Egyéb sárospataki szakírók. Tóth Pápai Mihály. Felsőőri Fülep Sámuel. Soltész János. Lengyel Endre. Nyiry István. Sipos Pál. Solt…
Egyéb sárospataki szakírók. Tóth Pápai Mihály. Felsőőri Fülep Sámuel. Soltész János. Lengyel Endre. Nyiry István. Sipos Pál. Soltész János. Kiss József. Buza János. Kun Pál. Ivánka Sámuel. Warga Lajos. Krüzselyi Bálint. Antalfi János.
Több mint természetes, hogy a tudós munkák e csoportjai nem fogják kimeríteni a helyi munkásságot; ellenkezőleg, a különféle szakokba tartozó íróknak egész sora vonja még magára a figyelmet. Sárospataknak van néhány orvos-írója, mint Tóth-Pápai Mihály paedagogiarcha és tanító, Felsőőri Fülep Sámuel orvosdoktor, Soltész János orvosdoktor, 1834-től a kollégium tanítója és orvosa, 1853–72-ig a gimnázium tanára, és Lengyel Endre, ki 1821-ben Patakon született és 1850-ben Patakon települve le, mintegy 12 éven át működött a kollégiumban, majd Zemplénmegye tb. főorvosa lett, mint ilyen Raisz Gedeonnal együtt a Zemplénmegyei Orvos-Gyógyszerész-Egyesületet alapította és 1903-ban végezte életét. Az irodalomban a Regélő hasábjain (1844) mint verselő lépett föl, azután számos szakczikket írt szaklapokba s évtizedeken át dolgozott egy orvosi polyglott szótáron és Orvosi történelem cz. munkáján. Mások a természettudományok különféle ágaiban és a mathematikában tette kísérleteket. Nyíri István a M. Tud. Akad. Évkönyveiben, a Tudománytárban közöl néhány dolgozatot; Sipos Pál a berlini tud. társaság előtt mathematikai értekezéssel nyer aranyérmet; Soltész János „A füvészet alapvonalai” (Bpest, 1873) czímű munkájával szerez akadémiai koszorút. Kiss József tanítóképző tanár az állattan irodalmának történetét írja meg (1864–65); Buza János gimn. tanár „Kultivált növényeink betegségei” czímű munkáját a természettudományi társulat pályadijjal jutalmazta és kinyomatta 1879-ben; viszont Kun Pál gimn., majd akad. tanár (1867–91) a Sárospataki Füzeteket nyelvészeti, a M. Philos. Szemlét nyelvbölcseleti czikkekkel gazdagítja. Ivánka Sámuel kántor, ének- és zenetanár (1860–86) gazdag ének- és zeneügyi és zeneirodalmi munkásságával érdemelt elismerést. Warga Lajos „Képes játékkönyv”-et bocsátott közre (Spatak, 1869), Krüzselyi Bálint jogtanár (1877–91) „Mire visz a pálinka?” (Sp. 1883) és „A savókúra” (Sátoraljaújhely, 1888) czímű apróságokat; Antalfi János 1859–62 között a Sárospataki Naptárnak volt szerkesztője.
