Áldor Adolf.
Áldor Adolf.
Áldor Adolf dr., kórházi igazgató-főorvos, szül. 1832-ben. Az orvosi diploma megszerzése után 1860-ban Nagykárolyban telepedett le, s mindjárt nagy hírnévre tett szert, nehány sikerült és nevezetes műtéttel. Az orvosi tudomány fejlődésével állandóan lépést tartott, s nagy érdemei vannak a nagykárolyi városi kórház kifejlesztésében. 1869-től haláláig igazgatója volt e kórháznak s főleg mint műtőorvos nagyértékü munkásságot fejtett ki. Meghalt 1901-ben.
Megjelent munkái: A szemüvegekről. (1858.) Über Temperatur-Verhältnisse ver und nach dem Tode. 1858.) A szemideg csúzos bántalmazása. (Orvosi Hetilap. 1862.) Nyálkövekről. (U. ott. 1803.) Méhen kivüli terhességről.) (U. o. 1867.) Adalék az ileus oktanához (U. o. 1867.) Uj képletekről, (U. o.) 1869.) Visszahajlási hüdésekről. Röphártyáról. (U. o. 1871.) Jobbfelőli mellhártya- és tüdőlob mint lóharapás által előidézett diphteriticussá vált seb következménye) Jobbfelőli tüdőlob általános hüdéssel. (Első orvosi jelentés a nagykároly városi kórházról. 1870. A choleráról. (Önálló füzet 1873.) Az ajkak és pofa hiányát pótló műtő eljárások esettanához) (Orvosi Hetilap 1880.) Két petefészek-tömlőkiirtás. (Orvosi vándorgyűlés Évkönyvében 1887.1 A Nagykárolyban lefolyt influenzajárványról. (Gyógyászat 1890.) A Koch-féle tuberculinnal végzett kisérletekről. (U. ott. 189l.) A juxtaurethralis menetekről (Orvosi Hetilap 1891.) A 353Egy uj szemtekerögzitőről. (U. o. 1894.) Adalék a bélelzáródások elleni műtétekhez. (U. o. 1894.) Ügyetlen circumsio esetről ugynevezett monyficzammal (Gyógyászat 1895.) A vándorvese véres rögzitéséről. (Gyógyászat 1896.) A Pellagráról. (Orvosi hetilap 1898).
