold, Rathold dictus. – A Hermán nemből. – 1454-ben Válton is vannak részei. 1460-ban Rátoltfalvát vasvári Loránt(h) Antalnak vetették zálogba; 1466-ban pedig ugyanennek Vajdafalva és Surány részeit örökre eladták. 1482-ben Rátoldfalva másként Unokateleke helységet Hárságyi István orsz.-bírói prothonotariusnak engedték át. (1338: Hazai okmt. Vl. 271., 1438: U. o. V. 230., 1447: U. o. 240. III. 379. és Békássy cs. llt., 1450 körül: Muz. llt., 1454: Hazai okmt. I. 352., 1460: Dl. 15503; 1466: Muz. llt. és Békássy cs. llt., 1482: Dl. 18680. V. ö. 1483: Dl. 18800. 18895. és 1510: peczöli Zarka cs. llt.)
Ravasz (koltai) cs. Rauaz. (1435: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 181 a.)
Rohodi cs. L. a himeskői Aczél cs. a. – Melyik Rohod helység értendő? – nem tudom.
Rohoncz városi plebános. 1428-ban Rohoncz városban öt adózó j.-portája volt. (gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. 174/175. d.)
Rohonczi cs. L. Rohoncz várnál.
Rozgonyi cs. L. Sárvár vár a.
Rubint (bögöti) ca. Rwbynth. (1478: Muz. llt.)
Rumi cs. Ősei 1260-ban kapták kir. adományban Rum-ot, 1275-ben Balazsét (vagyis Balozsajt), 1284-ben pedig Asszonyt. 1323-ban Töttös is az övék. 1342-ben Rum, Balazse(j), Töttös, Asszony és Csákány helységeken, Bodorfölde és Gotthárdfölde pasztákon, s a szombathelyi telken osztozkodnak. 1350-ben Nagy Lajos királytól új-adományul nyerték Bodorfölde, Rum, Gotthárdfölde, Balazsej és Csákány helységeket (egyuttal kivéve a megyei hatóság alól). 1425-ben a G(y)eliekkel G(y)eli részein pörösködtek. 1498-ban Rum, Töttös, Balazsaj, boroszló, Csákány és Asszonyfalva az övék. (1260: Hazai okmt. VIII. 77., 1284: U. o. VII. 189., 1275: U. o. VIII. 176., 1277: U. o. VII. 164., 1323: Anjouk. okmt. II. 91., 1342: U. o. IV. 259., Zalam. oklt. I. 401., 1350: Anjouk. okmt. V. 415., 1402: Zalam. oklt. I. 112., 1423: Muz, llt., 1425: Fejér, X. 6. 685., 1444: Dl. 13784; 1445: Sopron városi llt. IV. D. VII. 521., 1451: Zalam. oklt. II. 550., 1462. 1470. 1485: Muz. llt., 1498: Acta post adv. mort. 77–65. – L. a Litéri, és közép-gyeli Veres cs. a.)
Sal (köveskuti) cs. Sol. (1498: Dl. 20676.) Sal. (1507: Dl. 21774.)
Sáli (Saáli) cs. 1497-ben: Saly de Saal. (csébi Pogány cs. llt. – V. ö. különben a köznemesi Saál helységnél idéz.)
Sámfalvi cs. L. a Magasi cs. a.
Sándor (bődi) cs. Sandor. (1481: Muz. llt.)
Sándorfalvi cs. A Ják nemből? – 1435. 1437: Muz. llt.
Sánkfalvi cs. L. a Nádasdiak a.
Sánta (rumi) cs. Santha. (1436: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castrriferrei. 181 c.)
Sár városi plebános. 1428-ban Sár-on egy adózó j.-portáját említenek. (gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 174/175. d.)
Sárásd (laki) cs. Sarasd. (1426: Sopronm. oklt. I. 102.)
Sárt(ő)i (Sárfi) cs. 1483-ban egy ízben: Sarfy. (Dl. 18800.) 1506-ban és pl. 1538-ban: Sarffy. (Szombath. kápt, házi llt. Lad. 2. f. 9. n. 18. és Adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. – L. különben Sárfő helysségnél idéz.)
Sári (ovadi) cs. Sary. (1464: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 3. 17.)
Sárkány (ákosházi) cs. 1494-ben 32 forint adó esett e megyebeli birtokaikra. (Engel, i. h. 24.)
Sáska (rákosi) cs. Saska. (1497: Muz. llt.; Dl. 20554; 1498: Körmendi llt. Misc. Németujvár. f. 105. n. 270.)
Sebeházi cs. L. Zsebeházi néven.
Sebők (kis-unyani) cs. Sebewk. (1481: Muz. llt.)
Sebret(-fi, szarvas-kendi) cs. Avagy: Sebrit. – L. Sibrik (szarvaskendi) néven.
Sejteri cs. 1455. 1464: Muz. llt., 1482: Körmendi llt. Alm. I. lad. 9. n. 79. – L. a Szőllősi cs. a. és Sejter helység a. is.
Se(n)nyei cs. Másként: Sinyei. – 1429-ben Német-Szecaőd másként Lapsa helységhez tart jogot. 1464-ben Német-Szecaőd és Lapsa-Szecsőd helységeken osztozik az ovadi (avadi, szecsádi) Zöld-ekkel. (1429: Körmendi llt. Alm. III. lad. 6. n. 74., 1437: Muz. llt., 1464: Hazai okmt. III. 415. és Ostffy cs. llt. IX. 15., 1496: U. o. V. 386. – L. a gyeli Dombó cs. a. is.)
Senye (senyeházi) cs. Senye. (1448: Muz. llt.)
Septei cs. L. Söptei alakban.
Seregély (seregélyházi) cs. Seregel. – Másként: Seregélyházi. (L. Seregélyháza helységnél idéz.)
Sibrik (Sibrid, Sibrit, szarvas-kendi, óvári, fizesi, káldi) cs. 1405-ben Szarvaskendi Szefrid (Sefridus) szerepel. 1455-ben azarvaskendi vagy fizesi Sebrich Gergely; 1458-ban szarvaskendi «Sebreth» (dictus) András; 1471-ben óvári «Sybryth» Péter (czímer-levelet kap); 1478-ban (szarvaskendi) «Sybryth» Benedek; 1479-ben Szarvaskendi Szifrid-fia László Vasmegye alispánja, és «Sybryd» István; 1496-ban pedig szarvas-kendi «Sybryk» László. (1405: Dl. 9008; 1465: Dl. 14988; 1458: Körmendi llt. Alm. III. lad. 6. n. 4., 1471: Nagy Imre gyűjt., 1478: Dl. 18056; 1479: Hazai okmt. I. 370. és felső-büki Nagy (Pál) cs. okl., 1496: Körmendi llt. Alm. III. lad. 6. n. 10. – L. Óvár vár a. is és v. ö. 1344: Körmendi llt. Unyomiana. n. 4. hol filius Sefridi, és 1368: Muz. llt., hol filius Sebreti, és 1488: Körmendi llt. Fam. Misc. n. 21., hol Sebreth dictus néven fordulnak elő.)
Si(j)ei cs. L. Si(j)e helységnél idéz.
