A főiskola elődjei.
A főiskola elődjei.
Sárospatak már a középkorban is jelentékeny művelődési középpontja volt az országnak. Ha az akkori városi életnek eleven mozgalmait, a daliás idők emlékeit homály fedi is előttünk, annyi bizonyos, hogy régi vára egész Zsigmond királyunk idejéig a királyok vagy királynék birtoka volt, melyet, különösen az árpádházi királyok, választottak tartózkodási helyül. Közművelődési jelentőségét igazolja az is, hogy hat zárdájának maradt fenn az emlékezete, melyek bizonyára nemcsak kegyességi gyakorlatokat végeztek, hanem rendjök szabályai szerint és a keresztyénség szellemében a közjótékonyság, a nevelés és oktatás terén is fő-fő szerepet vittek. A hat zárda közül négy benn a városban, kettő a város határában volt. Benn a városban voltak: 1. a ferencziek boldogságos szűzről nevezett zárdája, melynek romjai és alépítményei még ma is láthatók a ref. főiskola keleti udvarával átellenben; 2. a ferenczrendi apáczáké (sorores tertiae regulae), a Szentlélekről nevezve, szemben az előbbivel, a főiskolai udvar keleti oldalán, hol az 50-es években lerombolt Fazekas-Trója és Hutasor nevű iskolai épületek állottak; 3. a Klára szűzek Szent Annáról nevezett zárdája, melynek nagyobbszabású romjai a Hécze nevű városrészben, az úgynevezett Széldombon, még jelenleg is láthatók; 4. az Ágoston rendűek zárdája a héczei feljáró mellett levő korcsma helyén, melynek faragott kövekkel kirakott kútja és pinczéi egykori magasabb rendeltetésére emlékeztetnek. E zárda lakói itt a középkorban híres középiskolát tartottak fenn, a mit bizonyít az, hogy akkor tanult itt Kisvárday János mester vezetése alatt, 1489 táján, Szalkay László, a későbbi esztergomi érsek, kinek itt írott iskolai kézikönyveit az eszergomi székesegyház könyvtárában őrzik. Künn a város határában volt: 1. a szent Vinczéről nevezett dömések zárdája, a ma is róla nevezett Szemincze nevű 229hegyen; a Boldogasszonyról nevezett darnói premontrei prépostság, melynek emlékezetét mai napig a róla nevezett Darnó nevű hegy tartja fenn.
