’Sennyey.
’Sennyey.
’Sennyey (Kis-Sennyei báró és gróf). Vas vármegyéből származik. Őse Gers Comes a XV. században. A mohácsi vész után elköltözik Vasmegyéből. I. Pongrácz 1580–1612 Erdélyben előkelő szerepet játszik. 1602–1604 erdélyi kanczellár. Fiai: I. István győri püspök 1625–35 és kanczellár. Sándor 1631-ben királyi adományt nyer Páczinra. Fiai: István († 1687) pécsi, majd veszprémi püspök. Ferencz kállói kapitány, kit 1675-ben a kuruczok megölnek. Albert 1657-ben nyeri Páczint, de 1676-ban visszaköltözködik Vas vármegyébe. III. István (Ferencz fia) 1686-ban visszaszerzi Páczint; II. Rákóczi Ferencz kanczellárjaként nevezetes szerepet játszik a kuruczvilágban. Testvérei közül Ferencznek csak egy fia maradt: László. III. Sándor, a ki az 1700-iki osztály alkalmával a vasmegyei birtokokat 540nyeri, terjeszté tovább a családot. III. István kanczellár utódai közül Imre 1742-ben Páczint nyeri, cs. kir. huszárezredes. 1767-ben grófi rangra emeltetett, egyetlen fia Imre azonban magtalanul halt el. A XVIII. század közepén már csak a II. László felkelő ezredes († 1782) élt, a zempléni ágból ennek leányát Anna Amáliát a vasmegyei ágból származott János vette el (1774), de ennek sem maradván utódai, a zempléni birtokok testvéreinek Antalnak és Józsefnek (1791) gyermekeire szállottak. Antal utódai közül: Károly 1820-ban Bélybe költözik († 1841). Fia Pál cs. kir. kamarás, helytartósági elnök, tárnokmester, 1884-től országbíró († 1888). Fiai: Béla, Bélyen birtokos, Géza tartalékos dragonyoshadnagy. Mária (1897) udvarhölgy s az Erzsébet-rend hölgye. József utódai: István 1820-ban Páczinba költözik. Fia Lajos 1848-ban honvédhuszár-főhadnagy, 1861-ben országgyűlési képviselő. († 1894). Fiai: István 1887-től országgyűlési képviselő, Páczinban birtokos. Miklós az Erzsébet-tanya nevű puszta ura. A családból Pongrácz 1606-ban a piros pecsit használati jogát nyeri. A család tagjai ettől kezdve a bárók között foglalnak helyet.