Simonyi cs. 1434-ben Simonyit, Erantfalva pusztával együtt kapja Zsigmond királytól új-adományul. (1326: Hazai okmt. III. 80., 1391: U. o. IV. 231., 1422: U. o. VII. 113. jegyz., 1434: Vidos Kálmán okl., 1434. 1475. 1492: Muz. llt.)
Sinyei cs. L. Se(n)nyei néven.
Sitkei cs. A Ják nemből. – Sitkén (Kis- és Nagy-Sitkén) kívül Bottyán vagy Battyán (1273. 1424.), Mindszent vagyis Hegyes-Gércze (1369. 1424.), Tokorcs (1374. 1424: 1427.), Gőtye vagy Gétye (124. 1498.), Bajt (1424. 1427.), Szent-Miklós (1424. 1496.) és Ság (1450.) helységekben földesur. – Antal 1485-ben és 1483-ban a megye alispánja. (1273: Fejér, VII. 3. 72., 1389: Muz. llt., 1374: Hazai okmt. III. 195., 1424: Körmendi llt. Himfyana, n. 749., 1428: Hazai okmt. III. 3i9., 1427: felső-büki Nagy (Sándor) cs. okl. f. 1. n. 8., 1450. 1465. 1469: Muz. llt., 1483: Dl. 18815. és Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 1. – L. a Nádasdi és a közép-gyeli Veres cs. a. is.)
Sódar (Sódor, simonyi) cs. Sodar. (1449: Körmendi llt. Alm. II. lad. 8. n. 79.) Sodoor. (1480: Ostffy cs. llt. f. II. n. 19.)
Soldos (korlátföldi) cs. L. az Unyani cs. a.
Somlyai cs. Máskor: Kis-somlyai. – (1358: Anjouk. okmt. VI. 479., 1407: Hazai okmt. III. 265., 1444: U. o. IV. 338., 1450: U. o. 360., 1451: U. o. III. 398., 1454: U. o. IV. 380., 1470: U. o. V. 308. – L. a Telekesi és Kelédi cs. a. is.)
Somosi cs. L. Óvár várnál s az Óvári cs. és Csém helység a.
Sork(i) cs. 1467-ben: bődi előnévvel; 1473-ban hasonlókép, de «Sork» alakban. (Dl. 18553. és Ostffy cs. llt. f. XVI. n. 59. – Különben l. Sork helységnél idéz.)
Sóskuti cs. 1469: Körmendi llt. Alm. II. lad. 1. n. 21., 1498: Muz. llt., 1502: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. f. 9. n. 7.
Söptei cs. Másként: Septei. (1372: Fejér, IX. 7. 573., 1423: Dl. 11323; 1476: Békássy cs. llt., 1498: Dl. 20678.)
Surányi cs. 147: Hazai okmt. III. 879., 1457: Muz. llt.
Szabó (izsákfalvi) cs. Sartor. (1464: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 8. 18.)
Szabó (káldi) cs. Zabo. (1479: Hazai okmt. I. 371.)
Szabó (kustanolczi) cs. Zabo. – 1496-ban Kuatanolcz (vagy Kustanovcz} és Muszna helységekben volt birtokos. (1976. 1496: Békássy cs. llt.)
Szalai (simonyi) cs. Zalay. – 1487-ben Simonyi és Begete részeit szent-jakabfalvi Basó Andrásnak és feleségének (Szalai-leány) elzálogosították. (Muz. llt. V. ö. 1498: U. o.)
Szalóki cs. L. a Magasi cs. a.
Szántó (ikervári) cs. Zantho. (1475: Muz. llt.)
Szapolyai cs. 1494-ben «a nádor» azaz Szapolyai István e megyei birtokaira 75, 1495-ben pedig már 260 forint adót vetettek ki. Utóbbi évben ide számítják Somlyó vár tartozékait is. (Vasmegyében Jánosháza, Sz.-Péterfalva, Keresztur, Varsány, Sz.-Oldorfalva, Hosszúfalu, Vámos-Pereszlek, Taskánd, Lecsen és Ság), melyek előbb á Kinizsi Pál (még előbb a Garaiak) birtokai voltak, s ép 1495-ben Szapolyai Istvántól (zálogban) Bakocs Tamás egri püspök kezére kerültek. (Engel, i. m. 24. és 146. l., 1495: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 4. 18.)
Szász (töttösi) cs. Zaaz. (1449: Körmendi llt. Alm. lI. lad: 8. n. 79.) Zaz. (1480: Ostffy cs. llt. II. 19 , 1492: Muz. llt.)
Szécsényi cs. Körmend város (l. ott) részeit bírták.
Szécsi (rima-szécsi, felső-lindvai) cs. Olykor: Felsőlindvai, felső-lindvai Bánfi és Herczeg néven is szerepel. (L. főleg Zalamegyében a Szécsi cs. a.) 1365-ben kapja (Miklós bán) Lindva (Felső-) várát a hozzá tartozó nagy uradalommal, egyebek közt Mura-Szombat városával; 1368-ban a magvaszakadt Dalinczi (Dolinczi) Miklós birtokát Hodosfő-Sz-Miklóst azaz Dolinczot és Miskét, melyet a király vásárolt számárá (utóbbi 1471-ben szintén az övék); 1387-ben (Miklós volt nádor) Dobra várát; 1394-ben pedig a (Péter neje) Körmend városát. 1429-ben Gyöngyvár, 1430-ban Csipincz, (Saál és Dolincz) helységekben is földesurak. 1468-ban Rakottya és Rusnya pusztákhoz tartanak jogot, zálog czímen; 1479-ben pedig Kompolt és (Őri-) Sz.-Márton helységekhez, 1481-ben Kápolna helységet és Laktelek pusztát kapják kit. adományul, mint a magvaszakadt Kápolnai János birtokát. – 1495-ben 528 forintnyi adót vetettek ki e megyei birtokaikra. (1368–70: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 22., n. 91., 1429: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 178., 1430: Dl. 12324; 1468: Körm. llt. Alm. II. lad. 9. n. 90., 1471: U. o. Alm. I. lad 1. n. 7., 1479: U. o. Alm. III. lad. 9. n. Il., 1481: U. o. Alm. II. lad. 8. n. 91.; 1495: Engel, i. m. 146. – L. Veresvár vár, Monyorókerék, Körmend, Vasvár és Mura(i)-Szombat városok, az Oslfi, Garai, Nádasdi, Kereszturi, Gétyei és Elderbach cs. és Radosztincz helység a. is.)
Szecsődi cs. Szecsődön (1406-ban: Egyházas-Szecsőd és másik Szecsőd) kívül Szék (1283. 1339.), Kukmér (1283. 1360. 1406.), Csernőke (1339.), Kajd (1339. 1380. 1409.), Kis-Kajd (1482. 1468.) és Septe vagy Söpte (1372. 1309., 1462. 1468.) helységetben földesurak a XV. században. A család egyik tagja, György – szecsődi Nagy, máskor baranyai Nagy sőt Baranyai nevet is visel 1467–1464. táján. Ugyane törzsből való lehet: szecsődi Teres(a)tyén Gál is, ki 1467-ben Szecsődön kívül Kis-Rajd helységben szintén fóldesur. 1496-ban Szecsődi Bertalan szecsődi Zöld Benedek-et nevezi atyjának, a kinek atyja, Péter 1464-ben mint: ovadi vagy avadi Zöld Péter Német-Szecsód és Lapsa-Szecsőd részeinek földesura. Tán ugyanaz a Bertalan viseli ez időtájt (1497 körül és 1498-ban) a Thorrod(y) nevet. (1283: Hazai okmt. VI. 299., 1339–1398: Muz. llt. és Fejér, X. 8. 444., 1360: U. o. IX. 7. 192., és Békássy cs. llt., 1372–1397: U. o. 573., 1391: U. o. X. 8. 372., 1406: Acta post Adv. 23–58., 1449: Hazai okmt. IV. 269., 1429: Körmendi llt. Alm. III. lad. 6. n. 74., 1435: Békássy cs. llt., 1467–1462: Muz. llt. és Sopronm. oklt. II. 421. 422., 1464: Hazai okmt. III. 415., 1467. 1468: Muz. llt., 1496: Hazai okmt. V. 386., 1497: Körmendi llt. Himfyana, n. 747., 1498: Muz. llt., XV. század: Dl. 20899.)
