Hegedűs Károly.
Hegedűs Károly.
Hegedűs Károly, m. kir. udvari tanácsos, a budapesti m. kir. állami felső ipariskola igazgatója, szül. 1849-ben Szatmáron. Felsőbb tanulmányainak befejezése után, mint gépészmérnök a magyar éjszak-keleti vasút műhelyszolgálati osztályában volt alkalmazva. Később a kereskedelemügyi miniszter megbízásából hosszabb tanulmányútat tett a külföldön, a fém- és vasipar s az ipari szakoktatás tanulmányozása czéljából. 1879-ben pedig Magyarország és Erdély fém-vasipari műhelyeit, telepeit és az iparviszonyokat tanulmányozta. 1879-ben a középipartanoda (a mai m. kir. állami felső ipariskola) igazgatója lett, 1884-ben pedig a m. kir. technologiai iparmúzeum igazgatója is, 1907-ig, a midőn a múzeumot az ipariskolától elválasztották s ez külön igazgatót nyert. Hivatalos működése alatt szervezte az intézet rendes tanfolyamát, továbbá mint rendkívüli tanfolyamokat: az építő-iparosok téli tanfolyamát, a gőzgépkezelők és kazánfűtők és az iparostanoncziskolai rajztanítók tanfolyamát; kidolgozta több ipariskola és tanműhely szervezeti szabályzatát és tantervét s az ipariskolák szaktanárainak és művezetőinek képzésére vonatkozó szabályzatot. Vezette több évig az állami ösztöndíjjal külföldre küldött technikusok és iparossegédek tanulmányát; 1894-ben –, a m. kir. állami női ipariskolák felügyelő-bizottságának elnökeként, egyidőre átvette az iskolák igazgatását. Az 1885. évi országos kiállításon az oktatásügyi csoportban az ipariskolák előadójaként, majd jury-tagként működött és legfelsőbb elismerést nyert. A kereskedelemügyi miniszter megbízásából 1896-ban megszemlélte a berlini iparkiállítást és tanúlmányozta az osztrák tartományokban a kisipar fejlesztésére tett kormányi intézkedéseket. E tanulmánya alapján részletes jelentést és javaslatot tett a kisipar munkaeszközökkel és gépekkel való általánosabb támogatásának megkezdése iránt. 120Tanulmányozta 1897-ben a nürnbergi, stuttgarti, karlsruhei és furtvangeni, 1903-ban pedig a svájczi iparmúzeumok működését, különösen a kisipar fejlesztésének szempontjából. Az 1900. évi párisi nemzetközi kiállítás magyar országos nagybizottságának és e kiállítás nevelés- és oktatásügyi csoportjának tagja és a kereskedelmi és ipari csoportok főrendezője lett. 1892-ben a király, az ipari szakoktatás terén szerzett érdemei elismeréseül, a királyi tanácsosi czímet adományozta neki, az ezredéves országos kiállítás körül szerzett érdemeiért legfelsőbb elismerésének nyilvánításával, majd az 1900. évi párisi nemzetközi kiállítás alkalmából pedig a III. oszt. vaskorona-rend adományozásával tüntette ki. A párisi kiállítás nemzetközi juryje az aranyéremmel, a köztársaság elnöke pedig a franczia becsületrenddel tüntette ki. Ő felsége, 1907-ben, az ipari szakoktatás terén szerzett érdemei elismeréseül a m. kir. udvari tanácsosi czímet adományozta neki.
