Sárkány Dávid. Somossy János. Szeremlei Gábor. Nagy Gusztáv.
Sárkány Dávid. Somossy János. Szeremlei Gábor. Nagy Gusztáv.
Mint theologus, elsőnek Szathmári Paksi Mihály tűnt fel a XVIII. sz. első felében néhány gyönge deák munkával. Sárkány Dávid, a filozofia, história 265és görög nyelv tanára, 1734-ben „De profanae eruditionis eximia utilitate in sacris” czímen tartott székfoglalót s 1757-ben szent János I. leveléről adott ki magyarázatot (Exegesis analytica Imae Epist. S. Joh. Tiguri, 1757). Szathmári Paksi Dániel 1815-ben megírta a Keresztény hittudomány czímű művét két kötetben, továbbá: Compendium juris Mosaici adductum J. D. Michaelis concinnatum 1818. Somossy János 1835-ben a bibliát bocsátja közre nagy tudásának csalhatatlan jeleivel, de sok helyütt rossz magyarsággal, és a következő években rendszeres hittant nyomat (Ker. hittudomány, két köt., Sárospatak, 1836–38), mely tudományos értékre nézve az időszaknak egyik kimagasló alkotása. Somossyt az ötvenes évek végétől Szeremlei Gábor hírneves theologiai-doktor, egy ideig a bécsi prot. theologiai intézetnek is tanára, kívánta elfeledtetni „Ker. vallástudományává”-val (1859–62), csakhogy rendszertelen gondolkozása és stilbeli nagy fogyatkozásai méltán idézték föl ellene a kritika támadásait. A hatvanas évek folyamán Heiszler József adott ki több írásmagyarázatot és „Dogmatikai fölolvasások” czímmel egy kötet magas színvonalú akadémiai előadást, a nélkül, hogy a nagyközönség figyelmét fölébreszthette volna; s végre a hetvenes években és a 80-asok elején Nagy Gusztávtól jelenik meg néhány dolgozat. (A korinthusi levél, eredeti alakjában; Jézus imája; A feltámadásról), melyeknek új, merész, forradalmi eszméi nagy zsibongást keltettek a magyar theologiai világban.