Szél cs. Avagy: Zél, Zeél. – Zeel. (Káldi, felső-káldi előnévvel. (1466: Körmendi llt. Himfyana, n. 513., 1484: Hazai okmt. V. 362., 1488: Békássy cs. llt.) Zeel, Zel. (Sejteri előnévvel. 1457: Muz, llt., 1465: Dl. 16199.) – Minthogy Sejter vagy Söjtör helység Káld táján feküdt; hihető, hogy ugyanegy vagy rokon család értendő.
Szelczei cs. L. Szölczei néven.
Széles(?) cs. Zeles. (1430: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 178 , 1464: Dl. 16074.) 1430-ban: gosztonyi, 1464-ben: nádallyai (nádaljai) előnéven fordul elő ily nevű köznemes család. – Minthogy az említett két helység közel fekszik egymáshoz, nem lehetetlen, hogy ugyanegy családról van szó.
Szelestei cs. A Ják nemből. – 1424-ben és 1430-ban: Németezelestei néven is szerepel. 1437-ben Geregye pusztán birtokos; 1469-ben pedig (Uraj-) Újfaluban is. (1424: Hazai okmt. IV. 282., 1430: Muz. llt., 1435. 1437. 1468. 1469. 1468. 1479. 1483: Muz. llt., 1469: Dl. 16850; 1501: Dl. 21063. – V. ö. Turul. 1886. 185. l.)
Szemere (pakosi) cs. L, a Hédervári cs. a.
Szentbenedeki cs. 1466-ben Perdasincz, Prosznpákfalva, Danisolcz, Kansolcz és Panolcz helységekben birtokos. (Békássy cs llt.)
Szentgirolti (Szentgróti) cs. 1464-ben földeaur (a Széplak vidéki) Mártonfalván. (Ostffy cs. llt. IX. 15.)
Szent-gotthárdi apátság. 1198-ban Imre király megerősítvén az apátság birtokait, Szent-Gotthárdon kívül (ubi monasterium situm est) Bottyánt, Vosa(i)ánt, Almást, Szent-kutat és Vasvárt sorolja föl, a hol az apátságnak birtokai vannak. Vassány (Varsány) és Karakó vidékén csakugyan később (1267-ben) is birtokos az apátság; 1354-ben pedig az Egervár melletti Boldogasszonyfalván, 1430-ban és 1438-ban Györgyváron. 1332-ig a dobrai uradalmat is birta, főbb birtokai azonban mégis Szent-Gotthárd vidékén terültek el. Sajnos, a XV. századból e részben csupán Rákos, Gyarmat (1404.), Kethely, (1423.), Ercsénye és Janofalva (1461.) helységekről vannak biztos adataink. De semmi kétséget sem szenved, hogy mind azok a helységek, melyek a XVI. századi adóösszeirásokban hol mint az apátság hol pedig mint a világiak kezén levő szent-gotthárd-vári uradalom falvai soroltatnak föl, a XV. század második felében (a mennyiben t. i. fönnállottak) szintén az apátság birtokai voltak. Ezek az (1548. 1549. 1552. évekből) a következők: Gyanafalva (1461-ben Janofalva), Kristyán, Nagyfalva vagy Magyfalva (ma Nagyfalva), Raks(i), Bodafalva (ma Badafalva), Pócsfalva, Olaszfalu, Lak (azaz Német-Lak), Ercsénye, Tótfalu, Szakonyfalva, Pribistyor (Permise), Orfalu, Istvánfalva, Börgölin, Dolincz, Szent-Gotthárd, Alsó- és Felső-Farkasfalva (ma Farkasfa), Zsidó, Kethely, Telepataka (ma Talapataka), Kisfalud, Háromház, Alsó- és Felső-Lak (azaz Magyar-Lak), Berekallya, Cseretnek (ma Csörötnök), Huszaszó (Hwzazo, Hwsazó, ma Huszház puszta), Kaudonfalva (ma Kondorfa), Alsó- és Felső-Gyarmat (ma Kis- és Nagy-Gyarmat), összesen 33 helység, melyek Csákány vidékétől egyenesen nyugat felé vágva a Rába mentén a stájer határig terülnek el, s legnagyobb részt (tudtommal a ma is meglevő Kondorfát és Dolinczot, valamint az azóta eltűnt egyetlen Berekanyát kivéve) ma is az apátság birtokát képezik. (1198: Árpádk. új okmt. VI. 193., 1257: U. o. II. 297., 1360: felső-büki Nagy (Sándor) cs. okl. (Kis-Sitkén); 1354: Anjouk. okmt. VI. 200., 1404: Muz. llt., 1423. 1430. 1438: gr. Festetics cs. keszthelyi Ilt Castriferrrei. 160 c. 178. 190., 1451: Dl. 14505; 1494: Engel, i. h. 24. l., 1548. 1549. 1552. sat. évekből az Orsz. Levéltárban levő adólajstromok. – V. ö. Dobra vár a.)
Szentgyörgyi (gróf) cs. L. a Kisvági cs. a. Sopronmegyében.
Szentivánfalvi cs. A Ják nemből. – 1447-ben a kormányzó: Sándorháza, Szent-Ivánfalva, Újfalu, Mikeháza, Kövesd, Tapaszfalva, Tyák és Sebeháza részeit, mint a melyeket néhai Szentivánfalvi Péter – nemes Cseh Lászlónak, Sárvár vár kapitányának felvallott, utóbbinak kir. adományul is adja. (1447: Muz. llt., 1472: Dl. 17292. – L. a borsmonostori konvent a. is.)
Szentjakabfalvi cs. L. Szent-Jakabfalva b) helység a.
Szentloránti (Szentleonardi, Szentlénárti, Szentléránti) cs. 1337: Hazai okmt. III. 131., 1424: Dl. 2151., 1463: Hazai okmt. IV. 408., 1484: Szombath. kápt. házi llt. f. 52. n. 23.
Szentmártoni cs. A mai Kemenes-Szent-Márton értendő. (1435: Hazai okmt. III. 368., 1439: U. o. IV. 323., 1480: Ostffy cs. llt. f. II. n. 19. – L. a gencsi Boda és hermani Loránt cs. a.)
Szentpéterföldi cs. Vagyis: szentpéterföldi Özi cs. – L. Körmend városnál.
Szép (szent-ivánfalvi) cs. Hihetőleg a Ják nemből. – Zep. Zeph. Zeep. (1447. 1458. 1471. 1479. 1483: Muz. llt., 1462: Sopronm. oklt. II. 375., 1472: Dl. 17292.) 1471-ben (Uraj-) Újfaluban is földesur.
