Zemplén.
Zemplén.
Zemplén, magyar kisközség a Bodrog mentén. Van 122 háza és 731, nagyobb részben ev. ref. vallású lakosa. Postája Ladmócz, távírója Szomotor, vasúti állomása Bodrogszerdahely. A vármegye egyik legrégibb községe, melynek várától vette e vármegye a nevét. Ősidők óta megült hely, mely Szirmay Antalnak, a vármegye első történetírójának állítása szerint, hajdanta római telep volt. A honfoglalás korában már megerősített hely volt, s hatalmas földvárát a Bodrog vize folyta körül. Nevét az idők folyamán különféle változatokban találjuk feljegyezve. Igy Zemlin, Zemlyn, Zemlun, Zemplen, Zemplum, Szemlien, Zemplein, Zemplény, Szemlén alakban. Némelyek a tót Zem plun, vagy Zem plna szavakból származtatják nevét, a mi kövér földet jelentene, míg mások magyar eredetűnek tartják. Bethlen Gáborné egyik levelében Szemlénynek nevezi. A krónikások is sokat foglalkoznak Zemplén várával, melyet Anonymus is említ. Szerintük itt fogadta Árpád a Zalán bolgár fejedelem követeit s ő emelte Zemplén várispánsággá. Hatalmas vára már 1220-ban fennáll s a király birtoka. 1261-ben az egri káptalan egyik levele a zempléni vár fele részét az egri püspökének mondja. 1321-ben Micz bán utódai a birtokosai, a kik azonban elcserélik a királylyal, ki azután a várat és tartozékait 1331-ben Drugeth Miklósnak adományozza. A XV. században még egy másik birtokosát, Kasuhy Dánielt iktatják részeibe. Ugyanakkor azonban – Szirmay szerint – Kassa városa is birtokosaként szerepel, a mi azonban tévedésnek látszik, mert közelfekvő az a feltevés, hogy Szirmaya a Kasuhy család nevét olvasta valamely oklevélben Kassának. 1557-ben Perényi Gábor, majd Telekessy Imre foglalja el. 1572-ben II. Miksa a Drugethek kérelmére vásártartási szabadalmakat ad a városnak. 1576-ban Chernel Tamást és Joó Balázst, 1582-ben Galovics Mózest iktatják némely részek s egy-egy kúria birtokába. Az 1598-iki összeírásban a Drugethek vannak birtokosaiként említve. 1609-ben Abaffy Jánosnak volt itt egy szőlője („una vinea Zempleniensis, in Comitatu ejusdem nominis existens”) mely akkor 300 forintot érő nagy szőlő volt. Ez azért is érdekes adat, mert ma itt szőlőművelés nincs. 1685-ben Rákóczy György foglalta el, de nem sokáig birtokolta. A Drugethek után utódaik, a gróf Csákyak, a gróf Van Dernáthok s az Almásyak, majd a Kazinczyak, Péczelyek voltak földesurai. Most a gróf Andrássyak a birtokosai. 1299-ben már mezőváros volt s ekkor már itt tartották a megyegyűléseket egész 1666-ig, a mikor a vármegyeháza építése miatt a gyűléseket ideiglenesen Újhelyen tartották meg. 1754-ben adták el a zempléni megyeházát s ettől fogva itt több megyegyűlést nem tartottak. Hajdan hatalmas vára a XVII. század vége felé pusztulhatott el. Ma már csak a földvár áll, holott 1872-ben még egy, kb. 15 méter magas, toronyalakú rom volt látható, melynek köveiből a református templom tornyát és egy magtárt építettek. A mostani református paplak hátsó falainak egy része is a várhoz tartozott s ezeknek még ma is várfalszerű jellegük van. A földvár alakja kb. 500 méter kerületű szabálytalan kör, melyet ma három oldalról a Bodrog vize vesz 139körül, míg a negyedik oldalon hajdan erős sánczok és mély árkok húzódtak. A földvár tetején ma két temploma áll, ú. m. a református, melyet valószínűleg Bethlen Gábor építtetett 1628-ban, de tornyát, a vár romjaiból 1873-ban állították. A gör. kath. templom 1804-ben épült. A két templom környéke ma köztemetőül szolgál. Ez a köztemető valóságos bányája a történeti régiségeknek. A református egyház több értékes egyházi edényt őriz. 1803-ban az egész község – egy ház kivételével – leégett. Ide tartozik Sajgórévház. Három dűlő-neve is figyelmet érdemel. Az egyik a Rihó-tábor, a másik a Szentvér-dűlő, a harmadik Bástya. Ez bizonyosan a Róbert Károly királynak 1326-ból kelt szabadalomlevelében említett „Bazta”, a hol vámot fizettek Donch mesternek, a Bodrogon Zemplénig felúsztatott kereskedő hajók. Zemplén határában feküdt hajdan Ekedőcz falu, mely az akkori írásmód szerint Ekedeuch alakban 1451-ben a Drugethek birtokaként van említve. Ugyancsak itt fekhetett valahol Bazta község, mely 1326-ban említtetik. Úgy látszik, hogy ezek is, Zemplén várával együtt, a török világban pusztultak el.
