Kisdobrai sírlelet.
Kisdobrai sírlelet.
A kisdobrai (liga-homoki) lelet szintén 1899 évben a báró ’Sennyei Béla birtokán lévő Liga-homokdombból került felszinre. A Dókus Gyula 342felügyelete alatt végzett ásatások során három lovas vitéz sírját és azonkívül még négy más sírt tártak fel. Az első számú sírban talált emberi csontváz koponyájának fülüregéhez két rossz ezüst-karika tapadt, melyek nyilván füldíszek voltak. A jobb kéz alatt öt darab vasból készült nyílhegyet találtak. A második sírban fekvő emberi csontváz mindkét karján, a kézfej csuklója felett, rossz ezüst karpereczet; a koponya mellett mindkét oldalon rossz ezüst karikát találtak.
A harmadik sírban lelt csontváz koponyájának jobb oldalán rossz ezüst karika, a jobb kéz alatt aczél, kovakő és négy nyílhegy feküdt. A negyedik sírban fekvő csontváz koponyájának mindkét oldalán használt ezüst-karikák a medenczecsonton három vas nyílhegy.
Az I. számú lovas sírban talált emberi csontváz bal oldalán volt a ló csontváza, a fej a lovas felé fordított tekintettel; a csontváz balkarja mellett volt elhelyezve a kard, melynek pengéjét fakorhadvány fedte, tehát hüvelyben volt. A kard és a lófej között, oly helyzetben, mintha a földbe belesujtották volna, egy fokost találtak. Ez a fokos nem házi eszköz, hanem a vitéz fegyverzetének kiegészítő része. A két kengyel némileg hasonló a bodrogvécsihez. A ló feje felett feküdt a pálczás csikózabla.
A II. számú sírban talált csontváz mellett, a jobb kéz alatt, kissé görbített késformájú vasdarab.
Az eltemetett vitéz jobb oldalán feküdt a ó. A vitéz medenczecsontja és a balkéz között a pálczás zabla, melynek szájrésze vas, míg a peczek és a karika rossz ezüstből valók. A kengyelvasak, melyeket a vitéz fejének baloldalán találtak, a szokásos formájú kengyelek közé tartoznak, de feltűnően kisebbek. A csontváz csigolyái felett a mellen, az áll alatt kezdődőleg, a felső lábszár közepéig, 9 darab szamanida dirhemet találtak. Ezt a dirhemérmet Ismail ben Ahmed emir (892–908 Kr. u.) verette, halála előtt két évvel, vagyis 906-ban, Balchban. A jobb és a bal karon 3 milliméter vastagságú rossz ezüst-karpereczet találtak. A koponya mellett fekvő karikán függő füldísz is hasonló rossz ezüstből való. (Adalékok: 1900 évf. 8–10 füz. és 1901. évf. 3 lap.)
A III. lovas-sírban talált csontváz körül ruhadísz és a csontváz bal oldalán ló csontváza feküdt. A ló lábai oly helyzetben voltak, mintha eredetileg össze lettek volna kötözve. A négy leletből Dókus Gyula gyűjteményében a következő tárgyak vannak meg: 27 darab ép, 7 darab tört kengyel, melyekből 8 páros, a többi páratlan, tehát 24-féle; 8 darab ép, 9 darab tört karikás és pálczás zabla, 2 ép és 2 tört kard, egy fokos, 2 kisebb ép, egy kisebb tört kés, továbbá egy tört nagyobb vaskés, 8 ép és 4 tört karperecz, 5 gyűrű, 3 nyakkarika, egy tarsolydísz, 29 vasnyílhegy, 5 tűzverő vas, 131 rossz ezüstből készült különféle ruha-, bőr- és szerszámdísz, 71 apró rossz ezüstszeg, 14 fülkarika, 6 fülönfüggő, 39 különféle vas és rossz ezüst törmeléktárgy. (Adalékok: 1900. 323.)
A tarczali lovasvitéz sírja, a tokaji és a bodrogvécsi (előhomoki) leletek, élénken megjelölik azt az utat Ungvártól a Bodrogvölgyén le a Tiszához, melyet a honfoglaló magyarok megtettek, s a melyet különben a hadi technika törvényei is igazolhatnak.
E leletek között főleg e bodrogvécsi köti le figyelmünket. Kisdobrán, a Bodrogközben, 1898-ban fedeztek fel egy árpádkori temetőt, mely utóbbi lelet tökéletesen megegyezik az előbbivel. A koponyacsontrészek mellett, drágakővel ékesített ezüstveretű kard, továbbá kard- és késpengék, lózablák, kengyelek, a bodrogvécsinél pedig ezeken kívül égetett agyagból készült pohár találtatott. (Adalékok 1898., 200., 362. l.). A bodrogvécsi lelet között volt az Ismail ben Ahmed emirtől (892–907 közt) Balchban, úgyszintén a Nasir ben Ahmed emirtől (913–993 közt) Samarkandban veretett ázsiai szamanida ezüst pénzdarab, az az ú. n. dirhem, mely akkoriban világkereskedelmi czikk volt.
Szendrei János dr. e temető korát a honfoglalás kezdetétől mintegy három nemzedékre, tehát a vezérek korára helyezi (Adalékok 1898., 34. l.). Honfoglaláskori leletek még az Órös község határában a Szőlős-homokon, az Alsóbereczki és Karos községek között a tanya mellett talált sírok; ugyanez időből valók a Karos község határában, a Kenderszer nevű dülőben talált halászati eszközök is.
343Általában véve a Bodrogköz, a szomszédos Szabolcs és Bereg vármegyék területe, bővelkedik honfoglaláskori leletekben. E három vármegye, miként azt Jósa András dr., Szabolcs vármegye tudós főorvosa, a kiváló archaeologus kimutatta, mind a honfoglaláskori leletek száma, mind azoknak gazdagsága tekintetében, vetekedik az egész ország többi részeiben összesen talált leletekkel. E leletek között Bereg, Zemplén és Szabolcs vármegyékből összesen 13 kardot ismerünk, míg az ország többi részeiből hetet; kengyelt e három vármegyéből 81-et őriznek a különféle gyűjteményekben, míg az ország többi részeiből csak 57-et. Ezek az adatok is kétségkívül igazolják, hogy Zemplén területét a magyarok a honfoglalás első szakában szállották meg.
