1797. évi nemesi inszurrekczió.
2361797. évi nemesi inszurrekczió.
1797-ben ujból kitört a háború s Napoleon a Lombardiában kivívott diadalok után már-már Bécset fenyegette. Hogy az események készületlenűl ne találják az országot, I. Ferencz király általános nemesi felkelést rendelt el, miért is április 19-ikén a szabad ég alatt megtartott közgyűlésben a vármegye rendei a felkelés szervezéséhez fogtak.
A vármegye 6 század lovast állított fel. A tisztikar választás útján a következőkép alakúlt meg:
Ezredes: Batthyány Lajos herczeg. Alezredesek: Erdődy Ferencz gróf, Vajda Antal I. alispán. Őrnagy: Gulácsi Farkas László II. alispán. Tiszteletbeli őrnagy: Skerlecz József. Kapitányok: Vajda Imre, Vidos Ignácz, Bezerédj Péter, Saly Károly, Selestey József, Zelles György. Főhadnagyok: Kisfaludy György, Széll Kristóf, Szerdahelyi Ignácz, Szabó Mihály, Tevely János, Tulok Dániel. Alhadnagyok: Boda József, Illésy Ferencz, Vécsey István, Chernel György, Saly Antal, Farkas József. A gyalogság ezredese: Szápáry Vincze gróf, alezredese: Szelestey János, őrnagya: Békássy István.
A felkelő nemességen kivül a vármegye belvédelme czéljából a nép köréből 2000 gyalogost állított ki. Kőszegen pedig tábori kórház állíttatott fel. A dunáninneni és dunántúli nemesi inszurgensek előbb Vasváron meg junius 18-án Körmenden jöttek össze, a hol felettök szemlét tartottak. Innen azonban csakhamar Szombathelyre vonultak s a közben érkező visszamaradt tiszamenti felkelőkkel együtt augusztus hóban 27 vármegye inszurrekcziója táborozott a Szombathely melletti szanati mezőn.
Augusztus 16-án maga I. Ferencz király nejével Szombathelyre érkezvén, az inszurrekczio felett szemlét tartott. József nádor vezérlete alatt összesen 98 század lovas és három zászlóalj gyalogos vonult el a királyi vendégek előtt.
Még mielőtt a harcztérre mentek volna, létrejött a campoformioi béke, minek következtében az inszurrekcziot a deczember 16-án kelt királyi leirat feloszlatta s a felkelő nemesség igy félesztendői táborozás után visszatért házi tűzhelyeihez.
A folyton tartó franczia háború folytán 1802-ben hadi segély megszavazása végett összehivott országgyűlésre a vármegye követekűl Vajda Antal alispánt és Káldy Sándort küldte.
Ezen országgyűlésen az adókivetés eszközlése czéljából a vármegye portáinak számát 301-ről 262-re szállították le, ugyancsak az ez évi országgyűlés Herzán Ferencz gróf szombathelyi püspök elnöklete alatt a stiriai határrendezés czéljából bizottságot küldött ki, melynek tagjai voltak: Festetich Imre gróf, Ebergényi István, ker. táblai ülnök, Boronkay József, Vas- és Zalavármegyék alispánja.
*
Az 1807-iki országgyűlés, hasonlóan a két év előttihez (1805. csupán adót és újonczot ajánlott meg. Ez országgyűlésen a vármegye követei, Lada Ignácz és Bezerédj György, ellenzése daczára a kormány által előterjesztett 12,000 újoncz megszavaztatott, ugyancsak ismét szóba kerűlt a határigazgatás ügye s az újból kiküldött bizottság elnökévé Somogyi Lipót szombathelyi püspök rendeltetett.
A következő évi országgyűlésen Lada Ignácz helyét Vajda Antal foglalja el. Spanyolország lealázása után Napoleon mindinkább fenyegetőleg lépett fel az ország ellen. Az országgyűlés ezuttal a nemesi felkelést határozta el. Csakhamar erélyesen megindult az inszurrekczio szervezése az egész országban.
A deczember 19-én Széchenyi Ferencz adminisztrátor elnöklete alatt megtartott közgyűlésben a vármegye közönsége a nemesek összeírását és a szemlén való megjelenését határozta el.
