Martinovics-féle összeesküvés.
Martinovics-féle összeesküvés.
Az ezen mozgalom közepett támadt Martinovics-féle összeesküvés a vármegyét sem hagyta érintetlenül.
Martinovics apátnak összeesküvő társulatához sikerült megnyerni a Kőszegen tartózkodó Sigray Jakab gróf kerületi táblabírót, a kit a társulat egyik igazgatójává választották. Sigray gróf tulajdonkép a társulat végczéljával nem is volt tisztában, de hízelgett hiuságának a kitűntetés és csakhamar hozzáfogott, hogy a vármegyében az új eszméknek hiveket szerezzen. Bevonta a társaságba Brehm János rohonczi seborvost, Rosty János táblai jegyzőt, majd ennek testvérét, Rosty Pál földbirtokost és Szabó Imre körmendi plébánost.
Az összeesküvés nem volt hosszú életü. Még meg sem kezdette jóformán működését, midőn Martinovicsot 1794. augusztus 1-én elfogták. E hírre Sigray gróf menekült, de a határon feltartóztatták és a vármegye alispánja elé vitték, a ki futár által értesítette a nádort. Budáról leérkezett egy császári kapitány, a ki a megye tiltakozása daczára Sigray grófot csel útján Bécsbe vitte.
Bécsben történt kihallgatásuk után, a megyék felirataira az összeesküvők pere a királyi táblához tétetett át. A deczember elején megkezdett tárgyalás alatt csakhamar elfogattak az összeesküvés többi vasmegyei tagjai is; de köztük Szabó körmendi plébános az első szembesítés alkalmával tisztázta magát, mire ugy őt, mínt Rosty Jánost, Rosty Pált és Brehm Jánost a királyi tábla felmentette. A hétszemélyes tábla már nem volt ennyire elnéző. Sigray grófot halálra itélték, mely itélet rajta május 20-án (1796.) a Vérmezőn végre is hajtatott. Brehm János és Rosty János pedig Brünnbe szállíttattak, honnan csak 1799. junius 22-ikén szabadúltak ki és csupán Szabót mentették fel.