Szepetki cs. 1459-ben: Kis-Egerszeg, Szent-Jakabfalva, Telekes és Kerek- Bódogasszony, – 1498-ban Sz.-Jakab és Kerek-Bódogasszony részeinek földesura. (1469: Dl. 15379; 1498: Dl. 20734. – L. az ollári Tompa cs. a. is.)
Széplaki cs. L. Bothka (széplaki) néven.
Szercseg (dienesfalvi) cs. Zercheg. (1447: Dl. 14092.)
Szerdahelyi cs. János 1460-ban a megye egyik alispánja. – Meglehet, valamelyik vasmegyei Szerdahely (Zerdahel) értendő. (Békássy cs. llt.)
Szifrid-fi (szarvas-kendi) cs. L. Sibrik (szarvaskendi) néven.
Szigeti cs. A maí Őri-Sziget értendő. (1440: Körmendi llt. Himfyana, n. 451., 1479: U. o. Alm. III, lad. 9. n. 11.)
Szombat (koltai) cs. Zombath. (1438: Hazai okmt. I. 338., 1463: U. o. IV. 408., 1481: U. o. V. 356., 1483: Szombath. kápt. hází llt. lad. 2. f. 7. n. 23., 1492: U. o, f. 8. n. 12., 1510: U. o. f. 9. n. 25.) 1483-ban és 1492-ben Mileken is földesur.
Szonda (korátföldi) cs. Zonda. (1429: gr. Festetics cs. keszth, llt. Castriferrei. 175 c.)
Szölczei cs. Másként: Szelczei – Miklós 1449-ben és 1450-ben a megye alispánja. 1431-ben, midőn a nádasdi Darabos-okkal örökösödési szeraődésre léptek Szölcze, Hertelen és Domonkusolcz helységeket sorolták fől birtokukban. (felső-büki Nagy cs. okl. – L. Szölcze helységnél idéz, és v. ö. a Nádasdi cs. a. is).
Szőllősi cs. Ozsvát 1455-ben(?) Bokod részeit a Sejterieknek vetette zálogba. (Körmendi llt. Himfyana, n. 692.)
S(z)tolcha (barkóczi) cs. Scoycha. (1436: Dl. 12947.)
Tab (magasi) cs. Thab. (1480: Ostffy cs. llt. f. lI. n. 19.)
Tamassa (bogyiszlói) cs. Thamassa. (1480: Ostffy cs. llt. f. II. n. 19.)
Tan(g)kó (Tank, Tanka) cs. Thangko, Tanko. (1411: Muz. llt.) Tank. (1441: Sopronm. oklt. II. 303.) Tanka. (1447: Hazai okmt. V. 240.) Tanko. (1450 körül: Muz. llt., 1486: Dl. 19204.) Thonka. (1455. 1471. 1483: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. f. 7. n. 21., Muz. llt.) Tonka. (1457: U. o.) Thanko. (1465. 1475. 1479: U. o.) Thanka. (1478: U. o.) 1441-ben: Tank. 1450 körül Tankó név-alakban, bődi előnévvel, – 1447-ben: Tanka név-alakban, kámoni előnévvel, – máskor, 1411–1486 közt: Tan(g)kó, Tonka, Tanka név-alakban bögőti előnévvel merülnek föl nemesi családok. Minthogy Bőd, Kámon és Bögöt közel feküsznek egymáshoz, hihető, hogy rokon családokról, vagy ugyanegy családról van szó. 1475-ben mint a bögöti Tankó család birtokát a Bögöt határában feküdt Bot-Simon-ülését emutik.
Tapán-válti cs. 1438: Békássy cs. llt.
Tap(l)án(-fi, haraszti) cs. Filius Tapani. Thapan, Taplan dictus. 1447-ben tapánfalvi előnévvel. 1444-ben Korong és Radosztincz helységekhez és Borbocsán pusztához a Kisfaludiakkal együtt tartanak jogot. 1456-ban (Korong és) Vált földesurai. Utóbbi helységben azonban kétségkívül régi birtokosok; mert ennek egy része már 1438-ban Tapán-vált nevet visel. 1474-ben Mátyás király a Tapán János Apollonia nevű leányát (Polyáni Jánosnét) Haraszt (másként Tapánfalva), Újfalu, Császt, Szécsen és Timafalva részeiben fiusította. (1314: Anjouk okmt. I. 346., 1388: Hazai okmt. III. 204., 1409: Dl. 9548., 1438: Békássy cs. llt., 1439. Hazai okmt. V. 236., 1444: Muz. llt. és Kisfaludy cs. llt., 1447: Hazai okmt. V. 240. és Szombath. kápt. házi llt. lad. 2: f. 6. n. 7., 1456: Muz. llt., 1464: Zalam, oklt. II. 580., 1474: gr. Festetics cs. keszth. llt. Molnári, f. 82. n. 22. – L. Rákos város, a lévai Cseh és Ovadi cs. és v. ö. Haraszti helység a.)
Tárczai cs. L. Rákos város és a lévai Cseh cs. a.
Tardi cs. Sopronmegyéből. – 1455-ben Bálint a nála (kétségkívűl az Osl-fiaktól) zálogban levő Semjén, Helgyész és Asszonyfalva részeit a laki Kaczoroknak adta tovább zálogba. 1467-ben ugyanő asszonyfalvi előnevet visel s Csehi-ben is birtokos, 1480-ban pedig Hölgyész, Asszonyfatva és Semjén(?) helységekben is. Utóbbiak részeit ép ekkor szerzik vissza a Ládonyiaktól, kik eddig zálogban bírták. (1455. 1480: Kisfaludy cs. llt., 1467: Dl. 16553.)
Tárnok János. Azaz: Kanizsai János. – L. a Kanizsai cs. a.
Tárnok (macskási) cs. Macskási Péter volt kir. tárnok, másként: macskási Tárnok Péter 1483-ban és 1487-ben tolnai Bornemisza Jánosnak zálogba veté Bozsokot és Szerdahelyt, melyeket e század elején még Rohoncz várához számítottak. (1483: Eszterg. prim. llt. T. 67., Dl. 18852. 24572; 1487: Dl. 19296.)
Tárnok (szandai, zágorhidai) cs. – L. Rákos váras és a lévai Cseh cs. a.
Tarródfalvi cs. L. Torro(n)d (torrondfalvi) néven.
Taskándi cs. A Sárvár melletti Taskánd értendg. (1419. 1446. 1499: Békássy cs. llt. – L. a taskándi Csörgő cs. a. is.)
Tejedi cs. Imre (győri és) szombathelyi várnagy (úgy látszik zálog czímen a kis-anyani Pósáktól) Kis-Unyan és Pordaj részeihez tartott jogot 1476-ban. 1479-ben Egyházas-Kölked részeit a gersei Petőknek zálogosítá el. Különben zálog czímen sok nemes családtól szerzett részeket e megyében. (1476: Békássy cs. llt., 1479: Dl. 18268. – L. a Kanizsai; alsó-csatári Bodoló, Kereszturi, Pederi, Egyházas-kölkedi, Unyani, Dorozmáti, hermani Besze és Barancs, unyani Pósa, temmelbázi Temmel és Toronyi cs. a.)
