A pataki nyomda. Medgyesi Pál. Rosnyai János. Czeglédi István. Szentes József.
A pataki nyomda. Medgyesi Pál. Rosnyai János. Czeglédi István. Szentes József.
Az első nyomtató műhelyt 1650-ben állították fel Patakon, különösen Medgyesi Pálnak és főképpen Comeniusnak sürgetésére, kinek „Primitiae Laborum”-a 271a pataki sajtónak legelső terméke. Az elűzés azonban ezt a vállalatot is megszüntette. Rosnyai János, a nyomtató, Debrenczenbe költözött a deáksággal együtt, mely a betűket magával vitte; azonban csakhamar elhagyta őket, Kolozsvárra ment, ott folytatta működését Czeglédi Istvánnak Patakon megkezdett „Sion vára” befejezésével, – a betűket pedig 1706-ban, Debreczenben, elpusztította a német katonaság. A XVIII. században nem volt nyomtató műhely Patakon, hiába sürgetik felállítását ifj. Csécsi János és mások; csak a következő század elején, 1805-ben, létesít egyet Szentes József kapitány és ez a magánvállalat megy át, 1810-ben ideiglenesen, 1817-ben pedig végkép a kollégium birtokába, hogy a ma is meglevő műhelynek alapjául szolgáljon.
Maga az irodalmi és tudományos élet, mint a múltban, a jelenben is nagyrészt a kollégiummal áll kapcsolatban. Ez az élet azonban nem a régi többé, a mai pataki irodalom az ország irodalmában korántsem foglal el olyan tekintélyes helyet, mint a XVII. századbeli.
A XIX. század Magyarországon általán a czentralizáczió kora volt, de különösen az az irdoalomban és tudományos életben. Mindent az ország szivébe igyekeztünk összehalmozni, a mivel természetszerűleg együtt járt a vidéki czentrumok elhanyagolása, sőt erőtlenítése, főkép pedig az a körülmény, hogy a vidék a középponti élet roppant arányú előhaladásával nem tud lépést tartani. Egyes kiváló szellemek, mint Erdélyi János, különösen oly időkben, mint a reakczió kora, a midőn az idegen hatalom nyomása a középponti élet teljes kifejlődését lehetetlenné tette, idézhetnek elő ideig-óráig tartó föllendülést; de tartós virágzást csupán a szükséges és már is sokaktól emlegetett deczentralizálás szelleme támaszthat.
