Őskor.
Őskor.
A mai Zemplén vármegye alsó részének területe évezredekkel a történelmi korszak előtt lakott volt, de földrajzi fekvése következtében nem lehetett mindenütt egyaránt alkalmas a földet birtokába vevő ősember befogadására. Míg a vármegye éjszaki és éjszaknyugati határán elvonuló hegyláncz földtani alakulása az ú. n. harmadkori képletet tünteti fel, tehát a földtani rétegek között a legrégibb, addig a Bodrogköz mély síkja, még a történelmi korszakban is, túlnyomólag vizenyős, tehát a letelepülésre alkalmatlan terület volt.
A tokajhegyaljai hegyvidéken talált az ősember először otthonra. Ennek talaja a negyedkorban, tehát az óriási kérődzők és a ma is élő emlősök megjelenésének korszakában is, oly szilárd volt, hogy azt az idevetődött ősember czéljaira felhasználhatta. Efféle óriási kérődzők csontmaradványai Tokaj mellett a Tisza folyó medréből, úgyszintén a szőlőtermő hegyek aljában lerakodott iszaprétegekből kerültek felszínre. Találtak ily maradványokat Tarczal határában is.