Telekesi cs. Földesur 1379-ben Telekes és Egerszeg, – 1429-ben és 1454-ben Telekes, Kis-Egerszeg, Szent-Jakabfalva és Kerek-Bódogasszonyfalva helységekben (a 1429-ben, midőn a Bikiekkel egyezkednek, ezenkívül Németfalu pusztán is). 1405-ben a Kereszturiak (Tót-Kereszturról) Keresztur, Muszna és Kis-Korog helységekben bírt részeit szerzi meg Domonkos, neje Kereszturi Margit révén. 1468-ban Benedek, Somlyai Péterrel együtt az elitélt bődi Láncziak (Láncziak) birtokát kapta Láncz és Kis-Somlyó helységekben. 1470-ben ugyane Somlyai (Kis-somlyai) Péterrel és Kelédi Gállal egyezkedtek Egyházas-Hetye fölött. – István 1430-ban és 1434-ben a megye alispánja. (1365–1436: Dl. 12842; 1379: Hazai okmt. III. 207., 1405: Békássy cs. llt., 1429: Dl. 12069; 1430: Dl. 12240; 1434: Békássy cs. llt., 1440: Dl. 13585; 1448: Dl. 14184; 1454: Dl. 14793; 1470: Hazai okmt. V. 304; 1482: Dl. 18641; 1497: Ul. 20554; 1498–1505: Dl. 20734. – L. a Niczki cs. a. is.)
Temmel (temmelházi) cs. Themmel. (1472: Körmendi llt. Alm. V. Lad. 6. n. 10.) 1472-ben (János) Temmelháza puszta részeit Tejedi Imrének zálogosítá el.
Tempes (kopácsi?, tempesházi) cs. Tempes. (1447: Dl. 14092.) Másként Tempesházi. (1465: Szombath. kápt. h. llt, Lad. 2. f. 7. n. 8.)
Terebeczi (Terebiczi) cs. Vagy: Trebeczi (Trebiczi). – 1448: Dl. 14184.
Teres(z)tyén (szecsődi) cs. Therezchen. (1467: Muz. llt. – L. a Szecsődi cs. a.)
Teres(z)tyénfalvi (Terestenyefalvi) cs. A Ják nemből. – L. Terestyénfalva helységnél idéz. (V. ö. Hazai okmt. IV. 34.)
Terhes (rádóczi) cs. Therhes. (1471: Körmendi llt. Majoratus. I. 36. 38.
Terhes (surányi) cs. Therhes. (1455: Muz. llt.)
Terjék (ötvösi, szent-erzsébeti) cs. Zalamegyéből. – 1415-ben,1496-ban (és 1538-ban): Jánospán-falván birtokos. (Fejér, X. 8. 564., Muz. llt., Adólajstrom.
– Orsz. Llt. Conscr. dical.)
– Orsz. Llt. Conscr. dical.)
Tibald (Tibold, német-szelestei) cs. Tybald, Thybold dictus. – A Ják nemből. 1458-ban Egerszegen, (Uraj-) Újfaluban és Szent-Ivánfalván is földesur. (1436: Rumy cs. llt., 1458: Muz. llt.)
Tiborcz (ovadi) cs. Thyburcz. (1465: Muz. llt.)
Tllaji cs. 1446: Dl. 13923; 1469: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. f. 7. n. 12.
Timafalvi cs. L. Timafalva helységnél idéz.
Tittösi cs. L. Töttösi néven.
Tompa (ollári, bódogasszonyfalvi) cs. Thompa. – Zalamegyéből. 1420-ban a Bikiektől (Basótól) Telekes részeit kapták, melyek – mint látszik – még 1446-ban is birtokukban voltak. 1449-ben a Szepetkiekkel pörösködtek e birtok fölött. 1483-ban Tilaj-on is földesurak. (1420–1446: Zalam. oklt. II. 422., 1449: Dl. 14261; 1483: Dl. 18815.)
Tompek (oroszvári, szalonaki) cs. Szalonak vár részeit birta. (L. ott.)
Tona (demelki) cs. Thona. (1497: Marczaltői llt. L. 21. f. 4. n. 2317.)
Tonka cs. L. Tan(g)kó alakban.
Torn(y)os (tornyosházi, simonyi, intai) cs. Thornos. (1470: Marczaltői llt. L. 21. f. 4. n. 2302.) Másként: Tornyosházi. 1438-ban: Thornus, simonyi előnévvel. (Vidos Kálmán okl.) L. Tornyosháza helység a.
Toronyi cs. 1463-ban az Egyed özvegye minden (elő nem számlált} birtokát Tejedi Imre szombathelyi várnagynak adta át, kivéve Torony és Bogod (Bogát) helységekbeli asztagait. (1449: Békássy cs. llt., 1463: Vittnyédi József okl.)
Torro(n)d (torrondfadvi vagy torlotfalvi) cs. Thorrod. Thorrond. – Másként: Torro(n)dfalvi, Tor(l)otfalvi, Tarródfalvi. – 1497-ben: csákányi Thorrody Péter szerepel. (Taródfa ép Csákány mellett fekszik.) 1456-ban Lapsa pusztát kapták kir. új-adományul. (1456: Huny. kora. X. 504. L. Torro(n)dfalva helységnél idéz. V. ö. a Szecsődi és Pázmán cs. a. is.)
Török (balogfalvi) cs. Tewrek. (1455: Dl. 14944. – L. a berki Pázmán cs. a.)
Török (bögöti) ca. Therek. (1457. 1471: Muz. llt.) Thewrewk. (1465: Dl. 16199.) Thewrek. (1478: Muz. llt.)
Török (csibafalvi) cs. Thewrek. (1489: Ostffy cs. llt. f. XVI. n. 55.)
Török (gárdosi) cs. Thewrek. – L. Gárdos helység a.
Török (kereszturi) cs. Thewrek. (1468: Körmendi llt. Rajkiana, n. 55., 1487: Békássy cs, llt.) Therek. (1482: Dl. 18592.) Thewrewk. (1482: Dl. 18641.) A Jánosháza vidéki Keresztur értendő, melynek részeit 1487-ben Benedek – Erdélyi (Erdely) Mátyással együtt kir. új-adományul kapta.
Török (kis-csémi) cs. Therek. (1479: Körmendi llt. Alm. I. lad. 8. n. 2.)
Török (kocsi ?) cs. Twrek. (1436: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 145.)
Töttös-biri cs. L. a Vasvári cs. a.
Töttösi cs. Másként: Tittösi. (1414: Dl. 10176; 1471: Muz. llt).
Trebeczi (Trebiczi) cs. L. Terebeczi néven.
Tulok (pósafalvi) cs. Thwlok. (1479: Körmendi llt. Alm. I. lad. 8. n. 2.) Thulak. (1483: Muz. llt.) Az 1538. évi adólajstrom mint zsédenyi birtokost ismeri.
Turóczi cs. L. a Csornai cs. a.
Tutor (apáti) cs. Zalamegyéből. – 1469-ig az Egerváriaktól Oszkó részeit birta zálogban. (Dl. 16803.)
Türl(y)ei prépostság. Bánya falut birta e megyében. (L. ott.)
Tyáki cs. L. Jáki néven.
Tyáki monostor. L. Jáki monostor néven.
