XIII. rend. Oscines. – Éneklők.
491XIII. rend. Oscines. – Éneklők.
120. Clivicola riparia L. Parti fecske. A Rába vidékén, költ is.
121. Hirundo rustica L. Füstös fecske. Igen közönséges fészkelő. Előfordúl a rozsda vöröshasu válfaj is: Hirundo rustica pagorum Brehm.
122. Chelidomaria urbica L. Molnár fecske. Igen közönséges fészkelő.
123. Ampelis garrula L. Selyemfark, csonttollú madár. Bizonyos években télen jelenik meg. Lövetett Lékán 1894 febr. 15 1893 jan. 1. Hámorban és jan. 20-án Lékán, látták Vépen. 1894. decz. 8. megkerült, 1893. febr. 17. Molna-Szecsődön is.
124. Muscicapa grisola L. Szürke légykapó. Közönséges fészkelő.
125. Musciapa atricapilla L. Feketehátú légykapó. Átvonúlóban gyakori.
126. Musciapa collaris Bechst. Örvös légykapó. Gyakori fészkelő.
127. Muscicapa parva Bechst. Kis légykapó. Kőszegnél a „Hétkút”-nál egy-két pár fészkel. Lékán gyakoribb a „Pálforrás” fölött elterűlő bükkerdőben. Hallottam Borostyánkőnél is. Gyűjteményemben Kőszeg 1893 máj. 7.; lékai példányok: 1893 aug. 27. 4 db. (2. 2) Huszty Ödön gyűjteményében.
128. Lanius minor L. Kis szarka gábor. Közönséges fészkelő.
130. Lanius senator L. Vörösfejű gébics. A tömördi tó északi részén fekvő, legeltetett régi fákból álló községi erdőben 1894 jun. 22-én találtam fészkét fiatalokkal. Itt azonkívűl még 3–4 párt láttam és lőttem is néhány drbot. Svábfalu és Nemes-Csoó, valamint Paty és Meszlen között szintén láttam e madárfajt. 1894 jun. 9. Hidas-Hollósnál is lövetett.
131. Lanius collurio L. Vasfejű gábor, tövisszúró gébics. Igen közönséges fészkelő.
132. Corvus cornix L. Szürke varjú. Nálunk a varjúkat kányáknak hívják. Igen közönséges fészkelő. 1896. szept. elején a fekete fajtát (corone) is lőttem Kőszegen s azóta is láttam néhányat; előbbi az első hiteles magyar példány.
133. Corvus frugilegus L. Vetési varjú. Télen nagy csapatokban.
134. Colaeus monedula L. Csóka. Közönséges fészkelő.
135. Pica pica L. Szarka. Igen közönséges készkelő.
136. Garrulus glandarius L. Szajkó, Mátyás-madár. Igen gyakori fészkelő.
137. Nucifraga caryocatactes L. Mogyoró-, vagy fenyvesszajkó. Ritka. 1889 nov. 3. Hámornál Léka vidékén lövetett, 1882. szeptemberben Kőszegnél; 1893 ápr. 8-án a döbörhegyi nyíresben, 1895. szept. elején Lékánál és Borostyánkő vidékén gyakrabban látták. 1896. febr. 6 és 21-én láttam 1–1 drbot Kőszegen a felsőerdőben.
138. Oriolus ariolus L. Sárgarigó. Igen közönséges fészkelő.
139. Sturnus vulgaris L. Seregély. Közönséges fészkelő, őszszel nagy csapatok.
140. Passer domesticus L. Házi veréb. Igen gyakori fészkelő.
141. Passer montanus L. Mezei veréb. Igen gyakori fészkelő.
142. Coccothraustes coccothraustes L. Megyvágó, magnyitó. Gyakori fészkelő.
143. Fringilla montifringilla. L. Fenyőpinty. Télen sokszor nagy számban.
144. Fringilla coelebs L. Pintyőke. Közönséges, mindenfelé fészkelő.
145. Ligurius chloris L. Zöldike. Közönséges fészkelő.
146. Acanthis linaria L. Zsezse, csicsörke. Ritka téli vendég. 1879-ben és 1890. január 6-án láttam Kőszeg vidékén 1–1 példányt. 1893/4 telén ezernyi csapatokban novembertől márczius közepéig. Köztük számos Acanthis linaria holbölli Brehm. válfaj; továbbá néhány Acanthis hornemanni exilipes Cones, mely válfajból eddig csak egy honi példány volt ismeretes; nemkülönben 2 drb. Acanthis linaria rufescens Vieill. Mindezekből Kőszegen gyűjtöttem. Ez utolsó évi jelentkezés az egész megyére, sőt országra kiterjedt. 1895/6. telén szintén megjelent, de sokkal kisebb számban.
