Csanádi püspökök.
Csanádi püspökök.
A csanádi kath. egyházat ebben az időszakban három vértanu püspök dicsőitette meg: Csáki Miklós, Csaholi Ferencz és Musinai Gerván János. Utánuk egy olasz és két erdélyi származású püspök következett.
Csáki Miklós a temesvármegyei nagybirtokú Csáki-családból származott. Atyja Csáki Benedek, anyja Rozgonyi Apollónia. Két öcscse, László és Ferencz, gazdálkodott, három nőtestvérei közül Annát Both András, Borbálát Héderváry Ferencz, Katalint Jaksics Péter temesi nagybirtokosok vették feleségül. Csáki Miklóst hihetőleg hatalmas családi összeköttetései és nagy gazdagsága segítették az emelkedésben. Ulászló király még kezdő ifjúként Nagybánya város plebánosává akarta megtenni, de a polgárok kegyúri szabadalmaikra hivatkozva, mást választottak. Kárpótlásul a király szerémi püspökké nevezte ki, mikor pedig Lukács püspök Csanádról Zágrábba távozott, 1500-ban a csanádi püspökségre helyezte át, mely állásában a pápa 1504 nov. 15-én erősítette meg. Családi birtokai közé tartoztak Temes vármegyében Keresztúr, Horogszeg, Kis-Posáros, Nagy-Posáros, Böszörmény, Mosótó és Bögenye, Csanád vármegyében Szőlős, Nagy-Bergyes és Hollós. Ezenkívül örökölt testvéreivel Baranya, Kőrös és Valkó vármegyékben Maród Mátyus macsói bán felesége, Horogszegi Szilágyi Margit után szintén jelentékeny birtokokat kapott, melyeket Perényi Imre nádor vett meg tőle. 1505 okt. 12-én aláírta a rákosi országgyűlésen azt a végzést, melyben a nemzet kimondotta, hogy csak magyar születésű királyt fog választani. Csáki püspöksége alatt egyesítette a király a pápa beleegyezésével az egresi cziszterczi apátságot a csanádi püspökséggel. Az apátság összes birtokait, Csanádban Egrest, Pabart és valószínűleg Sajtit, 332Csigát, Tövisközt vagy Lorántot, Erdélyben Szász-Csanádot, Holdvilágot, KisSelyket, Monyoródot és Sorostélyt a püspökség javaihoz kapcsolta. Tudjuk, mily szörnyű véget ért a teljesen ártatlan főpap Dósa György pórlázadásában.*
Borovszky: Csanád várm. történ. I., 365–366. 11.
Csaholi Ferencz II. Ulászló kedvelt főpalotamesterének, Palóczi Mihálynak unokaöcscse volt. Csáki halála után, aug. 15-én, még csak 22 éves ifjúként nevezte ki a király csanádi püspökké. A kánoni szabályokhoz ragaszkodó X. Leo pápa nem akarta az úgyszólván még gyermekkorban levő püspököt megerősíteni. Hosszas alkudozások után, csak hat év mulva, 1520 okt. 1-én nyerte el diszpenzáczióval az apostoli szentszék megerősítését. A kegyúri jog tárgyában igen kellemetlen s éveken át húzódó pere volt Báthory István nádorral és Budai Cserbokor László székeskáptalani préposttal. Fiatal éveit a mohácsi vérmezőn fejezte be.
Musinai Gerván János a szerencsi apátságból került a csanádi püspöki székre. Kőrösmegyei születésű volt. Minthogy a szerencsi apátság a Szapolyai-ház kegyurasága alatt állott, Gervánt 1526 okt. 28-án Szapolyai János kegyúrként, még királlyá választása előtt nevezte ki csanádi püspökké, miért is a pápa őt meg nem erősítette. A püspökség jövedelmét azonban János királysága alatt élvezte. 1527 márcz. 24-én jelenvolt János király budai országgyűlésén. Mikor Szapolyai szerencsecsillaga hanyatlani kezdett, Gerván átpártolt Ferdinándhoz, ki azzal jutalmazta, hogy 1527 nov. 21-én a maga részéről is kinevezte csanádi püspökké. 1529-ben Török Bálint, akkor még Ferdinánd híve, magával vitte őt Erdélybe s ott résztvett a Péter havaselvi vajdával vívott csatában, hol máj. 22-én Erdély s a magyar ügy védelmében megsebesült és meghalt.*
U. o. 369. 1.
Utódját, Bonzagno Jánost, csak 1532-ben nevezte ki János király egri kanonok és püspöki helytartóból. Estei Hippolit esztergomi érsek hozta be Olaszországból s magával vitte, mikor az egri püspökségre átment. János királynak kedvelt híve volt, ki jogi tudományának és nyelvismereteinek nagy hasznát vette s 1528-ban követül küldte a velenczei köztársasághoz. Hűségéért és diplomácziai szolgálataiért 1529-ben váradi préposttá, két év mulva csanádi püspökké nevezte ki. A pápa azonban nem erősítette meg. Mint fölszentelésben nem részesült, de kinevezett püspök haláláig, 1537-ig élvezte a püspökség javadalmáit.* Halála után 1540-ig széküresedés volt, mely alatt János király a püspöki birtokok élvezetét Fráter Györgynek adományozta. János király elhunytával Ferdinánd 1540 aug. 26-án Ugodi Ferenczet nevezte ki csanádi püspökké. Minthogy azonban az egész Tiszántúl Izabella uralma alatt állott, az özvegy királyné nem engedte be Ugodit a püspökségbe, melynek jövedelmét továbbra is Fráter György, illetőleg rokona, Perusics Gáspár szedte. 1550-ben Csanád török kézre jutván, a csanádi püspökséget, bizonyára a káptalan választása következtében és Fráter György beleegyezésével, Héderfáji Barlabási János gyulafejérvári prépostnak, János király egykori hívének adományozták. Hogy a káptalan választotta, mutatja a pápa megerősítése, mely a kánonjogi törvényekből kifolyólag az akkori zavaros időkben királyi kinevezés nélkül is helyes és érvényes volt. Barlabási azonban csak 1552-ig állhatott a csanádi egyházmegye élén, a mikor a püspökség székvárosát a törökök végleg elfoglalták. Valószínű, hogy Barlabási visszament Gyulafejérvárra s hogy menekülése közben ő vitte magával a püspökség és káptalan levéltárát, melynek becses maradványai mai napiglan is a gyulafejérvári káptalan őrizetében vannak.
U. o. 161–165. 11.