Ugi (Uki) cs. (1353: Hazai okmt. IV. 179., 1399: U. o. III. 256., 1436: Dl. 12942; 1466: Körmendi llt. Himfyana, n. 513., 1482: Dl. 18597. – L. a Magasi cs. a is. V. ö. 1459: Muz. llt.)
Ugron (Ugrinfi, mihályi) cs. L. a Mihályi cs. a. Vas- és Sopronmegyében.
Ujlaki cs. Birta (1459 óta) Német-Újvár várát, városát és tartozékait, köztük Sücz várost, a két Hollóst és az őrségi 18 falut, köztök (Nagy-) Rákos várost. – 1494-ben 468 forint adót vetettek ki Lőrincz herczegnek e megyei birtokaira. (L. az említett vár, Körmend város, a lévai Cseh és martonfalvi Lacza cs. a. is. – V. ö. 1497: Dl. 20554., 1494: Engel, i. m. 24. l.)
Unyani cs. Olykor: Loránt-fi és Loránt(h) családi néven is szerepel, unyani vagy nagy-unyani előnévvel. -1433-ban a Gordovaiaknak (Fancs-oknak) elzálogosítják Polyán, Unyan, Kertes, Kukmér, Bárdos, Szék, Hermán, Bulcsu és Cseméte, – 1437-ben pedig ugyanazoktól visszaszerzik Unyan, Polyán, Kertes, Pósafalva, Hagymás, Hermán, Kis-Szőllős, Bárdos, Ketmér és Heél részeit. (A gordovai Fancsok azonban ugyane birtokokhoz még 1447-ben is jogot tartottak.) 1439-ben (Bulcsu és) Nyék helységben földesur. 1457-ben Miklós Bulcsu és Szék helységekben birt részeit magtalan halála esetére Biki Dávidra ruházta át; 1455-ben pedig ugyanő Kávási Györgygyel együtt kir. adományul nyerte a magvaszakadt korlátföldi Soldos Mihály korlátföldi részeit. Unyani Loránth Jakab Kis-Szőllős részeit már 1480 előtt Polyáni Lászlónak vetette zálogba, a ki meg Tejedi Imrének adta tovább.; 1480-ban aztán nevezett Jakab Tejedinek Nagy-Unyan részeit is elzálogosította. – 1458-ban (az emlytett Biki Dáviddal együtt) pallos-jogot kapott e család Mátyás királytól.(1433: Hazai okmt. V. 226., 1437: Dl. 3350; 1439: Körmendi llt. Unyomiana. n. 121., 1440: Békássy cs. llt., 1447: Hazai okmt. III. 379, és Muz. llt., 1461–1457: U. o. Alm. V. lad. 5. n. 41., 1455: Körmendi llt. Unyomiana. n. 76., 1458: Muz. llt és Dl. 16268; 1464: Körmendi llt. Unyomiana. n. 70. és Sopronm. oklt. II. 430., 1470. 1476. 1480: Békássy cs. llt., 1481: Muz. llt. – L. a Csékuti, Uzsai és széplaki Bothka cs. a. is.)
Uzsai cs. Zalamegyéből. – 1458-ban Kertes, Kekmér és Unyan részeit (Unyani-féle birtokok) bírják. (Dl. 15268.)
Vadas-ülési cs. Sopronmegyéből? – Állandóan szerepel Vasmegyében. (1411: Fejér, X. 8. 530., 1414: Dl. 10253; 1435: Hazai okmt. II. 259., 1457: Muz. llt.)
Vági cs. Sopronmegyéből. – 1444-ben Dénes rohonczi várnagy kapja I. Ulászló királytól Szabart, mint a magbanszakadt szabari Gerolt(h) János birtokát. 1448-ban zálogban Kajd részeit, 1465-ben Pósafalva helységet és szent-Péter pusztát tartják kezükön. Ugyancsak 1448-ban, 1449-ben és 1451-ben (Gyarmanos), Vált, Péterfalva és Bögöd részeit a Mihályiaknak (kik 1459-ben is bírják), – 1475-ben Temerdet másként Pósafalvát a temerdi Pósáknak, – 1486-ban Péterfalvát másként Kisfalut és Gyarmanosfalvát a Kanizsaiaknak vetették zálogba. (1444. 1475: Muz. llt., 1448: Dl. 14184; 1448. 1449. 1465: Békássy cs. llt., 1461: Kisfaludy cs. llt., 1459: U. o., 1486: Dl. 19133. 19204. – L, az Óvári, Oladi, Válti, Dorozmáti és Molnári cs. a. is.)
Vajda. (sennyei) cs. Wayda. (1465: Dl. 16199.)
Valkó (pálfalvi) cs. L. Balkó néven.
Valpot (muskovczi) cs. Walpoth. (1486: Muz. llt. – V. ö. 1501: Békássy cs. llt.)
Válti cs. 1353-ban Kápolnafölde, – 1355-ben Vált és Bőd helységben birtokos. 1444-ben a Miklós magtalan halálával, az ő Vált, Péterfalva, Bögöd, Gparmanos(-falva), Kis-Véped és Surány (a beigtatásnál Kápolnafölde is fölemlítve) helységekben bírt részeihez Vági Miklós tartott jogot, (felesége Válti-leány), a ki aztán 1447-ben e birtokok fölött (Kápolnaföldén kívül) a mihályi Ugrinokkal egyezkedik. (1353: Anjouk. okmt. VI. 97., 1355: Hazai okmt. 1. 213., 1356–7: U. o. 215–217., 1366: U, o. 249., 1393: Dl. 8012; 1444: Békássy cs. llt., 1447: Kisfaludy cs. llt.)
Varkóki cs. Másként: varbóki Nagy. – L. a Mihályi (Linkóháti) cs. a.
Várkonyi cs. L. az Amade cs. a. Győr- és Pozsonymegyében.
Varsányi (Vassányi, Vossányi) cs. L. K(a)rakó és Varsány helységek. a.
Vasallyai cs. Azaz: Avasallyai. – L. a Koltai cs. a.
Vásonykő melletti pálosok. L. Kinizsi Pálnál. – V. ö. 1506: Dl. 21571., 1507: Dl. 21728.
Vasvár (kereszturi) cs. Voswar dictus. (1422: Dl. 11275; 1423: Dl. 11403.) A Jánosháza vidéki Kereszturt kell értenünk.
Vasvári cs. Lőrincz (1484-ben: nemes) «servitor domorum regalium thavernicalium» s általa atyja Fodor János, testvére Péter és széplaki Bothka Benedek kapják 1481-ben Mátyás királytól Töttös-Bir és Egyházas- Dorog helységek, valamint Által-Bir puszta részeit, mint a magbanszakadt Töttös-biri Péter birtokát. Ugyancsak Lőrincz kapja 1484-ben Dorogot és Jobbágyit kir. új-adományul. 1485-ben már vasvári Fodor (János fia) Lőrincz mint budai kanonok és vasvári Kalmár Péter egyezkednek a magbanszakadt Biri Jeromos után maradt, s szintén kir. adományul nyert Dorog, Töttös-Bir és Által-Bir részei fölött széplaki Bothka Benedekkel. 1486-ban Vasvári Lőrincz (honorabilis servitor domus nostre thavernicalis) kapja a királytól ismét Töttös-Bir, Egyházas-Dorog és Által-Bir részeit, mint a magvaszakadt Töttösbiri Péter birtokát. Ugyanő, atyjával Fodor Jánossal s testvérével vasvári Kalmár Péterrel és ennek fiával Andrással együtt még ez évben megvásárolta a széplaki Bothka Benedek (és neje) dorogi és két biri részeit. Vasvári Lőrincz, mint budai kanonok, e bírtokairói 1504-ben a vasvári káptalan javára lemondott. (1481: Szombath. kápt. házi llt. lad. 2. f. 7. n. 16., 1484: U. o. n. 24., 1485: U. o: n. 27., 1486: U. o. f. 8. n. 1. és 2., 1504: U. o. f. 9. n. 9. és 11.)