147. Acanthis cannabina L. Kendericze. Gyakori költő.
148. Chrysomitris spinus L. Csíz. Őszszel, télen, tavaszszal az éger fákon gyakori.
149. Carduelis elegans Steph. Tengelicz. Közönséges, mindenfelé költő.
150. Serinus hortulanus Koch. Csicsörke. Igen gyakori költő, Kőszeg vidékén főleg számos.
151. Pyrrhula pyrrhula europea Vieill. Süvöltő pirók, gimpli. Télen közönséges; köztük a Pyrrhula pyrrhula major Brehm északi válfaj is.
152. Loxia curvirostra L. Keresztcsőr. Esetleg költ az észak-nyugoti fenyversedőkben, a hegyek közt; Lékán többször lövetett 1895 jun. 17 Molna-Szecsődön.
153. Calcarius nivalisi L. Hósármány. Néha télen. Lékán 1893. januárban; 1894. febr. 7. Hidas-Hollóson lövetett.
154. Emberiza calandra L. Sordély. Igen gyakori fészkelők.
155. Emberiza citrinella L. Sármány. Igen gyakori fészkelők.
156. Emberiza schoenichla L. Nádi sármány. Ritkább fészkelő; csakis mocsaras, nádas helyeken.
157. Anthus campestris L. Parlagi pipiske. Nem éppen gyakori fészkelő. 1895. májusban Kőszegnél láttam; 1895. jun. 11-én Molna-Szecsődön, 1895. aug. 6-án Tömördön lövetett.
158. Anthus trivialis L. Erdei pipiske. Elég gyakori fészkelő, főleg az északnyugati részeken.
159. Antus pratensis L. Réti pipiske. Átvonulásban nagy csapatokban.
160. Motacilla alba L. Barázda billegető. Igen gyakori fészkelő.
161. Motacilla boarula Penn. Hegyi billegető. Ritkább fészkelő. Kőszegen egy ízben a vár falában költött. Télen patakok- és folyóknál egyesek, a jégment helyeken.
492162. Motacilla flava L. Sárga billegető. Főleg a délkeleti részeken gyakori és fészkelő is.
163. Alauda cristata L. Búbos pityer v. pacsirta. Igen közönséges fészkelő, állandó madarunk.
164. Alauda arborea L. Erdei pacsirta. Ritkább fészkelő, Borostyánkőnél, Kőszegnél.
165. Alauda arvensis L. Mezei pacsirta. Igen közönséges fészkelő mindenfelé.
166. Tichodroma muraria L. Hajnalmadár. Néha őszszel, tél-elő idején. Kőszegen 1879-ben a várfalon láttam. Lékán, 1894-ben késő őszszel 3 drb lövetett a régi váron.
167. Certhia familiaris L. Közönséges fészkelő. Előfordul a Certhia familiaris brachydactyla C. L. Brehm. válfaj is.
168. Sitta europaea caesia Wolf. Czinke harkály, csuszka. Közönséges költő.
169. Parus major L. Szén-czinke. Igen közönséges költő.
170. Parus ater L. Fenyves-czinke. Fenyves erdőkben közönséges költő.
171. Parus palustris L. Barát-czinke. Ez a fajkör megyénkben két formában fordul elő u. m.: Parus palustris communis Baldenst, mely inkább a síkságot és dombos helyeket lakja, azután a Parus palustris montanus Baldesnt, mely a kőszegi hegység magasabb pontjain fordul elő. Előbbi közönséges, utóbbi ritka s télen, kora tavaszszal, mutatkozik.
172. Parus coeruleus L. Kék czinke. Igen közönséges fészkelő.
173. Parus cristatus L. Búbos czinke. Fenyves erdőinkben gyakori fészkelő.
174. Aegithalus caudatus L. Hosszúfarkú czinke. Gyakori fészkelő. Előfordul az Aegithalus caudata roseus Blyth válfaj is.
