A társadalmi viszonyok fejlődése.
A társadalmi viszonyok fejlődése.
Szabolcs vármegye társadalmi élete kifejlődésének és mai állapotának helyes megértéséhez feltétlenül szükséges vázolása legalább e fejlődés múltjának, ismertetése a tényezőknek és hatásoknak, amelyeknek eredménye a jelen.
A mohácsi vész idején – a mint az ide vonatkozó adatok tanúsítják – anyanyelv tekintetében, a legmagyarabb megyék egyike volt Szabolcs vármegye. Ettőlfogva a másfélszáz éven át tartott török-tatár dúlások, valamint I. Lipót nemzetellenes emberírtó kormányzata Szabolcs vármegyét iszonyúan megviselték, csupa magyarlakta vidékeit siralmas módon elnéptelenítették. Mert a török-tatár nemcsak öldökléssel és pusztítással dúlt az országban, de azzal is, hogy valóságos emberkereskedést űzött. Rabszíjra fűzte, – ha ki nem ölt – urat, parasztot egyaránt, az urat a váltságdíjból eredő haszon reményében, a parasztot – férfiát, asszonyát, apraját, nagyját, – a rabszolga-vásáron elérendő vételárra számítva.
Ennek az volt az eredménye, hogy a török dúlások lezajlása után, 1715-ben végbevitt összeírás – jobbágyok conscriptiója – nyolczvan puszta falut talált Szabolcs vármegyében és az, hogy a vármegye földesurai a kiölt vagy örök rabságra elhajtott magyarság helyett, néptelen falvaikba a felső vármegyékből ruthéneket és a német birodalomból katholikus németeket, köznéven svábokat, utóbb tótokat is kezdtek telepíteni.
Ez a ruthén és sváb települőkből álló idegen nyelvű lakosság – bátran állíthatjuk, számot nem tevő kivétellel – máig teljesen beolvadt a magyarságba. Az utóbb települt tótság beolvadása az, a mi teljesen befejezve még nincs, de most van folyamatban.
A vármegyének ma is a református magyarság a többsége, melyhez hozzá tartozik a vármegyei földbirtokos-osztály és a régi nemesség többsége is. Ez kultúráját a sárospataki, meg a debreczeni iskolákban szerezte, a mely iskolák geográfiai fekvése kedvező annyiban, hogy egyik sincs messze. A magyar nemzeti szellem tekintetéből – köztudomás szerint – mind a két említett iskola kifogástalan volt mindig és az ma is. A megye katholikussága, ennek intelligencziája, szintén legnagyobb részben ez iskolákban növekedett, a görög katholikusok leginkább Ungváron; mindkét felekezet neveltetése, érzelmei, társadalmi működése szellemében igazi magyar. Ugyanezt mondhatjuk Szabolcs vármegye zsidóságáról is.
Nemzetellenes tendencziák és áramlatok nem is uralkodtak soha a vármegye egy népfaja kebelében sem, eltekintve a nyíregyházi ág. hitvallásúak közt a maguk idején dúlt, az egyházi autonomiát korlátozni akaró pátenspártoló 184mozgalmaktól, amely fajta igyekezetek azonban – hála a magyarok istenének és ág. hitv. evangelikus véreink jobbjai hazafias szellemének – ma már vármegyénkben az elmék és szívekben teljesen meddő talajt találnak.