Vasvári káptalan. 1217-ben: Milik, Kinta (Kenéz), Mosó, Megyehid és Szilvágy praedinmok, Vasvár és vidéke, Lapsa és Pácsony prediumok, továbbá Sarakad, Csécs, Dorog, Turpucz helységekben szőllők, Gyönökben föld, végül Szemenye. és Geli prediumok birtokában erősíti meg II. Endre király. Később Vasvár város részein (a káptalani városon) kívül Megyehid (1237. 1409. 1469. 1487:), Kiniz. vagy Kenéz (1237. 1240. 1431. 1482., újabb részek 1323., Tivadar-Kenéze vagy Tivadar-bán-földe (1346. 1384.), Lapsa (1243–53., 1254. 1334.), Korkó (később: Karakó vagyis Oloszka, Csói Mácsa adománya, 1298. 1378.), Szarakad (1298.), Ivánkafölde (hasonlókép), Oloazka (része, hasonlókép és 1310. 1443. 1482., 1437-ben, másként Karakó), Korog (hasonlókép), Csehi (szőllők, hasonlókép; birtokrészek 1465.), Pácson (Várnépe-Pácson 1311, és 1338., Lak-Pácson 1340.), Szergojn (? 1311.), Szilvágy (1311.), Medgyes (a Medgyesiektől, 1329.), Kopács (hasonlókép, 1329.), Guar (malmok a Répczén, 1333.), Szent-Mihályfalva (1334. 1443.), Petrösteleke (azaz Petrócz, 1347. 1348.), Szemenye (1348. 1367. 1409.), Geli (az őrkanonoké, 1374.), Zsidófölde (1386. 1413. 1414. 1443. 1524.), Szécsen (1386 óta), Császt (1386 óta), Gerencsér (részben, 1405.), Gönyök (1409.), Pizdalaka másként Sár (1437.), Köves-szaru másként Gosztony (részben, 1455.), Milek (1465. 1469. 1483. 1488.), Ujlak (1465.), Peczöl (a Zarkáktól, 1469. és 1487.), Lap(p)árt (1482.), Petretelke puszta (1487.) és Csipkerek (1507.) helységekben földesur. – 1448-ban azt a kiváltságot kapta a kormányzótól, hogy mivel birtokai az elmult zavaros időkben sokat szenvedtek, jobbágyaik minden vámtól és 30-adtól mentesek legyenek. E kiváltságot aztán, az országnagyok ugyanakkor, majd V. László 1457-ben, Mátyás király pedig 1464-ben átírták és megerősítették. (1217: Árpádk. új okmt. VI. 383. és Hazai okmt. IV. 9., 1224: U. o. 11., 1237: U. o. 20., 1240: U. o. 25., 1243–53: U. o. 27., 1254: U. o. 35., 1272: Árpádk. új okmt. IX. 9., 1279: Hazai okmt. V. 61., 1283: U. o. IV. 63., 1291: U. o. 79., 1298: U. o. 94. 96., és Árpádk. új okmt. XII. 627., 1310: Szombath. kápt. házi llt. lad. 1. f. 2. n. 13., 1311: U. o. lad. 1. f. 2, n. 16., 1323: U. o. n.. 2., 1329: U. o. f. 2. n. 3., 1333: U. o. n. 12., 1334: U. o. n. 6., 1338: U. o. n. 7., 1345: U. o. n. 9., 1347: Anjouk. okmt. V. 111., 1348: U. o. 214. és Szombath. kápt. házi llt. lad. 1. f. 2. n. 12., 1352–3: Hazai okmt. IV. 175–177., 1367: Szombath, kápt. házi llt. lad. 1. f. 3. n. 10., 1374: Körmendi llt. Himfyana, n. 247., 1378: Szombath. kápt. házi llt. lad. 1. f. 3. n. 28., 1384: U. o. n. 15., 1386: Hazaí okmt. IV. 223., és Szombath. kápt. házi llt. lad. 1. f. 3. n. 17., 1405: U. o. lad. 2. f. 6. n. 5., 1409: U. o. lad. 1. f. 1. n. 10., 1413: U. o. n. 16., 1414: U. o. f. 4. n. 19., 1431: U. o. f. 5. n. 14., 1437: U. o. n. 27., 1443: U. o. lad. 2. f. 6. n. 3., 1455: U. o. n. 20., 1465: U. o. f. 7. n. 6., 1465: U. o. n. 8., 1469: U. o. n. 10. és 12., 1482: U. o. n. 18., 1488: U. o. n. 22., 1484: Hazai okmt. IV. 432., 1487. 1488: Szombath. kápt. házi llt. lad. 2. f. 8. n. 3., 8., 9. és 10., 1507: U. o. f. 9. n. 19., 1524: U. o. n. 32. – L. a Ládonyi, Vasvári és peczöli Zarka cs. a. is.)
Váti cs. Veszprémmegyéből. – Hihetőleg e családé volt 1418-ban és 1466-ban (Sorki-) Tótfalu. 1495-ben mint a magbanszakadt Váti János birtokait adományozza (Korlátkői Ozsvátnak) Szécsen, Császd és Halastó helységeket II. Ulászló király. (1418: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 140., 1436: Dl. 16416; 1495–1500: Békássy cs. llt. – L. a Mersei cs. a. is. – V. ö. 1482: Dl. 18597.)
Vég (kereszturi) cs. Wegh. (1482: Dl, 18597.) A Jánosháza melletti Keresztur értendő.
Velcseji (kis-csajtai) cs. L. Völcseji néven.
Veleméri cs. 1456: Muz. llt.
Veneczki (Veniczki) cs. Másként: Viniczki. 1438-ban: demelki előnéven szerepel ily nevű nemes. (Vidos Kálmán okl. – L. Veneczk helységnél idéz. az 1303–1333., 1308., 1439., 1466. és 1467. évekhez.)
Vépi cs. 1332: Anjouk okmt. II. 631., 1447: Muz. llt., 1449': Körmendi llt. AIm. II. lad. 8. n. 79.
Veres (kocsi) cs. Weres. (1448: Marczaltői llt. Lad. 21. f. 3. n. 2290.)
Veres (közép-gyeli) cs. 1496-ban II. Ulászló király a magbanszakadt László birtokát Kázép-Gyeli és Kis-Kovácsi pusztákon Sitkei Gergelynek és Rumi Jabaknak adta. (Muz. llt.)
Veres (nádalyai) cs. Weres. (1450: Hazai okmt. II. 350., 1471: Békássy cs. llt.)
Veres (tyáki, jáki) cs. Weres. – A Ják nemből, Ják vagy Tyák (ma Jákfa) helységből. (1455: Dl. 14988; 1467. 1468: Muz. llt.)