175. Reniza pendulinus L. Függő czinke, a Rábamelléki ligetekben néhol költ Szombathelynél a „Mézestónál” látták.
176. Troglodytes troglodytes L. Ökörszem. Gyakori fészkelő.
177. Accentor modularis L. Szürke begy. Ritkább költő, vonuláson gyakrabban.
178. Sylvia nisoria Bchst. Sárgaszemű poszáta. Egyes helyeken rendes fészkelő; például Kőszegen, Molna-Szecsődön.
179. Sylvia Hortensis Bchst. Kerti poszáta. Nem éppen gyakori; legtöbb a Rába ligeteiben, angol kertekben.
180. Sylvia sylvia L. Közönséges poszáta. Igen közönséges fészkelő.
181. Sylvia curruca L. Sövénybujó poszáta. Igen közönséges költő.
182. Sylvia atricapilla L. Barát-, papfülemile. Igen közönséges fészkelő.
183. Acrocephalus arundinaceus L. Nádi rigó. Nádasokban gyakori fészkelő. Előfordul az Asrocephalus arundinaceus minor Ch. h. Brhm válfaj is Molna-Szecsődön.
184. Acrocephalus streperus Viell. Közönséges nádi poszáta. Mocsaras helyeken, nádasokban fészkelő. Vonuláskor gyakoribb.
185. Acrocephalus palustris Bchst. Mocsári poszáta. Nedves helyeken, füzes berkekben fészkelő. Vonuláskor luczernában, bükkönyben, kenderben.
186. Calamodus schoenobaenus L. Foltos nádi poszáta. Mocsaraknál, közönséges fészkelő. Költözködéskor igen számos a luczerna-, kender- és bükköny-vetésben.
187. Calamodus aquaticus Gm. Csíkos nádi poszáta. Vonuláson néha a bükkönyben, luczernásban.
188. Locustella fluviatilis Wolf. Berki pirregő poszáta. Átvonulásban 1894. május hóban Kőszegen láttam. A Rábánál költ és a ligetekben. Molna-Szecsődön 1894. junius 2-án lövetett.
189. Locustella naevia Bold. Réti pirregő poszáta. Nedves réteken, esetleg költ. Átvonulásban bükkönyben, vetett kukoriczában gyakori.
190. Hypolais hipolais L. Sárga poszáta. Angol kertekben, ligetekben gyakori költő.
191. Phylloscopus sibilator Bchst. Zöld füzike. Lombos erdőkben, nagyobb kertekben közönséges költő.
192. Phylloscopus trochilus L. Fitiszmadár. Ligetekben, erdőkben, közönséges költő.
193. Phylloscopus acredula L. Kis füzike. Gyakori költő.
194. Regulus ignicapillus Brhm. Aranyos pipőke. Átvonulóban ritka.
195. Regulus cristatus Viell. Sárga pipőke. Átvonulásban gyakori.
196. Turdus torquatus alpestris Brhm. Örvösrigó. Vonuláskor néha a fenyves-rigók társaságában.
197. Turdus merula L. Fekete rigó. Közönséges fészkelő.
198. Turdus pilaris L. Fenyőrigó. Őszszel, télen és tavaszszal. Az Őrségben, Kőszeg vidékén nagy mennyiségben fogják lépvesszővel és lószőrhurokkal.
199. Turdus viscivorns L. Léprigó. Főleg vonulásban gyakori.
200. Turdus iliacus L. Boros rigó. Átvonulásban gyakori.
201. Turdus musicus L. Húros rigó. Közönséges fészkelő.
202. Monticola saxatilis L. Kövi rigó. 1888 máj. 30-án Hámornál lövetett. Kőszegen 1883-ban és 1884-ben a vár árkában álló régi falakban költött, de azóta elmaradt.
203. Cinclus cinclus albicollis Viell. Vizi rigó, buvár rigó. Télen a Gyöngyös pataknál többször.
204. Saxicola oenanthe L. Hantmadár, földi szarka. Közönséges fészkelő.
205. Pratincola rubetra L. Kukoriczamadár, vörösfarkú csaláncsúcs. Közönséges fészkelő. Vonulásban kukoriczákban, kenderföldeken számos.
206. Pratincola rubicola L. Feketetorkú csaláncsúcs. Szőlők mentén, közönséges fészkelő.
207. Ruticilla titis L. Házi vörösfark. Közönséges fészkelő, épületekben, főleg a nyugoti és északi részeken.
208. Ruticilla phoenicura L. Kerti vörösfark. Igen gyakori fészkelő.
209. Erithacus rubeculus L. Vörösbegy. Igen gyakori fészkelő.
210. Cyanecula cyanecula Wolf. Kékbegy. Vonulásban egy ízben Kőszeg vidékén látták.
211. Daulias luscinia L. Fülemile. Igen gyakori költő ligetes helyeken, kertekben stb.
212. Daulias philomela Bchst. Nagy fülemile. Ritka, néhányszor Kőszegen, Lékán átvonulásban előkerült.