Veres (vadas-ülési) cs. Hihetőleg Sopronmegyéből. – Weres. (1480: Ostffy cs. llt. II. 19.)
Veresvári cs. L. Veresvár vár a.
Vérkői cs. 1428: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. 174/175. d., 1476: Hazai okmt. IV. 428., 1478: U. o. 431.
Vidfi (csalomjai) cs. Másként: Csalomjai, Hontmegyéből. – Bekényben voltak részei. (És nem Hetyén, mint a Turulban tévesen írja K. 1885. 3. l. – 1444: Hazai okmt. IV. 336., 1450: U. o. 361.)
Vincze (izsákfalvi) cs. Vincze. (1464: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 3. 18., 1476: Körmendi llt. Himfyana, n. 570.)
Vincze (rádóczi) cs. Vincze. (1471: Körmendi llt. Majoratus. I. 36. 38.)
Vincze (szent-györgyi) cs. L. Vasvár városnál.
Vincze (töttösi) cs. Winche. (1436: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. 181 c.)
Viniczki cs. L. Veneczki néven.
Virágosberki cs. 1473-ban: bereki Virágos néven merül föl. (1431: Békássy cs. llt., 1473: Ostffy cs. llt. f. XVI. n. 59.)
Visi cs. L. az Ivánczi cs. a.
Völcse(j)i (kis-csajtai) cs. Welczey. (1479: Körmendi llt. Alm. I. lad. 8. n. 2.) Völcsej nevű falut Sopronmegyében találunk.
Vörös (sejteri, fenyéri) cs. Werews. (1453: Dl. 14693).
Winkler (tarcsai, tarczesdorfi) cs. 1455: Pozsonyi kápt. orsz, llt. 6. 13. 12.
Zalai (szent-jakabfalvi) cs. L. Szalai alakban.
Zalka (bogyiszlói) cs. Zalka. (1480: Ostffy cs. llt. f. II. n. 19.)
Zamárdi cs. Bizonyára: Somogymegyéből. – L. a Magasi cs. a.
Zámbó (mezőlaki) cs. Másként: Mezőlaki, Veszprémmegyéből. – Még I. Lajos királytól (1373–75.) kapta (Miklós ó-budai várnagy) Köcsk, Zsédeny (Zsédány), Filipfölde, Gelse, Oszkó és Mézadó helységeket, részben a Nádasd nembeliek (mákvai vagyis gersei Petők) birtokát, s mint látszik e nemzetségnek még más jószágait is. E birtoklás miatt a gersei Petők 1395-ben Sárfő-Mézadó, Nagy-Mákva és Mihalolcz – 1405-ben Pápócz, Mihalólcz, Nagy-Mákva és Sárfő-Mézadó, – 1419-től egész 1470-ig pedig Pápócz, Mihalolcz, és Nagy- Mákva helységekre nézve nem szüntek meg tiltakozni a mezőlaki Zámbók s általok Bokodi vagy Bakodi Györgyné (1370.) valamint a pápóczi prépostság és perjelség (1405–1470.) ellen is. Bakodiné, (Mezőlaki János leánya) már 1422-ben jogot tartott Mákva (Nagy-Mákva), Rennök, Szent-Mihály, Mihalócz, Farkasfalva, Mézadó és Nádasd részeihez Bel-Mura (Mura-Szombat) vidékén (a hol pl. Mihalócz feküdt) a Zámbókat még 1478 táján is birtokosoknak találjuk. Mindezeken kívül a Sorok mentén is voltak jószágaik, legalább a XIV. században. 1381-ben kapta ugyanis az említett Miklós a magvaszakadt Demeteri János részeit Demeteri, Szent-Leonárd és Szent-Iván helységekben. – Az 1538. évi adólajstrom szerint Mákva és Renök (Rönök) táján még mindig terjedelmesebb birtokok urai voltak. (1372: Haz. okmt. I. 269., 1373–75: Dl. 6195. 6196. v. ö. 1373: Sopronm. oklt. I. 405., 1381: Dl. 6771; 1382: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 14. 3. 3., 1386: Dl. 7195; 1387: Kismart. llt. 14. N. 408., 1393: Dl. 25857; 1395: Zalam. oklt. II. 273., 1405: Sopronm. oklt. I. 572., 1419–1470: Zalam. oklt. II. 416., 1422: Muz. llt., 1464: Dl. 16074; 1478: Körmendi llt. Alm. II. lad. b. n. 5., Orsz. Llt. Conscr. dical. – L. Pápócz város illetve a gencsi Boda, gősfalvi Gős és gersei Pető cs. a. is.)
Zarka (peczöli) cs. Zarka -1329-ben Vált és Sarma(s)d föld és részeit kapták – már mint peczöli Zarkák – I. Károly királytól. Utóbbihoz Vép városával szemben 1374-ben is jogot tartottak. 1352-ben Porpácz határát járják meg számukra. 1397-ben Karakón vásárolnak részeket, melyeket aztán 1489-ben a Polyániaknak zálogosítottak, majd 1481-ben adtak el. 1469. táján Peczelen és Megyehidon, 1487-ben ismét Megyehidon idegenítettek el némi részeket a vasvári káptalannak. (1329–1352: Anjouk. okmt. V. 590., 1352. 1397. 1465. 1467. 1510: peczöli Zarka cs. llt., 1353: Anjouk. okmt. VI. 97., 1377: Dl. 6462; 1391: Muz. llt., 1396–1482: Dl. 8144; 1396: Dl. 8141; 1397: Haz. okmt. II. 160. és Sopronm. oklt. I. 525., 1405: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. f. 6. n. 5., 1414: Dl. 10176; 1426: Dl. 11813; 1437. 1452. 1457. 1489: Muz. llt., 1459. 1481: Dl. 15404; 1465: Dl. 16199; 1469: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. f. 7. n. 10., 1483: U. o. n. 20. és 21., 1487: U. o. f. 8. n. 3. – L. Szalonak vár és a Mileki cs. a.)
Zarka (szigeti) cs. Zarka. (1478: Körmendi llt. Fam. misc. n. 223.) A mai Őri-Sziget értendő.
Zavar (kis-nardai)cs. Zauar. Zavar? (1478: Körmendi llt. Fam. Misc. n. 223.)
Zél (Zeél) cs. L. Szél alakban.
Zerke (bogyiszlói) cs. Zerke. (1474: egerszegi Kemény cs. llt.)
Zober (felső-szelestei) cs. Zober. Sewber? – Hihetőleg a Ják nemből. (1471: Muz. llt., 1479: Körmendi llt. Alm. I. lad. 8. n. 2.)
Zongor (bődi) cs. Zongor. (1507: Dl. 21774.)
Z(o)vajki (biri) cs. Zwayky. (1481: Szombath. kápt. házi llt. lad. 2. f. 7. n. 16.) Zowayky. (1481: Kisfaludy cs. llt.)
Zöld (ovadi vagy avadi és szecsődi) cs. Zewíd. (L. a Sennyei és Szecsődi cs. a. V. ö. 1453: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 50. 2. 17.)
Zsebeházi cs. Avagy: Sebeházi. – 1480-ban Veniczken is birtokos. (Ostffy cs. llt. II. 19.)
Zsidó (barkóczi) cs. Sydo. (1436: Dl. 12947.)
Összesen: 602 birtokos.
